Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-04 / 29. szám

1987. FEBRUAR 4.. SZERDA 5 Dunakeszi és Keszthely Ingyenkoncert a Zeneakadémián Korhű viseletben korhű muzsika Néhány esztendeje, egy Ki mit tud?-on találkozott elő­ször Domoszlai Erzsébet, a dunakeszi zeneiskola zongora- tanárnője a keszthelyi Musica Antiqua együttes tagjaival. Míg a. tanárnő növendéke, a gödöllői Rácz Csilla ^ike­réért szurkolt, a keszthelyiek szerepeltek. A televíziós, fel­lépés jó alkalom volt arra, hogy emberi kapcsolat alakul­jon ki a dunakeszi zeneisko­la és a ma már rendkívül népszerű kamarazenekar kö­zött. Azóta évente egyszer meg­hívják az iskola növendékeit keszthelyi vendégszereplésre. Miután Dunakeszi nincs ab­ban a helyzetben, hogy mél­tó módon viszonozza ezt a kedvességet, a zeneiskolások és a város muzsikát kedvelő közönsége előszeretettel lá­togatja a Musica Antiqua bu­dapesti koncertjeit. Ilyen al­kalom lesz a február 9-én, es­te fél hétkor, a Zeneakadémia kistermében {ártandó kon­cert, amelyen a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zon­A fóti templom építője Emléktáblát akarnak Nemrégiben emlékezhettünk Ybl Miklós, a XIX. század második felének legnagyobb magyar építésze halálának év­fordulójára. A kiváló építész Bécsben, Münchenben, majd Olaszországban tanult. Első nagy alkotásai a keleti ele­mekkel vegyülő romantikus stí­lus jegyében születtek. A bu­dapesti Múzeum körúton az Unger-ház, a Marx Károly Közgazdaság-tudományegye­tem épülete, a budai Várkert kioszk és a Bazársor, a kirá­lyi vár részletei, valamint vi­déken számos kastély és. temp­lom őrzi keze nyomát. Fő mű­ve az Operaház, amelynek stílusával megelőzte az akkori fejlett nyugat-európai iskolá­kat. Űj elképzelései a Pesti Vigadó építésekor teljesednek ki. A fóti templom megbízása­kor 31 éves volt, tele az új romantikus stílus forradalmi eszméivel. Ez a romantika hangsúlyozta a nemzeti jelle­get, tudatosan kereste a ma­gyarságot, A fiatal Ybl nagy komponálóereje éppen a fóti templom tervezésében jelent­kezett. Az árkádos plébániá­val és az iskolával nagyvona­lú együttesbe foglalva, a falu főterére helyezte a templomot. Az altemplom természetes megvilágítást kap. A Károlyi család temetkezési helyéül szolgált, de itt pihennek a község korábbi tulajdonosai és a Galántai Fekete család tag­jai is. Ybl Miklós 1846 és 1851 között lakott, dolgozott Foton. Részt vett a Károlyi-kastély átalakításában, ő tervezte a gazdasági épületek egy részét, valamint a pesti út melletti U-alakú Orqzy-kastélyt. Foton a félkész templomban tartot­ta esküvőjét 1851. január 30- án Lafite Franciska Idával. Ybl Ervintől tudjuk, hogy Károlyi István egy 1854 októ­berében Foton kelt levelében megemlékezik Ybl munkássá­gáról és újabb öt esztendőre vállalja járandóságainak fize­tését. A háború alatt a nevezetes fóti templom kívül és belül súlyosan megrongálódott, de a fótiak áldozatkészsége ered­ményeként 1952-re helyreállí­tották. A belső restaurálást Németh Kálmán szobrászmű­vész irányította. Szeretnénk, ha annak a ne­vét, aki hozzájárult