Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-10 / 58. szám

Äz özvegy ajándéka Portréja az ábrázolás remeke A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, S8. SZÁM 1937. MÁRCIUS 11., SZERDA léparti tervek Horgászparadicsommá válhat Egyre többen vannak, akik a szabadidő eltöltésére ártat­lan kedvtelésül a horgászatot választják. Sajnos a ceglédiek távol vannak a jelentősebb élővizektől, igy maguknak kel­lett megteremteniük a pecázás lehetőségeit. A téglagyár kör­nyéki agyaggödrök kínálkoz­tak ehhez alkalmas színhelyül. A vízbe halakat telepítettek, és a horgászegyesület évek óta rendszeresen pótolja az állományt, hogy legyen mit lafogni az ezzel próbálkozók­nak. Vegyes kép A sportág szerelemese! las­sacskán megvetették lábukat a tavak partján. Egymás után épülteik a szerény házikók, parányi kerttel körülvéve. So­kan a hétvégét is ott töltik, illetve a szabadság napjait. Olcsó pihenőhely és nagy elő­nye az otthon közelsége. Igen ám, csak ezek a horgászta­^ nyák meglehetősen elütő szín­vonalúak, és igen vegyes ké­pet mutatnak azoknak is, akik a sűrűn erre futó. vonatok utasaiként szemlélik a vidé­ket. Többféle szempont közre­játszott abban, hogy a városi tanács időszerűnek látta a környék rendezését. A végrehajtó bizottság a Pest Megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál megrendelte a horgásztavak vidékének rész­letes rendezési tervét, s az ez­zel kapcsolatos elképzeléseket egyeztették a horgászegyesü­let vezetőségével is. Azóta a tervek elkészültek, következ­het a megvalósítás időszaka. A mérnöki felmérés 160 egyéni használatban lévő hor­gásztanyát talált a tóparton, továbbá hát vállalati létesít­ményt. Ezekhez terveztek 177 aprócska házhelyet és lehető­séget kínálnak még öt válla­lati horgásztanya felépítésére. Távlatilag háromszáz napije­gyes horgászra számítanak. Ki tud többet? Nem a tortáért versengtek Hogy ki tud többet a Szov­jetunióról? Az Április 4. Köz- gazdasági Szakközépiskola 3/A osztályának négyesfogata. Leg­alábbis a megyei döntőn, ahol Szabó Jánosné pedagógus ve­zérletével — tizenkét csapat versenyében — első helyen végeztek. Nincs idő a lazítás­ra, mert lázasan készülnek az országos elődöntőre. Nagy Edit: — Eddig min­den évben indultunk ezen a vetélkedőn. Úgy kezdődött, hogy amikor elsősök voltunk, azt mondták, az osztályból ki kell állítani egy négyfős csa­patot. Senki nem akarta vál­lalni. Miután minden ilyen dologban benne vágyunk, ar­ra gondoltunk, hogy rajtunk ne múljon. Ha győzünk, ju­talomként Szocsiba utazha­tunk ... Mondanom sem kell, hogy itthon maradtunk. De tavaly már sokkal jobban fel­készültünk. Végül is kettő ponton múlott az utazásunk És az, hogy most sikerül-e. néhány nap múlva eldől. Szabó Jánosné: — Kaptunk újságokat, $ az azokban sze­replő cikkek alapján kellett felkészülni. Természetesen rengeteg hozzáolvasásra, bú­várkodásra volt szükség. Mű­vészettörténetből, földrajzból, űrkutatásból. Irodalomból és történelemből voltak a fel­adatok. Néha bizony aprósá­gok miatt lehetett pontokat veszíteni. Jancsovlcs Andrea: — A verseny előtt egy órával már olyan lázban voltunk, hogy például egy öltözőszekrényen látható 17/24-ről is az jutott eszembe, Lenin két munka­társa ennyi idős korában lé­pett be a pártba. Molnár Helga: — Az egyik teremben pár fiú lemezt hall­gatott. S közben éreztetni akarták, hogy milyen maga­biztosak. Azt mondták, ezeket a lányokat mi lesöpörjük Nem estünk kétségbe. Fekete Szilvia: — Kisorsol­ták, melyik csapat hányas lesz. Igen ám, de közülünk senki nem vállalkozott erre Végül én mentem oda és a hetest húztam ki, az a sze- rencseszámom Jól kezdődött Gondoltam, hátha a többi is így sikerül Jankovics Andrea: — A számot , azóta itt hordom a táskámban — Nagy Edit: — Művészet- történetből híres múzeumok féltett ékszereit kellett fel­ismerni. így egy szkíta serle­get — büszke voltgm rá, hogy tudtam. Az egyik csapat' na­gyon jelentkezett. A pompás diademról úgy vélték, hogy a cárnéé lehetett, mindenki ne­vetett, mert azt lovak visel­ték. Molnár Helga: — Nekem az űrhajózás mellett az irodalom jutott. Egy-egy idézet alapján törhettem a fejem, hogy ki az iró, es mi a mű címe. Akadtak plusfe kérdések, ame­lyekért kókusztorta járt. ügy döntöttünk, hogy nem a tortá­ra hajtunk, inkább próbál­junk továbbjutni. Fekete Szilvia: — Halló, Budapest hívja és akkor itt jött az információ. Nem volt könnyű felismerni a va­rost. Az ötperces beszámoló­ba annyira belelendültem, hogy szinte nem tudtak leál­lítani. Amikor köhögtem, azt hitték, befejeztem. már el akarták vinni tőlem a mikro­font, erre folytattam, g mond­tam, mondtam Jancsovics Andrea: — Ne­kem volt a legrosszabb Ször­nyen izgultam A társaim jól szerepeltek Arra gondoltam, ha rontok és miattam nem si­kerül, hogy állok a többiek elé. Valami olyat éreztem, mint a ti zen egy esni sásoknál az. aki utolsóként lövi a bün­tetőt. A lányok biztattak, örültem, hogy én sem hibáz­tam el. Szabó Jánosné: — Én ott izgultam néhány méterrel mögöttük. .Gyakran hátrafor- dúltak .. Mutattam, hogy négy ponttal vezetünk. Ha hibáztak. akkor intettem; nyugis semmi baj, figyeljetek! Fokozatosan elhúztunk. A második helyezett csapat 10 ponttal szerzett kevesebbet. Fekete Szilvia: — Ahhoz, hogy ezt végigcsináljuk, ko­moly állóképességre van szük­ség A megyei verseny előtt későn feküdtünk le, s az utolsó egy-két nap hajnal! fél ötkor keltünk fel, még a vonaton is memorizáltunk. Nehéz készülni az országos elődöntőre, mert a sulit nem hanyagolhatjuk el. Akad nap, amikor hat tantárgyból kell tanulnunk Szabó Jánosné: — öt percet kapunk arra, hogy fele’evenft- sük Sosztakovics életét. Be is öltözünk a produkcióhoz. De a többi — szombatig — hét­pecsétes titok. F. F. Az elgondolások szerint idő­vel egy 12 méter széles úton bonyolódna az autóforgalom. A tavakat körbevevő három- méteres sávot szabadon hagy­nák, hogy mindenki bevethes­se horgát a vízbe. A vállalati létesítményeket az 1-es és a 2-es tó mellett javasolják fel­építeni. A legtöbb szabad hor­gászhely a 4-es tó környékén, lesz. Oda helyezhetnek majd el egy nagyobb autóparkolót, mellé megfelelő méretű szo­ciális helyiséget illemhelyek­kel, mosdóval, főzőhelyiségeik­kel. A tervezők elképzelése szerint egy száz személyt be­fogadó