Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-25 / 47. szám

Abonyi krónika Beszámoló taggyűlésen A közös érdekek mellett Abonyban a mai nappal befejeződik a pártalapszerve- zetek beszámoló taggyűlései­nek sorozata. A pártszervek e fontos fórumáról — még nincs is összegző számvetés — elmondható, hogy a veze­tőségek hozzáértően, gördülé­kenyen végezték a tanácsko­zások előkészítését. Erről győződtünk meg az abonyi területi alapszervezetnél a napokban megtartott taggyű­lésen. A Palásti László titkár ál­tal ismertetett jelentés elem­ző, összegző, kritikus és ön­kritikus volta mellett sok helyi vonatkozású tényt tar­talmazott. Pontos értékelést hallott a tagság a nagyköz­ségben működő mezőgazdasá­gi és ipari üzemek tavalyi eredményéről, a településfej­lesztő munkáról, mennyivel s mivel gyarapodott a helység és melyek a közeljövőre vo­natkozó feladatok. A párt­szerv belső életében fő fel­adatként a munkamódszer, munkastílus további fejlesz­tése, az aktív párttagok megbízással való ellátása, a demokrácia fejlesztése, vala­mint a fegyelmezett munka­végzés normáinak betartása fogalmazódott meg. Sajátosságuknak megfele­lően kiemelt figyelmet fordí­tottak az idős, beteg, a ren­dezvények látogatása és a pártmunka alól fölmentett kommunistákkal való törődés­re, a kapcsolat folyamatos fenntartására. Ebből a csöp­pet sem könnyű tevékenység­ből alaposan kivették részü­ket a pártcsoportvezetők. Bi­zonyíték erre, hogy indokolt esetben közbenjártak helyet­tük a tanácsnál a teho-fizetés alóli mentesítés ügyében, a vezetőség javaslatára többen részesültek rendkívüli szociá­lis segélyben, valamint no­vember 7-e alkalmából tizen­négy személynek vittek aján­dékcsomagot. Rendszeres a betegek látogatása és tájé­koztatása. Mivel a területi alapszer­vezet nyugdíjas kommunistá­kat tömörít, így munkálko­dásukat jórészt a lakosság körében végzett politikai munka, az információk oda- vissza áramlása szabta meg. Többségük folyamatosan fi­gyelemmel kísérte a kereske­delmi és az egészségügyi el­látás, a közlekedés, közbiz­tonság helyzetét, a tanácsi szervek és más intézmények működését. Polgárjogot ka­pott körükben az a felfogás, hogy törődniük kell a lakos­ság egészének életére kiható kommunális ellátási problé­mákkal. Jó példa volt ezekre Pász­tor Vilmos felszólalása, aki néhány korábbi észrevétel ügyében elmondta, hogy a te­lepülés területén február 16- tól egységesen csak délelőtt 9 órától árusíthatnak szeszt. Megtudta azt is, hogy a mű­velődési ház mellett működő Kedves eszpresszó helyiségeit július ltjától gyermekétkezte­tési célokra használják majd, és ha a Kinizsi éttermet a Pelikán megvásárolja, az el­lenértéket a Dél-Pest Megyei Áfész a nagyközség kereske­delmi hálózatának fejlesztésé­re fordítja. Ugyancsak a felszólalások során vetődött fel, hogy a piactér egyes részein ilyen­kor, olvadás után, vagy na­gyobb esőzéseket követően, tócsákban áll a víz, az ott működő zöldségbolt emiatt nehezen közelíthető meg. A pártszervezet munkaké­pes tagjai nemcsak a lakos­ság észrevételeit, kívánságait vagy egyéni tapasztalataikat továbbítják, hanem közremű­ködnek az emberek hangula­tának, gondolkodásának for­málásában, hatást gyakorol­nak a közvéleményre. így volt ez a településfejlesztési hozzájárulás fizetésével kap­csolatban, amikor sokakat ar­ról kellett felvilágosítani, hogy a forintokból egy új is­kolaszárny készül, aztán a település VII. ötéves tervével kapcsolatban is sok, tévesen vagy rosszul értelmezett ál­láspontot, elképzelést kellett megvilágítani. Egyszóval a közös érdekek mellett agitál­tak. Az alapszervezet méltán kapott jó minősítést tavaly végzett munkája alapján, és mint az idei programjuk is bizonyítja, a kedvező értéke­lést továbbra is szeretnék ki­érdemelni. Gy. F. Ellenőrzés a tsz-ben Példás rendet találtak Rendszeres és hatékony el­lenőrzés nélkül aligha képzel­hető el eredményes gazdál­kodás. Így gondolják ezt az abonyi József Attila Tsz-nél is, ezért az ezzel a tevékeny­séggel megbízott kis csoport tavaly ismét alapos munkát végzett. Dicséretet is kaptak ezért Lázár Ernőtől, a MÉM osztályvezető-helyettesétől a hónap elején megtartott zár- számadó és tervtárgyaló köz­gyűlésen. A program szerinti vizsgá­lataikat a mezőgazdasági nagyüzem valamennyi tevé­kenységére — beleértve az ag­rokémiai gazdasági társulás működését — kiterjesztették. Tapasztalataik szerint a biz­tonságos munkavégzéshez szükséges feltételek megfelelő­ek, a húsmarhatelepek kivé­telével a szociális ellátottság kielégítő. Elhanyogoltnak mi­nősítették az állatállomány ál­landó lakhelyének környékét, s több épület mielőbbi felújí­tását szorgalmazták. Példás rendet találtak a fo­lyékony műtrágyát gyártó üzemnél, de nem voltak tel­jesen elégedettek az itt mű­ködő nagy értékű gépek tisz­tán tartásával, karbantartásá­val és a korrózió elleni vé­delmével. Szerintük erre a jö­vőben nagyobb figyelmet kell fordítani. A központi major te­rületén működő létesítmények rendezettek, a szövetkezeti tu­lajdon védelme megfelelő. Kedvező képet kaptak a munkafegyelemről, kirívó mu­lasztást nem észleltek, a ki­sebb fegyelmezetlenségeket a közvetlen irányítók kicsit na­gyobb szigorral, könnyen meg­szüntethetik. Az egységes sza bályzatot követve a dolgozók bérezése megfelelő, kivéve a javítóműhely kollektíváját, amelynek bére elmarad a szö­vetkezeti átlagtól, és nem eléggé ösztönző. Egyetértenek azzal, hogy új és ösztönzőbb rendszert kell kidolgozni az ott munkálkodók számára. Az eddiginél nagyobb körültekin­téssel vizsgálták a tűz- és munkavédelmi előírások be­tartását. Figyelemmel kísérték az év végi leltározásokat és szabályosnak találták. A vizsgálatok során felme­rült észrevételeket, hiányossá­gokat haladéktalanul a szövet- kezef elnökéhez továbbították, aki minden alkalommal rövid időn belül megtette a szüksé­ges intézkedéseket. —ki A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM 1987. FEBRUÁR 26., CSÜTÖRTÖK ipari, kereskedelmi tanácskozás Az önállóság sok gonddal jár A napokban ipari, kereske­delmi és szövetkezeti vezetők, valamint párttitkárok tanács­kozására került sor a ceglédi pártszékházban. Az elnökség­ben ott volt Bállá János, az MSZMP városi bizottságának első titkára, Körtvélyesi Csa­ba, az MSZMP városi bizott­ságának politikai munkatársa és Fekete Antal tanácselnök. Bállá János rövid bevezető­jében elmondta, hogy a me­zőgazdasági és élelmiszeripari vezetők találkozásainak ha­gyományai vannak, amit a jövőben szeretnének rendsze­ressé tenni az ipari, kereske­delmi és szövetkezeti igazga­tók, elnökök részére is. Az év elején az indulás tapasztala­tai szerepelnek a program­ban, míg a második félévben üzemlátogatás keretében kép­zelik el a találkozást. A cél az, hogy a vezetők közelebb kerüljenek egymáshoz. Ezt követően tízen kaptak szót, hogy beszámoljanak eredményeikről, terveikről, az 1987-es indulásról és termé­szetesen a gondokról. Vala­mennyi felszólaló említette azt, hogy o szabályozók gya­kori változása rendkívül megnehezíti a gazdasági egy­ségek helyzetét, sőt szinte bünteti a kiugró teljesítmé­nyeket elérőket. Az sem titok, hogy a bázisszemlélet némi­képpen kényszeríti a cégeket arra, hogy ne a maximumot nyújtsák, mert a következő évben már képtelenek lesz­nek fokozni. Legalább négy­öt éves ciklusokra volna szükség ahhoz, hogy zavarta­lanul tervezhessenek és pro­dukálhassanak. Nagyobb fejlesztésre egy­két kivételtől eltekintve nem lesz lehetőség. Mindenütt gond az anyagellátás. A be­szerzés gyakran problema­tikus, s többször találkoznak olyan áremeléssel, ami csak később, a számlák kiegyenlí­tésekor jut a megrendelők tudomására. Ugyan akad vál­lalat, . amelyik saját alkatrész- gyártással segít magán, de a többségnek erre nincs lehe­tősége. Egyebek mellett elhangzott még az, hogy a kapacitások fél évre már le vannak köt­ve. Néhol annyi az első ne­gyedéves megrendelés, hogy azt csak komoly januári telt jesítménnyel képesek kielé­gíteni. Előfordult az is, hogy egy-egy vállalat gépek javí­tása és egyéb okok miatt csak februártól termelt üte­mesen. A beszámolókból az csengett ki, hogy jó az ön­állóság, de sok gonddal jár. Ahhoz, hogy a cégek 1987- ben eredményesek legyenek, nagyobb erőfeszítésre van Idénykezdő tornasiker Az „új” régi edző, Imregi Ferenc a keret valamennyi tagjának játéklehetőséget adott a Lajosmizsén megren­dezett hét végi kézilabda-te­remtornán. Az alapozó edzé­sek után — melyeken az el­sődleges cél a megfelelő erő­állapot megszerzése volt — ez jelentette az első komoly erő­felmérést a formába hozó idő­szakban. Jól szerepeltek a ceg­lédiek, megnyerték a kupát, s a gólkirály (Túlik István 45 góllal) és a legjobb kapus (Fe­jes László) is az ő soraikból került ki. Eredmények: Szarvas ellen 32-28, Lajosmizse ellen 29-27, Szolnok ellen 25-20, Tiszaföld- vár ellen 34-35. A gárda a legjobb teljesítményt a Szol­nok ellen nyújtotta. A négy mérkőzésen a következők lép­tek pályára a Közgép szí­neiben: Fejes, Turóczi, Kán­tor (kapusok), Rimóczi, Etédi, Dávid, Tóth, Molnár, Horváth, Podhorszki, Túlik, Nagy, Sza- lisznyó, Farkas, Pásztor, Tün­dik és Dér. Az elmúlt évi csapatból — mint a felsorolásból is kitű­nik — Tiba hiányzik, aki visz- szaigazolt Ózdra. Ezzel szem­ben a súlyos sérüléseiből fel­gyógyult Pásztor újra játékra jelentkezhetett, s bemutatkoz­tak az új szerzemények, a BHG-ból igazolt Kántor és a Ganz-MÁV AG-tól Ceglédre került, 203 centiméter magas Horváth is. A Közgép február 28-án, március 1-én újabb teremtor­nán — Kecskeméten — sze­repel. Itt tíz csapat indul majd, s a nevezések alapján a mezőny is erősebb lesz. U. L. szükségük, mint eddig bármi­kor. A vezetők kérték, illetve javasolták a szabályozók fe­lülvizsgálását. Bállá János válaszában szólt arról, hogy a szabályo­zók elbírálásával, esetleges módosításával kapcsolatos ké­relmeket a megyei pártbizott­ság elé terjesztik. Ennek el­lenére, amit helyben meg le­het oldani, azt minden gaz­dasági egység maga végezze el. Épp ezért az üzemek, vál­lalatok, szövetkezetek keres­sék a lehetőséget az eredmé­nyes megvalósításhoz. Befejezésül Fekete Antal ismertette . az 1987-es városi terveket — erről lapunk ha­sábjain többször beszámol­tunk —, amelyekhez kérte a jelen levő vezetők támogatá­sát. Hogy a cégek és kollek­tívák hasonlóan aktivizálják magukat, mint tették azt a művelődési központ épület­szárnyának felújításánál, amelynek a műszaki átadása a napokban történt meg. Ha­marosan felkeresik az üzeme­ket, vállalatokat és az elkö­vetkező négy évre megkötik velük a munkavállalási szer­ződéseket. F. F. Az ötös fogat névadója Egy hűvös, szeles szombat délutánon felkerekedett né­hány család és apró cseme­téikkel ölükben a tanács díszterme felé vették az irányt. Tették mindezt azért, mert gyermeküknek nevet kellett már adni. S hogy mindjárt öt gyermek névadójára került sor, ennek is egyszerű az oka. Szeptember hónapban — rögtön az iskola kezdetekor — egyszerre öt pedagógus vonult be a kórház szülészeti osztá­lyára. Mind az öten a Mészá­ros iskolában tanítottak. Ez adta az ötletet az iskola KISZ-alapszervezetének, hogy az öt palánta névadóját ösz- szevonva lehetne megrendez­ni. A szülők az ötletet öröm­mel fogadták, és szép számú közönség — rokonok és isme­rősök — jelenlétében immá­ron anyakönyvvezető előtt ad­tak nevet gyermekeiknek. Hogy egészen pontosak le­gyünk: Öcsai Ágnesnek, On­dók Tamásnak, Bíró Csabá­nak, Czinege Zoltánnak és Motyovszki Tibornak. Népszerű a fllány Kapitány műanyag karddal Tamásnak könnyű. Jó szak­mája van: várkapitány. Ké- nye-kedve szerint döfheti le a fenevad török ostromlókat, vagy ha úgy tetszik neki, csettint egyet, s valamelyik be­osztottja máris halálmegvető bátorsággal lasztija le a szín­pad széléről a Jumurdzsák nevű alakot. De mit szólja­nak a törökök; őket csak ta- szigólják meg döfködik, hogy aztán halamba gyűlt tetemei­ket a hős egri asszonyok ki­vonszolhassák a függöny mö­gé. Lófarkasnak lenni tehát hálátlan mesterség. Az osztály egyik fele Egri csillagoknak öltözött, a másik meg Z’ZI Labornak, Fejükbe vették, hogy minden esztendő­ben kötelező olvasmánynak öltöznek. És már sejtenek va­lamit, ez a Z’ZI Labor nem­sokára obiigát hallgatmány lesz az iskolában. Miért ’s ne? Már most is az. csak még a tantervből hiányzik. Tamás mint afféle végvárvédelmi fe­lelős vezető, veretes markolat­tal ellátott, műanyag pengéjű kardot visel. Azt mondja, ép­penséggel lenne igazi kard is. H Tariíajavítás A városból érkező jelzések nyomán közel 28 ezer fo­gyasztó adatlapját vizsgálta át a Dél-magyarországi Áram- szolgáltató Vállalat, s derítet­te ki, hogy a számítógép nem kevés esetben tévesen állapí­totta meg az úgynevezett részszámlák összegét. A hiba oka, hogy a masina — egy­előre nem tudni, miért — egy-egy hónap áramdíját megduplázta, nem csoda hát, hogy szentségeitek a fogyasz­tók a váratlanul magas tari­fák láttán. A Démász ígérete szerint ez év márciusától már a kijavított számlákat küldik ki városszerte. A szakma kiváló tanulója verseny országos fordulójára a ceglédi Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézet diákjai közül továbbjutottak: Bába László (hegesztő szak­mában), Darányi László (köz­pontifűtés-szerelő), Janik Mi­hály (mezőgazdaságigép-sze­relő), Csipkó Ferenc (bútor- asztalos), Mezei Krisztina (nőiruha-készítő), Ócsai Kata­lin (fodrász), Lakatos Ferenc (ács-állványozó), Barna And­rás (szobafestő, mázoló, tapé­tázó), Bögöti Andrea (ma­gyar nyelvtan), Plangár Sán­dor (munkavédelem), Mihalo- vics István (elektrotechnika). Cigányszerelem és Horváth Pisla-est A Kossuth Művelődési Köz­pont színháztermében február 27- én, pénteken este 7 órakor a békéscsabai Jókai Színház bemutatja Lehár Ferenc Ci­gányszerelem című nagyope­rettjét. Az előadás bérleten kívüli. Ugyancsak a színházte­remben rendezik meg február 28- án, szombaton 19 órakor a Horváth Pista-estet, ame­lyen közreműködik Szántai Ildikó, N. Tóth István, Ko­vács P. József és Szalai An­tal népi zenekara. de ide — a ceglédberceli diá­kok télbúcsúztató karneváljá­ra — ez a másik, a fröccsön­tött illik. Ez is penge, török- verésre nagyon megfelel, s rá­adásul a heves bajvívásba nem csúszhat üzemi baleset. Mert előfordult már olyan, hogy két apró kölyök disznó­ölést játszott egymással, ami túlontúl élethűre sikeredett. Persze más a karnevál, s más a tor. A községi művelődési ház pinceklubjában — ami ez idő­re beöltöztető- és maszkírozó­műhellyé alakult — alig le­het levegőt kapni. A jelme­zesek sorai közt furakodva, bármely felnőtt illetékesnek megmelegedhetne a szíve. Ha végigtekintenének a farsangi figurákon, évközi ábrándjai­kat láthatnák megvalósulni, és összevont szemöldökkel, szigort tettetve válogathatná­nak a hiányszakmák képvise­lőiből. Mert hát igazán pezsgő munkaerőpiac mutatkozik. Példának okáért: legalább fél tucat belevaló köztisztasági alkalmazott támaszkodik a lapátokra, mégpedig a jól is­mert csíkos kardigánban. Egy kupacban álldigálnak a szoba közepén, s bizonyítandó, hogy klasszikus mestereiktől elles­ték a fortélyokat, egy színte­len folyadékkal teli kisüveg jár kézről kézre. A falnak dő­lő rendőr pedig — bár tehet­né — nem vesz tudomást az eseményről, tapintatosan el­fordítja a fejét. Hja, hol kap­ni manapság belevaló köztisz­taságit! És hol kapni eredeti békegalambot meg mozgó új­ságosbódét! Bezzeg kisvállal­kozónak és pizzasütőnek senki sem öltözött. Nem tudni miért, de a fes­tett álarcok között igen nép­szerű a filány. Ez annyit tesz, bogy a gyerkőcök arcának egyik felét fiússá, másikat lá­nyossá pingálják. Aztán lehet választani. Teljesen összeka- varodik az ember. A smink­főnök pedig, miikor fényké­pezném, nyelvet ölt a kame­rának. Hát persze, karnevál van. Varga Sándor (A szerző felvételei) ISSN 0133-2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents