Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-07 / 32. szám
> A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. Évfolyam, 32. szám__________________________ i987. február 9., hétfő Az utánpótlást nevelik Segít magán és másokon Nagy munkában a jövő szakmunkásai (A szerző felvétele) Törvény a földért Tovább kell őrizni az értékét Ismét alkalmassá teszik a művelésre Manapság egyre gyakrabban hallunk, olvasunk az úgynevezett hiáinyszakmékról, s a lista sajnos egyre csak bővül. Hogy egyáltalán miért jöhettek létre ezek a bizonyos hiányszakmák, annak persze meglehetősen sok oka van. Akadnak is intézmények, szervezetek szép számmal, amelyek az okokat igyekeznek föltárni, a helyzeten segíteni, változtatni akarván. Ugyanakkor ismerünk olyan gazdálkodószerveket, amelyek vezetői úgy tartják, hogy a belső problémákat maguknak kell megoldaniuk, így a létszámgondokat is. A Rákos Mezeje Termelőszövetkezet, s több más szomszédos közös gazdaság is a „segíts magadon, az isten is megsegít” közmondást valósította meg a gyakorlati életben. A Rákos Mezeje Téesznek ma már többéves hagyománya, hogy a maglódi Wodiáner-te- lepén fiatal gépszerelő tanulók gyakorlati oktatását szervezték meg, a saját és a környező gazdaságok szakmunkás-utánpótlását biztosítandó. A monori szakmunkásképző kihelyezett tagozata tevékenykedik a Wodiáner-telepen. Jelenleg eíső-, másod- és harmadévesek tanulnak ott. Az elsőévesek jobbára a műhelyben tanulják a legalapvetőbb szakmai ismereteket: A közelmúltban egyre-más- ra emlegettük a helytállás szép példáit, a hócsata hőseit. Akadt, aki kifejezetten áldotta a nyakunkba szakadt nagy próbát, merthogy ennek okán jó ideig nem lehetett hallani elidegenedésről, az egymás felé kinyújtott segítő kezek hiányáról — az ellenkezőjéről viszont annál inkább. Egy friss példából nekem most úgy tűnik: az akkori próba jó gyakorlat is volt egyben, s minthogy bebizonyosodott: így is lehet — ezentúl is lehet hasónlókép- pen. Csütörtökön már itt is. ott is hallottuk: bezárt a monori bölcsőde, a szülők kénytelenek voltak visszafordulni a kapuból a kicsikkel, és isten tudja, mi is lesz a dolog vége, mert csőtörés miatt víz áll az egész épületben. Szabó Bertalanná bölcsőde- vezetőt kerestük meg a kérdéssel: igaz-e a hír, s ha igaz, mi történt valójában? Mint kiderült: hétfőn kezdtek gyanakodni, hogy csőrepedés lehet valahol, ami a nagy hidegben nem megy éppen csodaszámba. Azonnal jelezték a bajt, s a költségvetési üzem szakemberei menten a helyszínen termettek: keresni kezdték a hibát, több helyen is felcsákányozták a jeges földet, s három napig idegeskedtek, mert nem találták. Ezalatt éjszaka is ügyelni kellett, biztos, ami biztos. Negyednapra derült ki, hogy a régi épületben annak idején — erre senki nem gondolhaEcseren hétfőn 17 órától német nyelvtanfolyam, 18-tól filmvetítés. Gombán 18-tól Messze a nagy erdő ... címmel magyarnóta- és operettest. A műsorban fellép Talabér Erzsébet, Hollay Bertalan, Németh Marika, Marik Péter, kisér a Tuanyagmegmunkálást, szerszámhasználatot. Második évtől a diákok már a Wodiáner- telep mezőgazdasági gépjavító műhelyében folytatják szakmai gyakorlatukat. Mint Felföldi István szakoktató elmondta, általában ti- zen-tizenöten tanulnak egy- egy csoportban, s e létszámból évente ketten-hár- man a Rákos Mezeje neveltjei, tanulmányi szerződéssel. Az első évfolyamosokat Rózsavölgyi Károly szakoktató képzi, tanítja — vele sajnos nem találkozhattunk, mert éppen betegállományban tott — a padláson át is történt csőbekötés, s a mennyezeten akkor már vizfoltok jelezték: ott a hiba. Ekkor kellett bezárni a gyermekintézményt, attól tartottak ugyanis, hogy beázott a villanyvezeték is, ami már súlyos balesettel járhat. Mindebben nincs semmi rendkívüli. Ami viszont már nem nevezhető éppen megszokottnak: mindenki, aki tehetett valamit, csatasorba állt. Három óvoda is jelezte, hogy azok a szülők, akiknek gondot okozna a bölcsőde átmeneti bezárása, nyugodtan vigyék csak.hozzájuk a gyerekeket. Az ÉKÜ dolgozói hajnalok hajnalán láttak a hiba- elhárításnak. A gondozónők további éjszakai ügyeletet vállaltak, hogy fűthessék és kiszárítsák az átnedvesedett épületrészeket. Jött egy villanyszerelő Péteriből, aki speciális készülékkel bemérte, van-e veszély, aztán másik kettő, hogy a víztől csöpögő armatúrákat, kapcsolókat kicserélje. Végül is kétnapos volt csupán a kényszerszünet. Mától, hétfőtől már a megszokott mederben zajlik az élet a bölcsődében. Ennyi történt. Bizonyítva: a hétköznapok éppoly alkalmasak az összefogásra és a gyors cselekvésre, a lelkiismeretes segítő szándék is ugyanúgy érvényesülhet, mint nagyobb bajok idején. S hogy a cselekedet a hétköznapé — az mit sem von le az értékéből. —ez rán—Kristóf duó, konferál Kovács P. József. Úriban ismeretterjesztő előadás a Keltexnél Üti beszámoló címmel, a VÁV részlegében pedig Meddig gyógyszer, mikor méreg? — erről beszél dr. Sass János, volt, így kollégája, Felföldi István állt be helyette, aki szeptember óta tölti be ezt a tisztét, s azt a Pothorszky Lászlót igyekszik pótolni, aki a közös gazdaság számító- gépes programjának egyik szorgalmazója, beindítója, s egyben az ő elődje volt. A saját utánpótlás kinevelésének jelenlegi rendszeréről, annak hatékonyságáról elmondta még Felföldi István, hogy a keze alatt tanulók közül már a másodikosoknál sejteni lehet; hogy a későbbiekben kiből lesz jó szakember. Határozottan állította, hogy az idei másodikosok túlnyomó többsége ebből a szempontból jó reménységnek látszik, tehát megéri a fiatalokkal törődni. S ha már ott voltunk a műhelyben, körül is néztünk, s egy ideig figyeltük áz elsős diákok szorgos munkáját. A kollégáját helyettesítő Felföldi István elmagyarázta, hogy éppen szerszámhasználatot, illetve a reszelés egy sajátos formáját tanulják a diákok, az úgynevezett szálára húzást. Szorgalmasan járt. csikorgóit a tucatnyi reszelő, azoknak a kezében, akik majd átveszik idővel a stafétabotot a mezőgazdasági gépjavító műhelyben az idősebb szakiktól, s más munkahelyeken, más gazdaságokban. Tavaly nyáron kereste fel szerkesztőségünket egy gyöm- rői olvasónk, s egy üveg sört tartott a kezében. Felháborodva mesélte el, hogy az egyik gyömrői vendéglátó egységben vásárolta a kőbányai világost. Az üvegben egy döglött legyet talált. Mutatta is azon nyomban, mert még fel sem bontotta az üveget. Ilyen és ehhez hasonló panaszokat meglehetősen gyakran hallottunk azóta is sörügyben. A mostani eset azonban még ezeken is túltesz. Telefonon hívta fel szerkesztőségünket Kisvárt Zoltán monori olvasónk. Elmondta, hogy baráti összejövetelt tartottak a napokban, s az ehhez „szükséges” 15 üveg sört az üllői faházban (a 4-es számú főközlekedési út mellett) vásárolták. Amikor felbontották az üvegeket, meglepődve tapasztalták, hogy a sör íze petróleumos. olajos volt. Máshonnan is érkezett panasz a sörre. — Vajon mi történt? — kérdeztük a Kőbányai Sörgyár monori lerakatában. A földre vonatkozó jogszabályok, s azok módosításai ma már szinte áttekinthetetleI nek. Ám már készül az új kódex, megjárta a társadalmi fórumokat, s a törvény tervezetét megtárgyalta az Ország- gyűlés mezőgazdasági bizottsága. Nemrég a Minisztertanács is elfogadta, az Ország- gyűlés ülésszakán válik törvénnyé, ha a képviselők elfogadják. — A törvénytervezet bevezető rendelkezései között egy lényeges tulajdonságról feltétlenül érdemes szólni — mondja Jójárt László, az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal osztályvezetője. — Ezután a föld rendeltetése számít majd, s nem az, hogy hol fekszik, bel-, külterületen vagy éppen zártkertben. Ha tehát termőföldről beszélünk, akkor bárhol is feksziR, a termőföldre vonatkozó jogszabályok az érvényesek. És a termőföld mellett megkülönböztetünk építmény elhelyezésére szolgáló különleges rendeltetésű, valamint hasznosításra alkalmatlan földet. Az utóbbihoz sorolhatjuk például a természetvédelmi célokra szolgáló területeket. — Változnak-e az állami földre vonatkozó szabályok? — Az állami föld továbbra is egységes és oszthatatlan, s csak állami vagy társadalmi szervezet kezelheti. Ám az új törvény által megvalósulna az állami és a szövetkezeti föld egyenrangúsága. Tehát a föld- tulajdon kölcsönösen átruházhatóvá válik. Eddig ugyanis csak a szövetkezeti földből lehetett állami, most ez fordítva is igaz lesz. — A mezőgazdasági szövetkezeteknek leginkább az okoz gondot, hogy évek óta használt állami földek tulajdonjogát nem szerezhetik meg, s így azt bármikor, kártérítés nélkül visszavehetik tőlük. — Valóban, ez is rendezésre váró gond volt, s az új törvény szerint ezután majd megválthatják az általuk használt állami földet. Egyetlen korlátozást ismerünk el, ha arra a földdarabra a rendezési terv vagy a helyi tanács végrehajtó bizottságának határozata alapján a tanács 10 éven belül igényt tart. És a tsz-nek arra is lesz lehetősége, hogy a tanácsi kezelésben levő állami földeket átvegye. — A tartós földhasználatra vonatkozó szabályok is sok vitára adtak okot, holott ez a forma egyre népszerűbbé válik. — Az a szabály ezután sem változik, hogy a föld építkezés céljára vagy gazdasági tevékenységre adható tartós használatba. Eddig úgy volt, hogy az építmény tulajdonjogával — Mi is hallottunk,. illetve tudunk a panaszról — mondta az illetékes. Hozzávetőlegesen 200 rekesz sört érintett a dolog, tehát 4 ezer üvegről van szó. A Kőbányai Sörgyár laboratóriumában vizsgálják a beküldött mintákat. Egyelőre nem kaptunk még értesítést az „eredményről”. Döme Józsefet, a Monori Állami Gazdaság sörpalackozó üzemének vezetőjét nem érte váratlanul, amikor felhívtuk telefonon, s a furcsa esetről kikértük a véleményét. — Mi is hallottunk a panaszokról. Én elmentem két monori boltba, ahol olajízt éreztek a kőbányai világosokban. Megmondom őszintén, én nem éreztem ilyesmit, legfeljebb éretlen volt a nedű, s ez kissé szokatlan volt még az én számomra is. Ügy tudom, hogy a kőbányai gyár az ösz- szes kirendeltségén végigvizsgálta a töltőgépeket és a berendezéseket, de bővebb tájékoztatást nem kaptunk az esetről. — Ezek szerint az olajízű sört nem önöknél palackozták? együtt a tartós földhasználatot átruházhatta a mindenkori tulajdonos. Ezután a gazdasági tevékenység céljára használatba vett földet is átadhatja az ültetvénnyel, növényekkel együtt. És eddig az is sok bonyodalmat okozott, hogy ki adhat engedélyt a tartós használatban álló földön létesített építmény bővítéséhez, újabb épületek emeléséhez, ha azt nem a tulajdonos, hanem a fia, rokona kívánja megtenni. Egyébként a tanács lett volna az engedélyező, tehát aki tartós használatba adta a földet, de sokszor meg sem kérdezték, vagy csak utólag, amikor már állt a ház. Ezután a tartós földhasználó maga engedélyezheti az építést, s ugyancsak bejegyeztetheti magát. Ugyancsak sok problémát okozott, hogy a tsz csak a tagjának. alkalmazottjának adhatott földet tartós használatba, így ha a férj ebbe a körbe tartozott, s a feleség nem, akkor nem jegyezhették be őket a tartós használatba vett földön létesített épületre tulajdonostársként. A törvény szerint ezután erre is mód nyílik. — Régóta vitatott a földtulajdonra, tehát a telek-, lakás- és üdülőszerzésre érvényes jogszabály... — A szerzés mértéke továbbra is korlátozott, de több körülmény megítélése változik. Eddig például, ha valaki a megengedett mértéken felül földet örökölt, akkor a régit vagy az újat el kellett adnia. Ezután viszont meghatározott mértékig megtartható lesz a többlettulajdon, tehát a lakás, üdülőtelek, termőföld, ha az nem a tulajdonszerzésre vonatkozó jogszabályok megsértésével, hanem öröklés, örök- befogadás. vagy házasságkötés által került a család tulajdonába. Ha tehát mindkét házaA főtéri buszmegállónál levő domb, úgy látszik, a gyerekek kedvenc csúszdája. A buszmegállóban várakoztunk jó páran, amikor egy kisgyerekcsapat jött az iskolából. Szórakoztak. Az egyik kisfiú felment a domb legtetejére. Hóra tette a táskáját, ráhasalt — és. irány a lejtő. Ezt követte a többi gyerek is. Olyan is akadt, aki a nejlonszatyorban levő holmijával indult lefelé. Szegény füzetek és iskolaszerek! Valószínű másnap gyűrötten kerültek a táskába. Olykor kerékpárral vagy éppen kismotorral ,szánkóznak" — Ezt nem tudjuk. Naponta 700 hektó sör palackozása a feladatunk, de pár nap óta leálltunk, mert a szokásos évi nagykarbantartást végezzük. Előreláthatólag egy hónap múlva kezdjük csak újból a fialackozást. — Addig honnan látják el az üzleteket sörrel? — Legjobb tudomásom szerint a Heves megyei, detki palackozó teríti a kőbányai világost a monori vonzáskörzetben. S ha ez is kevésnek bizonyulna, akkor az anyagyár is besegít. — Ha a panaszosoknak mégis igazuk van, hogyan történhetett meg ez a dolog? — Néáze, ha olaj kerül(t) a sörbe, az szabad szemmel is lehet(ne) érzékelni, mert az olaj a lé tetején gyöngyözik. Három-négy éve ez nálunk is megtörtént. Lehet, hogy az átfejtésnél került olajgőz a tankba. Vagy az is előfordulhatott, hogy a kompresszor a levegővel együtt olajködöt juttatott a rendszerbe. Megnyugtató választ tehát nem kaptunk az olajos ízű sör ügyében. Mindenesetre sulandónak van lakása, akkor azt nem köteles ezután eladni. Hasonló rugalmassággal jár majd el az állam a jogosulatlanul külföldön tartózkodók tulajdonával kapcsolatban is, amit a belföldön maradt családtag megszerezhet, természetesen az öröklési illetéket ki kell fizetnie. — A társadalmi vitákon többen is nagyobb védelmet kértek a földnek, hogy a mindenkori tulajdonosa ne szipo- lyozhassa ki, az ne veszítsen az értékéből... — Eredeti' szándékunk szerint is nagyobb hangsúlyt kap a földvédelem, s a társadalmi fórumok csak megerősítettek bennünket abban, hogy jó úton járunk. Jóval szigorúbb jogszabályok védik majd a földet. A művelési ágat — az indokolt körben — változatlanul csak hatósági engedély birtokában lehet, megváltoztatni, tehát a jó minőségű szántóból nem csinálhatnak máról holnapra legelőt. Ha más célra használták a földet, s az a tevékenység megszűnik, akkor kötelesek a földet újra művelésre alkalmassá tenni. S azt a földet sem lehet műveletlenül hagyni, ahol egyébként majd házat vagy mást épít a tulajdonos. Az építkezés kezdetéig azt is művelni kell. És természetesen azok a vállalatok, amelyek ipari, közlekedési vagy más célra földet vonnak el, kötelesek az után járulékot fizetni. Azok pedig, akik tevékenységükkel rontják a föld minőségét, bírságot fizetnek majd. Ezek a pénzek a központi földvédelmi alapba kerülnek, s ebből kívánjuk finanszírozni a rekultivációs és meliorációs munkákat. D. L. ugyanitt nagyobb gyerekek. Szerencse, hogy nem érte még őket baleset. Apropó, jeges út! Igencsak hiábavalónak tűnik a hangos- bemondón intézett kérés a lakossághoz, intézményekhez. Sajnos' kevés a foganatja. Az utakat hosszú szakaszokon jégréteg borítja. Szinte félelmetes — főleg időseknek — az utcákon járni. Bizonyára mindenütt akad pedig egy kis só, hamu, vagy homok, ami biztonságosabbá tenné a járást. Olasz Józsefné Monor eléggé furcsának találjuk ezt az ügyet. A palackozóüzem vezetője elmondta az eset kapcsán, hogy egy-egy ilyen ügy nem kis presztízsveszteséget jelent számukra. Természetesen előre nem lehet véleményt mondani vagy pálcát törni valakik felett. Ehhez meg kell várni a laboratóriumi vizsgálatok eredményét. Erről is tájékoztatjuk majd olvasóinkat. Addig csak annyit jegyzőnk meg: jó lenne, ha ezek az ügyek nem ismétlődnének, illetve egyáltalán nem történnének meg. Mert bármennyire szeretjük a sört, annak azért senki sem örül, ha döglött legyet talál az üvegben vagy olajos ízű a habzó ital... Gér József Hálásan köszönjük mindenkinek, aki édesanyánk, Zwiky Lajosné ,sz. Ernst Aranka elhunyta alkalmával együttérzését szóban, vagy írásban kifejezte. Harangos László és felesége, Zwiky Edit. Köszönetét mondunk mindazoknak, akik szeretett férjem, édesapánk, Sass Sándor temetésén részt vettek, a család fájdalmában osztoztak, részvétüket nyilvánították. Külön köszönetünket fejezzük ki a pilisi Aranykalász Tsz vezetőségének, pártvezetőségének és valamennyi dolgozójának. özv. Sass Sándomé és a gyászoló család. ISSEI OW—ten (Monori Hírlap) Mindenki csatasorban Kulturális programok Aszódi László Antal Olvasóink tették szóvá Olajízű sör az összejövetelen Levelesládánkból Táskákból lett szánkók
