Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-14 / 62. szám

Virág vagy le, hazám ifjúsága! A FIN megnyitó ünnepsége Lapunk más helyén is be­számolunk a forradalmi ifjúsági napok eseményeiről. Minden tavasz olvadása új­ra és újra kiszabadítja fog- ságából a kérdést, azt a kér­dést, amit a gondolkodó fia­tal nem tud megkerülni. Ahogy a napsugár prizmán színekre bomlik, úgy szüremlik át minden ifjúi szíven a tavaszi kétkedés: vajon mennyiben vagyunk, mennyire lehetünk március örökösei? Felvállal­hatjuk, fel kell-e vállalnunk Petőfi szellemét, Kossuth nagy­ra törő álmait, Táncsics he­vületét? Szabad történelmünk évtizedei bizonyítják, vállal­hattuk és vállalhatjuk, s be­csületbeli kötelességünk, hogy ezt minden tavasszal, a friss szellő hívó zsongására, újra megerősítsük. A mindennapok forradalmi- ságának mindennapi vitáit nem diskurzusokkal kell el­dönteni. Petőfiék sem marad­tak a puszta szónál, amellett, hogy bebizonyították, a felvi­lágosult gondolat erősebb, ke­ményebb, harcosabb, ha az igazságért emeltetett, mint a kard vagy a puska. Nekünk 1987-ben a tettek fegyverére van szükségünk, olyan tettek­re, amelyek előbbre viszik az ország ügyét. Az 1848-as forradalom és szabadságharc 139. évforduló­ján Nagykőrösön rendhagyó módon tettek hitet az elévül­hetetlen forradalmi gondolko­dásmód mellett. A szabadság­eszmények kibontakoztatását elősegítendő történelmi já­tékot rendeztek, felidézve az eseményeket. Voltak huszárok gőgös, remegő izmú paripákon, volt forradalmat hírül adó kisbíró (Várkonyi János lo­vászaiénak közreműködésé­vel). Volt okos, érvelő Vasvári Pál — 1848-ban szervező, 1849-ben az egyik erdélyi csa­tában hősi halált, halt fiatal —, Gulyás Zoltán megjeleníté­sében. Volt higgadtnak tűnő Jókai Mór, aki Krizslik Alfonz megszemélyesítésében csitíta- ni igyekezett a lánglelkű for­radalmárt. Petőfi Sándort, akit Hegedűs Jenő varázsolt elénk. A fiatal kecskeméti színé­szek — egyáltalán nem mel­lesleg — KISZ-tagok, nem penzumként kimért beszédet adtak, hanem lelkesítő, ma­gával ragadó eseményt csihol­tak a Pillwax Kávéházzá avan­zsált Vénusz presszóban, majd az Arany János gimnázium­ban. Az sem lehetett véletlen, hogy a tömegben a városi KISZ-titkár, Rédai András mellett ott volt Gótzián Lász- lóné dr., az MSZMP városi bizottságának titkára is. Ré­dai András rövid beszédében meghatározta a ma érvényes feladatokat is: a diák tanuljon jobban, a munkás dolgozza ki a nyolc órát, a mérnök ter­vezzen pontosabban, az orvos gyógyítson mind kevesebb fáj­dalommal, s a szántóvető úgy vessen, hogy legyen kenyere az országnak. A délutáni program a mú­zeumkertben kezdődött. A szereplők lelkesítő szónokla­tai után az ünneplő tömeg fáklyás felvonulást rendezett, s a központba vonult, a Kos- suth-szoborhoz. A fúvószene­kar után Bretus Mária sza­valt, majd Dani Katalin, a Kossuth Lajos Általános Is­kola pedagógusa mondott ün­nepi beszédet, a forradalmi ifjúsági napok nagykőrösi nyi­tórendezvénye a koszorúzással fejeződött be. Ballai Ottó Kellemes kézilabdás hírek Budaörsön, a teremben sor- .ra kerülő megyei férfi kézilab­da Magyar Népköztársasági Kupa körmérkőzés-sorozat e csoportjának befejező játék­napján mindkét mérkőzésükön fegyelmezetten és jól játszot­tak a körösiek, és kettős győ­zelmet arattak, első találkozó­jukon a náluk magasabb, me­gyei I. osztályú ellenfelükkel szemben is. Nk. Kgy. Kinizsi—Budaka­lászi Textiles 26-22 (13-11) és Nk. Kgy. Kinizsi—Honvéd Nógrádi SE (Százhalombatta) 32-20 (14-9) volt. A kinizsis szereplők: Szondy, Eszes — Mocsai (7), Budai (231), Mátrai (6), Lázár (1), Kerny (6), Ró­naszéki (2), Vilcsák (11) és Medgyesi (3). így ebben a csoportban a tíz csapat közül csak NB-s együttesek előzték meg a Kinizsit, akik így cso­portharmadikok lettek. FIATAL BIRKÓZÓK A hét végén délvidéken jár­tak az Nk. Kgy. Kinizsi bir­kózói. Kalocsán 18 egyesület­ből közel kétszáz fiatal volt ott az országos úttörő A-kor- csoportos kötöttfogású Deák Ferenc-emlékversenyen, köz­tük élvonalbeliek is. A 29 ki­logrammosok súlycsoportjában (24 induló): 2. Mészáros Dé­nes (első nyilvános versenyén remekül mutatkozott be: öt kétvállas győzelemmel és egy vereséggel). 33 kg (40 fő): 4. Urban Béla (körbeverés után, jól birkózott). 60. kg (10): 6. Nagy István. Dicséretet érde­melnek még: Valkai Szabolcs 4, Tóth Viktor és Faragó Ta­más 3—3 győzelméért. Nyolcvan indulója volt az orosházi meghívásos területi serdülő kötöttfogású vetélke­dőnek. 43 kg (6-an voltak): 3. Balogh Antal. 55 kg (8): 2. Tóth Péter (még csak úttörő korú) és 3. Tóth Zoltán. 65 kg (9): 2. Faragó Antal (küzdő­képes és még úttörő) és 4. Szendi Lajos. 76 kg (8): 4. Kiss Csaba. TEKÉZŐK Szegedi Postás—Nk. Mészá­ros Tsz SK 6-2 (2347-2262 fa). Nk.: Szabó B. 366, Mészáros 349, Lóczy 374, Farkas J. 388 (1), Tóth F. 423 (1), Zatykó 362. Az 1986—87. évi NB III- as teke-csapatbajnokság dél­keleti csoportjának nyitó for­dulójában a temetőhegyi te­kecsarnokban jól tartották magukat a tartalékos hazaiak, de a listavezető, NB Il-t is megjárt ellenfél jobb volt. Budapesten 14, egyenként négyfős csapattal rendezték a megyei Meszöv-ös tekevia­dalt. A résztvevőknek szemé­lyenként 40 vegyeset kellett gurítaniuk. Csapatversenyben: 2. Nk. és Vidéke Áfész (Lóczy Mihály, Gállos Sándor. Mé­száros Tibor, Farkas Ferenc) 160 563. Férfia egyéniben 58 induló közül): 4. Farkas Fe­renc 40/180. Nagy Péter (Nk. Mészáros Tsz SK) salgótarjáni, területi ifjúsági egyéni tekebajnoksagi szereplése elmaradt, mert nemrég bevonult sorkatonai szolgálatra. S. Z. NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM 1987. MÁRCIUS 16., HÉTFŐ Rádtás, héj alá oltás , likőr dől el a szüret sorsa? Amikor nyáron, ősz elején nekilátunk a gyümölcsszüret­nek, vajon kinek jut eszébe eltűnődni azon, mi mindennek köszönhető a fákon csüngő termés. Biztosan meglepőd­nénk, ha sikerülne pontosan számba venni, hány és hány kedvező környezeti tényező­nek kell együttesen érvénye­sülnie, amíg a bimbóból érett gyümölcs lesz. Mindenki tudja, hogy eme bonyolult élettani folyamatban a legkényesebb fázis a gyü­mölcs kötődésének időszaka. Itt sok múlik minden apró külső, belső hatáson, mond­hatjuk, javarészt ekkor dől el a szüret sorsa. Sajnálatos, hogy éppen ebben az idő­pontban tudunk a legkevés­bé beavatkozni növényeink életébe. Ráadásul a vegysze­rektől pusztuló rovarvilág, de főként a méhesgazdaságok fogyatkozása miatt a megpor- zás esélyei is csökkennek, gondoljunk csak az idegen pollentől termékenyülő, ön­meddő fafajtákra. Ha ezek közelében nincs porzónövény, a kötés elmarad. Hogyan lehetne ezen segí­teni anélkül, hogy porzópart­nert kellene ültetnünk? Ráoltással. E módszerről tartott értekezést a minap a kertbarátok klubjában Csikai Pál, a kör elnöke is. Érde­mes mondandójának néhány részletére odafigyelni. A megtermékenyülés érde­kében végzett átoltást cse­resznye- és körtefán végezte el. A bigarreau burlatra partnerként jabuolat oltott. A máriakörtefát — lombját megfelezve — téli fajtákkal — bosch kobak, seresolivér és még öt fajtával — társí­totta sikerrel. Aki tehát faj­taváltást szeretne megvalósí­tani, annak nem kell mind­Sterilezők, csomagolok A Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezetben évente hat garnitúra osztott hidro­sztatikus (OHS) sterilező be­rendezést gyártanak, ezeket a KGST-tagállamok vásárolják meg élelmiszeripari üzemeik számára. A bonyolult felépí­tésű monstrumokban sok-sok szakerpber tudása testesül meg, mire vasúti kocsikba kerülnek. Minden munkafázis­nak megvannak a maga spe­cialistái, Czakó Ferenc és Var­ga István lakatosok például a gép kiadagoló szerkezetének összeállításában illetékesek (felső képünk). A szövetkezet igazodva a piaci körülményekhez, állan­dóan fejleszti gyártmány­struktúráját. Ezt példázza az NGF 310 típusú automata pa- lettizáló most készülő proto­típusa is, amelyet rövidesen működés közben is megtekin­tenek a külországok képvise­lői. Alsó képünk a berendezés vezérlőpultján készült. Szrap- kó József gépész éppen próba­csomagolást végez, hogy fel­fedje a korszerű elektronikus­mechanikus rendszer rejtett hibáit (Varga Irén felvételei). járt ásót, fűrészt ragadnia, megteszi az oltókés is. Az önmeddő fákon elegendő csupán egy-két ágat átoltani, s az innen fakadó új hajtá­sok lesznek majd partnerei az anyanövénynek. Teljes át- oltás esetén ne feledjük, mindig hagyni kell a régi ko­ronából asszimiláló felületet, amíg az új hajtások megerő­södnek. Az oltóágak megszedése je­len időjárási körülményeink között még aktuális. Felriasz- nálásig sötét, hideg helyen — például pince, hűtőszekrény — kell tárolni azokat. Az ol­tást március végén, április elején érdemes elvégezni. Ek­kor a vesszőket kicsit beáztat­juk, végeiből egy-két ujjnyit eltávolítunk, és kétrügyes da­rabokra vágjuk. Mivel az oltásnak sokféle és közismert módozatai is vannak, nem részletezzük azokat, csupán egynéhány momentumra hívjuk fel az oltókést még kevés gyakorlat­tal forgatók figyelmét. Az ol­tóvesszőt leginkább ékre fa­ragva helyezik el a kertészek a kissé lejtősre metszett, si­mára faragott felületű, oltan­dó ág hasítékába. Akkor járnak sikerrel, ha a két nö­vényi rész osztódó szövetei érintik egymást. Ezt igen nehéz ,,kicentizni”, ezért ki­csit ferdén, fentről kifelé dön­téssel helyezik el a pálcikát, így a két szövet valahol biz­tosan találkozik. Ajánlatos, ha az úgyneve­zett javított oltási módot al­kalmazzuk (a metszési körfe­lület húrja mentén történő hasítás), mert kisebb roncso­lást okozunk a fának. A fel­hasított, beoltott részt lekötö- zés, papírossal való takarás (szennyeződés elkerülése miatt), és az oltóviaszos ke­zelés után feltétlen be kell burkolni légcserét nem gátló anyaggal — például lyuka­csos tejeszacskóval —, mert a tavaszi szelek kiszárítják az oltóágacskát. Nagyon gyakran ez okozza az oltás sikerte­lenségét. Alig egy hónap múltán a takarás eltávolítan- dó, ekkor már úgyis látni le­het, sikerült-e művünk. Gondolnunk kell a madarak kártételére is. Az átoltott csonk fölé érdemes ágat erő­síteni, hogy a leszálló madár azt használhassa pihenőhe­lyül, ne a könnyen elmozdít­ható oltópálcikát. Áprilisban, amikor a nedvkeringés meg­indult, az úgynevezett héj- aláoltást is alkalmazhatjuk, ennek előnye, hogy lényege­sen kevesebb roncsolással jár. Az oltás művelete nem kí­ván nagy szakértelmet, annál inkább figyelmes, pontos és gyors munkát. írásunkban ezt próbáltuk érzékeltetni, s ha valakik ennek alapján' kedvet kapnak hozzá és fellapozzák még a rajzos szakkönyveket, a siker reményében láthat­nak munkához. Még csak kü­lönleges szerszámok sem kel­lenek hozzá, megteszi a fű­rész, s hozzá egy félpengéjű, jófogású, éles konyhakés. My. J. Tépőzáras konzerv Tépőzáras konzervek kísér­leti gyártását kezdték meg a debreceni Tartósítóipari Kom­binátban. A százgrammos do­bozokba legújabb termékeiket csomagolják, a vadászkrémet, amely marhahúst, szalonnát, sertészsírt, búzalisztet, tojás­port és speciális fűszereket tartalmaz. A konzerv kibon­tásához nem kell konzerv­nyitó: a doboz alján levő té­pőzár fogójának meghúzása után az alsó zárórész teljesen leválik. A debreceni üzem rö­videsen már nagy sorozatban is gyártani fogja ezeket a konzerveket. Infralámpák Megszülettek az első idei kisbárányok a Bács-Kiskun megyei juhászainkban; a fű sarjadásáig folyamatos lesz az elletés. A legnagyobb juh­tenyésztő gazdaságok közül a kunszentmiklósi Egyetértésben 3000, a szabadszállási Lenin Tsz-ben 2000 darab bárány lá­tott napvilágot ezekben a he­tekben. a szaporulatnak ked­vez, hogy megenyhült az idő, mert így nem kell attól tar­tani, hogy az elletőkben meg­fáznak az újszülött bárányok. A biztonság kedvéért azon­ban több helyütt infralámpák- kal szerelték fel a bárány­nevelőket. A szaporulat egy része az állomány felfrissí­téséül szolgál, a többit pedig exportálják. A most születő bárányok 6—8 hetes korukban már értékesíthetők, ha elérik a 17—18 kilogrammos súlyt. Sok betét, még több kivét A közelmúltban áttekintet­tük a Nagykőrös—Kőcser Ta­karékszövetkezet 1986. évi munkáját, eredményeit. Csu­pán a főbb, a pénzügyi gaz­dálkodó egység tevékenységé­nek egészét reprezentáló mu­tatókat ismertettük, de szá­munkra érdekes az is, vajon hogyan alakult a szövetkezet pénzforgalma vonzáskörzetünk három településén belül. Mint említettük, az elmúlt év utolsó napján 252,7 millió forint betétállománya volt a szövetkezetnek) Ebből a nagy­körösiek 113,5, a nyársapátiak 9.9, a kocsériak pedig 49,9 millió forinttal részesedtek; a fennmaradó összeg Jászkara- jenö, Törtei és Abony fiókjai között oszlik meg. Az egy év alatti 41,8 millió forint betét­állomány-növekedéshez 20,9 millióval járultak hozzá Nagy­kőrösön, Nyársapáton 1,8, Kocséron pedig 4,4 millióval; mindhárom helyen számot­tevően túlhaladva az eredeti­leg kalkulált összegeket. Értelemszerűen a 87-es év­ben is kiemelt feladata lesz a szövetkezetnek a betét gyarapítása, ám tekintettel a vonzáskörzet gazdasági és a lakosság anyagi helyzetére, a korábbi időszakhoz ké­pest kisebb léptékű, 10—11 százalékos fejlesztést ütemez­tek be. Nagykőrösön alig töb­bet, mint a legutóbbi éves nö­vekedés fele, a két községben pedig együttesen 4,2 millió forintot. A kölcsönök iránti igény is megnőtt 1986-ban, Nagykőrö­sön például a 41,9 millió fo­rint kölcsön 66,5 százalékkal fejelte meg a tervezettet. Valamivel szolidabban költe­Szőlő negyven forintért! Nem sok újdonsággal szol­gált a még mindig didergő pénteki hetipiac. Valamivel élénkebb volt a forgalom, mint a múltkor, de az arány inkább az eladók javára bil­lent. A gyümölcs- és zöldség­piacon az alma 10—12—18, a vöröshagyma 12—14. a lila hagyma 12, a sárgarépa 12— 18—26, a gyökér 25—36, a fehér káposzta 18, a cékla 15, a zöldpaprika 8—12, a zeller 30, a karalábé 20, a dug- hagyma 40—50. a krumpli 12, a tarka bab 70—80. a para­dicsom 160, a narancs 42,/a kubai áru 22 forintért kínálta magát. A főbejárat melletti kereskedő engedett a kígyó­uborka árából, most 120 fo­rintra tartotta. Volt egy ke­véske sült tök is a piacon, aminek szeletjét 16 forintért adták, s ugyancsak kevés cse­megeszőlőt is találtunk 40 fo­rintos áron. A baromfipiacon is sok árus volt. A tyúk párját 240—320 —350 forintért tartották nagy­ságától és a kereslettől füg­gően. Egy tyúkot kakassal 300, egy pár japán kacsát párban 200, a pekingi fajtát 240, a rántani való csirkét kilónként 60 forintért kínálták. A tojás ára változó volt, 2,20 és 2,80 között mozgott, a kereskedő 1,80-ért kérte. A vágottbaromfi-standon a fő árucikk az egész csirke volt 55 forintért, valamint az egész kacsa 55, kacsacomb 77, egész pulyka 65 és a libamell 65 fo­rintos árakon. Mozi A nagyteremben Szikét kérek! Színes, szink­ronizált csehszlovák film. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Lady Chatterley szeretője. Színes. szinkronizált angol film. (Csak 18 éven felüliek­nek!) Fél 6-kor. keztek községeinkben, de a tervezettnél harmad-, ötöd­résszel ott is többet kértek a szövetkezettől. A kölcsönök felhasználása igen változatos, a vonzáskörzet központjában élők majdnem felét építkezé­sekre, míg községeinkben in­kább fogyasztási, termelési és egyéb célokra fordították. A szövetkezet az idén is hasonló aktivitásra számít, a tavalyival majdnem azonos — Nagykőrösön 37,7, Nyársapá­ton 3, Kocséron 4.8 millió — lesz a kölcsönök összege. A fel- használásban némi eltolódást vélnek felfedezni a pénzügyi szakemberek. Ezek szerint vá­rosunkban az igénylők vala­mivel többet fognak költeni fogyasztási és termelési ja­vakra, mint lakásépítésre. A számok persze csak a ta­pasztalatok alapján megfogal­mazható kilátásokat tükrö­zik, a konkrét adatok és ará­nyaik minden bizonnyal mó­dosulnak majd az előttünk lévő esztendő sikereinek vagy éppen kudarcainak függvényé­ben. — ay I Anyakönyvi a Hírek Született: Bagi Elek és Mé­száros Katalin: Elek, Kristóf, Kolompár Sándor és Kokat Mária: Anita, Kovács László és Kis Katalin: Róbert, Hor­váth János és Kállai Éva: Laura, Kakulya Sándor és Körtési Irén: Gergely, Szegő József és Pintér Rózsa: Ma­rietta, Halápi Sándor és Pulai Sára: András nevű gyermeke. Meghalt: Sajó Gvuláné For­ró Julianna, Kis József, Kari- kó Pál, Andocs Balázs, Rab László, Stiak János, Ker(drő Imréné Sulák Mária, Budai Józsefné Szabó Ilona, Bakos Balázs, Nagy László. Kők akadémiája Március 18-án (szerda) este 6 órakor, az Arany János Mű­velődési Központban rendezik a nők akadémiája rendez­vénysorozat következő előadá­sát. Ezúttal a népművészetről lesz szó, dr. Nagy Györgyné, kecskeméti szakember előadá­sában. Köszönetnyilvánítás. Fájó szív­vel mondunk köszönetét, a ro­konoknak. ismerősöknek és a szomszédoknak, akik felejthetet­len szüléink Dani József 1987. febr. 18-án és özv. Dani Józsefné 1987. febr. 27-én temetésükön részt vettek. Sírhantjukra virá­got vagy koszorút tettek, részvé­tükkel mély gyászunkat enyhí­teni igyekeztek. A gyászoló csa­lád. SSN 0133-2708 (Nagyköröst Hírlai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents