Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-20 / 67. szám

I AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA MEGKEZDTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! xxxi. évfolyam, 67. szám Ára: l.SO forint 1987- március 20., péntek r r ■■ TARGYAUAK A FOLDROL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLATOT PEST MEGYEI KÉPVISELŐK FELSZÓLALÁSA A VITÁSAN Csütörtökün 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára és Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg a tanácskozást. A törvény­hozó testület megemlékezett az elhunyt Brutyó János képviselőről, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának nyugalmazott elnökéről, va­lamint az elhunyt Gorjanc Ignác képvise­lőről, a Jászberényi Hűtőgépgyár vezér- igazgatójáról. Az Országgyűlés egyperces felállással adózott emléküknek. Ezt követően az elnök bejelentette, hogy az országos választási elnökség javasla­tot nyújtott be az elhalálozás folytán, va­lamint bírói ítélet alapján megüresedett képviselői helyek betöltésére. A javaslatot Pesta László, az Országgyűlés jegyzője oL vasta fel: „Elhalálozás miatt nincs képviselője a Nógrád megyei 2. sz.. valamint a Szolnok megyei 15. sz. országgyűlési választókerü­letnek. Ugyancsak képviselő nélkül ma­radt a Hajdú-Bihar megyei 5. sz. ország- gyűlési választókerület is: az itt megvá­lasztott dr. Tamás János képviselőt a Leg­felsőbb Bíróság — bűncselekmény miatt — jogerősen szabadságvesztésre ítélte és a közügyek gyakorlásától eltiltotta. Ennek alapján, illetve a választási törvény ren­delkezése értelmében dr. Tamás János képviselői megbízatása megszűnt. Az országos választás idején az említett választókerületekben pótképviselőt is vá­lasztottak. A Nógrád megyei 2. sz. válasz­tókerületben dr. Szilágyi Tibort, a Szolnok megyei 15. sz. választókerületben Kókai Rudolfot, a Hajdú-Bihar megyei 5. sz. vá­lasztókerületben Fiák Lászlót. Az illetékes választási elnökségek a kép­viselői mandátumot igazoló megbízóleve­let az új képviselőknek kiadták." Az Országgyűlés mindhárom képviselői igazoltnak jelentette ki. Az Országgyűlés elnöke köszöntötte az új képviselőtársakat, majd üdvözölte az ülésen részt vevő Berecz Frigyes minisz­terelnök-helyettest, Medgyessy Péter pénz­ügyminisztert és Ballai Lászlót, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét. A képviselők ezután döntöttek az ülésszak tárgysorozatáról: O a földről szóló törvényjavaslat tár­gyalása; O a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a leg­főbb ügyész beszámolója együttes vi­tában; 8 interpelláció és kérdések. Ezután az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően dr. Markója Imre igazságügy­miniszter emelkedett szólásra. Szentendrei tavaszi napok A hazai szerbek művészete A szemerkélő eső ugyan az i őszt idézte, ám mégis volt a | levegőben valami nagyon ta- j vaszias hangulat. Tálán a veri- , dégváró Szentendre mindig le­nyűgöző képe tette, de az is lehel, hogy maga a tudat; megnyílik a szentendrei tava­szi napok rendezvénysorozata, a budapesti tavaszi fesztivál részeként. A csodálatos mú­zeumairól is nevezetes kisvá­ros híréhez méltóan, ebből az alkalomból számos tárlattal kedveskedik az odalátogatók­nak. Az ünnepi programok nyi­tányaként a Szerb művészeti és kulturális értékek kiállítá­sának ünnepélyes megnyitó­jára került sor a képtárban. Az eseményen részit vétt Vil- langó István, a Művelődési Minisztérium közgyűjtemé­nyi főosztályának vezetője, a magyar—jugoszláv történel­mi és kulturális emlékvédel­mi vegyes szakértői munka- csoport magyar tagozatának elnöke, Balázs Gézáné, a Pest Megyei Tanács elnökhelyette­se, Bárd András, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának osztályvezetője, Dusán Rodá- novics, a magyar—jugoszláv vegyes szakértői munkacsoport jugoszláv tagozatának elnöke, Petár Pavics, Jugoszlávia nagykövetségének kulturális titkára és a magyarországi szerb ortodox egyház képvi­selői. Jelen voltak Szentend­re és Pest megye társadalmi, politikai, gazdasági és kultu­rális életének vezető szemé­lyiségei is. Dr. Színi István, Szentend­re tanácselnöke, néhány mon­datos, közvetlen hangú beve­zetőjében — a Vujicsics együt­tes stílszerűen szép dalai után — azt emelte ki, hogy van va­lami jelképszerű abban, hegy a tavaszi napokat a Vujicsics együttes föllépése nyitja meg, míg a programsor záróesemé­nye a Kecskés-együttes hang­versenye lesz. Ok az elmúlt századok magyar dallamaiból nyújtanak majd át a közön­ségnek egy nagy csokorrava- lót. Ezt követően dr. Sághy Vil­mos nyugalmazott rrtinisztert, a Közép-Duna Vidéki Intézőbi­zottság elnökét kérte föl a rendezvénysorozat és a kiáll í- .tás megnyitására. Az ünnepi szónok többek között azt hangsúlyozta, hogy kettős öröm Szentendrére, a Duna­kanyar fővárosába jönni, m^-rt az ünnepi alkalom élményét a jó színvonalú kulturális .program még tovább fokozza. A kiállításról szólva kiemel­te ; többen megfogalmazták (Folytatás a ' 2. oldalon.) DR. MARKÓJA IMRE: Oldjuk a szabályok merevségét Vujicsics Szioján bemutatja a gyűjteményt dr. Sághy Vilmosnak — Társadalmunkban a föl­dekre vonatkozó szabályozás­nak kiemelkedő jelentősége van — kezdte beszédét a mi­niszter. — Egész gazdasági életünk szempontjából megha­tározók azok a szabályok, amelyek egyik legfontosabb termelési eszközünknek, a földnek a tulajdonát, haszná­latát. hasznosítását, forgalmát és védelmét rendezik. A föl­dekkel kapcsolatos rendelke­zések alapvetően érintik az állampolgárokat is. hiszen e szabályok jelentős szerepet játszanak lakás-, üdülési igé­nyeik és mis szükségleteik ki­elégítésében. A föld nemzeti kincsünk! Hazánk viszonylag kis terü­letű ország, ezért fokozott je­lentősége van annak, hogy földvagyonunkkal. amelynek mennyisége — más anyagi ja­vaktól eltérően — nem növel­hető, ésszerűen gazdálkodjunk. A föld a mezőgazdasági mun­ka — a növénytermesztés, az állattenyésztés — alapja, de felhasználásával valósul meg a gyárak, a lakótelepek, az utak, a csatornák építése is. A mezőgazdasági művelésre használt mintegy 6 millió 600 ezer hektár jöld mennyiségé­nek és minőségének védelme rendkívüli jelentőségű. Ezt a célt azonban össze kell han­golni az ipar, a településfej­lesztés, a vízgazdálkodás, a közlekedés és a környezetvé­delem hasonlóan fontos érde­keivel is. Ezután dr. Markója Imre a törvényjavaslat legfontosabb jellemzőiről szólt; — Hazánk földterületéből — mondta — több mint 2 millió 900 ezer hektár állami tulajdonban és állami, vala­mint más szervek kezelésében van, csaknem 5 millió 700 ezer hektár földön pedig a szövet­Várkonyi Péter és Kárpáti Ferenc az ülésteremben kezetek gazdálkodnak. Az ál­lami vállatok és más állami gazdálkodó szervek, valamint a szövetkezetek mellett gaz­dasági életünkben egyre na­gyobb szerepet töltenek be a társulások különböző formái. Alapvető gazdaságpolitikai kö­vetelmény, hogy a földet mi­nél ésszerűbben hasznosítsuk, mert csak így növelhetjük gazdálkodásunk hatékonysá­gát. Ezt a törekvést azonban ma gátolja az, hogy általában nincs lehetőség az állami és a szövetkezeti föld tulajdoná­nak átruházására. így például az állami gazdaságok földjét nem vásárolhatják meg me­zőgazdasági szövetkezetek, és a szövetkezetek sem adhatják el földjüket gazdasági társu­lásnak. A törvényjavaslat feloldja ezeket a ma már indokolat­lan megkötöttségeket, s ki­mondja, hogy — a javaslat­ban meghatározott kivételek­kel — át lehet ruházni az ál­lami föld és a rajta levő épü­let tulajdonjogát szövetkezet­re, társadalmi szervezetre és gazdasági társulásra, a szö­vetkezet tulajdonában levő ingatlanét pedig az államra, más szövetkezetre, társadalmi szervezetre és társulásra. Eh­hez hatósági jóváhagyásra sincs szükség. A gazdaságirányítási rend­szer korszerűsítésével össz­hangban, a vállalati önállóság növelése érdekében a törvény- javaslat nagymértékben bő­víti a kezelő szervek jogait, amelyek közelebb kerülnek a tulajdonosi jogokhoz. Ez kife­jezésre jut annak deklarálá­sában is. hogy a kezelőt — ha jogszabály másként nem rendelkezik — megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei. A továbbiakban dr. Markója Imre elmondta, hogy a szö­vetkezeteink által jelenleg hasznosított 5 millió 690 ezer hektár földből 3 millió 293 ezer hektár szövetkezeti tu- 'aidon, 2 millió 175 ezer hek­tár úgynevezett tagi föld — a szövetkezeti tagok és más (Folytatás a 2. oldalon) PAC0 HAJ INTERNACIISME-BÉKE ÉS NEMZETKÖZISÉG L a homaro okupas sin tra jarmilo pri la problémára de la internacia Ba- belo. Inter la iniciatintoj de la Cirkauan planlingvoj ni trovas ec la plej grandajn de la historio. A nemzetközi Bábel gondja közel egy ezredév óta foglalkoztatja az emberiséget. A mintegy 500, mesterséges nyelvtervezet készítői közt ott találjuk a történelem leg­nagyobb gondolkodóit. Vállalkozott a megoldás keresésére töb­bek között Descartes, Comenius, vagy a magyar Bolyai János, s kiállt ennek gon­dolata mellett Széchenyi István. Többször napirendre tűzte a soknyelvűség megol­dását célzó törekvéseket az I. Internacio- nálé. Az első sikeres próbálkozás a vola- pük volt. Ennél tökéletesebbnek bizonyult dr. Ludwik Zamenhof, lengyel szemorvos alkotása, amely szerzői álnév miatt kapta az eszperantó nevet. Tervezetét az embe­riség békéjéért, a testvériség eszméiért küzdők közvetítő nyelvének szánta. Nem véletlen, hogy a századforduló után a ha­ladó gondolkodású, a nemzetköziség esz­méjéhez vonzódó alkotók és mozgalmak teszik magukévá, alkalmazzák az eszpe­rantót. Már 1913-ban megalakult a Ma­gyarországi Munkások Eszperantista Egye­sülete. Stromfeld Aurél, Kilián György Hámán Kató és mások nevei sorakoznak a két világháború közötti időszak törté­nelmében. A legnagyobb magyar írók szól­nak mellette. Az első világháború hadifo­golytáboraiban nemzetközi tanfolyamok működnek. Az ekkor svájci központú vi­lágszövetség közvetít a harcoló csapatok között, eltűnteket kutatnak fel, hadifog­lyok kapnak otthonról üzenetet. Magyar- ország a ’20-as években a könyvkiadás vi­lágközpontja. A Vácott nyomtatott Litera- tura Mondo (Irodalmi Világ) című eszpe­rantó folyóirat legjobb alkotóink műveit, nemzeti irodalmunkat mutatja be ekkor szerte a világon. Mint minden humánus mozgalom fejlő­dését. ezt is a háborúk törik meg. A fa­sizmus, majd a személyi kultusz évei alatt áldozatok sorába kerültek az eszperantis- ták is. A hatvanas évektől kezdve a meg­tisztult légkörben ismét erőteljes fejlődés­nek indult az MSZMP és az állam támo­gatásával a magyarországi mozgalom, amely hamarosan nemzetközi hírnévre tett szert, A modern eszperantisták jól tudják, hogy a nyelv csak eszköz a békéért ví­vott világméretű küzdelemben, de alkal­mas a nemzetközi együttműködés fejlesz­tésére minden területen. Ezért veszik ki részüket a magyar és nemzetközi béke­mozgalomból nem is kevés eredménnyel. N emzetközi nyelv híveinek kétnapos országos kongresszusa előtt, ma dél­után centenáriumi ünnepségre kerül sor a nemzetközi nyelv megalkotásénak 100. évfordulóján, a Parlamentben. Az idén több nemzetközi eseményt rendeznek Bu­dapesten, az országban és megyénkben is, ahol kulturális életünket gazdagító eszpe- rantista csoportok működnek. Tiszteletét érdemelnek. K. T. I.

Next

/
Thumbnails
Contents