Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-26 / 48. szám
1987. FEBRUÁR 26., CSÜTÖRTÖK mr < .m vet 3 Szívünk mindvégig veletek lesz Férfivá serdült ifjak búcsúja Tegnap kezdődött és ma fejeződik be a Pest megyei sorköteles fiatalok tényleges katonai szolgálatra való bevonulásának ünnepsége a budapesti Sportcsarnokban. Az újonebevonultatás tegnapi eseményén Szőke András ezredes, a Pest megyei hadkiegészítő és területvédelmi parancsnokság vezetője üdvözölte a bevonulókat, hozzátartozóikat, majd a Himnusz elhangzása és Kovács Titusz színművész szavalata után a budaörsi honvédalakulat Aquincum zenekara járult hozzá tetszést aratott műsorával az ilyenkor természetes belső szorongások, feszültségek oldásához. . Kemény munka Ezután Birkás Lőrinc alezredes, a megyei hadkiegészítő parancsnokának általános helyettese mutatta be az elnökségben helyet foglaló Tóth Miklóst, a Pest megyei párt- bizottság osztályvezető-helyettesét, Földi Sándort, a Hazafias Népfront megyei bizottságának főelőadóját, Géczy Lajos munkásőr őrnagyot, a megyei parancsnokság alosztályvezetőjét és Magócsi Pált, a megyei tanács osztályvezető-helyettesét. Szemerei Károly, a KISZ Pest Megyei^^éá^ja^ kára ünnepi beszedeben hangsúlyozta, hogy azok a haditechnikai eszközök, amelyek használatát a bevonulóknak majd meg kell tanulniuk, hosszú és kemény munka eredményei, s nagyon fontos^ hogy a leendő: katonák ezeket a haza, szocialista társadalmunk védelmének megbízható fegyverévé avassák. Belső szorongás tükröződik az arcokon A bevonulok szüleinek képviseletében lépett a mikrofonhoz dr. Babies László, az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet főigazgató-helyettese. A férfivé serdült ifjú mától bizonyságot tesz arról, hogy a legfeielősségteljésebb poszton is bízvást számíthat rá a társadalom — kezdte szavalt. — Érvényesüljön közöttetek a jelszó: egy mindenkiért, mindenki egyért! Féltő apák, könnyes szemű anyák, bánkpdó .nagyszülők, s j.aián 'rtfftr' = késeFg8'v'fé!Niégék' vagy menyasszonyok is búcsúztatnak most benneteket. Teljesítsétek kötelességeiteket, szívünk mindvégig veletek lesz! A megindítóan szép szülői szózatot elismerő nagy taps után a fiú: Babies Zsolt, a Fővárosi Egészségügyi Ellátószolgálat orvosi műszerésze tett a bevonulók képviseletében ígéretet arra, hogy becsületes férfiakhoz méltóan teljesítik hazafias, honvédelmi kötelességüket. Úttörők ajándéka A szigetszentmiklósi Kossuth Zsuzsanna úttörőcsapat tagjai rövid műsorral, díszoklevéllel és jelvényekkel kedveskedtek a bevonulóknak, hogy aztán az átvevő parancsnokságok képviseletében Papp Tibor főhadnagy, az egyik honyédalakulat törzsfőnöke jelképesen átvegye az újoncokat Birkás Lőrinc alezredestől. (A. fiatalok már úgy érkeztek az ünnepségre, hogy pontosan tudták szolgálati helyük címét.) A bevonulók végezetül a Szózat elhangzása után parancsnokaik vezetésével ! elutaztak a laktanyákba. Ma a fiatalok; újabb százai-1 nak ismétlődik meg ez az ünnepség a Sportcsarnokban. Ünnepi beszédet ma dr. Bar- ta Miklós, a Pest Megyei Tanács vb-titkára mond, s az úioncokat leikénesen Lencniel János határőr hadnagy veszi át a megyei hadkiegészítő és területvédelmi parancsnokság képviselőjétől. Cseri Sándor Cím fölötti képünkön: az ünnepség elnöksége (Pálról jobbra): Siket Csaba alezredes, a megyei hadkiegészítő parancsnokság párt- titkára, Géczy Lajos, Tóth Miklós, Szőke András, Birkás Lőrinc, Szemerei Károly, Földi Sándor A példák másutt is hasznosíthatók Az élenjárók klubjának tagjai Az utóbbi években több módosított, zömmel elvonó jellegű szabályozó szigorította a mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodását. A jövedelmezőséget gyakran a kedvezőtlen időjárás is kedvezőtlenül befolyásolta. Ennek ellenére Pest megye termelőszövetkezetei közül tizenhárom folyamatosan kiemelkedő eredménnyel gazdálkodott az elmúlt évtizedben. Egyiket-má- sikat az élenjárók országos klubjában is előkelő helyre rangsorolták. Azonos szemiéEettei Ezekben a szövetkezetekben — a megyei Teszöv értékelése alapján — az egy dolgozóra jutó nyereség elérte vagy meghaladta a 30 ezer forintot. Ez annál is pozitívabb jelenség, mivel az úgynevezett klasszikus jellemzők rendkívül heterogén képet mutatnak a gazdaságokban. A szántóterület minősége például hektáronként 8,5—30,5 aranykoronáig terjed. A mezőgazdasági, illetve az alaptevékenység aránya tíz—kilencven százalék között mozog. Az elmúlt öt esztendő alatt a megye összes termeléséből huszonnégy, nyereségéből pedig negyvenöt százalékban részesedett a tizenhárom gazdaság. Bérszínvonaluk viszont a megyei átlagnál csupán négy százalékkal magasabb. Az elemzésből kiderült, hogy rendkívül változatos termelési, gazdálkodási, irányítási, üzem- és munkaszervezési, s egyéb módszereket alkalmaznak ezek a dinamikusan fejlődő gazdaságok. Fölöttébb figyelemreméltó, hogy a hozamok növelésében, a ráfordítások csökkentésében milyen fontos szerepet játszik az anyagi érdekeltség. Ez a tényező vitathatatlanul hozzájárul a mostoha körülmények között gazdálkodó nagyüzemek sikeres működéséhez is. A részletesen is vizsgált Örkényi Béke, püspökhatvani Galga Völgye, kiskunlacházi Pereg, abonyi Ságvári Endre, abonyi Újvilág Termelőszövetkezetek munkájából kiviláglik, hogy számos, a jó adottságú nagyüzemekben bevált módszer meghonosítható a kedvezőtlenebb feltételek között gazdálkodó szövetkezetekben is. Természetesen nem egy az egyben, de a lényeget tekintve azonos szemlélettel és gyakorlattal. Az öt termelőszövetkezet gazdálkodásának alakulását— megközelítőleg hasonló üzemekkel összevetve — megalapozott, töretlen fejlődés jellemzi. A termelés szerkezete tíz év távlatában jelentősen átalakult, szövetkezetenként differenciáltan formálódtak a termelési profilok. A kiegészítő tevékenység fejlesztése mellett nagy figyelmet fordítottak az alaptevékenységre. Verseny alapján A növénytermesztés — kivéve a kertészetet — az élenjáró szövetkezetek mindegyikében kiemelkedően jövedelmező, a költségráfordítás arányos a hozammal. A különböző művelési ágak termelési technológiák lépést tartanak az országos élvonallal. A gépi és tárolókapacitások az igényeknek megfelelően kiépültek. Az állattenyésztésre jellemző. hogy a gyengébb termőhellyel rendelkező gazdaságok magas színvonalú törzstenyészeteket hoztak létre. Egyenletesen fejlesztették az állat- állományt, a hozamban és a jövedelmezőségben egyaránt javítva az ágazatot. A vizsgált szövetkezetek körében a kiegészítő tevékenységek fejlesztése több tekintetben eltér az általánostól. A gazdaságok sajátos profilt és jelentős kapacitásokat hoztak létre, amelyeket egyebek között a nagyiparba való beépülés, a hosszú távú, korrekt üzleti kapcsolatok kialakítása és betartása, a helyi munkaerőre alapozás jellemez. Ennek kö- 'szönhetően míg más termelő- szövetkezetekben a kiegészítő tevékenységben visszaesés volt tapasztalható, addig az élenjáró gazdaságok elérték, hogy versenyképességüket megőrizve tovább fejlődtek. Elgondolkodtató, hogy ezekben a gazdaságokban a kisvállalkozások csak igen csekély mértékben tudtak tért hódítani. Az ágazatokban a saját termékgyártás dominál. A termelési költségek alakulása két ponton mutat számottevő eltérést, mely elsősorban a termelési, szerkezetek különbségére enged következtetni. A ráfordításokkal való hatékonyabb gazdálkodást tükrözi a költségarányos nyereség alakulása is. Egy évtized átlagában az összehasonlított két csoport közötti eltérés kétszeresére emelkedett. A jól gazdálkodó termelőszövetkezetekben a bérarányos nyereség kimagasló eredményei mögött jól működő, kiforrott érdekeltségi rendszer van. Babies Zsolt jelvényt kapott a szigetszentmiklósi úttörűlányoktól Igazságos elosztás « Hevesebb, de biztosabb pénz f Január 1-jétő! megváltozott a szövetkezetek városi, köz- ^ ségi hozzájárulásának befizetési rendje. Míg eddig ezt ^ az összeget az a közigazgatási központ kapta, ahol as ^ illető szövetkezet tevékenykedeti, az új szabályozás sze- j rint hasonlóan az állami vállalatok által fizetett hozzá- járuláshoz, ezt az összeget állami szinten osztják szét. ^ Mindez azt jelentené tehát, hogy megszűnik egyes tele- ^ pülések kiváltságos helyzete? Olyanoké, amelyek terü- ^ létén eredményesen gazdálkodó szövetkezet, illetve szólj vetkezetek műkődnek. 0 Milyen változásokat jelent a helyi tanácsok gazdálkodásában, illetve a megye egésze számára ez az új rendelkezés? — tettük fel a kérdést Schmidt Gézának, a Pest Megyei Tanács pénzügyi osztályvezetőhelyettesének. — Először talán arról kellene szólni, hogy miért született meg ez a döntés. Nyilvánvaló, hogy nem adminisztratív oka volt, hanem az arányosabb elosztás megteremtése. Hiszen még Pest megyében sem egyforma a különféle mezőgazdasági szövetkezetek, gazdaságok működése. Vannak területek, ahol évek óta gondokat jelent és igen. csekély’ eredményekhez vezet az aszály. Országos méretekben ez még nagyobb aránytalanságokat szül. ezek kiküszöbölésére jó módszer ez. 0 Milyen arányban kapják ezután a települések ezt a hozzájárulást? — Fejkvóta szerint érkezik ezután a helyi tanácsokhoz a szövetkezeti VKH. 0 Hogyan érinti Pest megye egészét a hozzájárulás elszámolásának új módja? — összességében néhány százalékkal kevesebb lesz a szövetkezeti hozzájárulás, mint a tavalyi tervezett, de ennek ellenére lényegesen igazságosabb az elosztás. Pozitívum, hogy csökken a helyi tanácsoknál a gazdálkodásban a bizonytalanság, amit az okozott, hogy megkapják vagy nem a területükön gazdálkodó szövetkezettől a hozzájárulást? Ez pedig mint tudjuk, az illető szervezet gazdálkodásának eredményétől függ. Talán i meglepő, de nagyon sok jó nevű termelőszövetkezet székhelytanácsa örül ennek az intézkedésnek — fejezte be az osztályvezető-helyettes. Az említettek közé tartozik Kucsera Benő, a Dunavarsányi Tanács elnöke. — A helyi elosztás miatt tavaly 15 százalékos bevételi kiesésünk volt, vagyis 3 millió forint. Már az év közepén 6-7 százalékos kieséssel számoltunk, ám a tényleges érték ennek a duplája lett. 0 Ilyen rossz évet zárt volna a dunavarsányi Peiő- fi Tsz? — Nemcsak erről van szó, területünkön gazdálkodik még a bugyi Tessedik Sámuel, a kiskunlacházi Petőfi és Kiskun Tsz, valamint a kertészeti egyetem tangazdasága is. Az aszály miatt nyilván felmentést kaptak, és kevesebb hozzájárulást fizettek be. Rendkívül / nehéz helyzetbe került a tanács és a kiesés egy részének pótlására 650 ezer forint pótfinanszírozást kaptunk a megyétől, hogy legalább az intézmények működtetését biztosíthassuk. Ebben az esztendőben már fejkvóta szerint kanjuk a szövetkezeti hozzájárulást és ez lényegesen nagyobb biztonságot jelent majd a gazdálkodásban. Igen erős termelőszövetkezet — az Aranykalász — gazdálkodik Ráckevén. Pfendert Mihály né. a Ráckevei Tanács pénzíievi osztáiyvezetőie mégsem búslakodik az úi intézkedés bevezetése miatt. Mint mondja, nagyobb biztosíték lesz a bevételre az a ténv, hogy fejkvóta alpján kapják meg. Hiszen eddig, ha a szabályozott bevételek között túl inagy tétel volt a szövetkezeti hozzájárulás, ez oly mértékben teremtett bizonytalanságot a gazdálkodásban, amely már a tervszerűséget befolyásolta és gyakorta az intézmények fenntartását is bizonytalanná tette. Hasonlóan vélekedik Gáspár Ferenc, Piliscsaba tanácselnöke, a megyei tanács tagja. — Az, hQgy állami támogatásban kapják a tanácsok, amit eddig szövetkezeti hozzájárulásként, csökkenti a bizonytalanságot. Piliscsabán tavaly másfél millió forint volt az ebből származó bevétel: kiesés, amely már igen nehéz helyzetbe hozta az apparátust. Véleményem szerint különösen a kistelepülések tanácsainak gazdálkodását könnyíti meg ez az intézkedés, hiszen lényegesen nagyobb a garancia arra, hogy a tervezett bevételek be is folynak. M. K. Nem recept Az eltelt tíz év során az értékelt szövetkezetek összesen 1,8 milliárd forintot fordítottak beruházásra. Az eszközfelhasználás, és a termelésnövekedés adatai azt bizonyítják, hogy a szűkülő fejlesztési forrásokból és a folyamatosan dráguló beruházásokból hatékonyabban megtérülő beruházásokat eszközöltek. Az elemzett szövetkezetek érdekeltségi rendszerének közös vonása, hogy a tényleges teljesítményre sarkalló bérszabályozást alkalmaznak, a teljesítményorientáltság és a premizálási rendszer nyereségcentrikus. Dicséretes, hogy az eredményhez kötött kiegészítő részesedéssel fenntartják az érdekeltség folyamatosságát. A vizsgálat tapasztalatainak közreadásával a Teszöv nem a gazdálkodás javítására kívánt receptet adni. De sikerült néhány olyan eredményt, tendenciát bemutatni, amely a ma még gondokkal küszködő üzemeknek példát adhat az eredményes gazdálkodáshoz. Surányi János Tavaszi munkák Örkény határában, a Béke Tsz földjén' már dolgozik az erőgt Varga Imre traktoros szőlő alá tárcsázza a homokos talajt. 1 az időjárás is megengedi, rövidesen megkezdődik a telepít (Vimola Károly felvétele) Elutazásra készen az ünnepség végén
