Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-10 / 58. szám

Ildi néni üzletében a kereskedelemről Jó napot kívánod, Lidi néni! — Isten hozta! Már üzen* tek nekem, jönni fog. Jókor jött, ilyentájt délelőtt kevés a vásárló. — Engem minden érdekel, Lidi néni, meséljen. — Szívesen, de mit? — Például, ma hány óra­kor ébredt? — Valamivel négy után. Sok dolog volt a jószágokkal, aztán hatra nyitni jöttem a boltot. — És szívesen indul regge­lente ebbe az egyszemélyes üzletbe ? — Hát .. .? Én már csak ilyen régimódi vagyok. Amit csinálok, azt tisztességgel sze­retem végezni. Voltak a csa­ládban kereskedők, talán tő­lük örököltem valamit. — Ezt a kis üzletet itt Vác és Kösd között mióta vezeti Sinkó Jánosné? — Csak néhány éve. A fóti tsz-ből jöttem ide. Igaz, ko­rábban már dolgoztam az áfész-nél. Furák János elnö­künk addig-addig mondogat­ta. vállaljam el a cselőtepusz- tai boltocskát, amíg végül be­adtam a derekamat. — Nem bánta meg? — Nem én! Csak hát az üzlet akkor nem volt valami jó állapotban, „új ruhára várt”, — Helyesen kipofozták, rendbe tették. Könnyebb most a dolga, Lidi néni? — De mennyivel! Az áfész több üzletet korszerűsített, így tett itt, Cselőtepusztán is. örültek ám az itteniek. Mert ez ugye azt jelenti, tőrödnek velük. — Sokan vásárolnak itt? — Ha azt. mondom, átlago­san 7—8000 forint a napi be­vétel, gondolhatja, nincs itt nagy forgalom. Vagy 25 csa­lád lakik itt, tán 110 ember. Néha betérnek az átutazók. — A váci áfész-nak nem lehet valami nagy nyeresége az ilyen kis boltok fenntar­tásából. — így igáit' :‘AV lakossággal, a tagsággal akkor is törődni kell,' ha nincs rajta haszon. Ezt tudják is az emberek, ezért szeretik a szövetkezetei. Sikeres esztendő után Megrendelőik elégedettek A nyomda vállalat közgyűlése ? A Pest Megyei Nyomda * Vállalat Vácott az elsők f között tért át az új típusú I irányítási rendszerre. De- | mokratikusabb alapokra he* £ lyezte a vállalatvezetést, y megalakult az igazgatói ta* ? nács. Ennek jegyében tar- ^ tottak közgyűlést a napok- $ ban a Dózsa György úti ^ központban, ahol a váci | központ dolgozóin kívül — 5 Gabai Róbert vezetésével I — ott voltak a ceglédi te­* lephely munkatársai is. Nagy Sándor igazgató kö­szöntötte a megjelenteket, jmajd ő terjesztette elő a vál- íalatvezetőség beszámolóját az .1986. évi munkáról, a múlt évi gazdálkodásról. A nyomda továbbra is dinamikusan fej­lődött, Vác és Cegléd nyom­tatványok millióival látta el rendelőit. 36 milliós árbevé­teli tervüket 37 millió 305 ezer forintra teljesítették an­nak ellenére, hogy létszámú^ kettővel kevesebb volt a ter­vezettnél. Nyereségtervüket ,117 százalékra teljesítették, s a kedvező gazdasági mutató­számok lehetővé tették az át­lagkereset 6,9 százalékos nö­velését, megfelelő jóléti és szociális alapok képzését. A nyomda termékeivel lép- ten-nyomon találkozunk. A nagy forgalmú főtéri felvé­teli irodában a bélyegzőre, névjegyre, esküvői meghívón, ra, gyászlapra vesznek fel megrendeléseket. Az utcai hirdetőoszlopokra kerülnek a művelődési otthon, a sport­egyesületek, üzemi kulturális szervek és hivatalos