Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-23 / 45. szám

1. Nürnberg—Bremen 1 2. Schalke éí—Leverkusen eta. 3. Dortmund—Bayern München x 4. Hamburg—MünchengUdbach 1 5. Darmstadt—Fortuna Köln 1 6. Karlsruhe—Stuttgarter K. elm. 1. AVellino—Ascoli ?. Brescia—Como 9. Empoll—Atalant* 111. Roma—Internazionale H. Sam priorja—Verona 12. Torino—Napoli 13. Udinese—Fiorentlha 14. Milan—Juventus is. Saarbrücken—Osnabrück Totóeredmények 16. Aachen—Freiburg elmaradt Kiampái* 300. válogatottsága A női csapat érme India ismét sikert hozott a magyar asztaliteniszsportnak. Az 1975-ös Calcuttái világbaj­nokság után most Űj-Delhiben először nyert újból a női vá­logatott világbajnoki érmet. Vasárnap délután a Szovjet­unió elleni negyeddöntőben Kapa mesternégvese Megyei kupanyitány Kapa ezen a találkozón négyszer talált a hazaiak hálójába. Itt éppen ellenfelével, és a bokáig érő sárral csatázik (Hancsovszki János felvétele) A Pest megyei labdarúgók évadja a tegnapi MNK-mér- kőzésekkel kezdődött. A te­rületi bajnokságban játszó öt csapatunk alacsonyabb osztá­lyúaknái vendégeskedett. Az első forduló folytatása, 27 MNK-mérkőzés március 1-jén Budaörsi SC—Érd VSE 0-5 (0-0) Budaörs, 200 néző. V.: Győr. Budaörs: Gádor (Simon) — Kónya. Búzás, Káló, Leno- Vics, Báder, Marosi, Pallag, Obreczán, Végh, Koriba (Vá- radi). Érd: Vígh — Tóka (Otroko- csi), Pánczél. Várnai, Gálvöl- gyi, Sebestyén, Zeidl, Takács. Mészáros, Kapa, Juhász. Változatos, gól nélküli első félidő után a sáros, mély ta­lajhoz jobban alkalmazkodó és nagyobb játékerőt képvi­selő vendégek Kapa mester­négyesével és Juhász góljával megérdemelt győzelmet arat­tak. Jó: Gódor, Búzás, ill. Pánczél. Várnai, Kapa. Bátorfi és Vrbán szenzációs játékkal 3-0 arányú győzel­met .harcolt ki, s függetlenül attól, hogy az elődöntőben a címvédő Kína ellen mi lesz az eredmény, már érmesek, mert mindkét elődöntős bronzot kap. A délelőtti órákban Volper Lászlónak, a női válogatott edzőjének az volt a legfőbb gondja, hogy miként tudja visszaadni játékosai önbizal­mát a szombati, Dél-Korea el­leni 0-3 után. Sokat beszélt Bátorfival és Urbánnal. Az edző igyekezete sikert hozott. Megismétlődött a tavalyi prá­gai Európa-bajnoki döntő (ak­kor, a magyar csapat 3-2-re nyert), most viszont az ered­mény alapján könnyebb volt a győzelem, de csak az ered­mény alapján. Még a magyar női játékoso­kat ünnepelték, amikor a férfiak is készülődtek már az Ausztria elleni találkozóra. Nem maradt titokban, hogy Klámpár Tibor 300. váloga­tottsága előtt áll, sokan gra­tuláltak neki, kissé megille- tődött volt. Klampár hamar elköszönt, Kristonnal és Harczival igye­kezett bemelegíteni az osztrá­kok elleni találkozóra. Kár, hogy nem az 1—8. helyért, ha­nem csak a 9—16,-ért játsza­nak. A jubileum még szebb lehetett volna. Nem tartott sokáig az oszt­rákok elleni férfitalálkozó. Különösen Klampár „bemuta­tója” sikerült igen jól, mert mindkét mérkőzését 300. vá­logatottságát ünneplő játékos­hoz méltó produkcióval nyer­te meg. A ceglédi Harczi is két győzelemmel járult hozzá a sikerhez. Magyarország— Ausztria 5-0. A férficsapatversenyben Magyarország hétfői ellenfe­le Anglia lesz. Ez a mérkőzés már a 9—12. helyért kerül sorra. A hétfőn, helyi idő szerint 16 órakor kezdődő női elődön­tő párosítása: Kína—Magyar- ország, Dél-Korea—Hollandia. A Eőo!aj otthon es idegenben Kézilabdás forgószínpad Két helyen, Budaörsön és Gödöllőn zajlik a kézilabdá­zók megyei teremtornája. A részvevők közül jó néhány együttes más fronton is szere­pel. A Dunai Kőolaj szombati budaörsi két találkozója után délutántól egy otthoni, száz­halombattai tornára volt hi­vatalos. Két újonc is helyet kapott az NB I B-be feljutott együt­tesben, az Elektromosból is­mert sokszoros válogatott Vass Károly, valamint a Budaka- lászból átigazolt Nemes. Szombati vizsga A battaiak szombati egyik mérkőzésüket éppen a kalá­sziakkal vívták. A megyei I. osztályban játszó textiles gárda a második félidőben feljött, kiegyenlített, végül is a Dunai Kőolajé lett a két pont. — Vendég játékvezetők mű­ködnek közre — magyarázta szombaton Kisfalvi István, a Pest Megyei Kézilabda-szövet­ség főtitkára. — Most tartjuk a megyei bí­rók szokásos összejövetelét, amelyre félszáz meghívót küld­tünk ki. A BKV Örs vezér té­ri épületében nemcsak előadá­sok vannak, hanem vizsga is sorra kerül, ötven kérdés megválaszolása a feladat. Eb­ből legalább 40-re kell jól fe­lelni. Aki nem éri el ezt a 80 százalékot, az újabb vizsgára hivatalos. A teremtorna budaörsi cso­portjában még február 28-án, ázaz szombaton is lesz fordu­A világos mezes Kőolaj-játékos megcélozza a budakalászi kaput ló. Gödöllőn most fejeződtek A Váci Forte női csapata lett a gödöllői csoportgyőztes. A vUá­crAo mavhan latrn llnoff na lekmebno ___ valomint a rr ol onVol a b e a küzdelmek. Az Autó csarnokában •A budaörsi csoporthoz tar­tozó két csapat hét közben a Csepel Autó csarnokában ta­lálkozott egymással. Csepel Autó—Tököl 31-12 (nők), Tö­köl—Csepel Autó 28-27 (fér­fiak). Eredmények. Férfiak: Dunai gos mezben levő Greff és Jakujákné — valamint az ellenfél, a Tápió Völgye játékosai — a labda útját figyelik Képek a versenyző alkímiákéi Fafaragó pingpongozó PÉTER ALADÁR mászik kifelé a Berzsenyi-kertből. Niklán. A kert teli érett almával, csak azt kell megvárni, hogy besötétedjen. A fiúcska fején pi­ros svájcisapka, ölében az elcsent al­mával suttyog hazafelé. Ekkor még nem tudja, milyen a nagyvilág. Csu­pán annyit tud, hogy tökre nem szabad pirosat tenni a kártyában. Erre a kocs­ma előtt ácsorgó népek oktatják ki, közben az ő fejére mutogatnak: „Ö, ezek a hatvanas évek...” — sóhajt­hatná el magát Péter Aladár, de nincs ideje a fölösleges sopánkodásra. In­kább elutazik Kaposvárra, s ott meg­nyeri Somogy megye serdülő bajnok­ságát. „Levetettem a kabátomat és pingpongoztam. Utcai ruhában,’’ Íme, ennyi az egész. kólóval felérő ezer olasz biztatja sa­játjait. A csarnok majd szétesik. Az! olaszoknál két villámkezű kínai, igya képlet is egyszerű. „A kis kínai odaállt és agyonvert. A pingpongban ki lehet kapni véres küzdelemben 21-14-re, 21-15-re, nem az számít, mennyire, hány pont különbséggel vernek meg, hanem ahogyan ellapítanak. A végén már nekem szurkoltak az olaszok. Én meg szedtem a bőrt, így mondják ezt a labdaszedőkre. A meccs végén Ma- . gvar -Laci. a CVSE elnöke odajött hoz­zánk és azt mondta; majd jövőre, gye­rekék.” Emiatt Péter Aladár szemben áll va­lami egyesületi emberrel, aki arról faggatja, akar-e sportállásba menni, vagy inkább dolgozna a saját szakmá­Azután oklevéllel a tarsolyában ha- jában. „Sportállás az papíron létező zafelé ballag. Édesanyjával úgy hatá­roznak, megtréfálják az öreg Pétert. „Dugd a hátad mögé az oklevelet,, apádnak majd azt mondjuk, sokszor kikaptál, és csak kilencedik lettéi:” Az öreg Péter elszomorodott. A fiú látta rajta, nem lehet tovább tréfálkozni, itt mindig győzni kell. mert az apja na­gyon akarja a fia sikereit. Ám, amint kiderült a turpisság, az öreggel mada­rat lehetett volna fogatni. 1965-ben va­lami ilyet jelentett a győzelem Péter Aladárnak. Boldoggá tenni azokat, akik otthon szörnyen a lelkűkre veszik az ő kudarcait. 1987-ben a hajdani piros sapkás fiú. immár őszülő hajjal, odaáll az asztal mögé. vele szemben csupa fiatal ver­senyző sorakozik, s mind-mind az ő skalpját akarja. Péter fegyelmezett, nincsenek megjegyzései, mégcsak nem is gesztikulál. Fapofával játssza végig a meccseket, sokszor indokolatlanul ki­mért. A „gyerekek” nem mernek vele kekeckedni. mert még nem tudják az „öreget” lemosni az asztalról. No, jó, klubtársa, Harczi jobb nála, de a fia­talok még nem bírnak vele. Péter nem adja olcsón a bőrét, izzadjanak meg a trónkövetelők. ..Nagyobb a presztí­zsem. mint a játéktudásom Tartanak tőlem. Tudják a nyikhajok. hogy nem akarok mindenáron nverní. lsem a ping- pongasztalnáL sem az élet más terü­letén A mai fiatalok győzzék le a nem odavalókat, de amíg nem tudnak könv- nyedén elbánni velem, addig küszköd­jenek. Tanulják meg. hogy nehéz raj­tam túljutni. Majd ha laposra vernek, odébbállok.” EGY MÁSIK KÉP. Péter Aladárt verik. Teljesen szétverik. A színhely az olaszországi Sant Elpidio Amare 1984-ben. Tízezer vérmes magyar szur­munkaviszony, olyan, mintha dolgoz­nál egv vállalatnál.” Péter Aladár nem „vállalt” sp.ortállást. Pedig valahogy cáak megoldották volna neki is. Mint az élvonalbeli magyar futballcsapatnál, ahol a játékosok, a gyár közgazdasági főosztályának lettek alkalmazottai egy szép napon. Nem azért, mert vajakit zavart volna, ■ ha a sportolók személyi igazolványába ez került volna be: lab­darúgó Vagy asztalitenisz-versenyző. Van. ahogy van, Péter Aladár nem kérte a sportállást. Minek? Volt szak­mája. A mai napig is a ceglédi Lenin Tsz állattenyésztési ágazatának dolgo­zója. ITT JÖN AZ. amikor Péter Aladár faragta a fát. A diófát, mert azt ked­veli a legjobban. Annak nem hasad úgy a szála, mint a fenyőnek. Egy hí­res niklai népművész. Takács Vendel vette rá, hogy próbálkozzék a faragás­sal, adott is neki néhány kifaragatlan díszdobozt meg tányért, gyakoroljon. A minták is tőle vannak. „Könyvekből néztem ki a székelykapukat, azokról másolom át a motívumokat ágyra, szék­re, mindenre. Nem pontosan ugyanazo­kat, a magam kedvére változtatok raj­tuk. Kalotaszegi minták ezek. péter- aladárosan á fába vágva — Cegléden Már ott tart a dolog, hogy itt a város­ban három kiállításom is volt. A ping­pongban egyszer sem volt kiállítás, pedig ott könnyebben ment volna .. Aztán egy másik szenvedély: a vadá­szat. Kz ember több okból vadászhat Lődözhet mondjuk sznobizmusból, vagy azért, hogy főnöke felfigyeljen rá. de ez így túl salamonbélás, a hegedűs bo­hózatból. Péter Aladár mosolyog. ..Ha azt mondom neked, hogy nem sznobiz­musból vadászom, azt úgyse hiszi el senki, úgyhogy írd be nyugodtan, egy sznob vagyok, azért vadászom. Ám ha valójában érdekel a dolog, elárulha­tom, hogy szeretem a puskát, de még ennél is jobban szeretek puskával a vállamon csavarogni.” Csavarogni kiint a határban — ez a summázat. Péter Aladár mutatja a madaras könyvben a szalakótát. „A varacskos disznó, olyan csúnya, hogy már-már szép, de ez a szalakóta — a kékvarjú — olyan szép, hogy az meg már nem is igaz. Egyik-másik személyes jóba­rátom, tudom, hol költenek, ismerem őket, na. Ez a szép ebben az egészben. Sétálgatsz, kószálsz a határban három­négy órát. és senkivel sem találkozol. Nincs hajtás, nem kell rohanni. Csak te vagy ott.” Viszont Péter Aladár nem jár tanfo­lyamra. Mert amikor visszaérkezik a pusztából, akkor edzősködnie kell. Már egy éve, hogy párosbéli társa, Karsai Ferenc elbúcsúzott a csapattól, azóta ő irányítja az edzéseket a Ceglédben. Be­íratták alapfokú edzőire, de ott azt kellene megtanulnia, hogy ki, mikor, hol találta fel a pingpongot, meg hogy milyen a tenyeres és a fonák ütés. Pé­ter Aladár úgy gondolja, mines szüksé­ge rá, hogy ezeket megtanulja. Tudja. Ám edző mégis onnan keli majd, aki kinevezhető lesz. De csak nem akar összejönni a dolog. A játékosok nem fogadnak el akárki papíros embert, egy elsőosztályú csapatnál már illik so­kat tudni a pingpongról. Péter Aladár az érmeket szedi elő. Kársaival az oldalán a belga és az NDK nemzetközi bajnokságon elsők voltak. Magyar bajnokságon kétszer értek el második helyezést, és a tíz év alatt magyarországi első osztályú versenyek­ről több mint hatvanszor tértek haza éremmel. „Én abban az időben kezdtem űzni ezt a játékot, amikor a magyar válogatott egyenlő volt a Jónyer— Klampár—Gergely hármassal. Mellet­tük nemigeft lőhetett labdába rúgni — vagy ütni ? —, úgyhogy soha nem álmo­doztam válogatottságról. Vagy Belez- nay, Börzsei, még korábbról, hajaj, mellettük nem sok keresnivalónk volt. Annak azért nagyon örülök, hogy ez a Harezi-gyerek mellőlünk került oda, ahol most van. A válogatottba.” MAR CSAK az van hátra, amikor Péter Aladár bámul maga elé. Erre csak abban az esetben kerülhet sor, ha nincs saját csapatával versenye valahol. Ha viszont nem játszik a felnőttcsapat, ő elutazik más városokba — a serdülők­kel. Ha egyik sincs, akkor ott a munka­helye, a Lenin Tsz juhászati ágazata. Ám ha nincs munka a téeszben. akkor talán lehetne otthon farigcsálni. Viszont ha ehhez sincs kedve, akkor sétálgat a határban vagy a városban. „Amikor pedig sehová sem visz a lábam, akkor itthon ülök és bámulok magam elé.” Rab László Kőolaj—Csepel Autó 36-21, Tököl—Kossuth KFSE 27-22, Dunai Kőolaj—Budakalász 34-29, Dabas—Nógrádi SE 27-21. F or<c-elsőség Gödöllői eredmények. Nők: Tápió Völgye—GEAC 23-18, Nagymaros—lsaszeg 27-26, Vá­ci Forte—GSC 20-15, Veres­egyház—Tóalmás 25-14. Az el­ső három helyezett — Váci Forte, Veresegyház, GEAC — jutott a március 1-jei buda­örsi döntőbe. Férfiak: GSC—Mogyoród 38-27, Iklad—Túra 31-22, Du­nakeszi VSE—GEAC .27-17, GSC—Nagymaros 32-23, Duna­keszi VSE—Gyömrő 34-26. Ba­lassagyarmat—Veresegyház 32-26, Iklad—Gyömrő 26-23, GEAC—Veresegyház 33-21, Mogyoród—Túra 26-23, GEAC —Gyömrő 31-17, Iklad—Mo­gyoród 30^16. R. L. A jövő évi atlétikai EB»n Kabalafigura: kismadár Liévinben a XVIII. fedett­pályás atlétikai Európa-baj- nokság második versenynap­ján, vasárnap délelőtt Spiegl József, az 1988-as budapesti fedettpályás atlétikai EB szer­vezőbizottságának elnöke tár­gyalt Pierre Dasriaux-val, az Európai Atlétikai Szövetség tiszteletbeli titkárával. Az európai vezérkar kép­viselője elfogadta a jövő évi kontinensverseny kabalafigu­ráját; egy kismadár, s négy­féle változatban mutatkozik: a magasugróléc fölött, súlyt lökve, rajtolva és távolt ugor­va. Ami az ennél „komo­lyabb” dolgokat illeti, a szer­vezőbizottság elnöke március­ban Varsóba utazik, hogy az EB lengyel technikai delegá­tusával a budapesti EB mű­sorát egyeztesse. Ezt május­ban Szófiában az európai szövetség tanácsa hagyja jó­vá. A magyar szervezők újítás­ra készülnek: szeretnék, ha a megnyitóünnepséget már az első versenynap előtt lebo­nyolíthatnák. Így a konti­nensverseny nem volna olyan egyoldalú, mint az eddigiek. A női magasugrásban Sterk biztatóan kezdett (175, 180, 185, 188 elsőre). A 19Í-nek bátortalanul ment neki, há­romszor verte, és kiesett. A 194-en már csak a szovjet Bikova és a világcsúcstartó bolgár Kosztadinova volt eredményes. Aztán a 197 el is döntötte a páros verseny sor­sát — a bolgár atlétanő ja­vára. Az 5 kilométeres gyaloglás­ban Urbanik Sándor, aki szombaton megnyerte előfuta­mát, szépen helytállt. Végig versenyben volt az éremért, végül 19:13:09 perces országos csúccsal lett negyedik. A női 400-on Forgács Judittól sókat várt a magyar szakvezetés. A tatabányai futónő jól is kezdett, 300-ig a 2. helyen állt. Akkor fogták be üldözői, és az utolsó métereken hiába dobta be magát, s próbálta estében „vetődve” megközelí­teni a célvonalat, végül csak 5. lett 52.87-tel. A győzelmet az esélyes szovjet Pinyigina szerezte meg. A férfi 200 m meghozta az EB első világcsúcsát. A ha­zai közönség óriási örömére Bruno Marie-Rosé legyőzte a legjobb külföldit, a szovjet Krilovot, méghozzá az olasz Tilli 1985-ös listavezető ered­ményét túlszárnyalva. A második, helyen Portisch Reykjavíkban, a „Super Chess ’87” nemzetközi sakk­versenyen a harmadik fordu­ló után a mezőny legfiatalabb résztvevője, az 1965-ben szü­letett angol Nigel Short áll az élen, százszázalékos telje­sítménnyel. Portisch Lajos a harmadik fordulóban világossal győzött a jugoszláv Ljubojevics ellen és fél ponttal lemaradva kö­veti Shortot a második he­lyen. Jeges veretlen A U. Dózsa Vasárnap délután bajnoki jégkorongmérkőzésen a Bu­dapest Sportcsarnokban 5000 néző előtt az Ü. Dózsa 6-4-re legyőzte a Ferencvárost. Igazi tét már nem volt, hi­szen az Ű. Dózsa olyan nagy előnnyel vezeti a táblázatot, hogy biztos bajnok. A ferenc­városiak főleg azért „hajtot­tak”, hogy a mindeddig ve­retlen lila-fehérektől legalább pontot raboljanak, ez azon­ban nem sikerült. Az Ű. Dó­zsa végig magabiztosabb játé­kot mutatott.

Next

/
Thumbnails
Contents