Főt múlt századi arculatának megvál­toztatásához, emléktábla hir­detné valamikori irodájának homlokzatán, s az 1. Számú Általános Iskola pedig fölve- hetné a nagy építész, Ybl Miklós nevét. Nagy Lajos a fóti Fáy—Vörösmarty Társaság tagja goratanszakos növendékei is föllépnek. Az idén tízesztendős Musi­ca Antiqua együttes rene­szánsz, barokk és bécsi mes­terek muzsikáját játssza Moeck blockflőtéken, korhű kosz­tümben. Egy évtizedes múlt­juk során szép sikereket mondhattak magukénak. Több televíziós felvételt ké­szítettek velük, s az Orszá­gos Filharmónia működési en­gedéllyel ismerte el művésze­ti munkájukat, fölkérve őket arra, hogy ifjúsági koncerte­ken közreműködjenek. Bel­giumban 1985 tavaszán, a 33. európai ifjúsági zenekari fesztiválon Cum laude I. dí­jat kaptak. Hétfői föllépésükre ingye­nes a belépés. Ennek a sze­replésnek viszonzásaként me­gyénk muzsikusai április 25- én adnák zenekari koncertet Keszthelyen. Ezen. a váci Musica Humana szerepei majd. Erdélyi Sándor karmes­ter gyakorlott és kiváló ze­nekarával nem kisebb feladat­ra vállalkozott, mint arra, hogy együtt szerepeljen a du­nakeszi zeneiskola zongora- tanszakos növendékeivel, akik között még kilencesztendős kis művész is akad. IALLITOTERMEKBOL Két mester a hatvani galériában Istókovits Kálmán festőmű­vész és a Nagykőrösön élő és alkotó Molnár Elek keramikus közös tárlatát a hatvani ga­lériában február 20-ig tekint­hetik meg az érdeklődők. Feb­ruár 23-tól március 10-ig a hód­mezővásárhelyi Medgyessy te­remben vendégeskednek Mol­nár Elek kerámiaszobrai. Több forrásból A magyar képzőművészet főáramlata — Petőfi, Arany népiessége nyomán — Mun­kácsy, Tornyai és az alföldi művészet eredményeiben mér­hető, Adyt követve Nyugat felé nyitott ablakot a nyolcak és az aktivisták nemzedéke, hogy képileg nevezze meg a magyar karaktert és a társa­dalmi progressziót. A római is­kola a 30-as években Istóko­vits Kálmán művészetével is örök kategóriákra figyelt; az egyiptomi és görög képírás, a plasztika, az építészet tanulsá­gait összegezte, finomította. Istókovits Kálmán Siklóson született, Pécsről indult, a pan­non táj kellemes dombringása, érlelt érettsége határozta meg festői nyitányát — és termé­szetesen bravúros egyszerűsé­gű rajzi tehetsége. Ezt a lehe­tőséget pallérozták a római évek. Elmélyült tudással ér­kezett Szolnokra, ahol ember- központú lett, és maradt Is­tókovits Kálmán művészete. Amikor Dózsáról és Szent Ist­ván királyról festette nagymé­retű képeit, azokban sem a historizálás vált uralkodóvá, hanem a történelem valósága. Istókovits Kálmán: Önarckép Rádiófigyelői AZ UTOLSÓ MUNKANA­PON. H>add kezdjem egy ma­gánjellegű közléssel: szeretem Szél Júlia riportjait. Ha meg­látom a rádióműsorban a ne­vét, már hallatlanban tudom, hogy problémaérzékeny, őszin­te és emberi riportról van szó, olyanról, amire érdemes odafigyelni. így volt ez leg­utóbb is, amikor A tanyától a tudományig alcímet viselő portréját hallgattam. Dr. Pál­fy Gyula önmagában is érde­kes egyéniség. A pedagógiai tudományok doktora őszintén beszélgetett a nagy nyilvános­ság előtt életút járói, pályafu­tásáról, amely a tanyasi is­kolában kezdődött és a Fóti Gyermekvárosban fejeződött be. A riporternővel folytatott eszmecsere idején épp utolsó munkanapját töltötte. A fiú­otthon vezetője nyugdíjba ment. Fájó dolgokról esett szó. Arról például, hogy a meleg családi környezetben éló gyermek sokkal előbb kezd beszélni, mint az, aki életé­nek első három esztendejét csecsemőotthonban tölti. Dr. Pálfy Gyula hosszú pedagó­gusi múltjának tapasztalata, hogy az óvodás állami gon­dozottak és nevelőik között sajnos a legjobban beszélő apróságnak kell a tolmács szerepét eljátszani. Ám nem kell ahhoz nevelőotthonban fölnőni, hogy gondok legye­nek egy-egy gyermekkel. Itt van például a sokat emlege­tett gyes-szindróma, amelynek eredményeként az anya alko­holista, neveltje pedig szelle­mileg fejletlen lesz. Az a kisfiú, kislány, aki az otthon védettségét, kiegyensú­lyozottságát élvezi, sokkal jobban nevelhető. A gyerek­nek erre a védettségre van a legnagyobb szüksége, ám ezt nemigen találja meg a mai iskolában sem. Hogy miért? A tanár úr igen el­gondolkodtató választ adott: az a tragédia, hogy a magyar pedagógia a porosz iskolán nőtt fitt. Ennek a jelképe az osztálykönyv és a nádpálca, amelynek emléke még él a fejekben. Hiszen ma is a fé­lelemkeltés a f egyelmezés leg­főbb eszköze. Ugyancsak önvizsgálatra készteti az embert az a tény is, hogy az elmúlt évtizedek­ben bizony nagyon elrontot­tunk valamit. Nevezetesen, a gyermeknevelést. Hol vannaK ma már azok a kis elsősök, akik úgy kerültek be a tanár úr által vezetett osztatlan is­kolába, hogy a mindennapos paraszti munka eredménye­ként szinte már nem is kellett őket számolni tanítani? Miért, hogy akkoriban jóformán is­meretlen volt a beszédhibás diák? Nos, mert hagyták őket otthon beszélni és meghall­gatták mondanivalójukat. S miután ma mindenre van ide­je egy szülőnek, csak arra nem, hogy figyeljen az óvo­dai, iskolai történetek eset­leg hosszadalmas és körülmé­nyes előadására, gondok van­nak az olvasás- és írástanítás­sal, a helyesírásról már nem is beszélve. És a sövényházi osztatlan iskolába járók, ma már öt­venévesen, emlékeznek egyko­ri tanítójukra, s arra, hogy szereti az avas szalonnát... GYERMEKVAROS. Amikor idekerült, inasnak érezte ma­gát, hiszen itt egy osztályban nem két-három problémás gyerek van, hanem valameny- nyi az. Nagy felelősség vál­lalni egy nevelőnek, hogy megadja mindazt, amit a csa­lád elmulasztott. Különösen nehéz ez kamaszkorban, ami­kor amúgy is sérülékenyek, nehezen tolerálhatok a gye­rekek. Ilyenkor gyakorta ke­resik a magányt, s miután ekkora közösségben ez nehe­zen adatik meg, napirenden vannak az elsimítandó ütkö­zések. Ám ezeket legfeljebb elsimítani lehet, kikerülni nem... Dr. Pálfy Gyulát nem küld­ték nyugdíjba. <5 kérte, hogy mehessen. Hogy miért? Mint mondta, egy vezető önmagá­ban nem képes eredményt el­érni, csak ha segítői akadnak. Elhatározásának indokai kö­zött ez is szerepel, akárcsak az, hogy személyi ellentétei voltak. Nem vette a lelkére azt sem, hogy míg a főváros­ban nyolcvan forint az ügye­leti díj, ugyanez vidéken csak negyven. Az egyébként kevés fizetés mellett talán ez is oka annak, hogy a tizenhat stá­tusban csak heten dolgoz­nak. A Fóti Gyermekváros most egy kiváló nevelővel szegé­nyebb lett, ám utódaira ke­mény leckét hagyott a tanár úr: egy családi nevelési kí­sérletet, amelynek gyümölcse talán egy egészségesebb, ke­vésbé sérülékeny ifjúság lesz. Olyan fiatalemberek, akik a gyermekvárosból kikerülve, kevesebb megrázkódtatás árán állják meg a helyüket a fel­nőttéletben. Körmendi Zsuzsa Illyés Gyulával egy időben és azonos szinten festette meg lá­tomását a budapesti Szabad­ság hídról, amely még az ily- lyési költészet és az idő par­titúrája szerinti leölt állatként tátong, de a környezet derűs színvilága már életünk diadal­mas hídjait jelenti be. Remek­lés kucsmás önarcképe, a Re­pülés kezdeteinek szinte leo- nardói jellegű összefoglalása is, s örvendetes, hogy a mére­teiben és értékeiben szintén jelentős festői életmű Siklós­ra kerül állandó gyűjtemény­nek. Joggal, hiszen ezúttal is mesterművek alapítanak új múzeumot, az 1898-ban szüle­tett, de kilencvenévesen is tö­retlenül alkotó Istókovits Kál­mán adománya révén. Kész életmű Molnár Elek nagykőrösi kályhások leszármazottja. Ki­váló mesteremberek egyenget­ték művészpályáját az alföl­di mezővárosban, a budapesti Iparművészeti Iskolán és Itá­liában. Művészete már indu­lásában is jellegzetes volt, hi­szen a népi hagyományokat ötvözte az itáliai majolika le­hetőségeivel. A kerámia táv­latait szobrokká tágította, mi­közben őrizte eredeti műfaját is. Ez a formai magabiztosság eredményezte indulásának nemzetközi sikereit. Műveit 1937-ben Párizsban, 1939-ben New Yorkban és Nápolyban is világkiállításokon mutatták be. Így és ezért lett a buda­pesti Iparművészeti Iskola ta­nára — Gádor István, Kovács Margiti Gorka Géza mellett — a magyar kerámia új mértéke és lehetősége.. Nem tett jót azonban emberi szerénysége, hiszen visszahúzódott rossz hallására hivatkozva. Bár ez nem tűnik elfogadható dön­tésnek, baj nem történt, hi­szen a Molnár-életmű kész. Töretlenül tiszta és egye-, di. Őrizte és igaz művé­szetté emelte a nagykőrösi kerámiaburkolatú cserép­kályha közegét, szintjét. Magas fokot ért el az emberábrázo­lásban érmein, szobraiban, Szobrászi jelekben vallott fé- sülködő nőről, olvasó ember­ről, Arany Jánosról, családról. Bájosan intimek állatfigurái, különösen a Boci és a Csikó biztosít számunkra maradék­talan élményt, örvendetes, hogy a legutóbbi években újra hazai és nemzetközi térbe lé­pett, önálló és közös* kiállítá­sokon mutatkozott be Tápió- szelén, Szentendrén, Rácke­vén. Nagykörösön, Ábonyban. Frankfurtban, Moszkvában. Seregszemle Görbe Ferenc országgyűlési képviselő, a Nagykőrösi Kon­zervgyár igazgatója, meleg sza­vakkal méltatta a hetvenesz- tendős Molnár Elek csöndben érlelődő, de tartós értéknek bizonyult munkásságát. Maga a konzervgyár és Nagykőrös sokat tehetne azért, hogy Ko­vács Margit szentendrei, Gorr ka Géza verőcemarosi, s a most létesülő váci Gádor Ist­ván Múzeum után éppen Mol­nár Elek önzetlen ajándéka révén megvalósuljon Nagykő­rösön az ő állandó gyűjteménye is. Mindez azt jelentené, hogy a mai magyar kerámiaművé- szet Pest megyében rendez­hetné a klasszikus értékek se­regszemléjét. Losonci Miklós MOZIMŰSOR FEBRUÁR í-ÉTÖE U-BíG ABONY 6— 8: Leopárd kommandó (este) 7— 8: Bocsáss meg, Madárijesztő (du.) 9—10: Legenda a szerelemről I—II. BUDAÖRS 5— $: Szexmisszió* 5— 8: Az elveszett papagáj (du.) 9—10: Swann szerelme** CEGLÉD, Szabadság 5: Első kétszáz évem* (este) 5— 8: A XX. század kalózai (du.) 7— 8: Piedone Afrikában (este) 9: Broadway, Danny Rose 9—11: Huckleberry Finn és a csirkefogók (du.) Ezüstálarcos (este) DUNAKESZI, Vörös Csillag 5— 6: Fanny és Alexander (este) 6— 8: Hamupipőke (du.) 7— 8: Életben maradni (este) 9: Falfúró** DABAS 5— 6: Bumbő az elefánt (du.) Szerelem az első vérig» (este) 7— 8: Maradok hűtlen híve 9: A birsalma illata DUNAHARASZTI 5— 6: Vadvízország (du.) A bál (este) 7— 8: Ágyúgolyófutam (este) 7— 9: Akii Miklós (du.) 9—10: Szemünk fénye ÉRD S: Egy bolond százat csinál *— 9; Örült római vakáció (este) f—10: A barátod akarok lenni (du.) 10—11: Az elveszett frigyláda fosztogatói» FÓT 5— 6: A hivatalos változat» 3— 8: Medve nyírfalábakon (du.) 7— 8: Sólyomasszony (este) 8: Csutak és a szürke lő (du.) S—10: Queen GÖDÖLLŐ 5— 8: Süsü a sárkány (du.) Gengszterek klubja (este) 9—11: Robin Hood nyila (du.) Balfácán GYÁ! 5: Swann szerelme** 6— 8: Szemünk fénye 9: Nászút féláron* KEREPESTARCSA 5— 8: Ezüstálarcos 7— 8: A bál 9—10: Ágyúgolyófutam MONOR 5— 6: Az elveszett frigyláda fosztogatói* fi— 8: Vízipók csodapók (du.) 7— 8: Indiana Jones és a végzet temploma** (este) 9—10: Nyomás utána* 'll: Vad banda*** 11: Broadway, Danny Rose NAGYKŐRÖS, Arany János 5— 8: A nindzsa színre lép 9—11: Leopárd kommandó NAGYKÁTA 3— 7: Mary Poppins I—II. 6: A jégklrálynö 7: Tecumseh 7— 9: Elpido Valdes (du.) 8— 9: Volt egyszer egy vadnyugat I—II.» (este) 10: Megfelelő ember kényes feladatra»» PILISVOROSVAR 5— 6: A smaragd románca» s— 8: A flotta kedvence 8— 9: Gengszterek klubja POMÁZ 5: Balkán expressz* S— 7: Egy bolond százat csinál 8— 9: Zsaroló zsaruk* RÁCKEVE 5— 6: A birsalma illata 7— 8: Mária szerelmei** 8: A kismaszat (du.) 9— 10: A láthatatlan ember SZENTENDRE 5— 8: Három férfi egy mózeskosár (este) 7— 9: Lutra (du.) 9—10: Mária szerelmei** (este) SZIGETSZENTMIKLÓS 5— 6: Kőszívű ember fia! I—II. 5— 6: A láthatatlan ember 7— 8: Hurrá, nyaralunk (du.) A postás mindig kétszer csenget I—II.** (este) 9—10: Balkán expressz* TAPIÓSZELE 5— fi: Nászút féláron* 7: Minőségi csere 8— 9: Mary Poppins I—n. VAC 5— 8: Álmodik az állatkert (du.) Qeen (este) 9— 11: Csokoládé automata (du.) A nindzsa színre lép (este) VECSÉS 5— 6: Szerelem és galambok 5— 8: Kislány a városból (du.) 7— 8: Hajmeresztő hajnövesztő (este) 9—10: Mária szerelmei** • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. *• Csak 16 éven felülieknek. •** Csak 18 éven felülieknek. A filmekről bővebb információ található a Mozgó Képekben.

Next

/
Thumbnails
Contents