Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-25 / 47. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! t|#yf AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM Ára: 1,30 foriut 1987. FEBRUÁR 35., SZERDA ülésezik a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa kongresszusa Gyorsítás, átalakítás, demokratizálás Új szervezeti szabályzatot terjesztenek elő Moszkvában kedd reggel a Kreml kongresszusi palotájá­ban megnyílt a szovjet szakszervezetek XVIII. kongresszusa. Munkájában részt vesz Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára cs más szovjet vezetők. A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának megbízása alapján a tanács munkájáról és a szakszervezeteknek az SZKP XXVII. kongresszusa határozataiból fakadó feladatairól a be­számolót Sztyepan Salajev, az SZSZKT elnöke terjeszti a kong­resszus elé. A legfelsőbb szovjet szakszervezet! fórum elé kerül jóváha­gyásra a szakszervezetek új szervezeti szabályzatának terveze­te, amelyhez a kongresszust megelőző vita során a dolgozók ki­egészítéseket és javaslatokat fűztek. A szovjet szakszervezetek XVIII. kongresszusa az SZKP XXVII. kongresszusának első évfordulója előtt ült össze. A több mint 140 milliós taglét­számú legnagyobb szovjet tö­megszervezet kongresszusá­nak most arra a kérdésre kell választ adnia, hogyan tud a maga sajátos eszközeivel részt venni a párt által meg­határozott átalakítás végre­hajtásában, s hogyan tud maga is megújulni. Az 5 ezer küldött képviseli a Szovjet­unió népgazdaságának min­den ágazatát. A szovjet szakszervezetek XVIII. kongresszusa iránt nagy az érdeklődés külföldön, a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban is. Mintegy 140 ország 170 szakszervezete és tíznél több nemzetközi és re­gionális szervezet képviselteti magát a tanácskozáson. A magyar küldöttséget Gáspár Sándor, az MSZMP PB tag­ja. a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa és a Szakszerve­zeti Világszövetség elnöke vezeti. A küldöttség hétfő óta tartózkodik a szovjet fő­városban. A kongresszus előkészítésé­nek időszakában több mint ötmillió szakszervezeti gyűlés­re. tanácskozásra került sor, ezeken a tagság 96 százaléka vett részt aktívan. Valóban össznépi vita bontakozott ki a szakszervezetek tennivalói­ról, gondjairól, terveiről és az új szervezeti szabályzat ter­vezetéről, amelyet — a vitá­ban elhangzottak figyelembe­vételével •— szintén ez a kongresszus fog elfogadni. Tizennégy köztársasági és harmincegy ágazati kongresz- szus összegezte az előkészítő munka tapasztalatait, fordult javaslatokkal a kongresszus­hoz. Ezeket, a legfontosabb célokat és terveket, továbbá az eddig végzett munka ered­ményeit összegzi beszámoló­jában a Szovjet Szakszerveze­tek Központi Tanácsa. A beszámolót Sztyepan Sa­lajev, az SZSZKT elnöke ter­jesztette a kongresszus elé. A 140 millió tagot tömörítő szovjet szakszervezetek tel­jességgel, támogatják- a párt­nak a gyorsítást, az átalakí­tást és a demokratizálást cél­zó irányvonalát — hangsú­lyozta a Szovjet Szakszerve­zetek Központi Tanácsának a szovjet szakszervezetek XVIII. kongresszusa elé ter­jesztett beszámolójában Sztye­pan Salajev. A szónok hangoztatta, hogy az SZKP XXVII. kong­resszusa óta eltelt időt a szakszervezetek arra használ­ták fel, hogy bekapcsolódja­nak a Szovjetunió társadalmi és gazdasági fejlesztésének meggyorsítására irányuló munkába, növeljék a szak- szervezeti tagok aktivitását. Az SZSZKT elnöke elmond­ta, hogy a beszámolási és ve­zetőségválasztási időszakban felvetődtek o társadalmi fo­gyasztási alapok igazságosabb felhasználásával kapcsolátos kérdések. Ezeknek az alapok­nak a 12. ötéves tervidőszak­ra előirányzott növekedése elősegíti, hogy megszűnjön a lakosság egyes csoportjainak alacsonyabb szintű ellátottsá­ga. A szovjet szaktanács vé­leménye szerint 1990-ig új törvényt kell kidolgozni a munkások és alkalmazottak szabadságolásáról, egyebek között növelni kell az éves szabadság minimális időtar­tamát. A beszámolóban Sztyepan Salajev a lakásépítés kérdé­sének nagy teret szentelt. Ki­tért azokra:az intézkedésekre, amelyek az anyaság és a nők foglalkoztatása jobb össze­egyeztetését szolgálják: a szü­lés előtti szabadságot 70 nap­ra, a fizetett gyermekgondo­zási szabadságot másfél évre emelik a mostani ötéves terv időszakában, emellett továb­bi félévi fizetés nélküli sza­badsággal ez meghosszabbít­ható. Ha a gyerek beteg; ak­(Folytatás a 2. oldalon.) Németh Károly Finnországija utazott A Finn Komniunista Párt meghívására kedden délután magyar pártküldöttség utazott Helsinkibe Németh Károlynak, az MSZMP főtitkárhelyettesé­nek vezetésével. Kíséretében van Barta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára, Gecse Attila, a KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője és Gróf Fe­renc, a KB munkatársa. Finnországi tartózkodása so­rán Németh Károly megbeszé­léseket folytat a Finn KP ve­zetőivel, a finn állami élet, va­lamint más pártok vezető sze­mélyiségeivel. Németh Károly búcsúztatá­sára a Ferihegyi repülőtéren megjelent Arto Mansala, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete. Zászlélsvonás Kedden a Gellért-hegyi fel- szabadulási emlékműnél kato­nai tiszteletadással levonták a magyar nemzeti zászlót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös lobogóját, amelyet a szovjet hadsereg és a hadi­tengerészeti flotta megalaku­lásának 69. évfordulója al­kalmából vontak fel. A kiiSit&ymimszierBipk íennímriás&s vssmaak „George Shultz, amerikai kül­ügyminiszter ki­jelentette, hogy a Szovjetunióban nagy lépéseket tettek a szükséges reformok irányában, nagyobb nyíltságra törekednek és fontos változásokat hajtanák végre, Shultz mindezt rendkívül figyelemre méltónak nevezte. Mihail Gorbacsovról azt mondotta, hogy a szovjet ve­zető rendkívüli tehetségű, intellektusú és rámenős em­ber, aki változásokat akar.” (2. OLDAL) Gtrüikassúsa „Tudom, hogy hatvan szál * , , , kála volt ott, megszámoltam tss uvegto&sfom* a hagymáikat, amikor elültet­tük. Negyven szálat levágott, és négy fej káposztát is leszedett. Elhatároztam, hogy kiverem belőle, hová vit­te és kinek adta!” (6. OLDAL) Bronzérmes ”Na^y volt a7- öröm- sokaTi „ • _ gratuláltak a fényes sikert ei­tS nOI CSGSZSfS* ért csapatnak. Bátorfiék fotó­sok pergőtüzébe kerültek. A riporterek kérdéseire a magyarok alig győztek válaszolni. Akadt is miről be­szélni, hiszen több drámai fordulat volt a találkozón.” (7. OLDAL) Cselekvésre alkalmas kapcsolat Krasznai Lajos fogadta az umbriai delegációt jÉÉT?-’ a Megbeszélés a megyei pártbizottságon. A képen balról jobbra: a tolmács, Germano Marii, Vincenzo Ac- ciacca, Domenico di Salvo, szemben Krasznai Lajos és Balogh László. (Erdősi Agnes íelvétele) A Pest Megyei Hírlap ké­résére a postás naponta több tucat levelet hoz olvasóinktól, akik készek megírni, mi tet­szik, mi nem napilapunkban. Az Adunk a véleményére! postáiból tegnap özvegy Rajta Istvánné ceglédi nyugdíjas hűséges előfizetőnk levelét emeltem ki a sok közül. Azt írja: „ ... Én nagyon szere­tem és nagy örömmel olva­som azokat a cikkeket, ame­lyek tudtunkra adják, amikor új óvodák, iskolák, orvosi rendelők, gáz-, villany-, víz­r L ehetséges sokféle pél­dát felvonultatni ar­ra, mi mindenben szükséges lépnie a megye élelmiszer-gazdaságába tartozó üzemeknek. A pél­dák sorába a költséggaz­dálkodás szigorítása, a faj­lagos ráfordítások mérsék­lése éppúgy beletartozik, mint a fajtaváltás, a ki­egészítő üzemek gazdasá­gosságának az új feltéte­lekhez való igazítása, amint nem hiányozhat a feladatok sorából a maga­sabb feldolgozottsági fokú — értékesebb — termékek előállításának követelmé­nye sem. Megismételjük, a teendőkre vonatkozó út­mutatások jogosak, csak­hogy ... Csakhogy vala­miről a kelleténél sokkal kevesebb szó esik. Illetve, a szakemberek körében tu­dott dolgokról a szükséges­nél jóval kevésbé tájékozott a közvélemény, mert fur­csa csend övezi azt, ami ismétlődő hirdetést, han­gosságot követelne. Tény ugyanis — ritkán emllített 'ény —. hogy a magve élelmiszer-gazdasága két­szer akkora súllyal van jelen a kivitelben, mint amekkora a részesedése az állóeszközök állományából. Köznapibban — laikusab- iban — fogalmazva: ezer- forintnyi exportbevételt itt fele akkora tőkeigénnyel érnek el. mmt az ipar át­lagában . ,! S ez bizony nem mellékes szempont. PR0KAT0R0K Jól kamatozik ezek sze­rint az itt befektetett fo­rint, még akikor is, ha je­lenleg az árak a világpia­con — mind a mezőgazda- sági termékek, mind az élelmiszerek esetében — rosszak, nyomottak. Elv­ben persze fennáll annak a lehetősége, a kedvezőt­len piaci helyzetben fog­juk vissza az ilyen áruk értékesítését. A lehetőség azért elvi, mert akkor ar­ra is választ kellene ad­nunk. mi mást — milyen, hasonló bevételt eredmé­nyező ipari termékeket — kínáljunk fel megvételre a nemzetközi piacokon. Ilyen lehetőségeink nincsenek ... Marad tehát a nem ru­belelszámolású kivitel kényszere, hiszen a nép­gazdaságnak — fizetési kö­telezettségei teljesítéséhez — meghatározott összegű valutára mindenképpen szüksége van, A maga ré­szét az élelmiszer-gazdaság ebből a pénzmennyiségből egyre nehezebben teremti elő. Okok nagy csapata ját­szik közre ennek a hely­zetnek a kialakulásában. Az elsők közé kívánkozik azonban az a folyamatos lé­péshátrány, melyet például az élelmiszeriparnál látha­tunk a forrásképzésben és' vele a fejlesztési lehetősé­gekben. A megye élelmi­szeripara a nyolcvanas években az összes ipari beruházásból hat-nyolc százalékkal részesedett —, de például 1983-ban az öt százalékot sem érte el —, s kivételesnek számít az az esztendő — 1985. —, ami­kor sikerült az arányt tíz százalékra hizlalni. A me­zőgazdasági üzemeknél 1981 óta folyamatosan csökkent a beruházásokra fordított forintok összege, azaz felgyorsult több te­rületen az eszközök el­öregedése. Kerülve a félreérthetősé- get. Vannak technikai, technológiai okai annak, hogy bizonyos iparterüle­tek —* a megyében erre az építőanyagipar ad szemlé­letes példákat — rendkívül nagy eszközállománnyal vi­szonylag szerény részese­dést mondhatnak maguké­nak az ipar bruttó terme­léséből. Az azonban mégis elgondolkoztató kapcsolat, ha az élelmiszeripar a ter­melő állóeszközök — brut­tó érték szerinti — 12.5 százalékát birtokolva, az ipari termelés 19 százalé­kát adja, ráadásul 1980 évi, összehasonlító árakon! A tapasztalatok azt mu­tatják, az elgondolkozás nem okvetlenül jellemző­je valamennyi érintettnek. Egy-egy veszteséges, alap­hiányos közös gazdaság a helyi testületi üléseken, hi­vatalos megbeszéléseken sokszorosát kapja annak a bírálatnak, amelyet a vesz­teséges, a tartósan fizetés- képtelen ipari üzemnek cí­meznek. S ez csak egyetlen a mindennapos példák kö­zül, hiszen említhetjük a megfontolás nélkül oszto­gatott jelzőket, aminek ha­tására (fogadatlan) próká­torrá válik az, aki szót eme! bizonyos szabályozási, jövedelmezőségi, amortizá­ciós, adózási aránytalansá­gok ellen. K emény piaci feltételek között kell megtarta­nia hadállásait — a kivitelben ez a fontossági sorrend — a megye hús- és tartósító iparának, ba- 'omfi-feldolgozó üzemeinek. A külföldi tapasztalatok azt mutatják, nagyon is szükség van prókátorokra, s még inkább azokra, akik hajlandók a prókátorok hangoztatta érvekre figyel­met fordítani, össztársa­dalmi érdekeink ellen va­ló, hogy ugyanaz a nép- gazdasági terület az egyik feladatcsoportnál — a fej­lesztési lehetőségeknél — az utolsó sorban állók kö­zé sorolódjon, a másiknál viszont — legyen ez akár a kivitel növelése, akár a lakosság zavartalan ellá­tása — az elsőnek szólított legyen. Mészáros Ottó vezetékek, új utak épülnek, \ mindazokat, amik az emberek munkáját szolgálják, könnyí­tik... Kívánom, hogy orszá­gunk továbbra is gyarapodjon, az emberek rendesen végzett munkájával, .jóindulatával. Legyen egyszer és minden­korra úgy itt Magyarorszá­gon, mint az egész földkerek-1 ségen béke, béke, béke!...” ■ Ennek a levélnek minden sora beleilleszkedik abba a napi tudósításba, amely arról ad bírt, hogy az MSZMP Pest Megyei Bizottságán tegnap Krasznai Lajos, a megyei pártbizqttság első titkára . fo­gadta azt az olasz delegációt, amely a baráti Umbria me­gyéből érkezett Pest megyébe. A találkozó alkalmából Krasznai Lajos mondotta, majd Germano Marri pro­fesszor, Umbria megye tarto­mányi tanácsa végrehajtó bi­zottságának elnöke megismé­telte: a két nép között — függetlenül a különböző tár­sadalmi berendezkedésre — szoros barátság szövődhet, amelynek elsősorban az em­beriség ügyét szolgáló béke­harc lehet az alapja. Bármi­lyen rendszerben éljenek a népek, közös érdek, közös kí­vánság: őrizzük meg a békét, hogy a szorgalmas emberek nyugodtan dolgozhassanak, alkothassanak, építhessék jö­vőjüket. Ez a sorskérdés csak akkor kap igazi védelmet, ha min­den alkalmat megragadunk a népek barátságának elmélyí­tésére. A mi pártunknak — mon­dottá a megyei pártbizottság első titkára — nemzetközi po­litikájában tükröződik ez a tö­rekvés. S ebben a szellemben kívánja Pest megye pártbi­zottsága, tanácsa is szoro­sabbra fűzni Umbria és Pest megye eddigi kapcsolatát. Ez az az építmény, amely a bé­ke tégláiból emelkedhet. Az olasz delegáció vezetője e gondolatot erősítve tájékoz­tatta, a vendéglátókat arról, hogy tavaly Umbria megye is hozzájárult részvételével ah­hoz a Rét nagy rendezvény­hez, amelyekre a világ min­den részéről érkeztek vezetők, hogy tanácskozzanak a világ békéjéről. Békében tudunk iskolákat, óvodákat emelni, megtaníta­ni az emberiséget a korszerű technika alkalmazására, hogy a modern technika segítségé­vel tegyék szebbé, kényelme­sebbé életüket. Minden fontos, a két megye kapcsolatában szerepet játszó kérdést egyetlen találkozás al­kalmával nem lehet megbe­szélni, de a tegnapi eszmecse­re mégis jó alkalmat jelentett a további együttműködés még konkrétabbá, gyakoribbá téte­léhez. Akár társadalmi vagy gazdasági, akár kulturális té­ren/ Krasznai Lajos beszámolója Pest megye életéről, politikai, gazdasági helyzetéről, amely­ről már hallottak, olvastak a vendégek, mégis az első titkár őszinte, szemléletes előadása, valamint azok a tapasztalatok, amelyeket programjuk során e napokban szerezhetnek, be­tekintést engednek a megye mintegy egymillió lakosának mindennapjaiba. Abba, hogyan (Folytatás a 3. oldalon.) A műszaki fejlesztés A műszaki fejlesztés fel- gyorsításának legfontosabb teendőiről adott, tájékoztatói Tétényi Pál. az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság el­nöke kedden a Parlamentben Elmondotta: az idén a vál­lalatok, szövetkezetek, kutató- intézetek összesen 30 milliárd forintot fordíthatnak kutatás­ra, fejlesztésre, a műszaki fejlesztés gyorsítására. Ennek jelentős részét, a hazai feldol­gozóipar korszerűsítésére, ezen belül a precíziós-, a ro­bottechnika elterjesztésére, az elektronikai, a mikroelektro­nikai fejlesztések felgyorsítá­sára fordítják. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents