Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-21 / 68. szám

r BEFEJEZTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKA (Folytatás az 1. oldalról) tek számára, ezzel erősíti a szerződések gazdaságszervező szerepét. Külön kitért az elnök arra, hogy legnagyobb arányban az úgynevezett lakásszavatossági perek száma emelkedett. Arra is utal, hogy a lakások árá­nak emelkedésével nem tartott lépést azok minősége. Jelzi azonban azt is: a lakásépítő vállalatok — különösen Buda­pesten — nem tesznek eleget annak a kötelezettségüknek, hogy időben kijavítsák a hibá­kat, ha hibásan teljesítettek. Elmondta, hogy tisztességte­len gazdasági tevékenység miatt, a törvényi rendelkezé­sek szerint, az erre feljogosí­tott szervek indítványára gaz­dasági bírság is kiszabható. — A munkaügyi ítélkezés elvi irányítása körében — foly­tatta dr. Szilbereky Jenő — követkézetes törekvésünk volt a hatékony munka biztosítása. Ezt a célt segíti elő a Legfel­sőbb Bíróság által a munka- fegyelemmel összefüggő ítélke­zési feladatokról az elmúlt év őszén hozott irányelv is. Ezután a bírói munkához kapcsolódó néhány személyi és szervezeti jellegű kérdés­ről tájékoztatta az Országgyű­lést a Legfelsőbb Bíróság el­Eszmecsere a szünetben. Képünkön Dobos Ferenené (13. vk), Balogh László (29. vk.) és Viola Károly 14. vk.) nőké. Elmondta, hogy a bíró­sági eljárások egy része lelas­sult, elhúzódnak a perek. A büntetőügyekben az eljárások időszerűségét mutató statiszti­kák képe kedvezőtlen. Megnö­vekedett a fél évnél, egy év­nél hosszabb idő alatt befeje­zett ügyek száma. — Társadalmunkban nagy jelentőségű a bíróságok jelzé­se az állami, társadalmi szer­vekhez, az ügyekben szerzett általánosítható tapasztalatok­ról és a jogsértéseket előidé­ző okokról. Ez segíti az illeté­kes szerveket, nemcsak a jog­sértések megszüntetésében, ha­nem azok megelőzésében is. Végezetül a szónok hangsú­lyozta: a Legfelsőbb Bíróság működésének és az igazság­szolgáltatásnak a társadalmi hatása, a jogi eszközök alkal­mazása társadalmi viszo­nyainkra igen jelentős, a szo­cializmustól idegen jelensé­gek kiküszöbölésében, a po­zitív folyamatok erősítésében, Dr. Szilbereky Jenő kérte, hogy beszámolóját az Ország- gyűlés fogadja el. Ezután dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész tartotta meg beszámolóját. DR. SZÍJÁRTÓ KÁROLY: Jog és kötelesség aims értékű — Az ügyészi szervezet te­vékenységéről, az ügyészség tapasztalatairól, a törvényesség érvényesüléséről, arról, hogy az ügyészek miként működtek közre az alkotmányos elvek megvalósításában, a közrend és közbiztonság fenntartásá­ban, a tisztelt Országgyűlés­nek legutóbb 1983-ban számol­tam be — kezdte beszédét dr. Szíjártó Károly, majd el­mondta: azóta az ügyészi munkát is meghatározó gazda­sági, társadalmi viszonyaink­ban jelentős változások követ­keztek be. A pozitív irányú gazdasági, társadalmi változá­sok, a demokfatizmus kiterje­dése melléit s-í az utóbbi egy­két évben — szaporodtak a társadalomtól idegen vonások is. A negatív tendenciák és a nemkívánatos jelenségek fel­számolásának alapvető feltéte­le az azokat létrehozó okok megszüntetése. Erre tudatosan törekedni — társadalmi előre­haladásunk érdekében — min­den szervnek és minden be­csületes állampolgárnak köte­lessége. jviindezekkel összhangban — jelentette dr. Szíjártó Károly — szabályoztam a gazdálkodás törvényességét segítő ügyészi feladatok teljesítését. Nagyobb szerepet kapott az ellenőrző szervek felelősségének fokozá­sa. az ügyészi vizsgálat, és v i zsgá latkezd eményezés. A továbbiakban a legfőbb ügyész a tapasztalatok között megemlítette, hogy a gazdál­kodó szervezetek kapcsolatai­nak még mindig gyenge pont­ja a szerződéses fegyelem hosszú idő óta észlelt ala­csony szintje és alig javu’ó állapota. , Alapkérdés a mun­ka hatékonyságának javítása. Fontos érdek fűződik tehát ahhoz, hogy a gazdálkodó szer­vezetek vezetői az erkölcsi és anyagi ösztönzés mellett, szük­ség esetén a jogszabályokban meghatározott adminisztratív eszközök differenciált alkal­mazásával — a fegyelmi és kár­térítési felelősség érvényesíté­sével — is mozdítsák elő a magasabb követelményeknek megfelelő muníkaerkölcs bizto­sítását. Következő témaként a köz­élet tisztességének követelmé­nyéről beszélt a legfőbb ügyész, hangsúlyozva, hogy hazánk­ban a közélet tisztasága egé­szében megfelelő, noha a kor­rupciós bűncselekmények szá­ma lassan növekszik. Állampolgáraink nagy több­sége megtartja törvényeinket, erkölcsi normáink szerint él és dolgozik. Ugyanakkor saj­nos szaporodnak a jogsérté­sek, a társadalomtól idegen jelenségek, a szocialista er­kölccsel össze nem egyeztethe­tő olyan felfogások és maga­tartásformák is, amelyek oly­kor már életvitelként értékel­hetők. Az elmúlt években többször Fetter Gyula (23. vk ), Kárpáti András (22. vk.) és dr. Juhár János (21. vk.) az ülés megkezdése előtt vizsgáltuk a munkakerülő élet­mód megelőzését szolgáló jog­szabályok érvényesülését, a közveszélyes munkakerülőkkel szemben alkalmazott intézke­dések hatékonyságát. Az elem­zés tapasztalatai alapján töb­bek között a büntető jogsza­bályok módosítását, kiegészí­tését javasoltuk. A közveszélyes, munkakerü­léssel is összefügg az alkoho­lizmus, melynek visszaszorí­tása csak széles társadalmi összefogással oldííató;'meg. A társgdalmunklWP negatív jelenségeket elemezve dr. Szíjártó Károly szóvá tet­te, hogy az utóbbi időben' — főleg a fiatalok között — ter­jed a'kábítószer és az azt pót­ló anyagok élvezéíe. Részben ennek tudható be, hogy a fia­talkorúak. sőt a ’ gyérmekkö- rúak körében is szaporodnak a deviáns magatartások. Ezután arról beszélt, hogy a társadalmi tulajdon védelmét, a károk megtéríítetését az ügyészség az elmúlt években is fontos feladatának tekintet­te. A kár megtérítését az ügyé­szek többnyire már a bünte­tőeljárás során indítványoz­ták. A tapasztalatok szerint a gazdálkodó szervek nem tö­rődnek megfelelően a kár meg- téríttetésével, még a jelentős kárt okozó magatartások ese­ten sem. Ismertette a legfőbb ügyész azt a tapasztalatot is, hogy az új gazdálkodási formák (gaz­dasági munkaközösségek, kis­vállalatok, kisszövetkezetek) kedvező gazdasági eredményei mellett — működésük szabá­ly ozotts ág á n a k h i ányoss á ga i miatt — olykor bűnelkövetés­re is nyílik lehetőség, főleg ott, ahol a felügyeleti és belső el­lenőrzés is elmarad, vagy az nem megfelelő. Korrupciós összefonódások is előfordul­nak az érintett szervek va­gyonkezeléssel megbízott dol­gozói között. Ez súlyos bűn- cselekmények elkövetésére ad lehetőséget. A beszámoló következő része a bűnözés alakulásával fog­lalkozott. — A bűnözést az jellemzi — mondotta dr. Szíjártó, Károly —, hogy az 1980-as évek ele­jétől nagyságrendje, szerkeze­te kedvezőtlenül változott. Egy­re gyorsabb ütemű növekedé­sének tendenciája vált ural­kodóvá. Az évről évre tapasz­talt emelkedés hátrányosan érinti a közbiztonságot. Egyes bűncselekmények, mint pél­dául a betöréses lopások sza­porodása és egy részének fel- derítétlensége ma már gondo­kat okoz. Bűnözési helyzetünk ennek ellenére nemzetközi összehasonlításban és az euró­pai országok nagy többségéhez viszonyítva is kedvező. A bűnözés adatait értékel­ve a növekedési’e ható ténye­zők között említhetjük az or­szág gazdasági helyzetének ne­hézségeit: az állampolgári fe­gyelem, ezen belül a mnkafe- gyelem romlását,, az alkoho­lizmus növekedését; a kor­rupciós jelenségek terjedését, a munka nélküli, vagy a tel­jesítményekkel nem arányos jövedelmek miatt kialakult fe­szültségeket. A bűnözés visz- szaszorítása,, megelőzése tehát elsősorban az említett ténye­zők csökkenésétől várható. A továbbiakban így folytat­ta a szónok: — Ügyészi mun­kánk minden területén arra törekedtünk, hogy az alkot­mányban foglalt elvek és a jogszabályok törvényes végre­hajtását segítsük, sajátos esz­közeinkkel támogassuk a köz­ponti állami akarat és a tár­sadalompolitikai célkitűzések megvalósítását. Feladatunk­nak tartottuk az állampolgá­rok törvényes jogainak és jo­gos érdekeinek a védelmét is. Tapasztalataink alapján azt is megállapíthatjuk, hogy ha­zánkban a törvényesség meg­felelően érvényesül. Erre utal többek között, hogy törvény- sértő, vagy megalapozatlan bí­rói ítélet viszonylag kis szám­ban fordul elő. A büntetőeljárások során a differenciált felelősségre vo­nás biztosítására kiemelt fi­gyelmet fordítunk, arra törek­szünk, hogy a kiszabott bün­tetések és intézkedések iga­zodjanak a cselekmény tárgyi súlyához, az elkövető társada­lomra veszélyességéhez, a bű­nösség fokához. Indítványaink­kal segítjük, hogy az egyénie­sített felelősségre vonás alkal­mával a legsúlyosabb bűncse­lekmények elkövetőivel és a társadalomra különösen veszé­lyes visszaesőkkel szemben a törvény fokozott szigora érvé­nyesüljön. A jogalkalmazás egyéb te­rületein az ügyészi közremű­ködést a legfontosabb kérdé­sekre összpontosítjuk. Segítjük hatékonyabbá tenni a gazdál­kodás során a szerződések gazdaságszervező szerepét. Évközeinkkel elmozdítjuk a jogtalan nyerészkedési törek­vések érvényesülésének meg­akadályozását; a munkáltatók és munkavállalók jogainak és kötelezettségeinek érvényesí­tését. Változatlanul felada­tunknak tartjuk az irányító, ellenőrző és felügyeleti szer­vek törvényességért való fe­lelősségének fokozását. A tör­vénysértők felelősségre voná­sának elvét személyre és be­osztásra tekintet nélkül igyek­szünk érvényesíteni. Nagy gondot fordítunk az állampol­gári jogok és kötelezettségek együttes érvényesítésére. Be­számolója befejező részében a legfőbb ügyész arról szólt, hogy az elmúlt években is tö­rekedtek az ügyészi tevékeny­ség és a szervezet korszerűsí­tésére, hatékonyabb működé­si feltételeinek kialakítására, majd kérte az Országgyűlést, hogy a beszámolót fogadja el. Ezután Antalffy György (Csongrád m. 9. vk), a szege­di József Attila Tudomány- egyetem Állam- és Jogtudomá­nyi Karának tanszékvezető egyetemi tanára, Barta Alajos (Heves m. 4. vk.), az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára, Peják Emil (Bu­dapest, 56. vk.), a HNF Bu­dapesti Bizottságának vezető titkára, Bíró Imre (országos lista) kanonok, az OBT kato­likus bizottságának főtitkára, Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.), a Meggyfa utcai napkö­Havasi Ferenc és Övári Miklós az ülésteremben zi otthonos óvoda óvónője, Tóth Antal (Bács-Kiskun m., 16. vk.), a Bács-Kiskun Me­gyei Rendőr-főkapitányság he­lyettes vezetője, s Varga Mik­lós (Veszprém ni. 10. vk.), az ajkai Bródy Imre Gimnázium és Egészségügyi Szakközép- iskola igazgatója szólalt fel. Mivel a két beszámoló együttes vitájához több hoz­zászóló nem jelentkezett, el­sőként a Legfelsőbb Bíróság elnöke élhetett a válaszadás jogával, majd határozataoza­Király Zoltán (Csongrád m., S. vk.). a Magyar Televízió szegedi stúdió jának szerkesztő-riportere felidézte, hogy tavaly ősszel nagy közfigyelmet váltott ki a szegedi, úgynevezett hipofizlsper. Az ügy tárgyalásakor fény derült arra, hogy a gödöllői Humán Oltóanyag- termelő és Kutatóintézet emberi hipofíziseket szállít külföldre. Ál­lami engedéllyel, az Egészségügyi Minisztérium jóváha,óvásával devi­záért értékesíti az emberi holttes­tekből kivett agyalapi mirigyeket. Ez a gyakorlat — vélekedett az in­terpelláló képviselő — sértheti a személyiségi jogokat. Ezért meg­kérdezte az egészségügyi minisz­tert: miként ítéli meg az állami hippfi^isértékesítést? Dr. Medve Lóssló egészség- ügyi miniszter válaszában, el­mondta : egészségügyi törvé­nyünk lehetővé teszi meghalt személy kórboncolását, továb­bá holttestből nyert szerv, szövet gyógykezelés érdekében történő átültetését, kivéve, ha ez ellen valaki még életében tiltakozott. A Humán Oltó­anyag-termelő . és Kutatóin­tézet jogszerűen kapott felha­talmazást arra, hogy