Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-17 / 64. szám

Tetemes károk keletkeznek Az erdők nehezen gyógyulnak Hazánk nemzeti vagyoná­nak tekintélyes részét jelenti az 1,7 millió hektár erdő. Az élő iák jótékony hatását kör­nyezetünkre mindannyian is­merjük, a fakitermelés gazda­sági szerepe milliárdokkal mérhető. Érthető tehát, hogy a közvéleményt éppúgy aggaszt­ják a növényvilág óriásairól szóló kedvezőtlen hírek, mint a gazdasági szakembereket. Mennyire egészségesek a magyar erdők? — erről be­szélgettünk a fák orvosaival az Erdészeti Tudományos In­tézet erdővédelmi osztályán, pontosabban: dr. Pagony Hu­bert címzetes egyetemi tanár­ral, aki nyugdíjazásáig volt az osztály vezetője, és Varga Szabolccsal, aki jelenleg töl­ti be ezt a posztot. Egyeztetett vizsgálatok Magyarország a lomberdő­zónában helyezkedik el. Er- deink 73 százaléka úgyneve­zett kemény lombfa: tölgy, bükk, cser, akác; 14 százalé­ka gyorsan növő nyárfafé­le, éger. Csak 13 százaléka a fenyő, zömében erdei- és fe­ketefenyő. Mindössze 1 szá­zaléknyi a lucfenyő, bár ez a legértékesebb faj. Az európai átlaghoz képest nem rossz a magyar erdők egészségi álla­pota. Ez részben annak kö­szönhető, hogy nálunk nem olyan magasfokú az iparosí­tás, mint nyugati és északi szomszédainknál. Jelenleg az erdészeti szak­emberek legnagyobb gondja a kocsánytalan tölgyek károso­dása, amelyet 1978-ban ész­leltek először. A nemzetközi együttműködés keretében vég­zett vizsgálatok során hason­ló megbetegedést észleltek Romániában és Szlovákiá­ban. A tényekből kórláncolat­ra következtettek a szakem­berek. Ma már megállapítha­tó, hogy a magyar kocsány­talan tölgyek betegsége ke­letről nyugatra terjed, eljutott Ausztriába és Csehszlovákiá­ba, a Morva vidékére is. A terjedési irány is bizonyítja, hogy ez a tölgypusztulás nem függ össze az iparosodással járó ártalmakkal, amelyekre egyébként a tölgyfa legkevés­bé érzékeny. gyében) viszont — ahol 1934 —85-ben kezdődött ez a kóros folyamat — eddig még csak 2,4 százalékos a megbetege­dés. A tényekből, a tölgypusz­tulás arányaiból és terjedési irányból arra következtet­nek a szakemberek, hogy né­hány év múlva nyugat felé kiér az országból ez a fabe­tegség, megszűnik a kocsány­talan tölgyek tömeges elha­lása. Tudnunk kell azt is, hogy a kórokozó gombakártevő, a kórláncolat utolsó szereplője, amely az aszálytól sújtott, hótlan, hideg telektől meg­gyötört fákat támadta meg, amelyeket legyengítettek az elszaporodott rovarok, szúk, a korhadéklakó gombák. A sor­ban a lombrágó rovarok a legjobban megfoghatók, ezért a szakemberek összefogtak, hogy ezt a láncszemet meg­szakítsák. (A téli araszolök például évente 740 millió fo­rint veszteséget okoznak kár­tételükkel. Az ellenük való folyamatos védekezés e nagy összeg töredékébe kerülne.) Jobban ismert a kocsányos tölgyek pusztulását okozó kór­láncolat. Már az elmúlt szá­zadban is szó volt ennek az értékes fafajtának pusztulá­sáról. Itt a kórláncolat fon­tos tagja a tölgylisztharmat, de a helytelen vízgazdálko­dás is árt a kocsányos töl­gyeknek. Ha a talaj vízház­tartása ingadozó, ehhez a gyö­kérzet nem tud igazodni, így legyengül a fa, és könnyeb­ben prédájává válik a kór­okozóknak. károsítóknak. A rovarkártevők ellen ma már hatékonyan védekeznek az erdőgazdaságok. A gyógyító gomba Beszélnünk kell még a feny­vesek ellenségeiről is. amelyek főként a laza szerkezetű, ho­mokos talajon támadnak. A gyökérrontó tapló a homokban vízszintesen terjeszkedő gyö­kereken jut egyik fától a má­sikig, 20, 30. 40 éves koruk­ban károsítja a fenyőket — elsősorban az erdei-, és fekete­fenyőket —. hatalmas foltok­ban pusztítja e szép tűleve­lűeket. A hatásos biológiai védeke­zés kidolgozása dr. Pagony Hubert nevéhez fűződik: 1983- ban jelentette be az ÉRTI és a Phylaxia Vállalat szabada­lomként az Angliából átvett módszert, amely az óriás te­rülő gombában találta meg a kórokozó méltó ellenfelét. Hektáronként ezer forint a védekezés költsége, ezt is meg­téríti az állam a gazdaságok­nak. A gyógyító gomba spórá­ját a Phylaxia Vállalat szapo­rítja. Ám a körülmények ilyen kedvező alakulása mellett is kell tíz esztendő az országos győzelemhez. Hiába, az erdők nehezen gyógyulnak. A védekezés az egyik leg­nagyobb és legfontosabb ku­tatási témája az Erdészeti Tu­dományos Intézetnek. Jelsza­vuk a biológiai és integrált védelem. Minél kisebb méreg­hatást gyakorolni a természet­re és nem kémiai szereket al­kalmazni, hanem a melegvérű állatokra és az emberre ártal­matlan szereket, amelyek meg­kímélik a környezetet. Például kitinszintézist gátló hatású szerrel gyakorlatilag éhhalálra ítélik a hernyókat. Matuzsálemi kor ? Azt mondják, a fák állva halnak meg. De nem mindegy, hogy mikor. Hogy fiatalon le­tarolja-e az őzcsapat, vagy harmincéves korukban kivág­ják? Netán megéri a száz esz­tendőt is a bükk, hasznos ma­dárnemzedékek egész sorának otthont adva? Csakhogy ha 50—60 évvel még tovább élhet­ne, ötször annyi faanyagot ad­na. Évente több százmillió fo­rint kiesést okoz. hogy erdei nk biológiai képességeit nem tel­jesen használjuk ki. hogy be­teg erdeink nehezen gyógyul­nak. de egészséges fáink éle­tét is megrövidítjük. I. E. Áramszünet Áramszünet lesz Monoron, 19-én, csütörtökön 9—16 óráig a Kossuth Lajos utca, a vasút és a Mátyás király utca által határolt területen. Kulturális programok Az Erdészeti Tudományos Intézet szakemberei összefog­tak a társintézményekkel a koosánytalan tölgy pusztulá­sát okozó tényezők megisme­rése érdekében. A négy esz­tendeje tartó kísérletek és megfigyelések eredménye azt bizonyítja, hogy a Zempléni­hegység tölgyesei már túl vannak a megbetegedés kul- minációján, ami itt 31,1 szá­zalékos pusztulást jelentett. A fákat támadta meg A Kemenesháton (Vas me­Ecseren szerdán 14 órától a bélyeggyűjtő szakkör: 16-tól a nyugdíjasklub foglalkozása, 17.30-tól zenés torna óvodá­soknak, 18.15-től dzsesszbalett, 18-tól nyugdíjas-akadémia, ve­títéssel egvbekötött előadás, címe: Amerika tájain II. rész, előadó: Szüle Dénes, 19-től társastánc, 19.45-től kondicio­náló torna. Gyomron 19-től karate, az úttörőházban 15-től gyermek­torna és a horgászszakkör foglalkozása, 16.30-tól a szá­mítógépes szakkör összejöve­tele. 17-től számítógépes tan­folyam. Filmvetítés a műve­lődési házban 16.30-tól: Fele­barát-nőm (színes, szinkroni­zált csehszlovák filmvígjáték). Monoron a filmszínházban 18-tól és 20-tól: Gyanús ár­nyak (színes kínai történelmi kalandfiím), a Kortárs film­klub vetítése 16.30-tól: Halá­los szerelem (színes francia film). Pilisen 16.30-tól 1. sz. álta­lános iskola bábszakkörüsei- nek foglalkozása. Kosárlabda Siker a nyugati végeken is Növelték iskolájuk hírnevét a monori József Attila Gim­názium elsős és másodikos ko­saras leányai. Másodszor is si­került bejutniuk az országos középiskolai kosárlabda-baj­nokság nyolcas döntőjébe. Le­het, hogy megismétlik tavalyi sikeres hatodik helyezésüket? Eddig jó úton haladnak az is­métlés felé. A soproni Szé­chenyi Gimnázium gárdájával szemben a visszavágót is meg­nyerték. Négyórás vonatozás után ér­keztek Sopronba a monori lá­nyok. A hosszú utazástól kissé elfáradva kezdtek bemelegíte­ni. Szokatlan volt számukra a nagyméretű pálya, hiszen ők kis pályán szoktak edzeni. Az első percek bizonytalanságát követően a házigazdák talál­tak hamarabb magukra. Ké­sőbb — amikor már a nagy méreteket megszokták a ven­dégek — behozták a lemara­dásukat. Az első félidő közepéig fej fej mellett haladtak a csapa­tok. A 12. perétől felélénkül a monori gárda. Sorozatos zic­cereik, jó dobásaik pontot ér­tek. Szépen kilábaltak a kez­deti megtorpanásból. A félidő 23-15 volt javukra. A második játékrész első percében Kalocsa Ilona bün­tetőt dobhatott. Mindkét do­bás kosárba talált, érdemes volt a 10 perces szünetben gyaKorolni. Nagy lendülettel folytatódott a mérkőzés, a mieink minél nagyobb pont- különbségre törekedtek. Dicsé­retes Rendek Krisztina küzdő- szelleme, még arra is futotta erejéből, hogy a többieknek tanácsokat adjon, vagy pár szóval megvigasztalja őket egy sikertelen támadás után. A soproniak a zónát és az emberfogást váltogató vendé­gekkel szemben az egész meccsen kemény emberfogást alkalmaztak, de a hajrában elfáradtak. Ezekben az izgalmas per­cekben a jobb állóképesség, a tervszerűbb játék kerekedett felül. Vladár Melinda és Csaj­bók Réka ügyesen gyűjtögette a lepattanó labdákat, amelye­ket Nagy Judit, az irányító rafináltan továbbított. Megér­demelt győzelmet arattak a JAG kosarasai, a visszavágó 39-34 arányú győzelmükkel zá­rult. így összesítésben 18 pont­tal jobbak voltak a monoriak és ez a nyolcas döntőbe való bejutást jelentette. Jó: Nagy Judit (11 pont), Vladár Melinda (10), Kalocsa Ilona (9), Rendek Krisztina (5), Csajbők Réka (4), Méhész Judit (—). Földvárszki Magdolna Fcüizé tanárok „Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag. néven ünnepi kispályás labdarúgó-bajnok­ságot rendezett a Sülysáp kör­nyéki pedagógusok baráti kö­re az 1. számú sülysápi álta­lános iskola tornatermében. A négy csapat tagjai számára kellemes délutánt jelentő ver­senyen a „Maglódi Volán” fantázianevet választó alkalmi társulás tagjai (Béki László, Oláh György, Papp József) szereztek meg a végső győzel­met. Bensőséges ünnepségen em­lékeztek meg március 13-éről Gyomron, a tanácsháza előtti téren. A 3. számú Általános Iskola tanulói adtak színvona­las irodalmi műsort, feleleve­nítve az 1848-as polgári forra­dalom és szabadságharc ese­ményeit. A résztvevők megko­szorúzták a közeli Petőfi-szob- rott. Ugyanitt kis nemzetiszí­nű zászlócskákat, szalagokat helyeztek el a község óvodásai. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM 64. SZÁM 1987. MÁRCIUS 18., SZERDA A körzeti ügyelet tapasztalatairól (2.) la de hol is van az a kiég? Vasúti sorompó előtt, piros jelzésnél még a kék lámpás ügye­leti gépkocsinak is kötelező várakoznia a zöldre. Ez a veszteg- lés alkalmat ad arra Szvcresek László gépkocsivezetőnek, hogy ellenőrizze a CB-rádió üzemképességét. Egy sülysápi idős beteg asszonyt vizsgál dr. Papp Ágoston körzeti orvos. Ilyenkor bizony elkél a nyugtató jó szó is. (A szerző felvételei) A tíz hónapja működő süly­sápi összevont körzeti orvosi ügyelet munkájáról, működé­sének feltételeiről gyűjtöttünk információt és személyes ta­pasztalatokat. írásunk első ré­szét a szombat délelőtti órák néhány eseténél fejeztük be. A nap folytatódott olyan min­dennapos, ám mégis megdöb­bentő eseményekkel, amelye­ket maga az ügyvezető körzeti orvos, dr. Papp Ágoston sem hagyhatott szó nélkül. Mert bár a hét végi ügyele­tek sorában az a szombati nap este huszonegy óráig a leg­gyengébbek egyikének bizo­nyult — vagyis szerencsére kevés hívás volt —. azért így is akadt tizenhat esetük az egészségügyieknek. Nyolc al­kalommal láttak el beteget háznál, két személyt lábsérü- léses baleset, egyet pedig ku- tyaharaDás miatt kezelt az ügyeletes orvos. És most jön az, amin érdemes elgondol­kodni ... Az egyik kiszállás alkalmá­val az úton keresztben fekvő ittas férfit talált az orvos. Ott nem hagyhatta, hiszen feb­ruár lévén akár meg is fagy­hatott volna, hát elvitte haza a feleségéhez. Egy másik ré­szeg férjhez, aki odahaza tör- te-zúzta a lakás berendezését, a feleség hívta ki az ügyele­tet. Bizony nehéz volt megma­gyarázni a zaklatott asszony­Hétfőn reggel a járókelők megdöbbenve vették tudomá­sul, hogy egyelőre ismeretlen tettesek milyen vandál módon elbántak a kis zászlócskákkal, koszorúkkal. Eltűnt az egyik koszorú, a zászlókat összetör- dösték, s szanaszét dobálták. Csak elítélni tudjuk az újabb — ki tudja, hányadik — van­dalizmust a község központjá­ban. —ér nak. hogy a körzeti orvos nem hatósági személy, hogy családi perpatvarba nem avatkozhat bele valamiféle önkéntes bé­kehíréi szerepben. Az ilyen és ehhez hasonló indokolatlan házhoz hívásos eseteket elég gyakorinak mondta a körzeti orvos. S ha már az ilyen visszás helyzetekre, a gyógyítómunka hatékonyságát nehezítő körül­ményekre terelődött a szó, azt is elmondta dr. Papp Ágos­ton, hogy munkaterületük megnövekedésével együtt egy sajátos gondjuk is gyarapo­dott. Az utcai házszámtáblák hiányáról, olvashatatlanságá­ról szólt, amit nem pótolnak a térképek sem. olykor a gép­kocsivezetők jó helyismerete sem. S mintha csak az ördögöt festette volna a falra, este hét körül beállított a rende­lőbe egy sülysápi fiatalember. A szomszédjában lakó idő­sebb emberek helyett vállalta készseggel, hogy elszalad az ügyeletre. Azonban annyira sietett, hogy nem érdeklődött a beteg tényleges állapota fe­lől, s x-áadásuí ha az utca ne­vét meg is jegyezte, a házszá­mot nem. Még jó, hogy az or­vos is, a sofór is nagyjából sejtették, hogy iol lakhat a beteg, így egy téves kopogta­tás után a következő házban megtalálták a keresett csalá­dot. Onnan aztán a szokásos úton-módon folyt le a beteg- ellátás, majd irány vissza a rendelőbe, várva az újabb hí­vásokat. Közben Horváth Mi­hály váltotta le a gépkocsi volánja mellett kollégáját, de a nővér és a körzeti orvos to­vább maradt hétfő reggelig. Hosszú ám a negyvennyolc órás szolgálat az egészség- ügyieknek hét végén, de ez az új szervezeti felállás teszi le­hetővé ezentúl, hogy végre ki­vétessék éves szabadságukat — lehetőleg akkor, amikor szükségük van rá! De biztos, hogy a három község lakossá­gának — Mend ének, Sülysáp­nak. Ürinak — is kedvező a változtatás, mert ma már mindenki tudja, hogy hol ta­lálja meg az összevont körze­ti orvosi, ügveletei, ahol hét­köznap és hét végén, éjjel- nappal találnak orvost. Áz ügyelet értesítése, a te­lefonos házhoz hívás ugyan helyenként még nem kis gon­dot okoz a lakosságnak, de ez ügyben jó hírrel szolgálha­tunk. Biztos forrásból tudjuk, hogy segélykérő telefont kap még az idén nyáron Puszta- szenHstván. valamint a meg­levőhöz még egyet Mende. aminek a Dózsa György út mentén, és annak közelében lakók örülnek majd igazán. A segélykérő telefonok üzembe helyezéséhez a MÁV szabadí­tott föl egy-egy érpárat saiát vonalai közül, ezért helvezhe- tik el az egvik sec élvkérő te­lefonállomást a míRziaszentist- váni vasúti me®á!'ó szom­szédságában. A két távbeszélő sorsát véglegesen rendező szerződést eevébk°nt a napok­ban írták alá a Mandei Ta­nács. a Budapest Pos­taigazgatóság és a MÁV ille­tékes vezetői Aszódi László Antal ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Itt előny, ott hátrány A kadnak furcsa embe- ** rek. Betegen is. A körzeti orvosi rende­lő előtere egyetlen nagy influenzavírus. Láztól csil­logó szemekkel, pirosló or­ral mindenki „beszáll" a prüsszögő, köhécselő kó­rusba. Bágyadtan ülnek, még beszélgetni sincs ked­vük. Csak egyetlen apró fiúcska nyüzsög, egyre nyűgösebben, az édesanya pedig egyre inkább unja. Végül kifakad. „Idejössz, mert nyakon váglak! Egy pillanatig sem tudsz nyug­ton maradni? Látod, hogy itt veled is ki kell vár­nom a sort”... — teszi hozzá olyan hangsúllyal és olyan pillantással, ami el­árulja, milyen — nem épp kedvező — véleménye van a körülötte ülőkről. Meg­vető tekintetétől még egy halott is elpirulna a rava­talon, nemhogy néhány nyamvadt influenzás... Amikor nyílik az ajtó, ketten is szólnak egyszer­re: „Tessék csak bemenni a gyerekkel!" Hamar végeznek, jó né­hány recepttel lépnek ki az orvosi szobából. „Hát ilyen beteg vagy. kisfiam?" — kérdezi egy mosolyogni is tudó néni. <„En vagyok a beteg” — veti oda a nő és szinte rángatja a gye­rekre a kabátját. Közben parancsokat osztogat: „Most egyenesen hazamész. nagyanyád már biztosan megfőzött. En még elme­gyek a gyógyszertárba meg a boltba!” A fiúcska könyörög: „Hagy menjek oda is ve­led.” Mire az anya: ..Ha­zamész, azt mondtam! Még- hogy a boltba ... Ott csak hátráltatnál.” Aha. —ki Kik a tettesek? Vandálok — ünnep után

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents