Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-24 / 46. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 46. SZÄM 1987. FEBRUAR 25., SZERDA Alkoholbetegek Az önkéntesek esélye nagyobb Ha segítséget kér, megkapja A városi pártbizottság mel­lett működő agitációs és pro­paganda-munkabizottság nem­rég beszámolót hallgatott meg arról, milyen tapasztalatok gyűltek össze területünkön az alkoholizmus elleni küzdelem, során. 1985 decemberében — az alkoholizmus elleni társadalmi bizottság kései 'utódjaként — alakult meg Cegléden az alkoholizmus elleni bi­zottság. Fő célja, hogy a különböző társadalmi szer­vekkel karöltve hatáso­san lépjen fel a rendszeres és nagymértékű alkoholfo­gyasztás ellen, ahol van rá esély, megelőzve, hogy az egyén italozása egészségügyi kérdéssé váljon. Az elmúlt esztendei tevékenységről egye­bek között jó néhány előadás és egy kiállítás is hírt adott. Éppen az érintettek Más kérdés, hogy erről, a témájában speciális, egyben figyelemre méltó tárlatról ép­pen az érintett alkoholisták feledkeztek meg. A bizottság nagy gondot fordított a jó hírű (10 éves múltra vissza­tekintő) Vitis klub ösztönzé­sére, segítésére. Anyagi támo­gatást nyújtott az AE-klubok immár hagyományosnak mondható országos találkozó­ja megszervezéséhez és lebo­nyolításához. Sajnos a Halló! Vitis? elnevezésű telefonos se­gélyszolgálat, amelynek hívó­számait heteken át közölte la­punk, nem aratott sikert. Ám a megelőző szándék, az egészséges életmódra nevelés : gyakorta kevésnek bizonyul. Ilyen esetekben az orvosi se­gítség válik szükségessé. Ceg­léd és környéke ellátását jó eséllyel ruházza fel az, hogy a Toldy kórházban két pszi­chiátriai osztály is működik. Az I-es számmal jelölt osz­tály 1986-ban 193, a Il-es pe­dig 358 alkoholbeteget látott el. Beutaló nélkül is A városban 1976 óta műkö­dik ideggondozó, illetőleg kü­lön alkoholgondozó. 1980-tól kezdve mindkét rendelést egy vezető fogja össze. Az ideg­gondozóban naponta két órá­ban foglalkoznak alkoholbete­gekkel. Ez csupán á hivatalos időtartam, mert valójában jó­val több időt fordítanak a ke­zelésre. A tavalyi statisztika szerint 828 pszichiátriai ápolt­juk mellett 1105 alkoholbeteg­gel törődtek. Ha valaki tenni akar önnön italozó életmódja megváltoztatásáért, s ehhez szakember segítségét kéri, be­utaló nélkül, rendelési időn belül szinte bármikor fogadni tudják. A saját sorsát formálni igyekvő beteg esetében várha­tó leginkább az eredményes gyógyulás, A múlt évben 472 ilyen önkéntes beteg jelentke­zett. Nagyjából azonos szám­ban fordultak elő azok, akik nem önszántukból kezdemé­nyezték a gyógykezelést. Per­sze utóbbi csoport egy há­nyada a hivatalos eljárás so­rán mégiscsak önkéntességet vállalt. Másik hányaduk nem tartja magát alkoholistának, de a környezettanulmány, a beszélgetések, a körzeti orvos véleménye stb. alapján annak bizonyul, s a kellő mérlege­lést követően a tanács hatósá­gi osztálya kényszergyógyke­zelési határozatot hoz. Követ­kező állomás az alkoholelvo­nó. ígéret már van Aki az elvonókúra akadá­lyait sikerrel vette — egyál­talán nem, vagy csupán ún. Öltözik a tanácsháza A nagy hideg elmúltával folytatják a Cegléd és Környéke Építőipari Szövetkezet dolgozói a városi tanács épülete ud­vari részének külső tatarozását. Képünkön: állványzatot épí­tenek a tatarozáshoz. (Apáti-Tóth Sándor felvétele.) kultúrszinten iszik, és körül­belül két éven át együttmű­ködik a gondozóval — annak utógondozottá való nyilvání­tására javaslatot, tesznek. Kí­vánatos volna az ilyen bete­gekkel még intenzívebben és még gyakrabban foglalkozni, ám az ideggondozó tárgyi fel­tételei jelenleg erre nem ad­nak lehetőséget. Igaz, a kö­rülmények javítására vonatko­zó ígéret már megvan. Emel­lett föltétlenül szükségesnek látszik a szakképzett pszichi­átriai személyzet, főleg az or­vosi létszám növelése. Sportunk hírnevét öregbítették Kibontakozhat az ősi virtus S A közelmúltban sport- S történeti kiállítást rendez- ^ tek a városi sportcsarnok- ^ ban, amelyet Podmaniczki $! István, a városi pártbi- ^ zottság titkára nyitott meg. ^ Az alábbiakban megnyitó- § jának szövegét adjuk köz- s re. A NAGY SPORTHAGYO- MANYOKKAL rendelkező városban szükséges és példa­mutató e sporttörténeti kiál­lítás megrendezése. Jó lehető­séget teremt arra, hogy sző­kébb pátriánkból kitekint­sünk a magyar sportra, segít megismerni a hazai sport ki­váló eredményeit, az eredmé­nyeket kivívott és példaként követhető személyiségeit. Ter­mészetesen Cegléd sportélete része a nemzetközileg is el­ismert és rangos sporttörténe­tünknek. Mi is öregbítettük határainkon belül és azon túl is a magyar sport hírnevét. Az itt látható dokumentu­mok önmagukért beszélnek. Talán szükségtelen is képről képre elemeznem. Ezért most elsősorban arra vállalkozom, hogy felvillantsak néhány mozzanatot a magyar sport- történet kezdetétől napjainkig. A sport, a mozgásigény, a vetélkedés, a virtus egyidős a gondolkodó, tudatosan cselek­Nincs belvízveszély A java még hátravan Már csak Itt-ott emlékeztet egy-egy kisebb, piszkosfehér folt a temérdek hóra. Igaz, most viszont némelyik utcá­ban lehangolóan nagy a sár, nehéz gyalogosan átjutni a másik oldalra. És vajon van-e a városban belvízveszély? Er­ről beszélgettünk Sós János­sal. a városi tanács elnökhe­lyettesével. A szokásosnál nagyobb hó, valamint az azt követő eső­zés ellenére, kedvezőbb a helyzet, mint az elmúlt évek hasonló időszakában. Szeren­csére az olvadás nem hirtelen, hanem fokozatosan zajlott le. Ám legalább ennyire fontos volt az, hogy a tanács időben felkészült; egy brigádot hozott létre, amelyre nagy feladatok vártak. A cigányszéki elveze­tőrendszert helyreállították: kotrást, áteresztősüllyesztést és áteresztőpótlást végeztek. Közismert, hogy a korábbi években a Malomtó-szél min­dig víz alatt állt. Az új út épí­tésével megoldódott ez a gond, napjainkban már mit sem érez ez a terület abból, hogy a város északi részének felszí­ni vizei itt folynak le. A G 1 és G 2 rendszer is jobban mű­ködik, miután a karbantartá­sok megtörténtek. A büdöséri rendszer az, amely lakóterü­letet egyáltalán nem veszé­lyeztet. A Kossuth térről elszállítot­ták a havat, így itt nagy víz­től aligha kell tartani. Viszont vannak veszélyeztetett város­részek, ahol a rosszul alászi­getelt épületek megrongálód­hatnak. Ilyen a Szűcs- és Kor- nács telep térsége, a Csenge- ri-szé! környéke, valamint a Csikós-szélhez tartozó egyes területek. Eddig az épületek­ben életveszélyt jelentő kár nem keletkezett, de semmi ga­rancia nincs arra. hogy az el­következő egy-két hónapban nem is lesz rá példa. A legnagyobb gondot a föld­utak állapota okozza. Sajnos, a legtöbb helyen az út mellet­ti árkok elhanyagoltak. Bár az Alszegi útnál a kerékpárút építésével párhuzamosan az árkokat is kitisztították, ám a tanács képtelen ezt mindenütt felvállalni. Továbbra is a fő­rendszerek működését, javítá­sát végzik — ha egy-egy elké­szül, arra több kisebb utca csatlakozhat rá —, mivel anya­gi eszközeik csak ennyit tesz­nek lehetővé. Ebben az esztendőben a föld­utak karbantartása kiemelt feladat. Éppen ezért az árkok tisztítása mindenki portája előtt fontos volna, és nemcsak ott, ahol járda épül. Jó né­hány helyen olyan földút lé­tezik, ahol korábban a kátyú­kat mindenféle törmelékkel, salakkal töltötték fel. Nem ritka az, hogy 40—50 centimé­teres a szintkülönbség, ami miatt a víz a járdákra folyik vissza. Ezeknek a problémák­nak a megoldása szintén el­képzelhetetlen a lakosság meg­értő támogatása nélkül. Ha a későbbiekben valahol nagyobb mennyiségű víz len­ne, annak elvezetéséhez a ta­nács segítséget nyújt, elsősor­ban gépekkel. Ugyan egyelőre nincs belvízveszély, de a java még hátravan. F. F. Téli fagykárok A Helyőrségi Művelődési Központban február 26-án, csütörtökön 17 óra 30 perckor Téli fagykárok a Cegléd kör­nyéki gyümölcsösökben cím­mel dr. Erdős Zoltán kutató tart előadást. Könyvek a városról A városi tanács évről évre újabb kiadványokat jelentet meg Cegléd múltjával és jele­nével kapcsolatban. A monog­ráfia, a képeskönyv és még néhány más kiadvány korlá­tozott mennyiségben megvásá­rolható. Vereség a bajnoktól A Ceglédi Közgép SE NB I- es férfi tekecsapata a hét vé­gén a bajnokcsapathoz, a BKV Előréhez látogatott. A vendé­geskedés, a várakozásnak meg­felelően, vereséggel végződött. BKV Előre—Ceglédi Köz­gép 6-2 5476-5145 Pontszerzők: Szakter (878). Sándor (890). Csütörtökön újra pályára lépnek a ceglédiek, a bajnok­ságban jelenleg harmadik he­lyen álló Győri Richards együttesét fogadják. Az össze­csapás — a Teleki utcai pá­lyán — délután egy órakor kezdődik. (A korábban jelzett kezdési időpont tehát megvál­tozott!) A Közgép egy hete, az ugyancsak bronzéremre törő Savariával drámai csatát ví­vott, s bár még nem teljesen reménytelen a helyzete, az el­szenvedett 10 fás vereséggel csökkent a bennmaradás le­hetősége. Hogy ez *az esély még megmaradjon, minden­képpen győzni kellene. vő, társadalmi közösségekben élő emberrel. A mi népünk „sporttörténete” visszanyúlik az ázsiai sztyeppében töltőd évezredhez. Kis nép voltunk, törzseket alkottunk. Fennma­radásunk — gyors észjárá­sunk mellett — a testi erőn, a mozgékonyságon múlott. Ezért törvényszerű volt, hogy minden férfit felkészítettek a harcra, a küzdelemre, az ön védelemre. A fiúgyermekek életének első komoly forduló­pontja az igazi lovaglás volt. Erre igen korán, 5-6 éves ko­rukban került sor. A gyerme­kek terepgyakorlatokkal, os- torjátékokkal, birkózással, úszással készültek jövendő harci hivatásukra. A honfog­laló magyarok híres vadászok voltak, ügyesen kezelték a nyilat, a szablyát, a kopját és a kardot is. Ez, a jártasság a vándorlá­sok évszázadaiban továbbfej­lődött, tökéletesedett. A fizi­kai felkészítés, az ügyesség fejlesztése a későbbi századok történelmének is szerves ré­sze maradt, hiszen meg kel­lett védeni az új hazát, a bir­tokba vett földet, folyót, az első lakóhelyeket. A történelem, a költészet, a hagyomány őrzi a későbbi idő­szak igen eleven katona-- és sportéletének emlékeit is. A végvárak hősei. Hunyadi „fe­kete seregének”, katonái, a békésebb évek lovagi tornái, vagy a haza függetlenségéért, a szabadságukért küzdő job­bágyok, nemesek mind-mind hősiességükről, erejükről, bá­torságukról tettek tanúságot. Mindez a kor igényei, szoká­sai szerinti szigorú íelkészű lésnek köszönhető. A mai értelemben vett test­nevelés és sport első csíráival a XVII. század iskoláiban ta­lálkozhatunk. Alapjait — a kultúra bőkezű fejlesztésével — Bethlen Gábor fejedelem Erdélyben rakta le. A sorra nyíló iskolákban a betűvetés a latin, és más tudományok művelése mellett a test neve­lését is felvették a tanrend­be. Apáczai Csere János hang­súlyozta először az 1650-es években a mozgás, a testgya­korlás jelentőségét a „növekvő szervezet szempontjából”. Sze­rinte a testnevelés „nem egyéb, hanem a világi életre szükséges dolgokkal jól és egészségesen élni. Ezek a le­vegő, ég, étel, ital, alvás, moz­gás és állás.” „Addig gyako­roltassák a test... amíg a ve­ríték kiütni kezdjen.” Ahogyan az iskolarendszer kiépítése hátrányt szenvedett a Habsburg-uralom idején, a testnevelés is csak néhány ne­mesi iskolában nyert polgárjo­got. A MAGYAR TESTNEVE­LÉS és sportmozgalom úttö­rői Wesselényi és Széchenyi voltak. Felismerték, hogy csak szellemileg és testileg egyaránt fejlett, erős, edzett nemzet ké­pes eredményes harcot foly­tatni elnyomói ellen. Sokat tettek az úszó-, a lósport meg­teremtéséért, megjelentek az első hivatásos futók, népszerű­sítették a birkózást. 1830-ban Toldi János már Európa-hírű birkózó. A parasztlóversenyek a jászkun ünnepeken terjed­tek el. 1820-tól vált ismertté a vívás, a torna. Megjelentek, az első női sportolók is. Meg­alakultak a különböző test­edző intézetek. Az iskolai test­nevelés bevezetésére az 1830- as évektől került sor Pesten és a nagyobb városok iskolái­ban. A testnevelőképzés 1844 után kezdődött. A testnevelés társadalmi fontosságát jelzi, hogy az 1848. márciusi forradalom ve­zetői már 17-én állást foglal­tak az mellett, hogy meg kell kezdeni az összes tanulóifjú­ság általános testedzését. A szabadságharc leverése után eltorzult a testnevelés; a test­edzést. a versengést évekre el­tiltották. Változást az 1867-es kiegye­zés hozott. A társadalmi-gaz­dasági fejlődés lendületet adott a kultúrpolitikának, s ezen belül előtérbe került a testnevelés ügye is. A kor­mányzat különválasztotta az iskolai testnevelést és a sport- mozgalmat. Már ekkor meg­alakult az Országos Testne­velési Tanács. A következő — majdnem egy évszázadot fur­csa ellentmondás jellemezte. A Tanácsköztársaság néhány hó­napját kivéve — az iskolai testnevelés egészen 1945-ig nem nyert polgárjogot A törvények ugyan előírták a testnevelés bevezetését, tan­tárgyként kezelték azt, a sze­gény gyermekek, a falusi, kis­városi iskolákban nem része­sülhettek testedzésben, annak feltételeit nem teremtették meg. Ugyanakkor a verseny- sport — a polgárság előretö­résével — fellendült. Igaz, úri passzióként, de egyre többek számára biztosított edzési, versenyzési lehetőséget. A ki­állítás képei, dokumentumai kiemelkedő sikerekről szólnak. Alapjait, hagyományait gya­korlatilag a múlt század ’81)- as, ’90-es éveiben raktuk le. A század első fele viszont tar­ka képet mutat. Fellendülés, sikerek, I. világháború, a Ta­nácsköztársaság általános, a minden korosztályra kiterje­dő sportpolitikája, a Horthy- elleniofradalom rombolása (még a sportban is!), gazda­sági válság, a munkásság sportmozgalma, s aztán 1939- től felkészülés a háborúra. Természetesen közben is szü­lettek eredmények, de a nép­tömegeket távol tartották a testnevelés emberformáló le­hetőségeitől. A szocialista testkultúra alapjait 1948-tól raktuk le. A négy évtized során politikai, gazdasági feltételeket terem­tettünk az iskolai és verseny- sporthoz. Üjra kibontakozhat az ősi magyar virtus. A magyar sportolók olimpiai és világversenyeken az elmúlt évtizedekben több kiemelkedő eredményt értek el. A felké­szülés során nagy segítséget nyújtottak sportolóinknak szakképzett edzőink, sportve­zetőink. A kiállítás anyagában láthatják azokról a sportolók­ról készült képeket, akik eze­ket az eredményeket elérték és öregbítették a magyar sport hírnevét. Közöttük találhatók olyan versenyzők is, akik sző­kébb pátriánk, Cegléd és von­záskörzetében tanulták meg az adott sportág alapjait. A tablókon láthatjuk töb­bek között Varga János olim­piai és világbajnok birkózó fényképét. Cegléd színeit képviselte: Gál József, aki a felszabadu­lás után az első világbajnoki aranyérmet szerezte a magyar birkózósportnak; Soltész Ist­ván főiskolai világbajnok birkózó; Reznák János olim­piai helyezett birkózó; Pakoz- di László nehézsúlyú ökölví­vó, többszörös magyar bajnok stb. A maiak közül megemlít­hetjük példaként Harczi Zsolt válogatott asztaliteniszezőt, aki e napokban Új-Delhiben, az asztalitenisz-világbajnoksá­gon képviseli a magyar színe­ket, valamint Sági Tünde és Pethő Mónika sportakrobatá­kat, akik a franciaországi vi­lágbajnokságon sikeresen sze­repeltek. AZ IFJÚSÁG TESTEDZÉSE érdekében sok áldozatot hoz­tunk. így került sor városunk­ban e sportcsarnok építésére is. Büszkék vagyunk arra is. hogy a közel négy év alatt több mint 20 ország sportolói fordultak meg itt, és 12 sport­ágban rendeztünk nemzetközi eseményt. örülünk annak, hogy e sportcsarnok a helyi testneve­lés és sportolás otthonává vált, s a hivatalos órákon, edzése­ken túl sokféle módon, így e kiállítással is szolgálja a test­nevelés ügyét. Ügy véljük, jövőnk, sorsunk alakulását nagymértékben be­folyásolja egész nemzetünk, ifjúságunk egészségi állapota is. Ma is érvényesek Come- nius bölcs gondolatai, aki a szellemileg és testileg egész­séges embert tekintette alkal­masnak arra, hogy igazi ha­zafiként éljen és alkothasson. Az ő szavai és ez a kiállítás — a magyar sport nemzetkö­zileg elismert sikerének ta­nulságos dokumetumai — is buzdítson minden jelenlévőt, minden ceglédit arra, hogy na­ponta tegyen egészségéért, s ha lehetséges, azon túl a vá­ros és a magyar sport sikeré­ért is. IíiSN 0133-2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents