Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-20 / 43. szám
H» Hin: 12 oldal MA PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST HEGYEI BIZOTTSÁGI ES i HEGYEI TINICS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 43. SZÄM Ára: 1,80 forint 1987, ■ ■—— ■Cj Budapestre látogat ülanko Renovica Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának meghívására Milanko Renovica, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének elnöke pártküldöttség élén a közeli napokban baráti látogatást tesz hazánkban. Befejeződtek a magyar-olasz kormányfői tárgyalások Törekvés az együttműködésre Lázár Györgyöt fogadta 11. János Pál Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke olaszországi látogatásának utolsó napján, csütörtökön a Vatikánba látogatott, ahol fogadta őt II. ELTŰNNEK K étszáz embernél többnek, akik a kiegészítő üzemág különböző területein dolgoztak, azt mondta a termelőszövetkezet vezetősége, köszönjük az eddigieket, de január elsejétől nincsen munka, rendelés, jövő. A város ipari üzemei ugrottak. Nálunk így ... nálunk úgy ... még az is belekerült a csábítás trükkjei közé, mennyiféle a túlmunka lehetősége. Mégis — közli most csalódott 'képpel a nagy gyár termelési igazgatója — fiaskóval végződött a próbálkozás. Ezek az emberek egyszerűen eltűntek. Érti, eltűntek?! Ügy, ahogyan mondom. A kollégákkal a többi helyen szoros a kontaktus, így tudom, ösz- szesen kilencen jelentkeztek. Nálunk például senki. Egy lélek sem. Dühös? Inkább értetlenül áll a tény előtt.. Már-már hajlandó lenne rejtélyt gyanítani a történtek mögött. Valójában tudja, nincsen semmi titokzatos abban, ami bekövetkezett. Amint a megye egészét nézve sincsen okunk meg- hökkenve állni megmagyarázhatatlannak látszó „eltűnések" előtt. A munkaerő szerkezetében — és ez viszont megyei különlegesség, az országos tapasztalatokkal a legtöbb részterületen szöges ellentétben áll — lényeges átrendeződés megy végbe. Ennek vannak új, eddig szokatlan jellemzői, például a termelőszövetkezetekben foglalkoztatottak számának folyamatos és viszonylag • nagymértékű csökkenése. Hasonlóan az élőbbihez, a megyében a mezőgazdaságban Összesen dolgozók tábora is folyamatosan zsugorodik, 1983 óta 1983 végéig szinte hadseregnyi a veszteség, majdnem negyvenezer ember ... ! Országosan viszont alig egy százaléknyi a kisebbedés mértéke ezen a népgazdasági területen, azaz akár úgy is vélhetnénk, a megyében jelentős munkaerő .szabadult fel, s ment az iparba, az építőiparba, bárhová, ahol hiányoznak az emberek ... csakhogy: a megye iparában, építőiparában is mérséklődött a létszám! Eltűnnek akkor tényleg az emberek? Először is: a megyében általában csökken — és ennek sajnálatos demográfiai okai is vannak — a foglalkoztatottak serege. Fél évtized alatt húszezer főnyi a veszteség. Másodszor: elég ránézni a térképre, s rögtön tudni lehet, szemben az ország bármely más tájával, a megyében lakóknak soha nem lesz gond a kenyér megkeresése. A főváros — a maga ipari, szolgáltatói igényeivel — kimeríthetetlen forrásként kínálja a munkaalkalmakat. A megyéből „eltűnők” java része ezt az utat választja; ismét vagy most először bejáró lesz. A termelőszövetkezeti kiegészítő üzemek körének szűkebbre vonása például kimutathatóan bővítette néhány, általunk megismert településen az ingázók táborát. Amint azt sem tarthatjuk véletlennek, hogy még a főváros közelében is — a távolabbi tájrészekről nem beszélve — azok a települések veszítenek népességükből, amelyeknek rossz, bonyolult, nehézkes, időt rabló a közlekedése. Harmadszor, de korántsem utolsóként, a megyében folyamatosan emelkedik a szolgáltatások területén, valamint az ún. nem anyagi ágakban — mint amilyen például az egészségügy, az oktatás, az igazgatás — tevékenykedők száma. Kezdünk tehát nyomára jönni a titokzatosínak látszó) eltűnéseknek, de a kérdés lényege nem itt van. A lényeg az, hogy ahol annyira várják a másutt felszabaduló munka- vállalókat, ott valóban annyira kelle(né)nek az emberek, mint ahogy azt az érintettek'állítják? Vác néhány gyáránál már eltűnt a kapuk elől a hosz- szú éveken át megszokott felveszünk feliratú hirdető- tábla. Aligha véletlenül, ezek az üzemek a jobbak, tehát az eredményesen gazdálkodók közé tartoznak. Talán éppen azért — azért is —, mert józan számvetéssel mérik fel mindenfajta szükségletüket, közöttük a foglalkoztatottak számáét. Kezdenek rájönni, hogy á több nem okvetlenül több, ha nem pusztán a létszámjelentéseket nézzük, hanem a termelési eredményeket előbbivel összevetve. L apos bölcsesség? Igen, ám a gazdálkodás tele van ilyen lapos, konyhai bölcsességekkel, csak éppen ezek alkalmazása következetlen. Kedveltebb módszer valami roppant bonyolultat keresni, gyanítani és felmutatni mindenre, ami hatásként, tényként nem illeszthető be a szokványos gondolatmenetbe és gyakorlatba. A megye negyedmilliónál több aktív keresője — az ingázók ebben nincsenek benne — mozgását, foglalkoztatás-szerkezeti átalakulását tekintve csupán tükre annak, ami végbemegy — és annak is, ami késik, elmarad. — az ország legjelentősebb régiójában, a fővárost és a megyét magába foglaló központi iparvidéken. Baj lenne tehát, ha ez a tükörkép ítéltetne elsődlegesnek. Az emberek ugyanis úgy tűnnek el, hogy — a másra érvényes mondást átvéve — átalakulnak. S a társadalmi haszonról az dönt, mivé alakulnak át?! Mészáros Ottó Az ír „Dehát nem is csoda, hiszen , . ..... m - miért éppen Írországban ne szénkulonaseg érvényesülne a régi igazság és választói reflex: a bajokért az a felelős, aki kormányoz. Márpedig az ír sziget nagyobbik, déli felén (tudjuk, hogy az északkeleti csücsök, Észak-írország nagyja Ulster néven Nagy-Britanniához tartozik), bizony komoly .bajok vannak.” (2. OLDAL) CvtnBc a xHSfSíét „E - várakozások azt tükrözik, . . _ ... hogy az érintetteknél nem ITSgyGet UK . igazán találnak célba a fővárosban és az ország távoli vidékein élő polgártársaik hol — mint legutóbb — írásbeli, hol szóbeli ellenző nézetei. Csak a környezetvédelem sökdioptriás szemüvegével hiba szemlélődni.” <3. OLDAL) „Jól bevált házikerti, gyógy- »YOramVH . növény például a 150-180 üzletet CSIIBSZISta centiméter magas, lilásrózsa- szín virágú mormályva. Egy száron általában 15—20 virág található. Magiszárítva kilójáért 170 forintot fizet a Herbaria. Egy szezonban, száz hégyzetméteres területen ötven kilót lehet termelni. Szedéskor nagyon sok munka van vele, de egyébként nem igényel különösebb törődést. A körömvirágszirmok kilóját, szárítva 150 forintért vásárolja meg a Herbaria.” (ff. OLDAL) „Akkor ugyanis még az is elérhető közelségben volt, hogy a nagykőrösiek esetleg bekerülnek a B-csoport 1—4. helyezettjei közé. Ez pedig igen előkelő helyezés megszerzését tette volna lehetővé a jövő héten kezdődő (11. OLDAL) Kosarasak részh&$rá$si A képen: II. János Pál pápa fogadta Lázár Györgyöt és feleségét János Pál pápa. A találkozót követően a magyar miniszterelnök Velencébe indult, ahol Veneto tartomány tanácsának elnöke a vendéglátó. Szerdán a magyar kormányfő délutáni, esti programjai a gazdasági tárgyalások jegyében zajlottak. Lázár György ellátogatott az olasz Ipari Újjáépítési Intézetbe (IRI), ahol megbeszéléseket folytatott Romano Prodival, az IRI, az olasz állami ipar. legnagyobb részét összefogó tröszt elnökével. Lázár György ezután az olasz magánvállalkozók szövetségében, a Confindustriá- ban tárgyalt. A szövetség vezető képviselői kijelentették, hogy 90 ezer kis-, közép- és nagyvállalatuk készen áll arra, hogy tovább bővítsék magyar kapcsolataikat. A Minisztertanács elnöke késő délután A. Parravicinivel, az olasz bankárszövetség elnökével tekintette át a magyar—olasz pénzügyi kapcsolatokat. Tegnap délelőtt a magyar kormányfő Róma város polgármesterénél, Nicola Signo- rellónál tett látogatást a Ca- pitóliumban. A polgármester rövid ünnepségen mondott beszédében méltatta a Budapest és Róma közötti kapcsolatokat, megjegyezve, hogy sok a közös történelmi és kulturális elem a két város múltjában. Lázár György válaszában kifejezte meggyőződését, hogy a két főváros közötti kapcsolatök is hozzájárulnak az olasz—magyar együttműködés további elmélyítéséhez. A Vatikánban, a Szent Péter téren levő bronzkapuhoz tíz órakor érkezett a vendégek gépkqcsisora, Lázár György és felesége, valamint kíséretének tagjai egyebek között megtekintették a magyar kápolnát is, A katolikus egyház fejé pontban tizenegy órakor fo- gadta.a Minisztertanács elnökét. A félórás megbeszélésen időszerű nemzetközi kérdésekről. a magyar állam és p katolikus egyház viszonyáról, valamint a Magyar Népköztársaság és a Vatikán kapcsolatairól folytattak eszmecserét. Egyetértettek abban, hogy ezek a kontaktusok rendezettek, azok megőrzésére, továbbépítésére kell a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetni. A magánkihallgatást követően bemutatták a pápának Lázár György feleségét és kíséretének tagjait. Ezután a magyar miniszterelnök Casa- roli bíborossal, államtitkárral találkozott Az eszmecsere során felidézték a Magyar Nép- köztársaság és a Vatikán közötti negyedszázados kapcsolat fejlődésének egyes állomásait, hangoztatták, hogy a továbbiakban is szükség van a különböző világnézetű emberek közötti párbeszéd folytatására. Az egyházi államban lezajlott programok befejeztével a magyar kormányfő különgépé- vel Velencébe repült. A római Ciampinoi repülőtéren Lázár Györgyöt vendéglátója, Bettiim Craxi olasz kormányfő búcsúztatta. Velence megtekintése után a magyar kormányfő és kísérete a Montedison Petrolkémiai Gyár "Portó Marghéra-i gyáregységét, keresték fel. A Minisztertanács elnöke programjának befejezéseként találkozott és kötetlen beszélgetést folytatott Veneto tartomány politikai, gazdasági és kulturális életének vezetőivel. Lázár György háromnapos olaszországi látogatása Velencében ért véget; a kormány elnökének és kíséretének különgépe az esti órákban hazaindult Budapestre. Időközi tanácstagi választások Tizenkét településen A Pest Megyei Tanács február 2T-re időközi tanácstagi választásokat tűzött ki. A megüresedett tanácstagi helyekre a megye tizenkét településén — Aszódon, Csobánkán, Csömörön, Dunaharaszti- ban, Dunakeszin, Erdőkertesen, Érden, Nagymaroson, Mo- noron, Pátyon, Pilisen, Vácott — kell tizennégy új tanácstagot választania a lakosságnak. Örkényi csokicsomagolók Évente mintegy kétezer tonna különféle csokoládé kerül ki az Örkényi Béke Termelőszövetkezet édesipari csomagolóüzeméből. Bátor Istváttné és Horváth Istvánná a gyorsan forgó automata csomagológépbe rakja be, illetve szedi ki a Mari névre hallgató finomságokat. (Hancsovszki János felvétele) Országos elméleti tanácskozás Fontos változások korát éljük A szocializmus fejlődésének időszerű hazai kérdéseiről kezdődött országos elméleti tanácskozás csütörtökön Szegeden, a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Központjának kongresszusi termében. Az MSZMP Központi Bizottságának agitációs és propagandaosztálya, valamint az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága áital szervezett háromnapos konferencián társadalmi, politikai, szellemi életünk jeles képviselői, a téma szakavatott tudósai, párt,tisztségviselők, marxista oktatók, gyakorlati szakemberek vesznek részt. Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetője mondott megnyitót, majd Berecz János, a Központi Bizottság titkára tartotta meg bevezető előadását A szocializmus valósága és fejlődése Magyarországom címmel. A tanácskozás célját megjelölve, időszerűségét indokolva a Központi Bizottság titkára emlékeztetett a társadalomtudományok művelőinek a párt XIII. kongresszusán is megfogalmazott teendőire: sokrétűen és mélyebben kell elemezni társadalmi viszonyainkat, előbbre kell lépni a szocialista fejlődés hazai és nemzetközi tapasztalatainak marxista—leninista elméleti általánosításában. A magyar társadalom — hangoztatta — fontos változások korát éli, s változások láthatók a szocialista világrendszer számos országában. Számunkra különösen fontos a Szovjetunióban megkezdődött átalakulás. A szocialista világrendszer világpolitikai és világtörténelmi tényezővé vált, bebizonyította életképességét, tartósságát, azt, hogy valóságos alternatívát jelent a kapitalizmussal szemben — mondotta a továbbiakban Berecz János. — Kétségtelen, a hetvenes évek második felében és a nyolcvanas évek elején a szocialista világrendszer fejlődése lelassult, a gazdasági növekedés üteme veszített a kapitalizmussal szembeni előnyéből. Világméretű történelmi revans lehetősége villant fel az imperializmus vezető körei előtt. A szocializmus sorsát érintő létkérdés: megfelelően válaszolni erre a kihívásra. Majd arról beszélt, hogy a történelmi tapasztalatok azt mutatják: a népi hatalom legfontosabb feltétele, hogy a párt és a tömegek kapcsolata szoros és bizalomteli, élő, eleven legyen. A politika, a hatalom tartalma mellett azonban rendkívül nagy jelentősége van a hatalomgyakorlás módjának és stílusának. A szocializmus — lényegéből következően — demokratikus hatalom. A szocializmus magyarországi fejlődésének ma a gazdaság a kulcskérdése — emelte ki a Központi Bizott- ság titkára. Az eszmei-ideológiai kérdések széles körét felvető bevezető előadásában Berecz János hangsúlyozottan szólt a párt meghatározó szerepéről. Rámutatott: pártunk sajátos szerepét úgy értelmezi, hogy annak lényege a magyar nép és a szocializmus ügyének szolgálata, és nem az uralkodás. Fontos döntésekhez a párt széles körből igényli a véleményeket, az elgondolásokat, amelyek formálják a kialakuló megoldásokat. Vállaljuk az ezzel elkerülhetetlenül egyiittjáró véleménykülönbségekét, vitákat, de nem mondunk le a „ícétfrontos érzékenységről”. Az MSZMP — mint eddig, úgy ezután is — a szocializmusban és a szocializmusért megvalósuló reformok pártján áll. v Az országos elméleti konferencia plenáris ülése referátumokkal folytatódott. Elsőként Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója tartott előadást Történelmi utunk és a köz- gondolkodás címmel. Berend T. Iván, az MTA elnöke Gazdasági útkeresés és megoldások a szocialista építés magyar gyakorlatában címmel vállalkozott néhány elvi következtetés levonására. Kulcsár Kálmán akadémikus, az MTA főtitkár-helyettese Társadalmi viszonyok és folyamatok a 80- as években címmel foglalta össze mondanivalóját. Lakos Sándor, a Pártélet főszerkesztője Politikai intézmény- rendszerünk működésének hatékonysága címmel tartott referátumot. Benke Valéria, a Társadalmi Szemle szerkesztő- bizottságának elnöke Társadalmi folyamatok, tudati viszonyok, társadalompolitika című referátumával kapcsolódott a bevezető előadáshoz. Az országos elméleti tanácskozás pénteken szekcióüléseken folytatja munkáját.