Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-18 / 65. szám

■ Abonyi krónikái Sportkörkép Arany, ezüst, bronz A sportélet sosem választ­ható el élesen a gazdasági eredményektől, és ha a gazdál­kodás körülményei szigorúak, az a sportban is megérezhe­tő. Űj körülmények alakulnak ki, s kedvezőtlen jelenségek üthetik fel a fejüket. Abony- han például a lehetőségek bő­vülése közepette az aktívan sportolók létszáma csökken. Nagy András, az abonyi termelőszövetkezeti sportkör elnöke az elnökség közgyűlé­si beszámolójában erről be­szélt, majd a következőket mondta: Pont pont hátán — A sportlétesítmények hiá­nyos kihasználása ellenére újabb lehetőségek nyíltak meg a fiatalok előtt. Az általános iskolák szervezetten bonyolí­tották le a téli sítáborozást; az általános iskolákban és a tég­lagyárnál korcsolyapályák ké­szültek, tanfolyam indult a karatét kedvelők számára. 1986-ban bővült a sportkört támogatók köre, egyben az eddiginél jóval több pénzhez jutottunk. így vált lehetővé, hogy a labdarúgópálya mel­lett új öltöző és fürdő építé­sét kezdjük el, és előrelátha­tólag 1988 elején a focistáknak átadjuk. A téglagyár segítségével ugyanott elkészült a 60 méter hosszú fedett lelátó. Vala­mennyi szakosztály viszonylag megfelelő körülményeket te­remtett sportolóinak. A birkó­zóknak saját edzőterme van és a tisztálkodással kapcsolatos gondjaik is megoldódtak, a női kézi labda csapat megfelelő kö­rülmények között végezheti edzéseit és játsizbatja mérkő­zésié üt. Egyedül az úszók tehetnek szemrehányást, hogy télen ke­veset gyakorolhatnak, hiszen fedett medence még nincs Ahányban, így a hideg hóna­pokban csak heti egy alka­lommal (Szolnokon) kerülhet­nek vízbe, a többi gyakorlást szárazon, tornateremben vég­zik. Az anyagi támogatás mel­lett igen sokat jelent, hogy a József Attila és az Új Világ Tsz sportolóinak utazásához járművet kölcsönöz. A szakosztály működéséről szóló értékelésből kiderült, hogy a természetjárást legin­kább a Mechanikai Művek gyáregységének dolgozói és a Gyulai iskola tnaulói kedve­lik. A legutóbbi közgyűlés óta negyvennél több túrát szer­veztek, és a tavalyi megyei tá­jékozódási versenyen harma­dikok lettek. A sportkör leg­eredményesebb egysége vál­tozatlanul a „B” kategóriás birkózószakosztály. Eredményeik alapján az egyesület állami támogatás­ban részesül. 1985-ben kilenc, tavaly hat olimpiai pontot gyűjtöttek. 1986-ban ötven­négy versenyen vettek részt és nyolcvan éremmel tértek ha­za. Ebből 23 arany, 28 ezüst és 29 bronz volt. Két első osztá­lyú minősített sportolójuk van: Retkes József és Hviszt József, az ezüstjelvény vise­lésére Budavári László jogo­sult. A hat olimpiai ponthoz Retkes Józsefnek a magyar bajnokságon szerzett második és Petrezselyem Zsoltnak a serdülő magyar bajnokságon elért hatodik helyezésével ju­tottak. Az úttörő-olimpián ketten képviselték Abony színeit, Csőke János a 35 kilogrammo­sok versenyében második, Csizmadia István a 45 kilo­grammosok között hatodik lett. Az elnökség megállapítása szerint a szakosztály komo­lyabb eredmények elérésére is képes. Az alapitó Változatlanul népszerű sport­ág a nagyközségben a labda­rúgás. A csapatok az össze­vont bajnokság másodok osz­tályában küzdenek a ponto- .kért. A felnőttek 1985-ben a második helyen végeztek, az 1986—87-es bajnoki idényt n az első heiyen állva kezdték el a tavaszi fordulót. Az ifik és serdülők előbb elsők, voltak, most a második helyen állnak Mind a felnőtt, mind az if­júsági csapatnak másfél esz­tendeje új edzője van. és ez elsősorban az előbbi együttes teljesítményén érzékelhető. Jól szerepeltek az abonyi fo­cisták a januárban Cegléden megrendezett. teremtornán, ahol harmadikok lettek. Al- bertirsán pediig a Micsurin te­remtornán győzedelmesked­tek. Hazai labdarúgó-pályájuk említett korszerűsítése mellett kerítéscserét és fásítást is ter­veznek. Lassan három esztendeje, hogy a férfi kézilabda-szak­osztály megszűnt, ám a lelkes drukkereknek nem sokáig kel­lett az egyre népszerűbb lab­dajátékot nélkülözni, mert Nagy Gábor testnevelő tanár női szakosztályt alapított. El­sősorban a régi kézilabdázók­ra támaszkodva olyan csapa­tot szervezett, amely az első esztendőben nyolcadik lett a megyei bajnokságon, az ifjú­ságiak pedig megnyerték a ver­senyt. Hogy ez mem egy kezdeti fellángolás volt, azt bizonyítja a múlt évben nyújtott telje­sítmény. az előkelő negyedik hely. Az ifjúsági csapat végig veretlen volt, és megőrizte az előző esztendőben elnyert he­lyezését. Kár. hogy a tanár­edző erre az évre nem vállal­ta a csapat irányítását. Az úszószakosztály tevé­kenységére és eredményeire alaposan rányomta bélyegét az edzők évenkénti változása. A jelenlegiek nagy ambícióval végzik feladatukat. A szakosz­tály részt vesz a nyári úszás­oktatásokban, tavaly két ver­senyt rendeztek, egy országos meghívásost és az immár ha­gyományos Négercsók kupa­viadalt, amelyet a helyi Új Vi­lág Tsz karol fel mindig. Leg­jobb eredményük az országos versenyen elért ötödik, hato­dik és hetedik helyezés. És a motorosok ? Egy esztendeje a sportkör­höz tartoznak és önálló szak­osztály tagjaként dolgoznak a karatézók. A működéshez szükséges anyagi feltétele­ket a befolyt tagdíjakból te­remtik elő. Edzéseiken övvizs­gára és versnyekre készülnek. Hat alkalommal szerepeltek országos bajnokságon és nem­zetközi vetélkedőn, amelyeken 5 arany-, 13 ezüst- és 8 bronz­érmet gyűjtöttek. Eredményeik figyelemre érdemesek, továb­bi jó szereplést várnak tőlük. Aktív fiatalok dolgoznak a motorosklubban, ahhoz azon­ban, hogy idei feladatukat eredményesen megoldják, terv­szerűbb munkára van szük­ség. Gy. F. Körzeti focihajnckság Az Űri csapata meglepetésre vereséget szenvedett a körze­ti labdarúgó-bajnokság nyitá­nyán. így az Abony lépés­előnybe került. Felnőttek: Abony—Péteri 5-1, Vecsés— Dánszentmiklós 2-3. Cegléd- bercel—Törtei 1-0, Tápiószőlős —Maglód 4-3, Csévharaszt— Mende 2-5, Nyáregyháza—Úri 1-0, Ecser—Újszilvás 1-0. Al- bertirsa—Monor 5-4. Ifjúsá­giak: Abony—Péteri 10-3 Ve­csés—Dánszentmiklós 5-1. Tá­piószőlős—Maglód 2-2, Csév­haraszt—Mende 2-2, Nyár­egyháza—Űri 4-0, Ecser—Új­szilvás 4-1. Serdülők: Újszil­vás—Nagykőrös 1-1, Dánszent­miklós—Abony 0-5. P. I. Falugyűlések Lassan Abonyban is lezárul­nak az üzemeknél, intézmé­nyeknél, társadalmi és tömeg­szervezeteknél a tavalyi mun­kát értékelő és az idei felada­tokat meghatározó tanácsko­zások és elkezdődnek a tele­pülésfejlesztéssel foglalkozó fórumok. A tanácstagi beszá­molók március végéig tarta­nak. E hó 23-án és 30-én hat helyen falugyűlést tartanak. Huszonharmadikán a Mecha­nikai Művek gyáregységénél, a tanácsházán és a Ságvári Endre, 30-án pedig a József Attila tsz központjában, az építőipari szövetkezet helyi kirendeltségénél és az Űj Vi­lág Termelőszövetkezetnél ta­lálkozhat a lakosság a község vezetőivel. Az előadók Tarkó Sándor tanácselnök. Kiss Mi- hályné elnökhelyettes és Var­ga Sándorné vb-titkár lesz­nek. Színház Ki van a képen? Március 25-én, szerdán 19 órakor a Kossuth Művelődési Központ színháztermében a Thália bérlet keretében, a Madách Kamara Színház elő­adásában bemutatásra kerül Szakonyi Károly Ki van a ké­pen? című darabja. Többek között Zenthe Ferenc, Moór Marianna, Sunyovszki Szil­via és Haumann Péter sze­replésével. Ünnepségek A Tanácsköztársaság 68 esztendővel ezelőtti kikiál­tásáról március 20-án 15 irakor emlékeznek meg a 'íölcsey téren. Ugyanazon a napon. 16 órakor a KISZ zászlóbon­tásának harmincadik év­fordulóját ünnepük meg a városi pártbizottságon. TIT-efeadás Minden bizonnyal sok ér­deklődőt vonz a Kossuth Mű­velődési Központban március 23-án, hétfőn 16 órakor Ur­banizáció, motorizáció, környe­zetvédelem napjainkban cím­mel, Újvári István vezérigaz­gató vetítéssel egybekötött elő­adása. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 65. SZÁM 1987. MÁRCIUS 19., CSÜTÖRTÖK Márciusi évzáró Mennyit ér ötvenmillió forint? Azt az 50 millió forint nye­reséget, amelyre a ceglédi Vas-, Elektromos és Műszer­ipari Szövetkezet elmúlt esz­tendei munkájával szert tett, bármely cég — közel s távol — örömest könyvelné el ma­gának. és nagy nyugalommal söpörné be az érte járó elis­meréseket. A ceglédi szövetkezetnek azonban inkább főfájást okoz, mert bármily tisztes és kivá­ló is ez az eredmény, a szem­pontjait folyton folyvást vál- toztatgató gazdasági formál- szemlélet most éppen az úgynevezett báziselv szerint ítéli meg. A bázis évében, vagyis az összevetéshez fel­használt időszakban, 1985-ben ugyanis a tavalyinál is na­gyobb, 90 millió forintos nye­reséggel zárt a szövetkezet. S ugye ahhoz képest már visz- szaesésről kell beszélnünk. Nem árt ismét leírni: a for- nálszemlélet szerint, ami (mel­lőzhetjük a részleteket) több­re értékeli az alacsony szint­ről való csekély elmozdulást, mint a kimagasló eredménye­ket törvényszerűen követő szerényebb teljesítményt. Ha most bármely vasipari dolgozó arra a következtetés­re jut, hogy a jelenlegi kere­tek között bizony nem érde­mes jó munkát végezni, mert a szabályozók inkább a tak­tikázást becsülik meg, nos, akkor igen nehéz lenne neki azt mondani, hogy nem, ké­rem szépen, ez nem így van. ★ A szövetkezet tavalyi mun­kálkodásán az imént jelzetten kívül még két tényező hagyott nyomot. Az egyik a külkeres­Jól ismerik a szomszédot A 203 Számú Bem József Ipari Szakmunkásképző Inté­zet csapatai az idén is jól szerepeltek a Ki tud többet a Szovjetunióról? című vetél­kedőn. A megyei versenyt a le­endő szakmunkások és a szak­középiskolások felnőttcsapata megnyerte. A győztes együttes tagjai (szakmunkásképzősök): Hanga László, Vonnák József, Szil- vási János, Almádi János, Pintér József. A szakmunká­sok szakközépiskolájának hall­gatói közül: Tűzkő Gyula, Szlo­vák Pálné, Török István és Sárközi Imre. A megyei fordulót követő országos elődöntőn a rend­kívül szoros mezőnyben a szakközépiskolások negyedik, a szakmunkástanulók nyolca­dik helyezést értek el. Az intézményben jó ered­ménnyel működik a Magyar— Szovjet Baráti Társaság tag­csoportja. Számos sikeres rendezvénnyel hívták már fel magukra a figyelmet. A szom­széd ország életét, eseményeit Kibővített szűrővizsgálat Az abonyi kádfürdő épületé­ben elkezdődött az évenkénti kötelező tüdöszűrés, ami ez­úttal nőgyógyászati és labo­ratóriumi vizsgálattal, vala­mint vérnyomásméréssel bő­vült. Régen tervezték a kiter­jesztett szűrést, de a feltéte­leket eddig nem sikerült meg­teremteni. A többirányú or­vosi ellenőrzés fontosságát in­dokolja, hogy napjaink gya­kori betegségei közé tartozik a normálistól eltérő vérnyo­más és többféle nőgyógyásza­ti rendellenesség. Egyebek kö­zött ezek felderítésére töre­kednek, hiszen valamennyi betegséget egyszerűbb gyógyí­tani, ha időben felismerik. Az is előny, hogy vizsgálatra nem kell Ceglédre utazni. A szűrés május 7-éig, mun­kanapokon 8.30—tói 12 óráig, délután 12 30-tól 17 30-ig tart. Hogy kinek-kinek. mely na­pon. melyik napszakban kell megjelenni, arról minden fel­nőtt a kijuttatott értesítésből szerez tudomást. A szervezők kérik, hogy mindenki az ér­tesítésen feltüntetett időpont­ban keresse fel a vizsgálóhe­lyet. és vizeletmintát vigyen magával. nyomon követik és ez a sok­oldalú tájékozottság jól szol­gálta a felkészülést. A köny­vek, folyóiratok böngészése megalapozott, tárgyi tudással gazdagította a versenyzőket. kedeimi vállalatnál a szocia­lista exportra kivetett terme­lési adó, ami éppen 24 millió forintot vitt el a nyereségből. A másik pedig, hogy míg 1985- ben 8 millió rubel értékű en­gedélyezett árukeretet kapott a szövetkezet, addig 1986-ban 5 millió rubel nagyságút. Mindez természetesen szere­pet játszott abban, hogy a ta­valyelőtti 286 millió forintot érő exportszállítmányokkal szemben az elmúlt évben csu­pán 215 millió forintot sikerült teljesíteni. ★ Ennek ellenére az esztendőt hitel fölvétele nélkül gazdál­kodtak végig a ceglédiek, ille­tőleg a beruházásokhoz fűző­dő hitelt törleszteni tudták, s a fejlesztésre jelenleg 20 mil­lió forint áll rendelkezésre. Ezt az összeget egyebek között a festőműhelyük belső techno­lógiájának kialakítására, a la­boratóriumépítés befejezésé­re és Abonyban egy tárolószín tető alá hozására fogják for­dítani. A helybeli gárda időben és jól alkalmazkodott a piaci igé­nyekhez. s változtatott a ter­mékszerkezeten. Bizonyság er­re, hogy külföldön jóval több ceglédi portékára lenne vevő, mint amennyit itthon gyárta­ni képesek, és mint ameny- nyit az imént mondott áruke- ret-korlátozás miatt szállítani tudnak. Műszaki fejlesztésre 1986- ban összesen 6 millió forintot költött a szövetkezet. Folynak a nagy teljesítményű félveze­tők gyártásának előkészüle­tei, az ügyhöz társként csat­lakozik mások mellett az NSZK-belf Telefunken AEG is. Ha minden az elképzelések szerint történik, 1988-ban el­készülhet az első félvezető. ★ A szövetkezetiek most a bázisadat korrekcióját kérték a főhatóságtól, mert mint azt mutatószámaik példázzák, az érvényben levő szabályozó- rendszer az ilyen magas jö­vedelmezőségű cég munkáját károsan befolyásolja. Csupán az 1,7 százalékos keresetnöve­kedés 6 millió forintot visz az erdekeltségi alapból, s ha a korrekciokereienire nem érke­zik kedvező valasz, akkor ugyanazt az érdekeltségi ala­pot 35 millió forintos oefize- tési kötelezettség terhelné az év folyamán. Ez pedig köny- nyen alaphianyhoz vezethet. ___________ V. S. F üstmentes falu Harmincegy település nevezé­sét fogadtak el a füstmentes falu palyazat meghirdetőd, az Országos Egészségnevelési In­tézet, az Országos Idegenfor­galmi Hivatal, a Hazafias Népfront és a Hungária Bizto­sító. A pályázó településeken élők aiapíeltetelkent vállalják, hogy lakóhelyük közterületein és a nyilvános helyeken egy évig nem dohányoznák. A szervezők csak azokat a pá­lyázatokat bírálták el, ahol az alapfeltételt az egész kö­zösség elfogadta. Pályadíjat az a település kap majd, ahol az egyének és kollektívák a fő követelmény teljesítésén kívül is a legtöbbet teszik a do­hányzás elleni küzdelem sike­re érdekében, például- leszok­tató kúrákat szerveznek vagy jó propagandával elérik azt, hogy a fiatalok el se kezdjék a cigarettázast. A pályázq teT lepüléseken a szervezők rend­szeresen ellenőrzik, hogy va­lóban teljesítik-e a felajánlá­sokat. Az eredményhirdetésre jö­vőre a szökőnapon, február 29-én kerül sor. Kutyatár Március 25-én, szerdán 18 órakor a Vasutas klubkönyv­tárban bemutatóval egybekö­tött magyar kutyafajta-ismer­tetőt rendez az Ebtenyésztők Országos Egyesületének ceg­lédi szervezete. tiem csupán pillanatok Halkan szélé, szép üzenet J A ceglédi