Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

inan A PEST MEGYEf HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA MS*. XXXI. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM 1987. MÁRCIUS 2.. HÉTFŐ Jól sáfárkodtak Tavaly sem volt kenyérgondunk A Dél-Pest Megyei Sütőipa­ri Vállalatnak nem lehet pa­nasza az 1986-os gazdálkodás­ra. Igen eredményes évet zár­tak, minden fontosabb célki­tűzésüknek eleget tettek. Az 1985-ös eredményt 2 millió fo­rinttal túlszárnyalták, és 18,5 millió forint hasznot könyvel­hettek el. A lakosság jóízűen fogyasztja kenyerüket, péksü­teményeiket. Igyekeznek meg­felelő választékot kialakítani, hogy minden vásárló pénztár­cájához és igényeihez mér­ten választhassa meg minden­napi betevő falatját. Mcrzsahegy A fogyasztói kívánsághoz igazodva több házi, francia és burgonyás kenyeret sütöttek. Péksüteményből valamivel ke­vesebb kellett a tervezettnél. Változtatást hajtottak végre a morzsagyártásban. Eddig az alapanyag egy részét külső forrásból szerezték be, de így nem volt kifizetődő, ezert most mindet ők állítják elő. Ilyenkor, télen ugyan keve­sebb fogy belőle — nagyobb a készlet —, de tavasszal és nyáron megnő a kereslet irán­ta. A csomagolását igényeseb­bé teszik, hogy könnyebben felfigyeljenek rá a boltokban a háziasszonyok. Azon van­nak, hogy az idén sikerüljön 7500 mázsára növelni a mor­zsamennyiséget, A vállalati t'ánács ülésén, ahol 1986 eredményeit ele­mezték és az 1987-es célokat fogadták el, Kovács Károly igazgató a számok mögötti összefüggésekre is felhívta a figyelmet. Elmondotta, hogy a többletnyereség nagyobb volt annál, mint amit a mérleg mutat, hiszen a vállalati gaz­dálkodás különböző területein sikerült a tervezettnél számot­tevőbb összeget felhasználni. Fenntartásra például 2 mil­lió forint többletköltséget ter­veztek be. Az építendő kenyérgyár elő­készületi munkálataira 2 mil­lió forintot fordítottak. A lí­zing útján megvalósuló számí­tógépes adatfeldolgozás beve­zetése egymillió forintos té­telt jelentett. Mindent össze­sítve tízmillió forintos költ­ségnövekedésre volt mód, amit a kollektíva jó munkájával sikerült kigazdálkodni. Létszámmozgás Hasznos felismerés a számí­tógépek alkalmazása. Gyorsab­ban. kevesebb munkával jut­hatnak hozzá a megbízható Melyik a jobb faluháza? A mostanában zajló falugyű­lések közül aligha múlik el egy is, hogy ne hoznák szóba a tanácsi gazdálkodás újsütetű formáját és a központi támo­gatás nemrég bevezetett mó­dozatát, a pályázatot. így tör­tént ez Tápiószőlősön is, ahol a községi tanács többféle fej­lesztési célt megjelölve folya­modott pénzért. Nem is siker­telenül. Az általános iskola építésére 15 millió forintot ka­pott a település, amit 4 millió forintos hitellel, illetőleg a 800 ezer forintos teho-pénzzel kell kiegészíteni, hogy az intéz­mény elkészüljön. Várhatóan szeptembertől már az új isko­lába járhatnak a gyerekek, s ezzel megszűnik a két műsza­kos oktatás. A tervbe vett tor­nateremre azonban még várni kell. Szintén a pályázat keretén belül jut 940 ezer forint Tá- piószőlősnek szolgálati lakások kialakítására, 525 ezer forint pedig a köztisztasági munkák fejlesztésére. Utóbbi összeget olyan masinák vásárlására kí­vánják fordítani, amelyekkel bizonyos lakossági igények is kielégíthetők. Egyebek között a szennyvízszippantás, a ho­mok, a szemét és a sóder szál­lítása. Ami pedig a vízhálózat bővítésével kapcsolatos kér­vényt illeti: kimenetele bi­zonytalan. Közeledik az az időpont is (1988), amikor a kulturális cé­lokat szolgáló faluháza felépí­tése elkezdődhet. Közhely mégis igaz, hogy régesrégi hiányt pótol majd az intéz­mény. A községi tanács négy tervező csoporttal folytatott tárgyalásokat, így a helybeliek most négy tanulmányterv kö­zül választhatják ki a legin­kább megfelelőt. Az anyagi feltételek előteremtésében az Országos Közművelődési Ta­nács minden valószínűség sze­rint támogatni fogja Tápíósző- lőst, bár az még nem derült ki, hogy mekkora összeggel. A községi óvoda végered ményben újnak tekinthető (1978-ban létesült, 75 férőhely- lyel), ám elkészülte óta a be iratkozott gyerekek száma so­hasem csökkent 90 alá. A szá­mok túlzsúfoltságról árulkod­nak, ám a mögöttük meghúzó­dó folyamat, vagyis hogy a pár esztendővel ezelőtt tapasz­talt elöregedési tendencia a visszájára fordult, mégis ked­vező. Javult a helyzet a kereske­delmi ellátás területén, kor­szerűbb lett az áruház fűtése. Alapvető élelmiszerekből el­eddig nem volt hiány. Ám az üvegvisszaváltás kérdése to­vábbra is megoldatlan. A zöldség és gyümölcs fel­vásárlása során több esetben is előfordult, hogy a megter­melt árut nem tudták átvenni a feldolgozó vállalatok. Félő, hogy a rosszul megszervezett, itt-ott érdekeltség nélküli te­vékenység a sertéstenyésztés­ben észleltekhez hasonló kö­vetkezményekkel jár majd. A termelőszövetkezettel kö­zös, távlati (10 évre szóló) el­képzelés: strandfürdő, illető­leg üdülőövezet létrehozása. Az első fázis, a meleg vizű kút környéki telkek értékesítése már megkezdődött. adatokhoz, s ez nemcsak a mérlegkészítés idején egysze­rűsíti a műveleteket, hanem az üzemek költségkimutatását is naprakésszé teszi. Távlati terv, hogy a részlegek sa­ját terminállal kapcsolódjanak a vállalati központhoz. Létszámgondok 1986-ban is jelentkeztek. A kívánatosnál jóval nagyobb volt a mozgás; 258 belépő és 240 kilépett sze­repel a listán. Szerencsére az összlétszám háromnegyed ré­sze nem mozdult, egy-egy poszton viszont hárman, né­gyén is váltották egymást egy év alatt. Ha sikerülne az in­dokolatlan jövés-menést le­csökkenteni, ez önmagában is jelentős költségmegtakarítást jelenthetne, hiszen ebben nagy tartalék rejlik. A sütőipar azon van, hogy minél több rátermett, a vállalathoz hosz- szú távon kötődő munkást al­kalmazzon. Alapelvnek tekintik, hogy a túlórázás a lehetőségekhez mérten csökkenjen, az idén legalább tízezer órával. Azt szeretnék, ha a dolgozók alapmunkaidőben kereshetnék meg a bérüket. Keresik a módját, hogy olyan munka­rendet alakítsanak ki, amely rugalmasabban igazodik a va­lós igénybevételhez. Versenyben vannak Az 1987-es feladatmegjelö­lés keretében elhangzott, hogy húszfős létszámnövekedést kí­vánnak elérni. Jelentős ered- ményemelkedést várnak a ta­valyihoz képest. Mindehhez változtatni kell a termékössze­tételen, ösztönözni kell a gyártmányfejlesztést. A vesz­teséges és a csekély jövedel­mezőségű cikkek arányát csök­kenteni kell. A kisiparosok jelenléte nem lebecsülendő, hiszen ma már a vállalat működési területén a pékáru egyharmadát az ö kemencéikben sütik. Állniuk kell a versenyt, hiszen az ál­lami pékségeknek meghatáro­zó szerepük van a lakosság ellátásában. A tanácskozáson arról is szó volt, hogy az állami támo­gatás változása — az árkiegé­szítést és a forgalmi adó ala­kulását tekintve — kedvezően hatott, ugyanakkor a nyere­ségadó hátrányukra változott. Aa üzemek az anyagokkal ta­karékosan gazdálkodtak és szép megtakarítást értek el. T. T. azóta megváltozott Önállósággal és felelősséggel A termelési és értékesítési osztály meghatározó szerepet tölt be az Évig Villamos Kisgépgyár Leányvállalat ter­melési-gazdálkodási tevékeny­ségében. Az osztály vezetője Simon István, aki közel 30 éve a vállalat dolgozója, és jelenlegi beosztását tizenkét éve tölti be. Igazi ceglédi lo­kálpatrióta, aki a városi ta­nács munkájában is sokáig részt vett. Vele beszélgettünk az idei termelési, értékesítési tapasztalatokról és a gon­dokról. — Mi változott önöknél, amióta leányvállalat lettek? — Például az értékesítési teendőink sokasodtak. Koráb­ban ugyanis a fővárosi köz­pontban foglalkoztak a bel­földi megrendelésekkel. A visszaigazolásra is ott került sor. Ez ma nálunk zajlik. Az árak alkalmazása, az ütemes­ség biztosítása, a „kismegren- delési” felárak érvényesítése, a termékek kiszállítása, a számlázás a mi dolgunk. Ősz- szességében azt mondhatom, hogy a korábbinál nagyobb az önállóságunk, de nagyobb a felelősségünk is. A kivitel és a behozatal intézése továbbra is a központban történik. Hozzávetőleg termékeink 10 százalékát exportáljuk szocia­lista és nyugati piacra. — 1986-ra milyen termelési és nyereségtervet határoztak meg, és milyenek a teljesítés kilátásai? — Az 1986-os termelési és árbevételi előirányzatunk 551 millió forint. A dolgozók lét­száma jelenleg 720 fő. A nye­reségterv 63 millió forint, várhatóan teljesül, tehát nem zárunk rossz évet. összeha­sonlításul mondom, hogy 1985-ben 38,1 millió forint volt a nyereségünk. — Bizonyára sok húron „muzsikálnak”, hogy ne érje kellemetlen meglepetés a vál­lalatot. Mely termékek hozzák a pénzt? — A legfontosabb az aszinkronmotor-gyártás. Ezen belül kiemelném azokat, ame­lyeket a Hajdúsági Iparmű­vek cél motorként használ mosógépekhez és centrifugák­hoz. Az ez évi termelési ér­ték e termékből 240 millió forint. Nem kevesebb, mint 43 százalékot jelent az összes terméket figyelembe véve. A Black and Decker angol cég NSZK-beli leányvállalatával kooperálva. valamint Evig- termékekből együttesen 160 millió forintért villamos ké­ziszerszámokat állítunk elő. A szervomotorgyártás 70 mil­lió forintot eredményez. A hazai eredetű kéziszer­számok iránt mérséklődött a kereslet, annak ellenére, hogy a Kereskedelmi Minőségellen­őrző Intézet azonos minőséget állapított meg a nyugati gyártmányokkal. Ezek fúró­gépek, ütvefúrók, menetfúrók, vibrációs csiszolók, szelepfé- szek-csiszolók és köszörűk, barkácsfúrógépek és tartozé­kaik, valamint célmotorok. A termelési érték az 1982-es 153 millió forintról 1986-ban 56 millió forintra alakult. Nagykőrösi vendégeskedés A királynő asztalára is íntezet sem, amely 106 millió forintba került és 1986. no­vember 7-re adták át. Az utolsó helyszín a tanácsháza épülete volt, amelynek 40 milliós rekonstrukciója vár­hatóan áprilisban fejeződik be. Végezetül Kocsis Jánosné megköszönte a vendégek láto­gatását, akik nevében Fekete Antal a köszönő szavak mel­lett röviden szólt arról, Nagy­kőrös és Cegléd közeledése 1986-ban a két város bemu­tatkozó estjével kezdődött el. S törekszenek arra, hogy egy­re erősebb és fontosabb le­gyen ez a kapcsolat. Gratu­lált a nagykőrösiek eredmé­nyeihez, amelyek mögött érezhető a lokálpatriotizmus. Befejezésül meghívta a ven­déglátókat egy hasonló ceg­lédi látogatásra, F. F. — Milyennek ítélhető meg végül i,s a leányvállalat piaci helyzeté manapság? — A megrendelőkkel köz­vetlen kapcsolatban állunk és ez jó. Az 551 milliós értékű terméknek van vevője. Leg­nagyobbak a Hajdúsági Ipar­művek, a Viliért, a Ganz Hajó- és Darugyár, a Vasért, a Vídia, a Titán, a Vasvill, a Digép. Bizonyos piaci hul­lámzások azért vannak. Pél­dául féklazítókból volt olyan év, hogy 25 millió forintért adtunk el. Az idén 50 millió forint értékűre akadt vevő. Reálisan 40 milliós eladással számolhatunk a jövőben. — Végezetül: milyen gond­jaik voltak, és miként kötőd­nek a jövőben az Évig nagy hagyományú „családjához”? — Az anyagellátás nem volt igazán jó. Időnként önt­vényhiánnyal küszködtünk. A tőkés import összetétele sem volt mindig ideális. Minőségi fogyatékosságoktól sem vol­tunk mentesek. A termelési feltételek biztosításában szin­tén akad tennivaló. Gondok a szerszámok gyártására, javítá­sára és a gépek felújítására. A Evig-közösségben jól vagyunk. Előnyös, hogy nagy szériákban termelhetünk. Na­ponta például 600 centrifuga- motort, vagy 420 VZ-motort gyártunk. Ez meghatározza a gazdaságosságot és jót tesz az ütemességnek is — hang­súlyozta befejezésül Simon István, az Évig Villamos Kisgépgyár Leányvállalat ter­melési és értékesítési osztá­lyának vezetője. Rozgonyi István A szakmunkásképzőben Távírászverseny A Pest megyei rádióamatőr szövetség és az MHSZ ceglédi rádiósklubja szervezésében 1987. március 15-én 10 órai kezdettel rendezik meg a Le­nin ifjú távírásza és a gyors- távírász verseny megyei dön­tőjét. Helyszín: a Bem József Ipa­ri Szakmunkásképző Intézet Hold utcai épülete.. Ezen a via­dalon dől el a megyebajnoki cím sorsa, és itt válogatják ki az országos versenyre utazó csapatot/is. Az MHSZ tervei Színes az Az MHSZ városi vezetősé­ge nemrégiben értékelte az elmúlt évi munkát. 1986 ele­jén 35 klub kezdte tevé­kenységét 2920 fővel. Az év során a klubok létszáma ket­tővel, a szakosztályok száma öttel, a taglétszám 420 fővel növekedett. A munkát dicsé­ri, hogy a klubok életét jól felkészült gárda irányítja, a titkárok 80 százaléka érettsé­gizett, 15 százaléka főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezik. A munka mellett nem marad el az elismerés sem. hiszen a múlt évben 116 fő kapott valamilyen elisme­rést. A klubok jó eredményt értek el a közhasznú társa­dalmi munka végzésében, MHSZ-lőterek építésében, óvodák patronálásában, az is­kolai oktató-nevelő munka segítésében. Az eszmei, politikai nevelő­munka irányítását társadalmi testület, az ágitációs-propa- ganda bizottság végezte, az elmúlt évben 30 publikáció jelezte munkájukat. A tanin­tézeti honvédelmi nevelőmun­ka segítését oktatási operatív bizottság működése teszi eredményessé. 1986-ban szám­talan megyei, városi és helyi tömegsportrendezvény, ver­seny jelezte az MHSZ-munka nagy pillanatait, számos szép győzelmet is hozott a klubok­nak, versenyzőknek. A sokirányú tevékenység, verseny, élmény hatására, az elő- és utóképzés eredmé­nyeként 26 fő választotta a katonai pályát élethivatásul. 1987-ben jó néhány elkép­zelés, terv megvalósításán fá­radozik az MHSZ városi ve­zetősége és valamennyi helyi honvédelmi klub. A lakosság körében folyó hazafias, internacionalista ne­velést és honvédelmi felké­szítést színessé teszik ebben az évben is a megrendezésre kerülő honvédelmi napok, ki­állítások, laktanyalátogatások, bemutatók, filmvetítések és előadások. Oj formák is gaz­dagítják az eddig kialakított hagyományokat, többek kö­zött a családok közötti ver­senyek, különböző jubileumi kupák. Ebben az évben még nagyobb szerepet játszik a klubok életében a szocialista versenymozgalom, a történel­mi hagyományok ápolása, a program névfelvételi mozgalom, a klu­bok életéről szóló híradás. Az iskolai honvédelmi okta­tás segítése céljából az MHSZ helyi szervezetei kép­viselőket küldenek az iskolai tanácsokba a szükséges esz­közök és felszerelések, ren­dezvények biztosítása céljá­ból. Az ifjúsági szervezetek honvédelmi neveléséről és fel­készítéséről sem feledkezett meg az MHSZ. A klubok to­vábbra is megfelelően képzett oktatókkal, technikai eszkö­zökkel, valamint jól felsze­relt bázisokkal segítik az út­törő- és ifjúgárda-képzést. A tartalékosok utóképzésében klubjaink szeretnék elérni azt, hogy a képzésben része­sültek körében tovább erő­södjön a hazához, a hadse­reghez fűződő hűség és elkö­telezettség. Mindezt korszerű oktatási eszközök alkalmazá­sával, közvetlen élmények megszerzésével, a laktanya­látogatások és haditechnikai bemutatók megrendezésével szeretnék elérni. Az MHSZ szervei és klub­jai igen fontos feladatuknak tekintik a lakosság körében megszervezésre kerülő hon­védelmi és tömegsportnapo­kat, rendezvényeket. Szeret­nénk elérni, hogy a testneve­lés és sport társadalompoli­tikai jelentősége tovább fej­lődjék. Növekedjék a részt­vevők erőnléte, fizikai álló- képessége. A gépjárművezető-képzés mellett további feladatként szeretnénk megvalósítani a motoros- és segédmotoros­képzést, a fiatalok ügyességi versenyeinek megszervezését, új szakosztályok létesítését. A rádiósképzésben elsőrendű feladat a sorkötelesek jó fel­készítése, de a különböző szintű versenyekre való felké­szülés, eredményes szereplés sem kisebb jelentőségű. A rádiósklubok igen komoly feladata az új technikai esz­közök megismerése és alkal­mazása, az erre való felké­szülés. A modellezők tovább bővítik a létszámot az általá­nos és szakközépiskolákban. Makány István ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) összegből, valamint megtol­dott önerővel utakat csinál­tak. A következő évek tervei­ben szerepel iskolabővítés, 4E lakásos garzonház, utak, jár­dák építése és a balatoni út­törőtábor felújítása. Aztán a jelenlevőknek be­mutatták a Nagykőrösről for­gatott videofilmét, amelynek narrátora Bánffy György. A jól sikerült kisfilm kedves képsora volt az, amikor égj nagy bajuszú apó mesélt a régi piactérről — helyén ms park van és szökőkút —, ahol még uborkahegyeket leheteti látni, s onnan került a barack Berlinbe és a pulyka Lon­donba, a királynő asztalára is. A vetítés után rövid város­nézés következett busszal, a: egyik új úton is végigmentek Nem maradt ki a látnivalók­ból az új szakorvosi rendelő­Már tavaszt sejtetett a nap, ahogy áttört az autóbusz ab­laküvegén. Az utasok derű­sen cseverésztek. Fél óra múl­va a művelődési házban fo­gadta Gótzián Lászlóné dr., az MSZMP Nagykőrösi Bi­zottságának titkára, Kocsis Jánosné tanácselnök, Tóth Dénes elnökhelyettes a ceg­lédi tanácstagok klubját, kö­zöttük Podmaniczki Istvánt, az MSZMP városi bizottságá­nak titkárát, Fekete Antal ta­nácselnököt és Sós János el­nökhelyettest. Először Kocsis Jánosné be­mutatta az igényesen felújí­tott 356 személyes színházter­met s az ebből nyíló hangu­latos klubhelyiséget. Ezt kö­vetően beszélt Nagykőrös múltjáról és jelenéről. Egye­bek mellett arról, hogy a 28 ezer lakos 10 032 lakásban él, amelynek egyharmadában van ivóvíz, 29 százalékába vezették be a gázt. Az elmúlt időszakban álla­mi lakás nem készült. Viszont épült 60 fős bölcsőde, mentő- állomás, 16 tantermes iskola, szakorvosi rendelő, buszpá­lyaudvar, 17 utcában teho­A 6zervomotorgyártás ter­mékeink 13 százalékát jelenti. A Szerszámgépipari Művek és a Csepeli Szerszámgépgyár a legnagyobb partnerünk. Az elektrohidraulikus féklázító- gyártás 8—9 százalékot jelent. — Bizonyára új termékek is vannak a láthatáron, netán már gyártják is. Melyek ezek? — Automata mosógépekhez a negyedik negyedévben kezdtük a légszivattyúgyár­tást. Ez évben már 20 000 da­rabot szállítunk a Hajdúsági Iparműveknek. Legújabb .'.gyermekünk” az Evig- kooperációban gyártásra ke­rülő AL-KO fűnyírómotor, amelynek 500—500 darabos nullszériája már elkészült. Várhatóan évente 50 000 dara­bot állítunk elő. Előnye a ko­rábbiakkal szemben, hogy elektromágneses fékkel van ellátva, nem pörög ki, hanem 4 má^nrlnprp .alptt lpáll.

Next

/
Thumbnails
Contents