a már említett fontos orvosságok biz­tosítása érdekében csereszer­ződést köásön a gyógyszert előállító külföldi vállalattal. Az igazságügyi szervek meg­vizsgálták a szerződést és an­nak végrehajtását. Vélemé­nyük szerint az ügylet és le­bonyolítása törvényeinknek megfelelő. Az interpelláló képviselő és az Országgyűlés tudomásul vette az egészségügyi minisz­ter válaszát. Ezután dr. Szentágothai János akadémikus (országos lista) kér­dést intézett dr. Medve László egészségügyi miniszterhez: milyen intézkedést tervez a minisztérium az áltudományos és tudományta­lan találmányok, gyógyszerek és gyógyászati eszközök propagálá­sának megakadályozására? Dr. Medve László hangot adott annak a véleményének, hogy a tömegtájékoztatási eszközök tudományos rovatai újságírói felelősséggel foglal­koznak az új találmányokkal, Dr. Fodor István (15. vk.) és Szabó István, a TÖT elnöke a szünetben (Erdősi Ágnes felvételei) tál következett: az Országgyű­lés a Legfelsőbb Bíróság elnö­kének beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott vála­szát jóváhagyólag tudomásul vette. A legfőbb ügyész beszámo­lójával kapcsolatos észrevéte­lekre dr. Szíjártó Károly vá­laszolt. Az Országgyűlés a legfőbb ügyész beszámolóját, s a kép­viselők kérdéseire adott vá­laszát jóváhagyólag tudomá­sul vette. interpelláció és kérdések gyógyszerekkel, gyógyászati segédeszközökkel. Már nem ilyen egyértelmű a megítélé­se azoknak a cikkeknek, írá­soknak, amelyek olyan minő­sítéseket sürgetnek, amelyek­hez hiányoznak az alapvető dokumentumok. Ugyanakkor tény, hogy esetenként szakmai féltékenység, az új iránti bi­zalmai lanság is okoz gondo­kat. Éppen ezért a miniszté­rium véleménye az, hogy ér­demben kell vizsgálni minden találmányt. Reidl János (Somogy m., 5. vk.). a Videoton tabi gyáregységének csoportvezetője az AIDS-szűrővizs- gálattal kapcsolatos tervekről kér­dezett ugyancsak az egészségügyi minisztertől. Dr. Medve László elmond­ta, hogy az egészségügyi szer­vek a szűrővizsgálatot időben megkezdték. Megszervezték a legjobban veszélyeztetett cso­portok vizsgálatát is. Ennek eredményeként március 15-ig 114 fertőzöttet találtak. Közü­lük négyen betegedtek meg, s egy beteg már meghalt. Ezután Bánffy György (Buda­pest, 4. vk.), a József Attila Szín­ház színművésze megkérdezte a művelődési minisztert: felmerült-e annak lehetősége, hogy az építen­dő Nemzeti Színház nagyszabású terveit átdolgozzák, az új színház esetleg szerényebb megjelenésű legyen, s ezáltal megvalósítása is elérhetőbb közelségbe kerüljön? Köpeczi Béla válaszában el­mondta, hogy a folyószámlára eddig érkezett összeg — a ka­matokkal együtt — 240 millió forint. Tekintettel arra, hogy az adományok összege a tisz­teletre méltó erőfeszítések és áldozatvállalások ellenére el­marad a várttól, s az ország jelenlegi gazdasági helyzete nem teszi lehetővé, hogy a különbséget a költségvetésből pótolják, az építkezés eddig nem kezdődhetett meg. Beje­lentette, hogy a költségek csökkentésének lehetőségét megvizsgálják, s az eredmény­ről tájékoztatják az Ország­gyűlést. Horn Péter (Somogy m., 1. vk.), a Keszthelyi Agrártudományi Egye­tem kaposvári állattenyésztési ka­rának főigazgatója az építésügyi és városfejlesztési miniszterhez in­tézett kérdést: tervez-e a tárca a panelszerkezettel épült lakások falpenészesedésének kijavítására, a jelenség megszüntetésére központi intézkedéseket? Somogyi László válaszában kifejtette: a mintegy négy­millió lakás közül tavaly 4500 otthon lakói panaszkodtak a penészesedésre. A számokból kiderül, hogy a penészes la­kások aránya ezrelékben is alig fejezhető ki. Ez termé­szetesen nem nyugtatja meg az érintetteket. A hibák gyor­sítói! ütemű kijavítását fel­adatának tekinti a szakminisz­térium. Ezzel az Országgyűlés tava­szi ülésszaka — amelyen Sarlós István, Cservenka Fe- rencné és Péter János felvált­va elnökölt — befejeződött.

Next

/
Thumbnails
Contents