intéz­mények falragaszai. A város határán is túlra jutnak a Vácott nyomtatott Dunaka­nyar. a Gödi Híradó, az Egy­házmegyei Körlevelek, a Kommunális Híradó példá­nyai. Mind korszerűbbek, tet­szetősebbek a rendezvények meghívói, a műsorfüzetek, esetenként a testesebb könyv­kiadványok. Ismertette Nagy Sándor az 1987-re előirányzott tervíel- adatokat. Tavalyi árbevételü­ket további két és fél száza­lékkal növelik, de létszámuk változatlan marad. Az igen szigorú keresetszabályozás el­lenére háromszázalékos bér- fejlesztést terveznek. Tavaly Cegléden növelték a géppar­kot egy csehszlovákiai Gra- phopres nyomógép vásárlásá­val. Idén — ingatlanbővíté­sen kívül — 600 ezer forint jut gépi beruházásra. Több hozzászólás után a közgyűlés jóváhagyta az 1986- os mérleget és az idei terv- számokat. Tímár József párt­titkár köszöntötte a nyomda asszonyait, lányait, kiosztot­ták a nyereségrészesedéseket, inaid kulturális műsor után, a jól végzett munka tudatá­val, sokéig együtt szórakoztak a nyomda dolgozói. Papp Rezső Dr. Bóth János a tanács új elnöke Tegnap délután rendkívüli ülést tartott a városi tanács, az ülésen részt vett Vágvölgyi József, a megyei tanács álta­lános elnökhelyettese, Rónai Árpád, az MSZMP Pest Me­gyei Bizottságénak osztályve­zetője, és dr. Olajos Mihály, a városi pártbizottság első tit­kára. Ritecz György, a városi ta­nács elnökhelyettese köszön­tötte a testület tagjait, majd dr. Hortoványi András, a vá­rosi bíróság elnöke, az ügy­rendi bizottság vezetője is­mertette az időközi választá­sok eredményét. A 7 számú választókerületben Fieszl Jó­zsefet, a 40-es választókerület­ben dr. Bóth Jánost választot­ták meg tanácstagnak. Ezután a január 1-jével lemondás folytán megüresedett tanácsel­nöki tiszt betöltésére tettek javaslatot. Illés Mária, a HNF városi bizottságának titkára Bóth Jánost javasolta, aki a jelölést elfogadta. Javasolták a tanácstagok közül azt is, hogy az elnökhelyettest is ve­gyék fel a jelölőlistára, ő azonban a megbízatást elhárí­totta magától. így a városi tanács jelen lévő 55 tagja titkos szavazással 81,8 száza­lékos aránnyal dr. Bóth Já­nost választotta meg a tanács új elnökének, aki a testület előtt letette az esküt. ★ Dr. Bóth János 38 éves mérnök közgazdász, közgazda­ságtudományból doktorált. Dolgozott a DCM-ben. négy esztendeje az MSZMP Pest. Megyei Bizottsága, gazdaság- politikai munkatársaként te­vékenykedett. Vácott lakik. A felújított cselőtepusztai élelmiszerbolt — Az áfész-nak, Lidi néni­nek is érdeke a nagyobb for­galom. Nem lehetne ezt nö­velni ? — Már beszéltem erről el­nökhelyettesünkkel, Harmati Ferenccil. Megígérte, 'iriégfirá- bál teÁai*valáPÍt, „Rogy jobb legyen a választék. — Miből van kevés? — A parasztemberek itt a Forradalmi változások? Próbáljon csak jegyet szerezni! Rendkívüli helyzetben van az a város, amelyik a fő­város közelségében él. Lehetőségeiben még irigylésre méltónak is mondható. Nehéz hozzáférni, mégis adott a lehetőség budapesti színházak, látogatására. A színházak és mozik számában vita nélkül legelöl van a főváros. Abba most ne menjünk bele, mennyi néző jut egy-egy ülőhelyre, csupán o kétmilliós lakosságból. Nem csak velük kell számolni és nem csak a néhány tíz kilomé­terre fekvő települések la.kóival. Budapesti színkázba az ország minden csücskéről érkeznek, többnyire csoporto­san. Tehát ne firtassuk, jobb vagy rosszabb helyzetben van-e vidéki, fővárosi. Ma­radjunk annál a fénynél, hogy a közönség egy részét elszip­pantja a heiyi közművelődési intézményekből. Ha föltételez­zük az egyébként könnyen el­fogadható tényt, miszerint kul­túrából sem fogyaszt mérték­telenül az ember, sőt kinek- kinek az ízlése is más Ezek szerint megoszlik az érdeklő­dés a kulturális rendezvények között. Ezt tapasztalva mit tesz a kisváros? Két válasz­tása lehet, vagy versenyre kel, meghíva, támogatva arra mél­tó előadásokat, vagy megne­hezíti a főváros érvényesülé­sét. Mindkét választás rögös útra tereli a néoművelőt, a népművelő-vezetőt. iimmiMiiimiiiiisniisKunMiimti Nemrégiben megszűnt a jól bejáratott jegyiroda Vácott, pontosabban megváltozott a működési rendje. A nyomdá­val közösen fenntartott helyi­ségben jelenleg is kaphatók színház- vagy koncertjegyek, — közönségszervező híján, aki föladta. állását — csupán a Madách Imre Művelődési Központ műsoraira. A jegy­iroda szélesebb szolgáltatá­saihoz szokott közönség mégis elégedetlen, jogosan hiányolja a korábban megtalált buda­pesti jegyeket. Ezek beszerzé­se nem mondható egyszerű, magától értetődd feladatnak. Sok utánajárással, sőt harcok­kal is jár. Csak az tudhatja igazán, aki egyszerű' színház- rajongóként megpróbált már valamelyik igényesebb elő­adásra jegyet szerezni. Bi­zony több mint egy hónappal előre eltűnnek a színházak sa­ját pénztáraiból. Itt szerény mértékben, de volt belőlük. A múlt idő okát keresve fordul­tunk a művelődési központ igazgatójához, Varga Zoltán­hoz. — Csodálkozom a problé­mán! — kezdte. — Ügy ér­zem, most ez a legkisebb gond­ja a háznak. Amint sikerül szereznünk közönségszerve­zőt, máris folytatódhat min­den a korábbi kerékvágásban. Ismét lesznek fővárosi jegyek, bár nem hiszem, hogy ezeket biztosítani elsőrendű felada­tunk. Kevés embert érintett, mégis sok utánajárásba került. Ennek ellenére nem akarjuk megszüntetni, ha már meg­szokták. de csak azt tudom mondani, sokkal fontosabb dolgok vannak, mint ezt fe­szegetni. © Ha így van, mondja el, melyek azok. Talán történ­tek forradalmian új változá­sok a művelődési központ életében? — Forradalminak nem ne­vezném, de mindenképp vál­tozás, Mi sem vonhatjuk ki magunkat a rosszabbodott gazdasági helyzet hatasai aiói, sot a vexünk szemben támasz­tott követelmények is esze­rint módosultak.. Annak elle­nére. hogy eltartónak va­gyunk, a tanács biztosítja az eves költségeinket, gazdasá­gosságra keit törekednünk. Ott ugyan meg nem tartunk, hogy magunknak kelljen kigazdál­kodnunk a fűtés vagy a Vilá­gítás költségeit, de a felsze­reléseink fejlesztését csak igy tudjuk megoldani. Erre pedig adni kell, ha itt akarjuk tar­tani a már megszokott klubo­kat. szakköröket és egyéb kö­zösségeket. Ez pedig az egyik legfőbb célunk. Ebből nem en­gedhetünk. Korábban közös kalapból vehettek a népművelők az egyes rendezvényekre, ami nem ösztönzött elég megfon­toltságra. takarékoskodásra. Ezentúl fölosztva rendelkez­nek a különböző részlegekért felelő kollégák egy adót); ösz- szeg felett, amit úgy kell be­osztaniuk, hogy ügyeljenek a minél nagyobb látogatottság­ra is. 0 Ezelőtt előfordult, hogy zavarba jöttek ev vége előtt, tehát elfogyott a rendelkezés­re álló pénz? — Bizony október, novem­ber táján nagyon oda kellett figyelni, sőt segítségre is szo­rultunk már. <3 Ha tartani akarják a ko­rábbi szakköröket, rendezvé­nyeket. nem tudom, mitől lesz­nek jobb anyagi helyzetben. — A meglevő pénzt ponto­sabban be tudjuk osztani nagy rendezvényekre, ismeret- terjesztésre vagy propagan­dára. Mindenki tudja, meddig léphet. Meghatároztuk azt is. kinek, mennyi bevételt kell hoznia. Mindez nagy munka volt. több mint egy hónapot vett igénybe. Szeptembertől továbbfejlesztjük mindezt a személyes anyagi érdekeltség irányában. Akkor vizsgáljuk meg, kinek, mennyire szabtuk meg reálisan a feladatait, ha kell módosítunk rajta, de ak­korra mindenképpen tisztán kell látni, milyen érdékeltségi rendszert használhatunk — Talán két, hárommal keve­sebb színházi előadást hozunk majd. Ezeknek a költségei ugyanis annyira. megemelked­tek, hogy minimum 80 száza­lékos látogatottság kell ahhoz,' hogy ne veszítsünk. Ennek el­lenére nem vagyunk hajlan­dók elmenni az olcsó szóra­koztatás felé sem. Eddig is erős volt a művészeti körök támogatása, ami megmarad. Azon kívül még három pillér­re építjük tevékenységünket. Feljövőben van az ismeretter­jesztés, aminek szabad utat szeretnénk engedni, ugyanúgy, mint az elkezdett egészségne­velési munkának. — A megszokott túrákat és más hasonló foglalkozásokat direkt módszerekkel is kiegé­szítjük. Helyet kap a propa­ganda. Lesz például kábító­szer-ellenes kiállításunk, te­matikus vetélkedőnk, rajzpá­lyázatunk. A harmadik aktuá­lis teendő az üzemi közműve­lődéssel függ össze, annak erő­sítéséről kell tennünk. Külön kell említenem a városi lét problémáit feltáró várospoliti­kával, információátadással foglalkozó tervezett rendez* vénysorozatunkat. © Ezek egyike sem olyan bevételes. amelyik megoldhat­ná a gondjaikat. — Á kisközösségek fenntar­tása a látszat ellenére is, na­gyon sokba kerül. Amivel pénzt hozhatunk, azok á nagy­termi rendezvények. $ Ehhez az kellene, hogy azokat a rétegeket is megmoz­gassák. akik eddig nem moz­dultak ki otthonról, esetleg nagynéha reprezentáltak egy- ggy budapesti színházban. — Az otthonokba nem me­hetünk senki után, egyedül a változatosra alakított, minden­ki számára érdekeset kínáló programjainkban bízhatunk. A fővárosi színházakba több in­dok viheti az embereket. Egyik mindenképpen az igényesség, ami abból ered, hogy Buda­pesten olyan helyeken játsszák a darabokat, ahol betanulták, ahol kizárólag színházi elő­adások készülnek. Ezzel nem tarthatunk lépést, mert a mi körülményeinkre a legjobb darabot is csak igazítani le­het. Nem ugyanaz! — A másik indíték a látvá­nyosság, ami a színházlátoga­tást eseménnyé teszi. Van. aki a kiemelkedően jó. keresett hogy azt ne mondjam éppen divatos előadásokra ' vágyik. Természetes ez az igény, de sajnos a mi irodánk Is csak kevés Ilyenre tudott jegyet szerezni. Csak úgy jutott a szervezőnk a jó jegyekhez, ha mellette több közepeset is el­vitt. Azok, akik a felsoroltak miatt Budapestre vágynak, biztos vagyok benne, hogy ez­után is elmennek majd. Akik viszont megvették a csatolt, közepes előadásokra szóló je­, gyeket, miért ne itt elégítsék ki színház iránti szórójukat? — Azt az 500 embert mi akarjuk kiszolgálni. nekik szervezzük az ország több pontjáról meghívott előadáso­kat. Ezért határoztuk el. hogy a Színházak Központi Jegyiro­dájával fölvesszük a kapcsola­tot és megpróbáljuk elérni, hogy szerény jegyigényünket megrendelés után kapjuk meg. Ha nem sikerül, akikor is szer­zünk be ilyen jegyeket, de még kisebb mértékben, és ázoknaM adjuk, akik segítik a saját előadásaink szervezését. Itt fejeztük be a beszélge­tést, hiszen innen is indultunk el. A művelődési központ igaz­gatójának álláspontja érthe­tő. mégis megkérdezem: egy ekkora város nem tarthatna fenn függetlenül a helyi mű­velődési intézményektől egy saját jegyirodát, amely része az országos vérkeringésnek is? Dudás Zoltán településen szeretik a szalon­nát, de ebből alig kapok. Nem nagyon, hozzák a szállí­tók a hentesárut sem. A „nagykerek” kocsijai sokszor merj, sem . állnak kis .bpltom ’ t'w’tiyenkor mft e¥ud ' t'énni ? — Morgok magamban és beszólok az áfész-nak. Olyan­kor kocsival küldenek, amit tudnak. Nézze, itt a készáru- szállítólevél, olvassa csak! — 5,69 kg krinolin, 3,60 kg füstölt áru. 2,50 kenőmájas. 5 kiló párizsi. Hát ez nem sok. még itt, Cselőtepusztán sem. — Hentesáruból legfeljebb az igényelt mennyiségnek a felét kapom, hát mivel csi­náljak nagyobb forgalmat? — Aztán van-e még pana­sza, Lidi néni? — Nehogy azt higgye, szí­vesen teszem ezt... A múlt­kor is ittharvtak nekem 80 doboz teát. Én két év alatt . nem adok el ennyit. Mo<? me? a helyet foglalja el a kis boltban és „nyomja” a kész­letet. — Nem szívesen bontják meg a nagyobb csomagot az áruszállítók Sok a babra ve­le. Talán ha kisebb tételek­ben -.is csomagolnának árut a nagykereskedelmi vállalatok vagy a, gyártók. Nehéz a kis boltoknak. — De van egy nagy elő­nyük. Közvetlenebb, meghit­tebb a kapcsolat a vásárlók­kal. Itt még lehet beszélgetni, elmondani egymás gondját- baját. — Ezért is szeretik sokan Lidi nénit. Hanem mi ez a füzet itt a mérleg mellett? — Ebbe jegyzem fel a megrendeléseket savanyú ká­posztára, kukoricára, vörös­hagymára. krumplira, miegy­másra Bemegyek kocsival Vácra a férjemmel és beszer- zem azt, amit kérnek kedves vásárlóim. — Köszönöm a beszélgetést, kedves Lidi néni. És kérek két dobozza] ebből a finom Darjeeling teából. Pesten már hetek óta nem kapható a városnvi lakótelepen. . Kívá­nom, sokáig őrizze meg derűs kedélyét, a vásárlók örömére Irta és fényképezte: Kovái Iván ISSN 6133—2759 (Váci HirlapJ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM 1987. MÁRCIUS II., SZERDA Lidi néni mindennap patyulatiiszta köpenyben áll a pult mögé

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents