Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-18 / 65. szám
^aírfa A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 65. SZÁM 1987. MÁRCIUS 19.. CSÜTÖRTÖK Márciusi piac Megélénkült a fi elhozatal Fii-program A forradalmi ifjúsági napok programja március 20-án folytatódik. Ezen a napon délután Régi helyi krónikák megemlítik, hogy a hetipiacokat Vácott 1800-ban helyezték át keddre és péntekre — a 18. században hétfőn és csütörtökön tartották. Az új időpontok 187 év alatt sem változtak, a hét második és ötödik napján megsokasodnak eladók és vásárlók a Lőwy Sándor utcai műemlék kapu mögötti területen. bőr-, fém- és játékárusok sá- torsora eltűnt a 10-es ABC mögötti térségről, s. áttelepült a Szabadság térre a könyvesbolt elé. A piaci felügyelő sem ért egyet ezzel a megoldással, előreláthatólag módot találnak, hogy a piac közelében kapjanak ismét helyet és megoldják az élő bai*omfi, a naposcsibék, -kacsák árusításának a gondját is. , P. R. Solti András piaci felügyelő szerint március közepén szemmel láthatóan megélénkült a felhozatal. A tél hidegében is folyamatosan árusítók mellett megjelentek ki- sebb-nagyobb áruhalommal az őstermelők. A 11 forintos burgonyaár magasabb a tavaly márciusinál. A sárgarépáért 36—40 forintot, a gyökérért 40—42 forintot kérnek* A 20— 22 forintos vöröshagyma mellett a fokhagyma 200 forintos rekordárát letörte az importhagyma 110 forintos kínálata. A zöld- (erős) paprika darabja 8—12 forint, a tél végi saláta 16—18 forint fejenként. Hozzák az első gombákat, 95— 100 forintért adják az árkádsorok szomszédságában. Az uborkáért 120—160 forintot kell fizetni a vásárlónak. Tojás van, 2,40-ért és van három forintért. Az almakínálat kedvező, ebben a hónapban is nagyon jó minőségben kínálják, 16 forintért. Üj vezetőt kapott a kisné- medi Aranykalász Mgtsz zöld- ség-gyümölcsárusító helye. Tervezik, hogy a jövőben ugyanott terményeket is árusítanak, kisállattenyésztőknek. Az ipari cikkek, textil-. Ez már igazán a tavaszt jelzi: megjelent a barkaárus is. Sok az eladó, sok a vevő Tafeisk pedig íiisisss^ek Kiváncsi? Kérdezzen! HA LEHETŐSÉGÜK VAN RÁ a mai váciaknak, véget nem érőn tudnak beszélgetni, vitatkozni, kérdéseket fogalmazni a város mindennapi életéről, középpontban kinek- kineik saját apróbb-nagyobb problémáival. Azt is bizonyították, hogy a nagy közösségért is felelősséget éreznek. Sajnos ma kevés az erre alkalmas fórumunk. Ha hivatalos formában, tanácstagi beszámolók során, vagy más hasonló helyen találkoznak, rendszerint szűkre szabott az idő, és a kötelező formaságok is feszélyezik a kérdésföltevőkst. Szükség volna tehát egy, a közös felelősségérzetre számító, a óból erőt merítő találkozási lehetőségre. Ez a gondolat merült fel idén év elején a Madách Imre Művelődési Központ vezetőinek és munkatársainak fejében. Nem harmatos, érintetlen az ötlet, már volt hagyományokat is kiharcoló hasonló célú rendezvény, de valahogy bukdácsolva, akadozva ment csak. Valahogy nem szerezte meg azt az önhajtó erőt, amely fenntartotta volna. Most újra próbálkozva szeretnék jobban előkészíteni, kitapogatva a legneuralgikusabb, a legfájóbb pontokat a váci polgárok lelkén, önérzetén, mindennapi életéin. Évente legalább négy fórumra volna lehetőség, ahová a város vezetőin kívül gyárigazgatókat, hivatalvezetőket, de bárkit meg lehetne hívni az előre összegyűjtött kérdések jellege alapján. Amennyiben létjogosultsága volna ennek az ötletnek, tehát önök elárasztják kérdésetekéi a művelődési központot, akkor már áprilisban megtarthatnák az első találkozót azzal vagy azokkal a személyekkel,. akiktől a legtöbb választ várják. Kérjük tehát, hogy a művelődési központ címére írják meg, kitől mit kérdeznének! D. Z. háromkor KlSZ-veterántalál- kozó kezdődik a Kommunális Költségvetési Üzem kultúrtermében. Másnap megemlékezéssel folytatódik az ünnepségsorozat. Délután fél 2-kor a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 68. évfordulóját köszöntik a pokot-szigeti már- tíremlékműnél. A KíISZ 30 évvel ezelőtti zászlóbontását szintén 21-én egész napos műsorral ünnepük. Reggel 9-kor kezdődik a városi stadionban a FIN- kupáért indított sportrendezvény. Délután háromnegyed 4-kor hirdetnek eredményt, majd fél 5-kor kulturális programcsokrot adnak át a művelődési központban. Politikai vetélkedőre, művészeti csoportok bemutatkozására, videofilm-vetítésre és gyermek- műsorokra keyül sor. Este 7- kor videodiszkó zárja a napot. A hónap hátralevő része a szovjet—magyar ifjúsági barátság jegyében telik, Felhívás píuszmtíszskra A DMRV vízórajavító üzem- mérnökség Április 4. szocialista brigádja az év eleji rendkívüli időjárás miatti kiesések pótlása érdekében felhívta a vállalat valamennyi szocialista brigádját; hogy a hagyományos évi két kommunista szombat mellé vállaljanak egy harmadik pluszműszakot is. Múzeumlátogatás Holnap reggel a negyed tízes vonattal a Munkásmozgalmi Múzeumban vezet tárlatlá- togatást gyermekek számára a művelődési központ. A részvétel díjtalan, de útiköltségről és étkezésről mindenki maga gondoskodik. A „kulcsos” gyerekekért Hazánkban már néhány évtizede elkezdődött s napjainkban egyre erősebben hat az a folyamat — a vizsgálatok a jövőre vonatkozóan is egyre erősödő tendenciát jeleznek —, mely szerint a hagyományos család mind jelentősebb struktúraváltozáson megy keresztül. A család tagjai már egyre kevésbé a tradicionális hagyományok alapján vesznek részt a társadalmi munkamegosztásban — mindkét szülő legalább egy teljes műszakban dolgozik — így a család nem tudja biztosítani a gyermek szabadidejének hasznos eltöltését. Ezért egyre több a „kulcsos”, az utcán lődörgő, unatkozó. minden iránt közömbös gyerek. Ez a tendencia markánsan kirajzolódik a városokban, de már a falvakat sem hagyja érintetlenül. (40 ezer lakosú városunkban szombaton és vasárnap a hideg idő ellenére is csaknem 700 tétlenül ténfergő gyereket számoltunk meg.) Tény. hogy a család lehetőségei beszűkültek. Az iskola lehetőségei — szükségességi alapon — kitágultak a gyermek szabadideje hasznos eltöltésének szervezését illetően. Az iskolák saját szellemi és anyagi erőforrásaik függvényében igyekeznek mindenhol megteremteni és tartalommal megtölteni az ott folyó szabadidő-foglalkozásokat. Ezt a tendenciát jelzi, hogy a tanulók majdnem 60—70 százaléka — egy reprezentatív felmérés bizonysága alapján — él azokkal a lehetőségekkel, melyeket az iskola nyújt a szabadidő-közösségekben: klubok, sportkörök, szakkörök s más egyéb tevékenységi formákban. A klubok szerepe külön is meghatározó, mert a mindenkori tanulói igény és érdeklődés alapján teljesen önkéntes alapon szerveződik, a tervezési-szervezési folyamatban jól támaszkodik a gyerekek együttműködésére, így a szabadidő-tevékenységek kínálatának bővítésével és kiterjesztésével a nem napközis, ..kulcsos’' gyerekek közül is egyre többet lehet a foglalkozásokba bevonni. Az iskola funkcióváltozásának egyik nagy sikereként lehet elkönyvelni azt a dicséretes törekvést, hogy az iskolák az új szabadidő-közösségekbe elsősorban nem a legjobb tanulmányi eredménnyel rendelkező tanulókat igyekeznek bevonni — ellentétben a megalakítás időszakával —. hanem a közepes, sőt a kifejezetten gyenge tanulókat. 1 Egy további vizsgálat eredménye igazolta az előzetes várakozást; nem igaz az, hogy ha egy egyébként gyenge tanuió csavargás helyett — egy, vagy több szabadidő-közösségben vesz részt, az a kevés tanulásra jutó idejét is még tovább csökkenti. Sőt, a nevelő hatása, közösségformáló ereje, személyes érdeklődések felkeltése, valamint bizonyos tartalmi jegyek nyomán még jobbá válik. Az előzőekben vázolt sikerek és jelentős előrelépések még nem tölthetik el megelégedettséggel az iskolákat. Még mindig van egy nagyon jelentős tanulói réteg, melyet az iskola „szele” csak egy oldalról érintett. Akkor még nem is beszéltünk a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulók széles táboráról. Az ő bevonásuk a szabadidő-közösségbe elengedhetetlenül szükségessé vált. Ennek a megfelelő motíváltsági rendszernek -a kidolgozása a jövőben minden iskola egyik nagyon fontos feladata lesz. Dr. Bartha Gyula. Kcchhiállítás Ma, csütörtökön délután negyed háromkor nyílik meg Koch Aurél váci festőművész kiállítása a Tungsram Rt. váci Fényforrásgyára kultúrtermében. Megnyitót mond Lábai László, az MSZMP Vác Városi Bizottságának titkára. A tárlat március 28-ig tekinthető, meg munkanapokon, reggel 8-tól délután 3 óráig. Olvasóink kérték Lapunk régi olvasója Ge- rengay Gusztáv kérte — másokkal együtt — arra szerkesztőségünket, közöljük a váci hivatalok, intézmények, lakossági szolgáltatást ellátó szervezetek ügyfélfogadási rendjét. Munkánkat még meg is könnyítette azzal, hogy elküldte számunkra a Madách Imre Művelődési Központ havi műsorfüzetének azokat a* oldalait, melyeken ugyancsak megjelennek ezek a fontos tudnivalóit. Minthogy ez a füzet nem mindenkihez jut el még Vácott sem, nemhogy a vonzáskörzetben, magunk is fontosnak tartjuk, s ezúttal meg is köszönjük olvasónk figyelemfelkeltő, segítőkészségről tanúskodó sorait. A városban működő hivatali szervek ügyfélfogadási ideje H: K: Sz: Cs: P: Sz: H: K: Sz: Cs: P: Sz: H: K: Sz: Cs: P: Sz: H: K: Sz: Cs: P: Sz: Tanács 14.00—18.00 Köjál 8.0Ü—18.00 8.00—16.30 8.00—10.30 8.00—12.00 8.00—12.00 Társ. bizt. 7.30— 12.00 7.30— 16.00 7.30— 12.00 7.30— 12.00 7.30— 16.00 8.00—12.00 Biztosító 7.30— 18.00 7.30— 16.00 7.30— 16.00 7.30— 16.00 7.30— 15.00 Földhiv. 8.00—18.00 8.30—16.00 OTP 8.00—18.00 7.30— 15.00 7.30— 15.00 7.30— 15.00 7.30— 12.00 KIOSZ 8.00—18.00 8.00—16.30 8.00— 16.30 8.00— 16.30 8.00— 16.00 Dunatours 8.00—16.00 8.00—16.00 8.00—16.00 8.00—16.00 8.00— 15.00 8.00— 12.00 ÉDÁSZ 6.30— 14.30 6.30— 14.30 8.30—12.30------- 8.00—12.00 ------P osta Városgazd. V. Vízmű 8.00—19.00 14.00—18.00 7.00^15.50 8.00— 19.00 8.00— 19.00 8.00— 19.00 8.00— 19.00 8.00— 12.00 Tigáz .00—16.00 7.00—15.30 7.00— 15.50 7.00— 15.50 7.00— 15.50 7.00— 15.20 Bíróság 8.00—18.00 8.00—11.00 8.00—11.00 8.00—11.00 8.00—11.00 6.30— 14.30 6.30— 14.30 6.30— 14.30 ügyelet Vezető ügyész 8.00—10.00 7.00— 15.20 7.00— 15.20 díjbefiz: 15.00—18.00 7.00— 15.20 7.00— 15.20 7.00— 15.20 ügyelet ügyészek 8.30— 16.00 8.30— 16.00 8.30— 16.00 8.30— 16.00 8.30— 16.00 Rendőrség 13.00—18.00 8.00—12.00 8.00—16.30 8.00—12.00 Iroda 9.00— 11.00 9.00— 11.00 9.00— 11.00 9.00— 11.00 9.00— 11.00 Híres váci nótaszerzők Az elmúlt év őszén Lesz- ler József nótaszerző es mii- sorszerkesztő a Zeneműkiadónál megjelentette a Nótakedvelőknek című könyvét. A 390 lapból, számtalan képből álló es 341 nótaszöveggel kiegészült könyv felsorolja a híres cigányprímásokat is Rácz Palin, Banda Marcin, Magyari Imrén át Lakatos Sándorig. A népszínművek kialakulásával kedves történetek tárják fel ennek a feledésbe merülő műfajnak omladozó világát. — Miért lezárt a vigadozó életforma és miért nem fejlődik dallal tovább? A klasszikusok iránti zenei érdeklődést nálunk Bartók és Kodály zenepedagógiája határozza meg. Az ifjúság hangulati életét a különböző biues- és rockszámok adják. Ma már nem dalolva mulat az ember, inkább leissza magát. Nincs kinek szóljon az édes-bús daliam: „Sírok a rózsák között”, vagy „iszom a bort, rúgom a port”. Nem születnek nóták, nincsenek olyan híres nótaénekesek, mint Bodán Margit, Cselényi József, Kalmár Pál, Kubányi György, László Imre, Dóry József. Kosztolányi Dezső így írt a Pest Hírlap 1933. január 8-i számában erről a megszűnőben lévő műfajról: „Vitatkozhatunk arról, hogy nótáink művészi értékek-e vagy sem. De hogy ez a hangulati közösség érték, arról nem vitatkozhatunk. Az idegenek, akik közénk jönnek, elsősorban nótáinkat veszik észre." A könyvben említett váci nótászerzők és prímások sorát kezdjük Rácz Palival. 1815-ben Nagygécen született. Élete telve kalanddal. Európát bejárva Milánóban gazdagon nősült. Rövidesen elvált. Vácra jött lakni. Népszerűségének a tetőfokán rengeteg pénzt keresett, de költekező életmódja mind elvitte. Legismertebb nótája a Lehullott a rezgő nyárfa. Utcát neveztek el róla a városban. Az 1957-ben kiadott Váci Kalauz szerint ez az utca a Szabadság út 38-tól a Damjanich utca 13-ig tartott. Ezt az utcatömböt lebontották. Füredi Mihály nótaszerző, színész, operaénekes 1816-ban született Vácott. 101 magyar népdalt gyűjtött egybe Bognár Ignác kíséretében. 25 népdalát 1866-ban Mosonyi Mihály adta ki. Dalai közül a legismertebb a Végigmentem az ormódi temetőn. Nevét még a felszabadulás előtt utcanévvel örökítette meg a város, azon a helyen, ahol édesapjának a kovácsműhelye volt, ahol maga is dolgozott. A Váci Kalauz szerint ez az utca a Dózsa György út 1-től a Rákóczi tér 32-ig tartott. Mindössze 5 ház viselte nevét. Utólag elvették ezt a nevet. M. Thorez utca lett belőle, Kiengesztelésképpen emléktábla jelzi a helyet. A könyv igen részletesen foglalkozik a Banda család történetével. Az idős és ifjabb Banda Marci is Vácott született. Az apa 1847-ben, a fia 1883-ban Idős Banda Marci fiatal korában, 13 évesen zenekart alapít és a Vác környéki falvakban muzsikál. Rácz Pali vitte fel Budapestre. 1868-ban feleségül vette Balogh Matyó János híres szépségű lányát, de esküvője után ismét visszatért Vácra. 1903-ban egy prímásversenyen Kóczé Antallal megosztva első díjat nyert. A század végén Banda Marcinak saját háza volt Vácon, a Hattyú utcában (ma P. Togliatti u. 56.). Szenvedélye — a lóverseny — minden vagyonát elvitte. Elszegényedve halt meg. Lovászi Ferenc 100 tagú zenekara kísérte utolsó útjára. A Váci Kalauz szerint a róla elnevezett utca a Szabadság út 38- tól a Damjanich utca 9. szám között volt. Azt az utcatömböt is lebontották. Házának falán emléktábla! Az ifjabb Banda Marci pályafutása apja zenekarában kezdődött. Később Bécsbe szerződött. Londonban bankettet rendeztek zenekara számára. Varsóba hívta őt Jan Kiepura és a magyar származású Eggerth Márta, ám 1910- től már itthon maradt, de többször utazott Berlinbe lemezfelvételre. m A könyv számos váci dalszerző között említi Andor Károlyt, aki Makón született 1877-ben. Költő, nótaszerző, tanár. 1920-ban telepedett le Vácon. Fiatal korában versei, cikkei jelennek meg budapesti lapokban. 1938-ban kiadják az Epigrammák című kötetét. Magyar nótái között a Lenn a falu végén kezdetű bizonyult maradandónak. Torday Borbély Pál 1902- ben született Vácott. Középiskoláit itt végezte. Később a városházán helyezkedett el. Aztán tanár. Ady- és Petőfi- verseket zenésített meg. Zenei hajlamait édesanyjától örökölte, aki zongoratanárnő volt. Leghíresebb nótája: Eltörött a kerekem. Megemlíthetjük a debreceni Kiss Lajos prímást, aki 1902- ben született. Leginkább külföldön játszott nagy létszámú zenekarával. Több mint 200 lemezfelvétele készült Berlinben. A deákvári főúton (ma Bacsó Béla út) vásárolt családjának egy villát. Itt élt felesége több gyermekével, akiket úri módon neveltetett. Valamennyien Vácon jártak középiskolába. Nótái közül a leghíresebb: Panaszkodik a hegedűm. m w Vác mint zenei város híres ma énekkaráról, de korábban híres volt nótaszerzőiről, muzsikusairól is. Az utcanevek is ezt bizonyították. Jó lenne, ha idővel visszaadnák azokat az utcaneveket, amik a bontások során megszűntek, vagy amit megváltoztattak. Petővári Gyula ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)
