Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-20 / 67. szám
MEGKEZDTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKA sas (Folytatás a 2. oldalról) személyek ingatlanaira is alkalmazni keli, ha az ingatlan állami tulajdoniba vételét jogerősen még nem rendelték el. Mivel ilyenkor az eljárás mindig a belföldi jogosultak kérelmére indul — a közjegyző tehát hivatalból nem keresi meg a hozzátartozókat —, ennek előterjesztésére hosz- szabb határidő megállapítása indokolt. A törvényjavaslat ezért úgy rendelkezik, hogy a kérelmet a jogosultak 1989. szeptember hó 1. napjáig terjeszthetik elő. A termőföldek védelme érdekében a törvényjavaslat változatlanul előírja a föld- használó művelési kötelezettségét, és a hatóságok feladatává teszi, hogy rendszeresen ellenőrizzék a kötelezettség teljesítését. A tartós földhasználat jog- intézményéről, illetve annak megszüntetéséről Markója Imre elmondta: A törvényjavaslatot — előzetesen — az Országgyűlés négy bizottsága tárgyalta és vitatta meg. Kivétel nélkül valamennyi bizottságban az a többségi álláspont alakult ki, hogy ezt a jogintézményt meg kell szüntetni és a földet nem tartós használatba, hanem tulajdonba kell adni. Az elhangzóit érvek közül az első: a lakosság idegenkedik ettől az intézménytől, nem fogadta el. A második: tartalmát illetően a tartós földhasználat alig különbözik a tulajdontól. Ügy vélem, lényeges változA mezőgazdasági művelésre alkalmas terület összes földjeink több mint 70 százalékát, vagyis igen tekintélyes hányadát adja. Nagyarányú termő- területünkkel olyan kincs biztokában vagyunk, amely- nf.k minél jobb hasznosítása országos érdek,-a mezőgazdaság elengedhetetlen kötelessége — hangsúlyozta elöljáróban Váncsa Jenő. Majd arról szólt, hegy a föld tulajdonviszonyainak, használatának fejlesztése fontos eleme, része volt a mezőgazdaság szocialista átszervezésének. A mezőgazdasági termelés növekvő eredményei mellett még az 1970-es években is csaknem 250 ezerre, évente átlagosan 24 800 hektárral csökkeni a mezőgazdaságilag hasznosított terület. Igazán érdemi változást az 1981-es évtől ? törvényi szigor és vele párhuzamosan a lendületesébe. bár még mindig elég szerény ütemű rekultivációs munkák hoztak. Azóta jelentősen, a korábbinak mintegy a felére mérséklődött a mezőgazdaságilag hasznosítható terület csökkenési üteme. — A helyzettel még így sem lehetünk elégedettek, ezért a jövőben is mindent meg kell tenni — s erre a mostani törvénytervezet szigora lehetőséget íí teremt —, hogy a mezőgazdaságilag hasznosítható lakosság nem fogadott szívesen, s amely nem érte el a célját. Kerepestarcsán is az Volt a helyzet, hogy a tartós használati és a szabad piaci telkek ára között alig akadt különbség. Elsősorban a hiány- gazdálkodás miatt, hiszen a íöldvagyon adott, nem bővíthető, nem pótolható. Meg a közművesítés okán is, hiszen az pénzbe, sok pénzbe kerül. Amennyiben a t. ház megszavazza a törvényjavaslatot, vele a tartós használat jogintézményének eltörlését, úgy növekszik a helyi tanácsok felelőssége a telekgazdálkodásban. Tartja magát az a vélemény, hogy az érdekek ütközésében nem könnyű megtalálni a helyes arányokat. A tanácsok ugyanis egyfelől bevételhez akarnak jutni a telkek értékesítéséből, de azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy azokat a kispénzűek is megvásárolhassák. A?, új tanácsi gazdálkodás életbelépése a korábbitól eltérő helyzetet teremt. Amikor az anyagi, a politikai felelősség a helyi tanácsokat terheli, a parcellázás nem szolgálhatja csupán a bevétePárt- és állami vezetők az Ülésteremben tatást nem jelentene a tulajdonba adás: továbbra is csak olyan földeket lehetne eladni, mint amelyek jelenleg tartós használatba adhatók. Az új szabályozással is megoldható, hogy ne legyen mód spekulációs törekvésekre, munka nélküli jövedelemszerzésekre. Mjndezek alapján a tartós földhasználat jogintézményével kapcsolatban az Ország- gyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága által előterjesztendő javaslatot — gyelemmel arra, hogy ez kotmányos elveinket nem sérti, és a tulajdonviszonyokban is csak jelentéktelen változásokat idéz elő — a Miniszter- tanács nevében elfogadásra ajánlom. Egyben egyetértésemet fejezem ki — a kormány megbízásából — a bizottság előterjesztésében szereplő többi javaslat elfogadásával is. Dr. Markója Imre végezetül kérte az Országgyűlést, hogy a földről szóló törvényjavaslatot fogadja el és iktassa törvényei közé. ★ Az igazságügyi miniszter expozéjához Bölcsey György, a XXI. Kerületi Tanács elnöke, a jogi igazgatási és igazságügyi bizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A vitában fi- felszólalt Krémemé Michelisz al- Teréz, Baranya megyei képviselő, a hímesházi Petőfi Mgtsz elnökhelyettese és Bánfalvi András, Szabolcs-Szatmár megyei képviselő, az újfehértói Lenin Termelőszövetkezet elnöke. Ezután Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter emelkedett szólásra. ik NCSA JENŐ: Semmivel sem pótolható érték DR. CSELOTEI LÁSZLÓ: A döntés helyben maradjon! terület csökkenését tovább mérsékeljük, hogy a semmivel sem pótolható termőföldet megóvjuk a jövő számára. — Szocialista mezőgazdasági nagyüzemeink — amelyek a terület több mint kilencven százalékát birtokolják — a hasznosítás során jó gazdának bizonyultak — hangsúlyozta Váncsa Jenő. — A területek táfclásításával, a művelési lek növelését. Inkább azt, hogy az igénylők megfelelő házhelyekhez juthassanak. Számolni kell azzal, hogy a parcellázás előkészítése — a földméréstől a közművesítésig — drága mulatság, s utána a telektulajdonosok újabb és újabb igényeit is ki kell elégíteni. Gyakran többe kerül a telkek kialakítása, mint amennyiért elkelnek. Eddig is, ezután pedig különösen szükség van a higgadt, hosszú távra szóló tervezésre. így látja Balogh László (29. vk. Szob), a Pest Megyei Tanács elnöke. HAGYOMÁNY Pest megyében, s a jelenlegi gazdasági heRzetben nem is lehet másként, hogy egyre több beruházás valósul meg a lakossággal közösen. A tartós használatba vétel megszűnése tovább erősítheti ezt a folyamatot. Eddig sem volt okunk szégyenkezésre, sok mindem sikerült ösz- szefogássai létrehozni. Űjabb lökést adhat azonban, hogy megszűnik a korábbi tulajdonosi bizonytalanság. Vélhetően: közös gondolkodásra, tettekre sarkallva. Kövess László Magyarországon a termőföld gazdasági szempontból különösen jelentős. Jól mutatja ezt az a számítás, amely szerint összes természeti erőforrásunknak mintegy kétharmadát a föld teszi ki. Ügy érzem, hogy az eddigiek során, különösen az elmúlt két-három évtizedben jól éltünk ezzel az adottságunkkal. Sokakkal együtt magam is helyesnek tartom, hogy a döntés a művelési ág változtatásával üzemi hatáskörbe kerüljön. A termeléssel kapcsolatos hazai és külkereskedelmi igények, s azok kielégítésének társadalmi-gazdasági, termesztési-biológiai feltételei ma és várhatóan a jövőben is gyorsan változnak. Ma a gazdaságos termelés érdekében, az alkaimazkodóbb mezőgazdaság kialakítását elsősorban a vállalatokra tesszük a felelősséget. Indokolt tehát, hogy a megvalósítás útjának a termőföld. mint a legfontosabb termelőeszköz jó hasznosítási módjának megválasztásához elsősorban azok kapjanak lehetőséget. A másik megjegyzésem a termőföld mennyiségének védelméhez kapcsolódik. A fel- szabadulás óta a legnagyobb és legfontosabb művelési ág, a szántóföld több, mint három Nógrád-megyényi területtel csökkent. Igaz, ennek jelentős, a mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas részén erdőt telepítettünk. Nagyrészt hasonló helyeken megnövekedtek a jó földhasznosítást jelentő zártkertek is. Az ugyancsak területigényes településfejlesztési, ipari, közlekedési, vízügyi és más .célt szolgáló létesítményeink megvalósítása társadalmi és gazdasági szempontból feltétlenül indokolt volt. El kell azonban ismernünk, hogy az igénybevétel ilyen célra sokszor nem kellő körültekintéssel, esetenként Szavaznak a Pest megyei képviselők indokolatlanul is a legjobb földekből és pazarlóan történt, és rossz, vagy nem időben valósult rríeg a rontott földek re- kultiválása. Ügy vélem azonban, hogy ezek a statisztika által „a termelésből kivett”- ként kezelt területek sem vesztek el teljesen. Ezek a házikertek, hétvégi kertek, üdülő- területek az úgynevezett ön- kiszolgáló háztartásgazdaság jelentős részét képezik. A délutáni vitában felszólalt dr. Lakos László (Pest m., 9. vk.), a jászkarajenöi Árpád Tsz elnöke. DR. LAKOS LÁSZLÓ: Növekvő vállalkozókedv Magyarországon azé lesz a föld használati joga , — mondotta —, aki azt jól megműveli. Függetlenül attól, hogy a vállalkozó magánszemély, vagy nem. A vállalati önállóság, a szövetkezeti önkormányzat további növekedését eredményezi a művelési ag szabadabb megválasztásánau lehetősége. Biztos vagyok ao- ban, hogy az új földtörvény mindent megtesz a vállalkozókedv növelése, a hatékony, eredményes gazdálkodás feltételeinek megteremtése érdekeben, és ezzel a földhasznosítás lehetőségei az eddigieknél sokkal kedvezőbbé válnak. A kis közösségek, a varosoktól távol lévő községek életére ez sajnos nem lesz egyértelműen jó hatással, mert az általam is kívánatosnak tartott verseny helyzet az ellátásban hátrányt jelent —* segíti majd a mezőgazdaságból felszabadítható munkaerő átcsoportosítását, magyarul a munkaerő elvándorlását. Felhívom az illetékesek figyelmét arra, hogy százezernyi tartós földhasználati szerződés van érvényben. Nem tarthatók az emberek bizonytalanságban. Gyors, határozott, egyértelmű intézkedésekre van szükség. Az árak megállapítása nagy körültekintéssel történjen, vegyék figyelembe, hogy az emberek többsége kis keresetű, nagy anyagi terheket vállaltak otthonuk megteremtéséért. Hittek a kormányzat döntésében, két kezük munkájával, társadalmi munkával, tehóval és sok egyébbel maguk érték el azt, hogy ezen területek értéke megnövekedett. Javaslom, hogy a tanya és termőföld magánszemélyek közötti adásvétele esetén az államot és azt a mezőgazdasági nagyüzemet, amelynek a területén az ingatlan fekszik, elővásárlási jog illesse meg; e jogának gyakorlására más személyt nem jelölhet ki. Amennyire Indokolt a vállalati önállóság növelése, a földhasználat feltételeinek ész- szerűsítése. ugyanolyan fontos a földvédelem szigora, betartása és betartatása. Javaslom és kérem, hogy az erre vonatkozó előírásokkal értsenek egyet. Akik pedig földet vonRövid eszmecsere a szünetben Varga Ferenc (balra) és Cser- venka Ferencné között (Erdősi Ágnes felvételei) nak el a termelésből, akik a föld termőképességét veszélyeztetik, felmentés és kedvezmény nélkül bírságot fizessenek. A továbbiakban hozzászólt Deák Géza, a földesi Rákóczi Tsz elnöke (Hajdú-Bihar mee gye), Zsolnay Katalin, a Kör- nyei Mezőgazdasági Kombinát művezetője (Komárom megye), Tóth László, a szegvári Puskin Tsz elnökhelyettese (Csongrád megye), Káldi Endre, a halászi Zöldmező Tsz elnöke (Hajdú-Bihar megye), Pálfi Dénes, a Növény- termesztési és Minősítő Intézet pölöskei fajta kísérleti állomásának vezetője (Zala megye), Eleki János, a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára (Békés megye), Czibulka Péter, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat vezérigazgató- helyettese (Szolnok megye), Miklós Zoltán, a litkei Ipoly Termelőszövetkezet ágazatvezetője (Nógrád megye), Fodor' Sándor, a mezőszentgyörgyi Alkotmány Termelőszövetkezet elnöike (Fejér megye', Tornai Endre, a devecseri Virágzó Termelőszövetkezet nyugalmazott elnöke (Veszprém megye). Nagy László, a krasznokvajdai Bástya Termelőszövetkezet elnöke (Borsod megye), Sebök József, a karácspndi Kossuth Termelőszövetkezet elnöke (Heves megye), Varga János, az Regszemcséi Egyetértés Termelő- szövetkezet elnöike (Tolna megye). Horváth Ferenc csurgói körzeti főállatorvos (Somogy megye), Iványi Lajos, a gyomaendrődi Lenin Termelőszövetkezet elnöke (Békés megye), Kiss István, a tataházi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke (Bács-Kiskun megye) és Földi Ferenc, a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola igazgatója (Borsod- Abaúj-Zemplén megye). Ezzel az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napi tanácskozása — amelyen Sarlós István, Cservenka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt — befejeződött. Pénteken a földről szóié törvényjavaslat tárgyalásával folytatódik az ülésszak. ágazat termékeinek felét exportra adja. A földvédelem és a földhasznosítás fogyatékosságairól szólva Váncsa Jenő bírálta a lassúságot, a túlzott óvatosságot, a bürokratizmust, az indokolatlan kötöttségeket is hosszan őrző jogi szabályozást. Utalt arra is, hogy mindenekelőtt az előrelátást nehezítő közgazdasági szabályozás igényli a változást. Az előttünk lévő földtörvény, miközben a földvédelemmel kapcsolatos intézkedéseket — nagyon helyesen — szigorítja, oldja a földhasználati jogszabályok merevségeit. tágítja a földet művelők mozgásterét a két nagy szocialista szektor, az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek között is. a háztáji kistermelők számára is. A föld jobb hasznosításál szolgálja az a törvényi rendelkezés is, amely szerint a nagyüzemben gazdaságosat nem hasznosítható területek — a szocialista tulajdonviszony fenntartása mellett — különböző vállalkozások, családok és egyének számáré hasznonbérbe adhatók. Sok üzem, különösen a kedvezőtlen termőhelyű adottságú térségekben rendelkezik ilyer földekkel, nehezén művelheti domboldalakkal, legelőkkel. A kézimunka-igényes ültetvényeket csak így tudják eredmé- yesen versenybe lendíteni újat telepíteni s növelni a: exlenzív állattartást. Ezért ; már ismert vállalkozási for mák mellett ösztönzünk, támogatunk mindén más kezdeményezést is. — Az új törvény igazodil a termelés, a gazdálkodás mai követelményeihez. Bizo nyos, hogy segíti azt a törek- . vésünket, hogy. a múlt esztendőhöz képest, 1990-ig mező gazdaságunkban a termeiéi bruttó értéke mintegy 12 százalékkal,' nettó értéke pedis 17 százalékkal nőjön. Az ú földtörvény szelleme, intéz kedései összhangban állna! agrárpolitikánk elveivel, gyakorlatával, összhangban vannak a gazdasági reformma — rriöndotfä Váncsa Jenő, javasolva a törvényjavaslat elfogadását. A vitában másodiknak szó Iáit fel dr. Cselőtei Lászlc (Pest megye 2. vk.), a Gödöt lői Agrártudományi Egyeten tanszékvezető tanára. módokkal, a biológiai tudomány. a növénynemesí'és által kínált lehetőségek kiaknázásával, szántóink mintegy háromnegyedén a nemzetközi élmezőnynek megfelelő vagy azt megközelítő hasznosítási színvonalat értek el. A 'kefféSZetf‘'■’kifltúrák — amelyek nálunk a mezőgazdasági átlaghoz képeit háromszoros értéket adnak — földjeink 5,5—6 százalékát foglalják el. A hagyományos szántóföldi kultúráknál intenzívebb szőlő-gyümölcs-zöldség
