Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-19 / 66. szám
Felhívás! Testnevelés tagozat ügyes; jó mozgású gyerekeket várnak az 1987—88-as tanév kezdetére a város központi iskolájának tanárai. Ugyanis testnevelés tagozatú osztályt indítanak. Ebben a képzési formában kétszer any- nyi időt töltenek a felvettek tornaórán, mint normál esetben. Egyebek mellett az első két évben megtanulnak úszni, majd a felső tagozatban kézilabda-, úszás-, kajak-kenu, atlétika- és lövészeted zéseken vehetnek részt. Ha valaki az említett tagozatra kívánja íratni a gyermekét, a lakóhely szerinti iskolában történő beiratkozáskor ezt a szándékát közölje! Innen a tanuló lapja a központi iskolába érkezik, s ez utóbbi levélben értesíti a szülőket a felvételi helyéről és idejéről. A megméretésre nem kell külön készülni, a gyermek természetes mozgásának, labda érzékének láttán döntenek a szakemberek a felvételről. — Forródrót. A politikai forródrótra érkező kérdéseket I9-én, 20-án és 21-én délután négy óráig gyűjtik a 10-083-as és a 12-992-es telefonokon. A válaszokat a város vezetői adják 21-én délután négy órától a tömegszervezeti székház nagytermében. — Tinipanasz. A forradalmi ifjúsági napok érdekes eseményének ígérkezik március 21-én délután négy órától hat óráig a Tinipanasz. A tömegszervezeti székházban a városi KISZ-bizottság titkárának irodájában orvos és pszichológus várja a tinédzserek kérdéseit. Nem feltétlenül kell személyesen megjelenni. A 10-083-as és 12-992-es telefonon is lehet érdeklődni. — Második kiadás. Megjelenít a Szentendre című könyv második, bővített, átdolgozott kiadása. Szól a település történetéről, bemutatja a történelmi emlékeket, múzeumokat, jól használható térképet közöl. A 32 fotó csodaszéppé is teszi az ötvenoldalas könyvet. SZENTENDREI *z/tíiian A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A szervezőket a legjobb szándék vezérli Miért maradnak távol? Készen és olcsón kaphatnák Nemrégiben a Művészetpártolók Első Nosztalgiaegyletének megbeszélésén vettem részt. S azóta is töröm a fejem mindazokon, amit ott hallottam. Már azt sem értettem, hogy miért csak öten ültünk az asztal körül. Legalább kéttucatnyi, a közművelődésben, közoktatásban dolgozónak ott kellett volna lennie. A kérdés ugyanis az volt, hogy miképpen segíthetne a nosztalgiaegylet a város általános és középiskolásainak műsorszer- vezésében. Nézzük a dolgot közelebbről! Azzal nem mondunk újat, hogy a társaság vezetője, Éliás Tibor sokat tett Szentendre kulturális, művészi életéért. Már tavaly gondoltak arra, hogy előadásaikra hasznos volna beinvitálni a település iskolás korú diákjait. Olyan műsorokat kínáltak nekik, amelyekért jelenleg a fővárosba járnak a fiatalok, nem kevés pénzt költve. Éliásék azt akarták, pontosabban akarják most is, hogy jót, olcsón kapjanak a gyerekek, szülővárosukban. Húsz-harminc forintos belépődíjra gondolnak. Hely lenne bőven, például a Galéria Színpadon, a tanács dísztermében, a zeneiskola hangversenytermében, a PMKK-ban. Tehát adott a vállalkozó, a megfelelő műsor, az érdeklődés mégis elszomorító. Szabó Ferenc, a városi tanács művelődési, ifjúsági és sportosztályának a vezetője mondja: — Hát igen ... Éliás Tibor tavaly készített egy listát, ki- küldtük az iskoláknak, én is beszéltem az igazgatókkal, hogy vegyék észre, megéri az egylettel kapcsolatba kerülni. Ök, mint hivatásosak megszerzik azt a műsort az intézményeknek, amit kérnek, nem kell a tanároknak futkosniuk, készen és olcsón kapnak mindent. Különösen a középiskolákat nehéz megmozgatni; inkább a falakon belül dolgoznak. Csak néhány előadást sikerült összehozni. Pedig valóban igen jó szándékkal közelednek a nemes célhoz az egylet tagjai. S ne higgye senki, hogy buzgó dilettánsokról van szó. Soraikban hivatásos előadóművészek dolgoznak, a legismertebb kollégáikat tudják mozgósítani, saját repertoárjukkal lépnek fel. S a nyereségük egy részét hajlandók arra fordítani, hogy a szentendrei fiatalok olcsón, helyben jussanak színvonalas műsorokhoz. Bevételeikből juttattak már a Fóti Gyermek- városnak, Berhida lakóinak, legutóbb o Vigadóban a nyugdíjasok előtt léptek fel. Szentendréről is ült a sorokban 36 idős ember. A siker olyan nagy volt, hogy április 22-ón ugyanott ugyanazt a közönséget várják, de új számokkal. Miért van hát érdektelenség a szentendrei iskolákban ? Erre a választ sem az egylet, sem a tanács vezetői nem tudják. Az viszont világos hogy a közöny tartotta távol a legutóbbi megbeszélésről is az iskolák és az intézmények vezetőit. Felmondások — sorozatban Veszélyben az üzlethelyiségek Kétségtelen, hogy a Szentendrén üzlettel rendelkező kereskedelmi vállalatok egy érdekes törekvés miatt fokozatosan nehéz helyzetbe kerültek. Például a Pest Megyei Iparcikk-kereskedelmi Vállalat öt boltját érinti: a tulajdonos bejelentette, hogy felmondja a helyiségbérletet. Miről van szó? Arról, hogy a felszabadulás után az üzlethelyiségeknek megfelelő ingatlannal rendelkező állampolgárokat nem sokat kérdezték, csak bejelentették, hogy itt pedig — cserébe csekélyke bérért — italbolt vagy egyéb lesz, ma már fölösleges beszélni. Az viszont említésre méltó, hogy ezeket az üzletnek szánt helyiségeket az említett cégek teljesen ingyen kapták az államtól. Ahogy teltek-múltak az évtizedek, a régi, esetleg az új tulajdonosok kísérleteket tettek a házrészek visszaszerzésére. Néha megalapozatlan, többségében azonban nagyon is érthető indoklással. Például ki vitatná, hogy a felnövő második generáció tagjai joggal vettették fel: úi lakásra nem futja, az idősebbekkel együtt szoronganak, a tulajdonukat képező helyiségekben pedig elenyésző ellenszolgáltatásért, mondjuk rövidárubolt működik. A házegyesítési törekvéseknek azonban a közelmúltig áthatolhatatlan akadálya volt az 1972 januárjában napvilágot látott ÉVM-rendelet, amely a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről intézkedett, kimondva, hogy a tulajdonos csak akkor mondhat fel a bérlőnek, ha ugyanabban a helységben megfelelő cserehelyiséget biztosít. A kényszerű házasság felbontása elvben tehát adva volt, de ,.a megfelelő” kitétel gyakorlatban kivi- hetetlenné tette a válás kimondását. Mert ha a vállalat nem akart távozni, talált olyan kifogást, amely alkalmas volt a minősítésre: „nem megfelelő”. Emiatt aztán a közelmúltig alig hallottunk eredményt hozó felmondásokról. Azonban 1984-ben megjelent az új helviséggazdálkodási jogszabály. Olyan csendben, hogy még a közigazgatásban dolgozó szakemberek, a rutinos ügyvédek is csak nemrégiben fedezték fel. A zárórendelkezések között húzódik meg az a rész, amely kimondja, hogy ha a tulajdonos méltányosan meghatározott időre, legalább egy évre mondja fel a bérleményt, nem kell cserehelyiséget felajánlani. Az eredeti rendelkezéssel egyezően ez esetben is csak akkor jogos a felmondás, ha a tulajdonos magának, vagy közeli hozzátartozójának tart igényt a helységre, amit aztán lakás vagy iparjogosít ványhoz kötött tevékenység céljára használ fel. Nyilván nem ezen utóbbi megkötés a lényeg, hanem az, hogy ha egy évnél „öregebb” felmondás van a birtokában, a bérlőnek mennie kell. Mi következik az új rendel kezés nyújtotta lehetőségből? Szentendrén például az, hogy csak a Pest Megyei Iparcikk- kereskedelmi Vállalat gyors egymásutánban öt felmondást kapott. A tulajdonosok ezzel nemcsak a kereskedő cégnek, hanem a lakosságnak is feladták a leckét. Mi lesz az ellátással? Körzetünkben és a városban is a különböző foltok döntő többsége hajdan más céllal épült házakban működik. És sajnos, az alapvető ellátásban uralkodó szerepet játszó vállalatok évtizedekig képtelenek voltak az ingyen kapott, épületek helyett új, korszerű üzleteket emelni. Most pedig még annyi pénzük se jut erre, mint ezelőtt Hogyan foglaljon , állást. a hírlapíró? Bizony rtehéz ügy. Egyik oldalon a tulajdonosok érdeke, a másikon a lakosság ellátása. S az biztos, hogy a felmondások lavinája csak ezután indul meg. Nem csoda, mert ezek az ingatlanok a települések központjában fekszenek, s igen értékesek ... Az ügyészség tevékenységére! 2. A közrend védelmében A büntetésekről szólva először arra utalok, hogy körzetünk ismert üdülőterület lévén kedvelt célpontja az elkövetőknek. A hétvégi házak sokszor válnak áldozatául a lakással nem rendelkező, a fővárosból kiszoruló csavargóknak. Üj formák nem jelentek meg a „munkában”, a régi módszerek ismétlődnek. A bűnesetek száma azonban emelkedik! Két éve, 1985-ben 372, tavaly 983 esetben került sor nyomozásra. A betörések száma csaknem kétszázra rúgott. Bíróság elé kétszázegyen kerültek, akik összesen 443 vétségben voltak „érdekeltek”. Többször fogtak el olyanokat, akik „sportot űztek” a vagyon elleni bűncselekményekből, 112 esetben büntetett Másutt eredmény, itt csepp a tengerben Versenyfutás az igényekkel Pomáz, az agglomeráció 14 ezer lelkes nagyközsége jövőre ünnepli fennállásának 850. évfordulóját. A település vezetői és a lakossága szeretnének valamilyen emlékezetes rendezvénysorozattal kirukkolni e nem mindennapi ünnepen. A régmúltról csak néhány mondatot! A településre vonatkozó első adat a domösi apátság birtoklevele. A helység neve Pomac. Érdekes, hogy az azóta mindig nagy forgalmú település, históriája töretlen, még a török időkben sem pusztult el. Hires volt szőlőiről, mára szinte teljesen kipusztultak. Magyarok, szlovákok, németek, szerbek lakják, ez utóbbiak a Szentendrére települőkkel együtt érkeztek. Fordulópont a nagyközség életében? — tűnődik a kérdésen Polgár Tibor tanácselnök és dr. Czink József vb- titkár. — Talán a 70-es évek elejével kezdődő másfél évtized ... Egyebek mellett azért, mert a századfordulótól egy emberöltőig óvoda. iskola, orvosi rendelő nem épült, a közművesítés — a villany kivételével — szinte ismeretlen volt. A lakosság közben lassan, majd a hetvenes évek elejétől soha nem tapasztalt mértékben növekedett. Évente négyszázzal A Pomázon tapasztalható változások összefüggtek az országban végbemenő eseményekkel, gazdasági folyamatokkal. Az első nagy csoportok az 1970-es Felső-Tisza- vidéki árvíz után érkeztek Szabolcs-Szatmár megyéből. Budapest ipara messze tájakról vonzotta a felesleges munkaerőt. Akkor még bőven álltak rendelkezésre szabad telkek a nagyközségben. Voltak olyan esztendők, amikor négyszázzal növekedett a lélekszám. Szemléltetésként: négytagú családokkal számolva ez 100 új házat jelent. A számítás igazát támasztja alá, hogy hosszú ideig ennyi otthont emeltek 12 hónaponként. Összesen negyven U) utcát nyitottak. Természetes, hogy az intézmények es az infrastruktúra fejlődésének is meg kellett indulnia. Sajnos mindig elmaradva a jogos igényektől. S az ebből születő feszültség mindmáig a nagyközség vezetőinek legégetőbb gondja. Áll már a IS tantermes új iskola, a hétcsoportos óvoda, a három munkahelyes gyermekorvosi rendelő, a művelődési központ a 330 nézőt befogadni képes színházteremmel. Kialakult az ipartelep országosan ismert nagyvállalatokkal. Felépültek a lakótelepek, megindultak a Volánbusz helyi járatai. A lakosság 75 százaléka vezetékes vizet fogyaszt, a Szentendréről induló csatorna- gerincvezeték az ipartelep mellett elhaladva a lakótelepig nyúlik. 1980-ban 120 házban csörgött a telefonkészülék, ma már a települést crossbaron lehet hívni, s félezernél több az állomások száma. A buszok mindenütt jól karbantartott aszfaltúton futnak, kézben az Ipari Minisztérium engedélye arra, hogy a vezeték kiépítése után a nagyközség lakossága ráköthessen a gázhálózatra. Az eddigiekből azt gondolhatja az olvasó, hogy Pomázon minden rendben van, a községben élők es a vezetők nyugodtan morznolgathatják napjaikat. Sajnos erről szó sincs. Az eredmények, amelyek egy kis faluban igen jelentősnek számítanának, itt csak versenyfutást jelentenek az igényekkel. Mi több, a célszalag átszakítása egyre reménytelenebbnek tűnik. Szerencse, hogy a népesség növekedése lelassult. Évente 50—60 otthont adnak át. Gond az van Mik a gondok? Polgár Tibor és Czink József kérdés nélkül is sorolják. Zsúfoltak az iskolák. Sok a rossz út, javításukra, szilárd burkolat készítésére nincsen pénz. A közművek közül talán a legfontosabb a csatornaépítés lenne. Persze még a sorrend meghatározásával is vigyázni kell. Mert ki tagadná, hogy a telefonra, a villanyhálózatra vagy éppen a vezetékes ivóvízre legalább annyira szükség lenne? A tanács tüsténkedik. A postával megegyeztek, hogy a község pénzéből 200 állomással bővítik a központ kapacitását. Mintegy négymillió forintba kerül. 1990-ig szeretnék megépíttetni a gázgerincvezetéket a községig. Már megrendelték a Tigáztól a kiviteli terveket. Tizenhárommillió forintot terveztek a költségekre. Gondot okoz. hogy az ipari üzemek egy része nem tudott várni a gázra, egyéb módon oldotta meg csarnokai, irodái fűtését. A jogszabályok szerint viszont, ha valamely községrészben nem mindenki lép be a társulásba, a többieknek jóval nagyobbak lesznek a költségei. Víznél és csatornánál más a helyzet, mert 31 százalék elérése után a fennmaradó résznek kötelessége a ráeső költségeket állni. Gáznál teljesen önkéntes a dolog. Nagyon kevés a bolt is. Csak a Vörösmarty lakótelep mellett épült új ABC. A többi üzlet régi épületekben nyomorog. a Nyugat-Pest Megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat birtokában, s képtelenek tovább bővíteni, korszerűsíteni hálózatukat. A község megpróbál valamennyi pénzt adni a cégnek, hátha sikerül közösen kilábalni a bajból. Jó hír, hogy a Szentendre és Vidéke Áfész bővíti a HÉV-állomás melletti üzletét. Ezzel aztán a kereskedelmi ellátás javítására tehető erőfeszítéseknek a végére is értünk. Talán a Selistye Annak idején meglepetést okozott, hogy az igen heterogén összetételű nagyközségben „simán” megszavazták a tehát. Évi kétmillió forint jön össze belőle. Az öregek napközi otthonának kialakítására szánják. Szóltunk már róla, hogy a népességnövekedes üteme lelassult. Azonban ez nem jelenti azt, hogy csökken a házhelyre vagy tanácsi lakásra várók száma. Régi álom a Selistye beépítése. A leendő településcentrumról van szó. Az új művelődési központ már ezen elképzelés jegyében került a helyére. Több száz társas-, illetve családi ház fér el a környékén. Az általános rendezési terv májusban kerül a tanácsülés elé. A Pest Megyei Tanácsi Tervezővállalattól kérik a részletes rendezési tervet. Aztán következhet Selistye „felosztása”. S ezzel lassan elfogynak a házépítésre alkalmas parcellák. Az egyik oldalon összeépültek Budakalásszal, körben ott állnak a dombok. — Mit tud tenni a tanács ilyen helyzetben? — Segítjük a telekalakítást, közművesítést, szervezzük a társulásokat. Megpróbálunk minden bevételi forrást kiaknázni. A testület legfontosabb teendője, hogy a lehető legokosabban használjuk fel a rendelkezésünkre álló összegeket. Nehéz a dolgunk, mert egy ilyen hirtelen nagyra nőtt településen sok a jogos igény. — Az egyedi ügyeket igyekszünk gyorsan és jogszerűen lezárni, arra törekedve, hogy a fölösleges időhúzással ne ingereljük a lakosságot. Öröm, hogy a falugyűlések egyre aktívabbak. Pedig a jó értelemben vett lokálpatriotizmus kialakításához idő kell. Az utóbbi tíz évben mindössze 20 állami lakást tudtunk építeni, összesen 150 tanácsi bérlakással rendelkezünk. Tavaly egymillió forintot adtunk a rászorulóknak otthonteremtésük segítésére. Sajnos a jogos igények kielégítésére sem jut elegendő pénz, s nem éppen népszerű feladat magyarázkodni. Pomázon az utóbbi 15 évben komoly sikereket értek el Ezek azonban csak követni tudták az újratermelődő igényeket. Ebből adódik a település Janus-arcúsága. Van új iskola, óvoda, de zsúfolt. Mennek a helyi jártok, de sok a földút is. Klubház áll a sportpálya mellett, mégsem lehetünk elégedettek a PSE eredményeivel. Áll a művelődési központ, de körötte csak mezőt látni. Eszembe jut, hogy évekkel ezelőtt hallottam egy hasonlatot a nagyközség vb-titkárá- tól, amikor a munkájáról faggattam: lövészárok ez, uram A hasonlat erős, de az igaz: nem könnyű ilyen helyeken tanácsi vezetőnek lenni! előéletű került horogra. Ismeretlen tettes ellen 610 esetben indult eljárás. Sajnos Szentendrén és konyákén is jellemző, hogy a betörése^jopftsok után hosszú idő telik,01 a' feljelentésig. Az ügyészség a bűnüldöző munka segítése érdekében fokozott ügyészi feíügyáetéjt lát el a nyomozó hahteágpái. E tevékenység., a nyomás’ -törvényessége feletti felügyeleten túlmenően annak eredményességét is szolgálja. Ebbén jut gyakorlati rfiégváTősítáVa az a jogpolitikai . .irányelv, amely egyrészt megköveteli, hogy törvényes alap hiányában senki ellen ne indulhasson büntetőeljárás, másrészt a bűnösségi körülményék felderítését, a tényállás tisztázását is szolgálja oly módón, hogy a tettesekéit személyükre való tekintet nélkül felelősségre von ják. , ; . Utalni kell az ittas járművezetés miatt indult ügyekre. Az elmúlt évben 70 személy ellen indult büntetőeljárás.: A visszatartást a kiszabott büntetés és a járművezetéstől való eltiltás együttesen szolgálja. Ez utóbbi alkalmazására a jövőben Is sor kerül. Munkánkkal ezután Is a közrend tiszteletben tartását, az állami fegyelem erősítését kívánjuk szolgálni. Ehhez kérjük a társszervek és a lakosság támogatását. ,l Dr. Németh István városi vezető ügyész Gép tölti A Pest Megyei Pincegazdaság szentendrei Márka-üzemében emberi kéz érintése nélkül,palackozzák a népszerű mangó-, maraguja- és szölőiidítőket Az oldalt írta;' Vicsotka Mihály Fotó: Erdösi Ágnes