Kossuth Múzeum- ban Molnár Ijrtit fotóiból S Szentendrei pillanatok címmel S nyílt kiállítás. Miután dr. Né- v meth Lajos betegsége miatt ^ nem jelenhetett meg, írásban ^ küldte el megnyitója szövegét, ^ amelyet Bihari József megyei % igazgató olvasott fel. Tisztelt megnyitó közönség! Először is elnézésüket kérem, hogy nem lehetek itt szemé­lyesen, betegségem akadályoz, az ágyat nyomorít, de úgy vé­lem, szerepem úgyis menekes, hiszen amiről itt szó van, ami itt történik és valóban iontos, ahhoz én nem kellek, szerepem csupán annyi, hogy kerem figyelmüket, mélyedje- nek el a most bemutatott mű­vekben, Molnár Edit alkotá­saiban. Figyeljenek, hogy megnallják a képek halkan szóló, szép üzenetét. Ha ezt megteszik, meglátják, meny­nyivel többet kapnak annál, mint amit a kiállítás meghí­vója ígér: Molnár Edit fotó- riporter, Szentendrei pillana­tok. Tehát pillanatfelvételek Szentendréről. Nem akármilyenek, hiszen szerzőjük jó nevű fotóripor­ter. Tálán a turisták által olyannyira kedvelt kisváros mindennapjai, esetleg rejtett arca, a sokarcú Szentendre, a kulturális események króniká­ja — szóval mindaz, amit egy jó szemű fotóriporter lencse­végre kap. Ám ha valaki a meghívón olvashatók alapján ezt várja a kiállítástól — csalódik. Mast kap, a kiállí­táson más történik. De kezd­jük magával a fotóriporter meghatározással. Molnár Edit fotóriporter. Minden bizonnyal szabatos a foglalkozásmegje­lölés, ez olvasható a hivata­los iratokban, talán Molnár Edit is szerényen annak mi­nősíti magát. Ismerve azon­ban munkásságát, vagy elég csupán megnézni a meghívón reprodukált Barcsay-portrét — tudjuk, hogy téves e megha­tározás. Riporter? Akkor az volt Nagy Balogh János is, mikor megfestette tűnődő ön­arcképei sorozatát, vagy Ko­koschka, mikor léleklátó port­rékat festett kortársairól? És mik azok a szentendrei pilla­natok? Egy jószemű riporter i mpressziói ? Korántsem. Szentendrének mint szellemi szférának képben megragad­ható dokumentumai, a „doku­mentum” szót oly értelemben használva, mint tette volt a kultúraszociológus Kari Mannheim és a művészettu­domány nagy alakja, Erwin Panofsky, azaz mint „lényegi értelem”. E fotókról ugvanis nem csupán a leképzett je­lenség és annak jelentése ol­vasható le. Molnár Edit öko­nomikus komponálási módia, a koncentrált pillanat kivárá­sa révén ugyanis feltárulko- zik a végső, lényegi tartalom is, amelynek az előbbiként csupán előkészítője, hordozó­ja. Nincs itt mód arról érte­kezni, hogy mi ez a ^szent­endrei lényegi értelem” — sokat írtunk és beszéltünk már róla. Benne van a város történeti atmoszférájában, a szentendrei zárt világ, amely­ben a véletlen halmazából az emberi tevékenység, a törté­nelem szelektáló, formáló mű­ködése révén sajátos rend, motívumrendszer alakult ki, és amely megteremtette a maga művészeteit, egyszerre inspirálva a konstruktív és a szürreális szemléletű festőket. Molnár Edit a „lényegértel­met” ragadja meg képeiben, mégpedig kettős vonatkozás­ban: magának a motívumnak szelektív rögzítésével és a motívumokból egyéni művészi világot teremtő mesterek arc­képeiben. Magától értetődően ehhez az kellett, hogy Molnár Edit egyéni élményvilágának részévé váljon Szentendre és a szentendrei alkotók tevékeny­sége. Ezért is több Molnár Edit, mint fotóriporter, mert az mindig tudósít, kívülről nézi a dolgokat, ő azonban bennük él, mindent belülről lát. Ezért nem csupán pilla­natok e képek és talán jobb lett volna a kiállításnak — bár tudom, högv Molnár Edit szerénysége ezt tiltaná — azt a címet adni: Szentendrei öröklét. Németh Lajos 151SN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents