Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-04 / 29. szám
^ ŐRI ívla A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM 1987. FEBRUÁR 5., CSÜTÖRTÖX Kérdések és válaszok a közbiztonságról Mindig a figyelem előterében A legutóbbi monori tanácsülésnek e szakasza, hogy úgy mondjam, roppant kedélyesen zajlott. Mosolygott, nevetgélt, olykor egy emberként felkacagott a terem. Ha most megmondom, mi volt a napirend, bizonyára azt fogják gondolni, hogy összekeverem a szezont a fazonnal. Mi a csoda lehet kedélyes a Monor Városi Jogú Nagyközségi Közös Tanács közigazgatási területének közrendjén, közbiztonságán és bűnügyi helyzetén? Ha Benyó János rendőr alezredesnek, a kapitányság vezetőjének az ülés elé kerülő írott beszámolójában s szóbeli kiegészítésében szereplő számokat és tényeket nézzük — a világon semmi okunk az önfeledt derűre. Kiderül például, hogy az országos, a megyei, de a vonzás- körzeti statisztikát figyelembe véve Monor és Monori-erdő a bűnügyileg fertőzött települések közé tartozik, vagyis az átlagosnál több az ismertté vált jogsértések, bűnelkövetések száma és gyakorisága. Péteri kivételével, ott a település lakosai túlságosan jól ismerik egymást ahhoz, hogy szégyenkezés vagy kiközösítés nélkül bajt okozhatna egyik ember a másiknak. Fék a gumiboton ? Monorom és Erdőn viszont több oka is van a íertőzött- ségnek: közel van a főváros, sok a hétvégi pihenőház, több esetben a vagyonvédelem minimális feltételeivel vagy anélkül, alacsony a szintje az óvó-védő intézkedéseknek, s a bűnmegelőző munka hatékonyságáról sem lehet sok jót mondani. A számok nagyságához azután olyan apróságok is hozzájárulnak például, hogy ha a Nyugati pályaudvarról induló vonatokon vagy a Volánbusz környékbeli járatain az utas „vadulni” kezd — Monor az első leadóállomás, következésképp az egész história az itteni bűnügyi statisztikát gyarapítja. Az elmúlt két év során volt két emberölés, 23 súlyos testi sértés, nyolc garázdaság. Sok a területen a rendezetlen életű család, ezzel összefüggésben magas a nemi erkölcs, a család. és ifjúság elleni bűntettek száma: 23 alkalommal járt el ilyen ügyekben a rendőrség. Az összehasonlító adatok szintúgy nem szívderítőek. Tíz éve 10, ezer „vétőképes” állampolgár közül ötszázan követtek el bűncselekményt, s akkor úgy tűnt, ee már szinte a csúcs. Azóta ez a szám 720- ra nőtt, s minden bizonnyal még ez sem a csúcs. A fiatalkorú bűnözőkből — Benyó János szavai szerint — ha egy volna, az is túl sok volna, de százhármat tartanak nyilván, márpedig ez a „kör” jelenti a bűnözés utánpótlását is. A kapitányság vezetője igyekezett megelőzni néhány, százszázalékos biztonsággal várható tanácstagi kérdést — úgy, hogy ő maga tette fel őket. Például: miért nincs több rendőr az utcán? Vagy: miért nem szigorúbbak a rendőrök? Előbbire valóban szükség lenne — a létszám azonban határokat szab a sűrűbb járőrözésnek —, ráadásul a benti papírmunka is már- már bürokratikus méreteket ölt. A később következő hozzászólások között Tóth János tanácstag visszaperdítette a labdát egy javaslattal: az azonban bizonyára megoldható, hogy bizonyos kritikus időpontokban mégis legyen rendőr az utcán, tegyük fel, ha vége a moziban az előadásnak, ha zár egy nagy forgalmú diszkó, ha beérkezik az állomásra az utolsó vonat... A rendőrkocsinak, az egyenruha látványának ugyanis kétségtelen a „bűnmegelőző hatása”, következésképp nem bent kellene megvárni, míg születik egy újabb ügy a hozzá tartozó aktával, hanem kint megelőzni. Valóban elhangzik nemegyszer: miért nem szigorúbbak a rendőrök? Baranyai János monori-erdei tanácstag is mondott erre egy példát, amikor is a szeme láttára s füle hallatára sértegette, rágalmazta a körzeti megbízottat egy közismerten nem szilárd erkölcséről híres állampolgár, oly módon, hogy a „hallgatóság” meg is kérdezte: hát fék van azon a gumiboton?! A körzeti megbízott ez esetben hivatalos személy megsértéséért eljárást kezdeményezhet a gyalázkodó ellen — gumibot helyett. Mert tegyük fel magunknak újra a kérdést, és válaszoljunk őszintén: egyértelmű-e minden eset? S ha ne adj’ isten valamelyik családtagunk kerülne olyan helyzetbe, ami persze már „egyszeri” és „véletlen”, s a rendőr nem mérlegelné, hogy kell-e fék a gumibotra? Nos. csak tegyük fel: ha pimaszkodó fiunk jönne haza a diszkóból gumi- botnyomokkal...? Mert persze nem mindenki azt kérdezi, hogy miért nem szigorúbbak a rendőrök, van, aki úgy kérdez: miért ilyen durvák?! Más az élet Benyó János tájékoztatója után Isövetkeztek a kérdések, hozzászólások, számolatlanul. S ekkor kezdett kedélyessé lenni a hangulat, de nem elsősorban azért, mert a kapitányság vezetője közvetlen és emberközeli válaszokat próbált adni. przésem szerint — a közbeszúrt félmondatokból, tréfálkozó megjegyzésekből ítélve — sokkal inkább arról volt szó, amit máskor is tapasztalni: mi Magyarországon mindannyian úgy értjük a bűnüldözést, akárcsak a pedagógiát vagy a focit. Mindig tudjuk, mix, mikor és hogyan ■kellett és kellene csinálni. Krimiken vagyunk edzve, ahol a rossz fiúnak természetesen odavágnak, a jó fiú pedig, ha esetleg görbült is egy-két haja szála, végül jól fésülten győzedelmeskedik, a nyomozók pedig agyafúrtak, mély lelkiek és vas az öklük. Az életben azért ez nincs mindig így. Hallottunk erre példákat is. Az egyik tanácstagi körzetben például van egy hírhedt ház, ahol jószerivel rendszeres az ellenőrzés, de akik ellenőriznek, következetesen összetévesztik egy másik házzal, ahol tisztességes állampolgárok laknak. Ez még hagyján, ha a párbeszéd nem a kapuban és nem közfigyelmet keltve bonyolódna, méghozzá meglehetősen otrombán, mindig azzal kezdve, hogv: „Maga kicsoda?! És lakik még itt valaki magán kívül?! És ki az?!” Szóval ezeken a dolgokon el lehet kedélyeskedni és amikor valaki felpanaszolja, hogy nem mer végigmenni a főtéren este, mert fél az erőszaktól, közbe lehet szólni nevetve, hogy nem is olyan rossz az ... De hát végül is képesek lennénk-e kedélyesen szólni egyáltalán a témáról bárhol, ha este valóban nem léphetnénk ki az utcára ...? Vannak nálunk foglalkozások, hivatások, amelyek erőteljesen igyekeznek védeni presztízsüket. A rendőröké ma nem tartozik ezek közé. Lehet ez azért is, mert az események mindig a közfigyelem előterében zajlanak — a megelőzésről és a beavatkozásról azonban nincs mindig tudomásunk. Jómagam például ezen a tanácsülésen hallottam először arról, hogy a monori rendőröket — akiket hiányolunk az utcákról — rendes hétköznapokon 3—4, fizetésnapon tíznél több családi botrányhoz riadóztatják, de tőlük várják a bögrecsárdák felszámolását, a vendéglátó helyek ellenőrzését, s azt is, hogy intézkedjenek a kóbor kutyák ügyében — miközben a körzetet tavaly összesen 1 ezer 700 bűncselekmény érintette. Rendnek kell lenni Mindezektől függetlenül igaz. hogy rendnek kell lenni. A szokatlanul hosszúra nyúlt tanácskozás mondatai közül mégis Benyó János egy viszontkérdését szántam a végére, mert érdemes átgondolni: rend lesz-e a fejekben az erőszak növelésétől? K. Zs. Kulturális program Ecseren csütörtökön 15.30- kor logopédia, 16-tól a nyugdíjasklub foglalkozása, 17-től karate és német nyelvtanfolyam, 18-tól az ifjúsági klub összejövetele. Vecsésen 10-től: Három kismalac, az Állami Bábszínház vendégjátéka, 17-től az ifjúsági bélyeggyűjtő kör; 19-től az ifjúsági klub foglalkozása. Bocsánat, ön egészségesen él? Az igazgató a szabadba vágyik A vasárnapi gyömrői piacokon rendszeresen összefutok vele. Ö a bevásárló ezen a vasárnapon, különösen a sütni való tököt keresi árgus szemekkel az árusítók placcain. Ő is szereti ezt a csemegét, de elsősorban édesanyjának kedveskedik vele. A piacra mindig gyalog érkezik, de hét közben annál többet ül gépkocsiban, hiszen hol itt, hol ott akad ügyes-bajos dolga. Gellér Nándor az Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat igazgatója immáron negyedik éve. Vajon a több mint kétszáz dolgozót foglalkoztató gyömrői vállalat első számú embere hogyan ítéli meg saját életmódját, tud-e egészségesen élni? — Tulajdonképpen élhetnék egészségesebben is — kezdi a beszélgetést az 50 éves igazgató. — Elsősorban a ci- garettázásról lenne jó lemondani, de hát erre gondolni sem merek ... Egyébként is, én csak olyan dolgot határozok el, amit véghez is tudok vinni. A cigarettázás nem tartozik ebbe a sorba... w — Hány cigaretta a napi adagja? — Egy doboz füstszűrös Symphonia ma már elég, régebben Kossuthtot meg füstszűrő nélküli Symphoniát szívtam. Pedig tulajdonképpen nem is lenne olyan nehéz leszoknom a dohányzásról. A feleségem a napokban megnézte dr. Czeizel Endre szug- gesztív erejű előadását a televízióban. Azóta nem gyújtott rá ... Pedig ő is erős dohányos volt. Remélem, a múlt időt nyugodtan használhatom már. Két fiam sem dohányzik rendszeresen, legfeljebb csak különleges alkalmakkor gyújtanak rá egy-egy cigarettára, aztán jó nagyokat köhögnek, s azonnal elnyomják a bűzru- dat. — Az étkezési szokásai? — Biztosan ennek köszönhetem, hogy nem tudok egy kicsit karcsúbb lenni. Bár a 90 kilós súlyomat már évek óta tartani tudom. Reggel korán nem tudok enni, s ez a baj. Éhgyomorra csak egy kávé, meg egy cigaretta az adagom. Nyolc órakor megiszom mindig egy nagy pohár tejet két pogácsával. Aztán délelőtt már semmi.» Délben a közétkezés kosztját fogyasztom el, s inkább este — úgy hat óra felé — eszem valami finom főtt ételt. A délelőtt elmulasztott energiafelvételt aztán az esti órákban pótolnom kell. Mindig ropogtatok valamit tévénézés közben. Igaz, otthon már jóval kevesebbszer nyúlok a cigaretta után ... — S milyen lehetősége van a testmozgásra, kikapcsolódásra? — Minden este — vacsora után — jó nagyokat szoktam sétálni. Hétvégeken távolabbi Elhunyt Sárközi Sándor Fogynak a tanúk. A megállíthatatlanul múló idő sajnos egymás után sodorja el azokat, akikről tudtuk, nem csak szemlélői voltak ennek a forrongó századnak. Formálták, alakították, gyúrták ők maguk is a történelmet: saját kezükkel, vérükkel. Szerencsére sokuknak megadatott, hogy lássák, megérjék munkájuk, harcaik eredményét. Velünk együtt örülve a sikereknek, bosszankodva a hibák miatt. Most egy koronatanú ment el: Sárközi Sándor. A veterán kommunista ez év július 15-én töltötte volna be 94. életévét. Utoljára a monori pártbizottságon megrendezett októberi veterántalálkozón láttuk, egykori — fiatalabb — harcostársai között. Szálfatermetét már megrogyasztotta az idő. nélkülözhetetlenné vált számára a hallókészülék. De kedélye a régi maradt. csillogó szemmel, folyton mosolyogva mondta az őt üdvözlő — nagypapakorú — férfiaknak: „Örülök. fiúk, köszönöm jól vagyok . .” És Sárközi Sándor most mégis elment. Legyűrte a betegség őt, akit nem tudtak legyőzni a század eleji Magyarország szenvedései, az idegenlégióbeli kegyetlenkedések, a kommunista üldöztetések kínjai, Franco pribékjei a spanyol polgárháborúban, azután a német fasiszták. Túlélte az itthoni személyi kultusz éveit, s 1956-ban ismét fegyvert fogott a szo<- cializmus védelmében. Sokszor kísértette a halál, többször megsebesült, de csak most tudta legyűrni. Sárközi Sándor 1920-ban, a Francia Kommunista Párt egyik megalapítójaként kötelezte el magát a munkás- mozgalomnak, s helytállt, hű maradt haláláig. Érdemeit a Zalka Máté Emlékérem (1956), a Magyar Partizán Emlékérem (1957), a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem (1957), a Szocialista Munkáért Érdemérem (1963), a Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), a Felszabadulási Jubileumi Érdemérem (1970) kitüntetések is jelzik. S jelezte az a megbecsülés, amely őt közvetlen környezetében mindvégig övezte. Pár évvel ezelőtt mondta az őt köszöntőknek: „Tudom, honnan indultunk el. s mint a zsugori ember, újra és újra számolgatom kincseinket. A közöset. Számon tartom Mondom is magamnak: látod Sándor, ezért érdemes volt harcolni.” Sárközi Sándor számára a harc most- véget ért. Hozzátartozói, barátai, harcostársai. elvtársai, tisztelői február 6-án. pénteken, a vecsési községi temetőben kiférik utolsó útjára. helyekre is szívesen megyek — gyalog. A legjobb kikapcsolódás azonban számomra a horgászat. Ha csak tehetem, két-három órát eltöltők a gyömrői víz partján. Ott tudok csak igazán regenerálódni. Magányosan szeretek horgászni, már az is zavar, ha a közelben hangosan beszélget valaki. Nyaralni nem nagyon szeretek, nekem három-négy nap untig elég ahhoz, hogy feltöltődjek, megpihenjek. Ennél több időt nem is töltök sohasem távol az otthontól. A tavalyi szabadságomból még 24 nap bent van . . . Igaz, mondhatná bárki, miért nem vettem ki. Hát így alakultak a dolgok. — Tudom, már régen nincs autója. Miért mondott le róla? — Valóban, több mint 12 éve nincs saját kocsim. Előző munkahelyemen, a Monori Építők Ipari Szövetkezeténél másfél évtizedig voltam vezető beosztásban mint elnök. Gépkocsivezetőnk megkapta az 1 millió kilométer balteset- mentes vezetésért az elismerő kitüntetést. De én is megkaphattam volna, mert ott ültem mögötte mindig ... Tehát a napi munkához kell a gépkocsi, de a hétvégeken már nehezen tudnám elviselni. — Gondolom, az egészséges életmódhoz az is hozzátartozik — ha nem is közvetlenül —, hogy milyen kollégákkal van körülvéve az ember? — Én nem panaszkodhatom. Szakmailag, emberileg is felkészült, becsületes dolgozók vannak többségben a Vállalatnál. S ez jó érzéssel tölt el engem is. Minden nap úgy jöhetek be dolgozni, hogy nem kell belső harcot is folytatnom. Nyugodt, kiegyensúlyozott légkör uralkodik a vállalatnál. — Pedig az építőipar köztudomásúan nehez pozícióba került az utóbbi években. — Ez sajnos igy van, s ezt mi is érezzük. Idei kapacitásunknak például csak az 55 százaléka van lekötve, s ez nem kis aggodalommal tölt el mindnyájunkat. Természetesen optimisták vagyunk, remélhetőleg lesz elég munkánk ebben az évben is. Tehát van mit féltenünk. Van miért izgulnunk. Gellér Nándor 50 éves. Az idén lesz húsz éve annak, hogy első számú vezetői beosztásban dolgozik. Az évek nem múltak el felette sem nyomtalanul. Pár évvel ezelőtt a szíve is rendetlenkedett, de azóta nincs panasza. Igazgatói beosztása mellett számtalan társadalmi megbízatása is van, amelyeket igyekszik legjobb tudása szerint ellátni. Hogy mindezeknek eleget tud tenni, abban nagy része van feleségének is. akivel 32 éve léptek a boldog házasságba. A — Azt hiszem, kiegyensúlyozott családi háttér nélkül nem tartanék itt. Családom tagjainak jó az alkalmazkodási készsége, így én otthon valóban sokat pihenhetek. Ami természetesen nem azt jelenti, hogy tétlenül töltöm a szabadidőmet. Most például van egy kiskertünk, alig várom már, hogy túrhassam a földet, dolgozhassak a szabadban ... Gér József üllői mozaik Galambkiállítás, iparosbál Az a bizonyos fehér galamb az üllőiek galambkiállításán a körösi keringek nemzetségében fajtagyöztes lett. A monori tenyésztő Borzsák Farkas nem ok nélkül fogadta a gratulációkat. A csepeli fajta mezőnyében Ladacz Pál galambjainak jutott az aranyérem, Kovács Jenő húsos, totyogós kingjeit is kiválónak minősítették a bírálók. Váradi János lengyel hiúz galambjainak is az első hely jutott, a budapesti zöld nyakú keringők népes táborában Göbölyös Sándor kedvencei vitték el a pálmát. Ugyancsak fajíagyőztesek lettek Pólyák Pál és Petrányi Károly alföldi keringői. A német díszposták közül Mohácsi István madarai foglalták el a képzeletbeli dobogó legmagasabb fokát, Pólyák László is kitehette a kalitkára a kiválóságot minősítő táblácskát: „Fajtagyőztes egve- dek” ... Kiss Gábor és Kiss László galambjai is ilyen elismeréssel dicsekedhetnek. A hozzáértők megállapítása szerint a kiállítás talán legszebb galambpárja nem juthatott a bírálók elé, a kalitkába helyezés aikalmávai ugyanis a piiisi tenyésztő Csikós István két farktollat véletlenül kitépett. A bírálók pedig könyörtelenek és szigorúak voltak. Nagy hagyománya és híre van Üllőn az iparosok családias hangulatú báljainak. Különösen az utóbbi években érdemelték ki a község lakosainak elismerését azzal, hogy a tiszta bevételt az óvodának, majd az idős korúak otthonába bútorok vásárlására ajánlották fel. Az idén sem múlik el iparosbál nélkül a farsang, február 7-én, szombaton este tartják a Napsugár étteremben a jókedvűnek ígérkező színvonalas mulatságot. Üllő lakóinak a száma 1987. január elsején 10 ezer 377 volt az elmúlt évi 10 ezer 314 személlyel szemben. Az állandó lakosok száma 9 ezer 610; 767 személy pedig ideiglenes bejelentéssel lakik a községben. Emelkedett az elhalálozások száma is: 1986-ban 142 személy halálozott el, míg az azt megelőző évben 125 személyt kísértek a temetőkbe. K. S. Maglód Szülők bálja A Maglóéi Általános Iskola tantestülete és szülői munka- közönsége február 14-én, szombaton — 20 órai kezdettel ismét megrendezi a szülők farsangi bálját az iskola tornatermében. Tombola, büfé, kitűnő zenekar garantálja a szülők, nevelők kellemes szórakozását, ba-ráti beszélgetését. — Már a bál neve is érzékelteti, hogy kizárólag a felnőtt korosztály rendezvényéről van szó — mondja Morvái József né szm-elnök. — Ezért minden kedves szülőt szeretettel hív és vár a rendezőség. A bevétel teljes Ősz- szege iskolai célokat szolgál. A tornaterem újbóli parkettázására szeretnénk fordítani a rendezvény anyagi hasznát. Biztosak vagyunk abban, hogy ez a nemes cél találkozni fog valamenyi szülő egyetértésével, támogatásával. Gombán Nótaest „Messze a nagyerdő...” címmel magyarnóta- és operettestet rendeznek február 9- én 18 órakor Gombán, a Fáy András Művelődési Házban. A műsorban fellép Talabér Erzsébet, Hollay Bertalan, Németh Marika, Marik Péter, kísér a Túrán—Kristóf duó, konferál Kovács P. József. Jegyek — 100 forintos áron — elővételben február 6-án, pénteken 15-től 17 óráig, illetve hétfőn a helyszínen válthatók. tSSH #133—2651 (Monori Hírlap) i