ifjúsági tábor Is helyet kaphat, sátrak egész sorát verhetik fel. Előírások Az egyéni horgászházak az 1 -es, 2-es, 4-es tó körül marad­nának. A jó és megfelelő állagú épületeket megtartják. Az el­avult építményeket átépíthe­tik a tulajdonosok, és így fo­kozatosan megszépülhet a vi­dék. A telkek méretét 90—120 négyzetméterben szabták meg. A magánosok házikói — ha fából épülnek — natúr vagy barna színezéssel, ha téglából, fehér falfestéssel készülhet­nek. Előírt a cserép- vagy palatető, és az építmény nem lehet nagyobb 13—18 négyzet- méternél. A közületi horgásztanyák telke 500—900 négyzetméteres lehet, a rajta elhelyezhető ház 75—90 négyzetméteres. Álta­lános előírás, hogy a mellék- létesítményeket ' (szerszámtá­rolót, raktárt, WC-t) a hor­gászházzal egy tető. alatt kell elhelyezni. Az illemhelyek csak zárt rendszerűek lehet­nek, a környezetszennyezés elkerülése érdekében. A kerí­tések legfeljebb százhúsz cen­ti magasak iehetnek, fából összeállítható, esztétikus kivi­telben, Még szerencsésebb megoldás az élősövények te­lepítése. igényes környezet A terv fontosnak tartja egy náromszáz méteres vízve­zeték lefektetését, közkifolyók elhelyezését, a terület fásítá­sát, állatában a környezet fo­kozott védelmét és csinosítá­sát. A közművesítés csak a lakosság pénzén valósulhat meg. A következő lépés a tar­tós használatba adható terü­let felparcellázása lesz, A városi tanács a terület rendezésével hosszú távra sze­retné megteremteni a szabad­idő eltöltésének kulturált kö­rülményeit. Várhatóan kelle­mes üdülőövezet alakul ki, amely jó benyomást kelt azokban Is, akik a személy- és gyorsvonatok utasaként pil­lantanak a ceglédi tájta. r. T. 1^,.,.. __ K EVÉS OLYAN MŰVÉSZT nek. A mellén; b nyakkendő­re nehezedő ujjak is tiltako­zást sugallnak a nézőben, s egyúttal védekező visszauta­sítást is az őt érhető támadás ellen. Mert hiszen őt sem kí­mélte meg a sorsa a csapá­soktól, mindig akadt ok a vé­dekezésre és a magyarázko­dásra. Sok mindenről beszél tehát er az önarckép: egy drámai fordulatokat sem nél­külöző. mozgalmas élet feje­ződik ki rajta, s aligha téve­dünk, ha azt állítjuk, hogy ez a kép a lélekábrázolás egyik remeke. Egyszerű, le­tisztult festői eszközeivel mél­tán sorakozik a hazai önarc­képek élvonalába. A második Kapussy-kép, amely az előbbivel együtt az özvegy ajándékaként jutott a város birtokába, egy nyitott erkélyajtóban, a szobába be­sütő napfényben Kötögető asszonyt, ábrázol. Életkép, ame­lyet bizonyos nagyvonalúság jellemez, már ami a kép tár­gyi és személyi motívumainak festői ,küejezésétv illeti, Natu-. rális réSHeílzés nélkül iá m i nden jól ikivalj b$ő& A • rózsái szín pongyolában kötögető asszony alakja, arca beleolvad a szobai környezetbe. Nap­fény játszik az arcán, csillan a haján, a vállán, a térdén, a szék karfáján, s zöldésbárnán ismert a művészettörténet, aki után önarckép ne maradt volna. Csak a legismertebbe­ket is hosszan lehetne, sorol­ni, s akkor még nem emlí­tettük volna azokat, akik egy- egy csoportkép valamelyik alakjában örökítették meg magukat. Ki ne emlékezne Rembrandt, vagy Mányoki Adám önarcképeire, hacsak egy kicsit ’ is jártas a művé­szettörténetben? Cegléd városa nemrég Ka­pussy György neves festő egy 1970-ben festett önarcképével gyarapodott. A művész már korábban a városnak ajándé­kozta Dózsa György című nagyméretű történelmi fest­ményét, ez most a városi ta­nács dísztermében látható. Kapussy György sokoldalú fes­tő volt — 1936. január . 6-án hunyt el —, portrék mellett történelmi képeket, viróg- csendéleíeket, táj- és életké­peket, szobabelsőket festett. Ezeken festészete a legjobb nagybányai hagyományokhoz kötődik: a szabadban és a műteremben festett képeken a szinsákla kivilágosodott. Történeti festészete szoro­san kapcsolódik az elődök — Székely Bertalan, Vágó Pál, Dudits Andor látásmódjához/ a környezet, a korra jellem­ző ruházat, az embertípusok megválasztásában éppúgy, mint a téma komorságához il- j #. , . , ió színvilágban. DafiszefitniskSosi faliigYyies A Cegled varosának «tan- j dékozott Fekete kalapos ön­arcképe többféle értelmezésre ad ajkaimat. Mindenekelőtt határozott öntudat sugárzik az arcból. Az erőteljes szemöl­dök fölötti ráncok alatt mesz- szire figyelő szemek sok min­denről beszélnek azoknak, akik a művész életútját és művészetét ismerik. Mindezt részben talán előre érezve, sű­ríti 1970-ben festett önarcké­pén az ismeretlent kémlelő szemeiben. A fekete színű ka­lap karimája alatt világosan fénylő arc csupa figyelem. Az erős vonalú orr fölött a szú­rósan szemlélő szemek mint­ha valami támadást észleíné­a padlón. Szemben a fény­özön,ben éppen hogy csak ki­vehetők a háztetők, a magas­ba nyúló házak körvonalai. Az előadásmód tehát ennyi­ben tú!Jép a megszokott élet­képek előadásmódján. Bizony­ságául annak, hogy Kapussy úgy volt ízig-vérig kora fes­tője, hogy a „korszerűséget” nem tévesztette össze a múló divatokkal. A VÁROS TULAJDONÁT képező Fekete kalapos önarc­kép és a Kötögető asszony méltóképpen gazdagítja Ceg­léd művészeti értékálloma- nyát. Szíj Rezső Értelmiségi Az MSZMP városi bizott­sága március 12-én, csütörtö­kön délután 3 órakor tartja következő ,elméleti konferen­ciáját- a pártszékházban. A propagandistáknak, a boIí- tiksi'. vitakörök vezetőinek Ér­telmiségi politikánk időszerű kérdései leimmel tart felkészí­tést dr. BAnlaky Pál, a Mű­velődési Minisztérium vezető­képző intézetének igazgatója. A téma iránt érdeklődőket szívesen látják. Javítják a közvilágítást Megjelent a Dánszentmiklő- si Híradó 1987-es első száma, amelyben többek között olvas­hatjuk Bimbó József tanácsel­nök írását a tanácstagi beszá­molók tapasztalatairól. így egyebek mellett megtudhat­juk, hogy a hozzászólásokban olyan javaslatok hangzottak el, amit a következő években kívánnak megvalósítani. Pél­dául az óvodához, a Csetneki bolthoz és a gázcseretelephez a közvilágítás felszerelését, egy közkút felújítását és gyelmetlenség. A 4-es főút és a Tápió- szőlősre vezető út (egyébként is sok tragédiát látott) keresz­teződésében, M. László hon­véd, nem zavartatva magát a Folytatódik az eboltás A Pest Megyei Állategész­ségügyi és Élelmiszer-ellenőr­ző Állomás elrendelte az ösz- szes három hónapos és ennél idősebb eb veszettség elleni kötelező védőoltását. Elő kel)/ vezetni minden ebet, mely 1937-ben nem részesült védő­oltásban. Az oltás napja, he­lye és ideje Ceglédem a kö­vetkező: , Március 16. 7—9 óráig Vlí kerület részére a vásártéren, 14—16 óráig XIII. kerület ré­szére a Lenin Tsz-központ (Jászberényi út). Március 18, 7—9 óráig XI,, XIV. kerület A szerencsében bízva Mindkét baleset oka a fi- j STOP tábla egyértelmű intel­métől, 60—70 kilométeres se­bességgel, megállás nélkül hajt tovább. Az Abony felől érkező Pál Levente már nem tud kitérni az ütközés elől, életveszélyes sérülést szen­ved, majd másnap a kórház­iban meghal. M, László, aki | könnyebb sérüléssel úszta í meg a dolgot, az első tneg- 1 hallgatáson azt mondja, tár­saival a kocsiban elbeszélget­ték az időt, s nem vették ész­re a jelzőtáblát. Sűrű s köd, de Nemere- Csongór Béla, a Thália Szín­ház világosítója (Abony terü­letén, a 91-es kilométerkő tá­jékán) Dacia személygépkocsi­jával mégis előzésbe fog. Csu­pán a szerencsében bízhat, de az elkerüli. Nekírohan a Ceg­léd felől jövő (Darida Sándor vezette) pótkocsis IFA-nak, majd az út jobb oldalára visszasodiódva ütközik egy vontatott Zillel, Nemere-Cson- gor Béla öt nap múlva a kór­házban meghal. Az anyagi kár 200 ezer forint. 1 : részére Kovács I. tanyáján Budai út 256., 14—16 óráig IX. kerület részére a vásárté­ren Március 26. 7—9 óráig Vili. kerület részére a vásár­téren, 13—14 óráig XIV kerü­let részére a CAT cifrakerti központja. t4—15 óráig XIV. kerület részére a Nagykátai üt, Samu 1. útőrház. Mártin» 23. 7—9 óráig X. kerület ré­szére az állatkórházban, 14— 16 óráig XIII, XIV. kerület részére az áüatkórházhan. Március 25. 7—9 óráig pótol­tás, a vásártéren. Március 28 7—9 óráig pótoltás az állat- kórházban. üzembe helyezését. Mintegy 34 kérdés érkezett a Dél-Pest Megyei Áfész, a Démász. a Közúti Igazgatóság, a Volán és a posta képviselőihez, amit azok a falugyűlésen válaszol­tak meg. Az áfész Dánszentmiklósoo a meglévő bolthálózaton ke­resztül garantálni tudja az alapellátást. Az ABC-áruház- ban ruházati és tartós fo­gyasztási cikkek kaphatók. A Monori Áil’ami Gazdasággal közösen,, átalakítással lehető­ség nyílna a húsellátásra. Ja­vítani szeretnék a színvonalat a tápok árusításánál. A Cset­neki bolt területén nem terve­zik italbolt létrehozását. A Démász a Kossuth Lajos utcában jelentkező nagymér­tékű feszültségkiesésen pénz hiányában nem tud segíteni, A Vörösmarty utcában az osz­lopokat áthelyezik, ha a köz­ségi tanács a költségeket vál­lalja. A Közúti Igazgatóság ceglé­di üzemmérnöksége pénzügyi okok miatt nem helyez el út­jelző oszlopokat. Csetnekiben újabb telefon felszerelését in­dokolatlannak tartják. A Volán ceglédi igazgatósá­ga a Csetnefciből induló busz­járatok menetjegydíján nem változtathat, mivel az kiio- métertarifa szerint van meg­állapítva. A buszok belső hő­mérsékletéért a gépkocsiveze­tő fele!, ha ez nem megfelelő és erről konkrét bejelentés érkezik, intézkedni fognak. A beszámolók és a falugyű­lések hasznos információt ad­tak a tanácstagoknak ás a la­kosoknak egyaránt. XSSJt 0133—260t (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents