Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
inan A PEST MEGYEf HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA MS*. XXXI. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM 1987. MÁRCIUS 2.. HÉTFŐ Jól sáfárkodtak Tavaly sem volt kenyérgondunk A Dél-Pest Megyei Sütőipari Vállalatnak nem lehet panasza az 1986-os gazdálkodásra. Igen eredményes évet zártak, minden fontosabb célkitűzésüknek eleget tettek. Az 1985-ös eredményt 2 millió forinttal túlszárnyalták, és 18,5 millió forint hasznot könyvelhettek el. A lakosság jóízűen fogyasztja kenyerüket, péksüteményeiket. Igyekeznek megfelelő választékot kialakítani, hogy minden vásárló pénztárcájához és igényeihez mérten választhassa meg mindennapi betevő falatját. Mcrzsahegy A fogyasztói kívánsághoz igazodva több házi, francia és burgonyás kenyeret sütöttek. Péksüteményből valamivel kevesebb kellett a tervezettnél. Változtatást hajtottak végre a morzsagyártásban. Eddig az alapanyag egy részét külső forrásból szerezték be, de így nem volt kifizetődő, ezert most mindet ők állítják elő. Ilyenkor, télen ugyan kevesebb fogy belőle — nagyobb a készlet —, de tavasszal és nyáron megnő a kereslet iránta. A csomagolását igényesebbé teszik, hogy könnyebben felfigyeljenek rá a boltokban a háziasszonyok. Azon vannak, hogy az idén sikerüljön 7500 mázsára növelni a morzsamennyiséget, A vállalati t'ánács ülésén, ahol 1986 eredményeit elemezték és az 1987-es célokat fogadták el, Kovács Károly igazgató a számok mögötti összefüggésekre is felhívta a figyelmet. Elmondotta, hogy a többletnyereség nagyobb volt annál, mint amit a mérleg mutat, hiszen a vállalati gazdálkodás különböző területein sikerült a tervezettnél számottevőbb összeget felhasználni. Fenntartásra például 2 millió forint többletköltséget terveztek be. Az építendő kenyérgyár előkészületi munkálataira 2 millió forintot fordítottak. A lízing útján megvalósuló számítógépes adatfeldolgozás bevezetése egymillió forintos tételt jelentett. Mindent összesítve tízmillió forintos költségnövekedésre volt mód, amit a kollektíva jó munkájával sikerült kigazdálkodni. Létszámmozgás Hasznos felismerés a számítógépek alkalmazása. Gyorsabban. kevesebb munkával juthatnak hozzá a megbízható Melyik a jobb faluháza? A mostanában zajló falugyűlések közül aligha múlik el egy is, hogy ne hoznák szóba a tanácsi gazdálkodás újsütetű formáját és a központi támogatás nemrég bevezetett módozatát, a pályázatot. így történt ez Tápiószőlősön is, ahol a községi tanács többféle fejlesztési célt megjelölve folyamodott pénzért. Nem is sikertelenül. Az általános iskola építésére 15 millió forintot kapott a település, amit 4 millió forintos hitellel, illetőleg a 800 ezer forintos teho-pénzzel kell kiegészíteni, hogy az intézmény elkészüljön. Várhatóan szeptembertől már az új iskolába járhatnak a gyerekek, s ezzel megszűnik a két műszakos oktatás. A tervbe vett tornateremre azonban még várni kell. Szintén a pályázat keretén belül jut 940 ezer forint Tá- piószőlősnek szolgálati lakások kialakítására, 525 ezer forint pedig a köztisztasági munkák fejlesztésére. Utóbbi összeget olyan masinák vásárlására kívánják fordítani, amelyekkel bizonyos lakossági igények is kielégíthetők. Egyebek között a szennyvízszippantás, a homok, a szemét és a sóder szállítása. Ami pedig a vízhálózat bővítésével kapcsolatos kérvényt illeti: kimenetele bizonytalan. Közeledik az az időpont is (1988), amikor a kulturális célokat szolgáló faluháza felépítése elkezdődhet. Közhely mégis igaz, hogy régesrégi hiányt pótol majd az intézmény. A községi tanács négy tervező csoporttal folytatott tárgyalásokat, így a helybeliek most négy tanulmányterv közül választhatják ki a leginkább megfelelőt. Az anyagi feltételek előteremtésében az Országos Közművelődési Tanács minden valószínűség szerint támogatni fogja Tápíósző- lőst, bár az még nem derült ki, hogy mekkora összeggel. A községi óvoda végered ményben újnak tekinthető (1978-ban létesült, 75 férőhely- lyel), ám elkészülte óta a be iratkozott gyerekek száma sohasem csökkent 90 alá. A számok túlzsúfoltságról árulkodnak, ám a mögöttük meghúzódó folyamat, vagyis hogy a pár esztendővel ezelőtt tapasztalt elöregedési tendencia a visszájára fordult, mégis kedvező. Javult a helyzet a kereskedelmi ellátás területén, korszerűbb lett az áruház fűtése. Alapvető élelmiszerekből eleddig nem volt hiány. Ám az üvegvisszaváltás kérdése továbbra is megoldatlan. A zöldség és gyümölcs felvásárlása során több esetben is előfordult, hogy a megtermelt árut nem tudták átvenni a feldolgozó vállalatok. Félő, hogy a rosszul megszervezett, itt-ott érdekeltség nélküli tevékenység a sertéstenyésztésben észleltekhez hasonló következményekkel jár majd. A termelőszövetkezettel közös, távlati (10 évre szóló) elképzelés: strandfürdő, illetőleg üdülőövezet létrehozása. Az első fázis, a meleg vizű kút környéki telkek értékesítése már megkezdődött. adatokhoz, s ez nemcsak a mérlegkészítés idején egyszerűsíti a műveleteket, hanem az üzemek költségkimutatását is naprakésszé teszi. Távlati terv, hogy a részlegek saját terminállal kapcsolódjanak a vállalati központhoz. Létszámgondok 1986-ban is jelentkeztek. A kívánatosnál jóval nagyobb volt a mozgás; 258 belépő és 240 kilépett szerepel a listán. Szerencsére az összlétszám háromnegyed része nem mozdult, egy-egy poszton viszont hárman, négyén is váltották egymást egy év alatt. Ha sikerülne az indokolatlan jövés-menést lecsökkenteni, ez önmagában is jelentős költségmegtakarítást jelenthetne, hiszen ebben nagy tartalék rejlik. A sütőipar azon van, hogy minél több rátermett, a vállalathoz hosz- szú távon kötődő munkást alkalmazzon. Alapelvnek tekintik, hogy a túlórázás a lehetőségekhez mérten csökkenjen, az idén legalább tízezer órával. Azt szeretnék, ha a dolgozók alapmunkaidőben kereshetnék meg a bérüket. Keresik a módját, hogy olyan munkarendet alakítsanak ki, amely rugalmasabban igazodik a valós igénybevételhez. Versenyben vannak Az 1987-es feladatmegjelölés keretében elhangzott, hogy húszfős létszámnövekedést kívánnak elérni. Jelentős ered- ményemelkedést várnak a tavalyihoz képest. Mindehhez változtatni kell a termékösszetételen, ösztönözni kell a gyártmányfejlesztést. A veszteséges és a csekély jövedelmezőségű cikkek arányát csökkenteni kell. A kisiparosok jelenléte nem lebecsülendő, hiszen ma már a vállalat működési területén a pékáru egyharmadát az ö kemencéikben sütik. Állniuk kell a versenyt, hiszen az állami pékségeknek meghatározó szerepük van a lakosság ellátásában. A tanácskozáson arról is szó volt, hogy az állami támogatás változása — az árkiegészítést és a forgalmi adó alakulását tekintve — kedvezően hatott, ugyanakkor a nyereségadó hátrányukra változott. Aa üzemek az anyagokkal takarékosan gazdálkodtak és szép megtakarítást értek el. T. T. azóta megváltozott Önállósággal és felelősséggel A termelési és értékesítési osztály meghatározó szerepet tölt be az Évig Villamos Kisgépgyár Leányvállalat termelési-gazdálkodási tevékenységében. Az osztály vezetője Simon István, aki közel 30 éve a vállalat dolgozója, és jelenlegi beosztását tizenkét éve tölti be. Igazi ceglédi lokálpatrióta, aki a városi tanács munkájában is sokáig részt vett. Vele beszélgettünk az idei termelési, értékesítési tapasztalatokról és a gondokról. — Mi változott önöknél, amióta leányvállalat lettek? — Például az értékesítési teendőink sokasodtak. Korábban ugyanis a fővárosi központban foglalkoztak a belföldi megrendelésekkel. A visszaigazolásra is ott került sor. Ez ma nálunk zajlik. Az árak alkalmazása, az ütemesség biztosítása, a „kismegren- delési” felárak érvényesítése, a termékek kiszállítása, a számlázás a mi dolgunk. Ősz- szességében azt mondhatom, hogy a korábbinál nagyobb az önállóságunk, de nagyobb a felelősségünk is. A kivitel és a behozatal intézése továbbra is a központban történik. Hozzávetőleg termékeink 10 százalékát exportáljuk szocialista és nyugati piacra. — 1986-ra milyen termelési és nyereségtervet határoztak meg, és milyenek a teljesítés kilátásai? — Az 1986-os termelési és árbevételi előirányzatunk 551 millió forint. A dolgozók létszáma jelenleg 720 fő. A nyereségterv 63 millió forint, várhatóan teljesül, tehát nem zárunk rossz évet. összehasonlításul mondom, hogy 1985-ben 38,1 millió forint volt a nyereségünk. — Bizonyára sok húron „muzsikálnak”, hogy ne érje kellemetlen meglepetés a vállalatot. Mely termékek hozzák a pénzt? — A legfontosabb az aszinkronmotor-gyártás. Ezen belül kiemelném azokat, amelyeket a Hajdúsági Iparművek cél motorként használ mosógépekhez és centrifugákhoz. Az ez évi termelési érték e termékből 240 millió forint. Nem kevesebb, mint 43 százalékot jelent az összes terméket figyelembe véve. A Black and Decker angol cég NSZK-beli leányvállalatával kooperálva. valamint Evig- termékekből együttesen 160 millió forintért villamos kéziszerszámokat állítunk elő. A szervomotorgyártás 70 millió forintot eredményez. A hazai eredetű kéziszerszámok iránt mérséklődött a kereslet, annak ellenére, hogy a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet azonos minőséget állapított meg a nyugati gyártmányokkal. Ezek fúrógépek, ütvefúrók, menetfúrók, vibrációs csiszolók, szelepfé- szek-csiszolók és köszörűk, barkácsfúrógépek és tartozékaik, valamint célmotorok. A termelési érték az 1982-es 153 millió forintról 1986-ban 56 millió forintra alakult. Nagykőrösi vendégeskedés A királynő asztalára is íntezet sem, amely 106 millió forintba került és 1986. november 7-re adták át. Az utolsó helyszín a tanácsháza épülete volt, amelynek 40 milliós rekonstrukciója várhatóan áprilisban fejeződik be. Végezetül Kocsis Jánosné megköszönte a vendégek látogatását, akik nevében Fekete Antal a köszönő szavak mellett röviden szólt arról, Nagykőrös és Cegléd közeledése 1986-ban a két város bemutatkozó estjével kezdődött el. S törekszenek arra, hogy egyre erősebb és fontosabb legyen ez a kapcsolat. Gratulált a nagykőrösiek eredményeihez, amelyek mögött érezhető a lokálpatriotizmus. Befejezésül meghívta a vendéglátókat egy hasonló ceglédi látogatásra, F. F. — Milyennek ítélhető meg végül i,s a leányvállalat piaci helyzeté manapság? — A megrendelőkkel közvetlen kapcsolatban állunk és ez jó. Az 551 milliós értékű terméknek van vevője. Legnagyobbak a Hajdúsági Iparművek, a Viliért, a Ganz Hajó- és Darugyár, a Vasért, a Vídia, a Titán, a Vasvill, a Digép. Bizonyos piaci hullámzások azért vannak. Például féklazítókból volt olyan év, hogy 25 millió forintért adtunk el. Az idén 50 millió forint értékűre akadt vevő. Reálisan 40 milliós eladással számolhatunk a jövőben. — Végezetül: milyen gondjaik voltak, és miként kötődnek a jövőben az Évig nagy hagyományú „családjához”? — Az anyagellátás nem volt igazán jó. Időnként öntvényhiánnyal küszködtünk. A tőkés import összetétele sem volt mindig ideális. Minőségi fogyatékosságoktól sem voltunk mentesek. A termelési feltételek biztosításában szintén akad tennivaló. Gondok a szerszámok gyártására, javítására és a gépek felújítására. A Evig-közösségben jól vagyunk. Előnyös, hogy nagy szériákban termelhetünk. Naponta például 600 centrifuga- motort, vagy 420 VZ-motort gyártunk. Ez meghatározza a gazdaságosságot és jót tesz az ütemességnek is — hangsúlyozta befejezésül Simon István, az Évig Villamos Kisgépgyár Leányvállalat termelési és értékesítési osztályának vezetője. Rozgonyi István A szakmunkásképzőben Távírászverseny A Pest megyei rádióamatőr szövetség és az MHSZ ceglédi rádiósklubja szervezésében 1987. március 15-én 10 órai kezdettel rendezik meg a Lenin ifjú távírásza és a gyors- távírász verseny megyei döntőjét. Helyszín: a Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézet Hold utcai épülete.. Ezen a viadalon dől el a megyebajnoki cím sorsa, és itt válogatják ki az országos versenyre utazó csapatot/is. Az MHSZ tervei Színes az Az MHSZ városi vezetősége nemrégiben értékelte az elmúlt évi munkát. 1986 elején 35 klub kezdte tevékenységét 2920 fővel. Az év során a klubok létszáma kettővel, a szakosztályok száma öttel, a taglétszám 420 fővel növekedett. A munkát dicséri, hogy a klubok életét jól felkészült gárda irányítja, a titkárok 80 százaléka érettségizett, 15 százaléka főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezik. A munka mellett nem marad el az elismerés sem. hiszen a múlt évben 116 fő kapott valamilyen elismerést. A klubok jó eredményt értek el a közhasznú társadalmi munka végzésében, MHSZ-lőterek építésében, óvodák patronálásában, az iskolai oktató-nevelő munka segítésében. Az eszmei, politikai nevelőmunka irányítását társadalmi testület, az ágitációs-propa- ganda bizottság végezte, az elmúlt évben 30 publikáció jelezte munkájukat. A tanintézeti honvédelmi nevelőmunka segítését oktatási operatív bizottság működése teszi eredményessé. 1986-ban számtalan megyei, városi és helyi tömegsportrendezvény, verseny jelezte az MHSZ-munka nagy pillanatait, számos szép győzelmet is hozott a kluboknak, versenyzőknek. A sokirányú tevékenység, verseny, élmény hatására, az elő- és utóképzés eredményeként 26 fő választotta a katonai pályát élethivatásul. 1987-ben jó néhány elképzelés, terv megvalósításán fáradozik az MHSZ városi vezetősége és valamennyi helyi honvédelmi klub. A lakosság körében folyó hazafias, internacionalista nevelést és honvédelmi felkészítést színessé teszik ebben az évben is a megrendezésre kerülő honvédelmi napok, kiállítások, laktanyalátogatások, bemutatók, filmvetítések és előadások. Oj formák is gazdagítják az eddig kialakított hagyományokat, többek között a családok közötti versenyek, különböző jubileumi kupák. Ebben az évben még nagyobb szerepet játszik a klubok életében a szocialista versenymozgalom, a történelmi hagyományok ápolása, a program névfelvételi mozgalom, a klubok életéről szóló híradás. Az iskolai honvédelmi oktatás segítése céljából az MHSZ helyi szervezetei képviselőket küldenek az iskolai tanácsokba a szükséges eszközök és felszerelések, rendezvények biztosítása céljából. Az ifjúsági szervezetek honvédelmi neveléséről és felkészítéséről sem feledkezett meg az MHSZ. A klubok továbbra is megfelelően képzett oktatókkal, technikai eszközökkel, valamint jól felszerelt bázisokkal segítik az úttörő- és ifjúgárda-képzést. A tartalékosok utóképzésében klubjaink szeretnék elérni azt, hogy a képzésben részesültek körében tovább erősödjön a hazához, a hadsereghez fűződő hűség és elkötelezettség. Mindezt korszerű oktatási eszközök alkalmazásával, közvetlen élmények megszerzésével, a laktanyalátogatások és haditechnikai bemutatók megrendezésével szeretnék elérni. Az MHSZ szervei és klubjai igen fontos feladatuknak tekintik a lakosság körében megszervezésre kerülő honvédelmi és tömegsportnapokat, rendezvényeket. Szeretnénk elérni, hogy a testnevelés és sport társadalompolitikai jelentősége tovább fejlődjék. Növekedjék a résztvevők erőnléte, fizikai álló- képessége. A gépjárművezető-képzés mellett további feladatként szeretnénk megvalósítani a motoros- és segédmotorosképzést, a fiatalok ügyességi versenyeinek megszervezését, új szakosztályok létesítését. A rádiósképzésben elsőrendű feladat a sorkötelesek jó felkészítése, de a különböző szintű versenyekre való felkészülés, eredményes szereplés sem kisebb jelentőségű. A rádiósklubok igen komoly feladata az új technikai eszközök megismerése és alkalmazása, az erre való felkészülés. A modellezők tovább bővítik a létszámot az általános és szakközépiskolákban. Makány István ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) összegből, valamint megtoldott önerővel utakat csináltak. A következő évek terveiben szerepel iskolabővítés, 4E lakásos garzonház, utak, járdák építése és a balatoni úttörőtábor felújítása. Aztán a jelenlevőknek bemutatták a Nagykőrösről forgatott videofilmét, amelynek narrátora Bánffy György. A jól sikerült kisfilm kedves képsora volt az, amikor égj nagy bajuszú apó mesélt a régi piactérről — helyén ms park van és szökőkút —, ahol még uborkahegyeket leheteti látni, s onnan került a barack Berlinbe és a pulyka Londonba, a királynő asztalára is. A vetítés után rövid városnézés következett busszal, a: egyik új úton is végigmentek Nem maradt ki a látnivalókból az új szakorvosi rendelőMár tavaszt sejtetett a nap, ahogy áttört az autóbusz ablaküvegén. Az utasok derűsen cseverésztek. Fél óra múlva a művelődési házban fogadta Gótzián Lászlóné dr., az MSZMP Nagykőrösi Bizottságának titkára, Kocsis Jánosné tanácselnök, Tóth Dénes elnökhelyettes a ceglédi tanácstagok klubját, közöttük Podmaniczki Istvánt, az MSZMP városi bizottságának titkárát, Fekete Antal tanácselnököt és Sós János elnökhelyettest. Először Kocsis Jánosné bemutatta az igényesen felújított 356 személyes színháztermet s az ebből nyíló hangulatos klubhelyiséget. Ezt követően beszélt Nagykőrös múltjáról és jelenéről. Egyebek mellett arról, hogy a 28 ezer lakos 10 032 lakásban él, amelynek egyharmadában van ivóvíz, 29 százalékába vezették be a gázt. Az elmúlt időszakban állami lakás nem készült. Viszont épült 60 fős bölcsőde, mentő- állomás, 16 tantermes iskola, szakorvosi rendelő, buszpályaudvar, 17 utcában tehoA 6zervomotorgyártás termékeink 13 százalékát jelenti. A Szerszámgépipari Művek és a Csepeli Szerszámgépgyár a legnagyobb partnerünk. Az elektrohidraulikus féklázító- gyártás 8—9 százalékot jelent. — Bizonyára új termékek is vannak a láthatáron, netán már gyártják is. Melyek ezek? — Automata mosógépekhez a negyedik negyedévben kezdtük a légszivattyúgyártást. Ez évben már 20 000 darabot szállítunk a Hajdúsági Iparműveknek. Legújabb .'.gyermekünk” az Evig- kooperációban gyártásra kerülő AL-KO fűnyírómotor, amelynek 500—500 darabos nullszériája már elkészült. Várhatóan évente 50 000 darabot állítunk elő. Előnye a korábbiakkal szemben, hogy elektromágneses fékkel van ellátva, nem pörög ki, hanem 4 má^nrlnprp .alptt lpáll.