Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-18 / 41. szám
6 1987. FEBRUAR 18., SZERDA Jogi tanácsok A gyesről visszatért anya fizetésemelése* Egyetemista gyermek tartása f A muitkál- taté felei a hamis véleményadásért • A tar» tási szerződés átváltoztatása Édes perek sorozata Négercsók kontra Ördögszem £ A tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról al- f kötött törvény még mindössze háromesztendős, és nem ^ sok ilyen természetű per volt mind ez ideig Magyar- ^ országon. Várhatóan útmutató jellegűek lesznek tehát ^ annak a tárgyalássorozatnak a tanulságai, melyek — ^ két Pest megyei termelőszövetkezet vitája alapján — ^ a Fővárosi Bíróságon születnek. • A Pest Megyei Hírlap február 11-1 számában Brigitta jeligéjű olvasónknak adtunk tanácsot. A válaszunk egy része nyomdai okokból nem jelent meg, ezért a kérdést és az arra adott feleletet megismételjük. A gyesről visszatért dolgozó nő jogosult-e a társai részére időközben megállapított fizetésemelésre? — kérdezte olvasónk. A dolgozó nőt, aki gyesről visszatér korábbi keresetének megfelelő díjazás illeti meg. A vállalat tehát a távolléte alatt bekövetkezett bérrendezésekre (bérfejlesztésekre) nem köteles tekintettel lenni. Jogszabályaink azonban úgy rendelkeznek, hogy „ha a gyermekgondozási szabadságról visszatért anya bérezése — képessége, a teljesítménye alapján — nem felel meg az ugyanilyen munkakörben, vagy teljesítmény mellett dolgozó keresetének, törekedni kell az elmaradás mielőbbi felszámolására.” O F. T. monori lakos munkahelyet kíván változtatni. Korábbi főnökével azonban nézeteltérése volt, és ezért attól tart, hogy a vállalat valótlan véleményt ad róla és emiatt esetleg nem fogják alkalmazni. Megnyugtathatjuk olvasónkat, hogy a valótlan tartalmú tájékoztatásért a munkáltató felelős. Abban az esetben, ha tehát a téves adatokon alapuló jellemzés, tájékoztatás a munkavállalásban, vagy valamilyen hivatás, munkakör betöltésében, vagy elérésében a dolgozót akadályozza, a vállalat felelősséggel tartozik. A kártérítést áz követelheti, akit volt munkáltatója valótlan állítása miatt vagyoni hátrány ér. Ezen túlmenően igénye lehet a megsértett jó hírnevének helyreállítására. A vagyoni kártérítés összegénél azt a veszteséget kell meghatározni, amely a dolgozót amiatt érte, hogy csak kisebb jövedelmű munkakörben tudott elhelyezkedni a téves információ miatt. Ha a téves jellemzés miatt tényleges vagyoni kára nincs, nem vagyoni kártérítésként pénzbeni kárpótlást követelhet az őt ért eszmei érdeksérelem kiküszöbölése, vagy csökkentése végett. • Tizenöt éve váltam el feleségemtől, azóta rendszeresen, pontosan fizetem lányom után a tartásdíjat. Második házasságomból két kiskorú gyermekem van. így az anyagi helyzetünk nehéz. Most tudtam meg, hogy a lányom egyetemre jelentkezett. Köteles vagyok-e a tartásdíjat fizetni az egyetemi tanulmányok alatt is? — kérdezi Vácról S. K. Általános szabály az, hogy az életpályára előkészítő főiskolai, egyetemi tanulmányok idejére a szülőt tartási kötelezettség terheli. Jogszabályaink azonban tekintettel vannak a tartásdijat fizetők személyi körülményeire is. A szülő ugyanis csak a kiskorú gyermekét köteles saját szükséges tartásának rovására is eltartani. A főiskolai, egyetemi tanulmányok a gyermek nagykorúságának idejére esnek, tehát az az elv az irányadó, hogy a munkaképes nagykorú gyermeket a szülő nem köteles eltartani. ha ez a saját szükséges tartását, vagy a kiskorú gyermekének tartását veszélyezteti. A főiskolai, egyetemi tanulmányok folytatása esetén tehát meg kell vizsgálni, hogy milyenek a tartásra kötelezett szülő kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyai, és őt milyen további anyagi kötelezettségek terhelik. A munkaképes nagykorú gyermek részére — szükséges tanulmányainak folytatása idejére — fizetendő tartásdíj mértéke szempontjából a gyermek szükségleteit, a tartásra köteles szülő teherbíró képességét, továbbá azt kell figyelembe venni, hogy a másik szülőtől mennyiben várható el, hogy ő is hozzájáruljon a továbbtanulás költségeinek fedezéséhez. A tartásdíj mértékének meghatározásakor számításba keil venni mindazt a támogatást, amit az állam, a társadalom nyújt (ösztöndíj, szociális segély, stb.), továbbá a gyermek esetleges rendszeres jövedelmét (pl. korrepetálásból eredő rendszeres jövedelem, stb.) és a gyermek vagyonát. Mindezen körülmények gondos mérlegelésével kell elbírálni, tehát, hogy adott esetben a gyermek részére a szülő tartásdíj fizetésére kötelezhető-e, avagy sem. • H. S.-né gyömröi olvasónk tartási szerződést kötött a szomszédasszonyával. Az eltartott betegségénél fogva egyre érzékenyebb, sértődékc- nyebb lett, és gyakoriak a ci- vódásolc. Át leliet-e váltani a tartási szerződést? — kérdezi. A tartási szerződésnek az a célja, hogy az eltartó saját háztartásában nyújtson természetbeni ellátást az idős rászorult személyek részére, akik ennek fejében vagyoni ellenszolgáltatást adnak. Gyakran előfordul — mint olvasónknál is —, hogy a szerződő felek közti bizalom megszűnése és az állandó feszült viszony miatt a természetben való tartás lehetetlenné válik. Ilyen esetre rendelkezik úgy a törvény, hogy bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés átváltoztatását életjáradéki szerződéssé. Az átváltoztatás ideiglenes jelleggel is történhet. Erre általában akkor van lehetőség, ha a felek a szerződési kötelességüket teljesíteni akarják, de valamilyen rajtuk kívül- eső körülmény (pl. betegség) miatt erre nem képesek. Előfordulhat azonban, hogy a végleges áttérés a pénzbeni ellátásra az idős eltartott érdekeinek nem felel meg. A járadék a létfenntartásra ugyan elegendő, de a betegsége miatti gondozást fedezni nem tudja. Ilyen esetben a bíróság az áttérést nem engedélyezi, hanem a célját vesztett szerződést megszünteti. Ebben az esetben gondoskodik a felek megfelelő kielégítéséről, melynek során úgy dönt, hogy az egyik fél se jusson indokolatlan előnyhöz, de hátrányt se szenvedjen meg nem érdemelten. Nem hoz tehát olyan ítéletet, amely miatt az eltartott az általa kapott szolgáltatások visszatérítése után létalapjában veszélyeztetve lesz. Mindezeket mérlegelve döntsön olvasónk, hogy vállalja-e a szerződés felbontásával járó esetleges hátrányokat, vagy tisztázva a nézeteltéréseket, ÜJ JOGSZABÁLY született a szociális gondozásról. Az intézmény alapvető feladata természetesen nem változott. Azokat kell segítenie, akik életkoruk, egészségi állapotuk miatt olyan nehéz helyzetbe kerültek, hogy a társadalom segítségére szorulnak. A területi szociális gondozás egyik formája az idősek klubja. A szállást biztosító idősek klubja kétféle lehet: idősek hetes otthona (ez egész éven át folyamatosan üzemel) és a külterületen élők időszakos otthona. A területi szociális gondozás keretében igénybe vehető a szociális étkeztetés és a legelesettebbek számára biztosított házigon- dozó-szolgálat. A szociális gondozási formák egységét, irányításának összhangját egy területen belül, a gondozási központban fogják megoldani az illetékesek. A szociális gondozásba vételt nemcsak a rászorulók kérhetik, hanem, a nehézségekkel küszködő ember körülményeit ismerő állami, társadalmi és egyéb szervek, s a lakóbizottságok, egyéb lakó- közösségek is javasolhatják. Természetesen a gondozásba vételhez kell az érintett hozzájárulása is. eredeti formájában folytatja a vállalt kötelezettségek teljesítését. • B. I.-né nagykőrösi adminisztrátor házasságát felbontotta a bíróság. Olvasónk volt férje a közös lakás tulajdoni hányadát a volt feleségének átadta, és a lakásból elköltözött. Kcll-e illetéket fizetnem? — kérdezi. A házassági vagyonközösség megszűnése esetén a vagyonszerzési illetéket a felek tulajdonába jutó vagyon értékkülönbözete alapján kell kiszabni. Az értékkülönbözetet a közös vagyon értékének figyelembevételével kell megállapítani. Az értékkülönbözet után a vagyonszerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Lakástulajdon megszerzése esetén ennek mértéke a forgalmi érték alapján számított értékkülönbözet 2%-a. Előfordulhat olyan eset is, hogy valamelyik fél a közös vagyonból azért kap nagyobb részt, mert a közös tartozásból is többet vállalt át. Ebben az esetben, ha az átvállalt tartozás összege az értékkülönbözetet kiegyenlíti, illeték kiszabásának nincs helye. • öt éven keresztül gondoz- tam nagynénémet, aki többször elmondta, gondoskodásom fejében mindenét rám hagyja, s erről végrendeletet is készített. Nagynéném a közelmúltban elhunyt. A végrendeletet hiába keresem, valószínűleg a korábbi festés során keveredett el. Megkaphatom-e az örökséget végrendelet hiányában? — kérdezi H. J. Vecsés- ről. Ha a végrendelet a végrendelkező akaratán kívül eső okból megsemmisül, vagy egyébként nem található meg, de a hagyatéki eljárás során valamennyi érdekelt elfogadta a végrendelet meglétét, tartalmát, valamint azt, hogy a végrendelet a törvényben meghatározott alakszerűségek meghatározásával jött létre: a közjegyző az egybehangzó nyilatkozatok alapján teljes hatállyal átadja a hagyatékot a végrendeleti örökösnek. Ha viszont ez az egyetértés nincs meg, a végrendeletet nem létezőnek kell tekinteni, és a törvényes öröklés szabályai érvényesülnek. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk a Bp. VIII., Blaha Lujza tér 3. sz. alatt. MIVEL a jogszabály arról is rendelkezik, hogy a gondozásba vételnél a kedvezőtlenebb szociális helyzetűeket előnyben kell részesíteni, sajnos ez a helyek véges számára enged következtetni. A területi szociális gondozásért a gondozottnak térítési díjat kell fizetnie. Nem állapítható meg térítési díj, ha a gondozott havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét. Amennyiben a gondozott más személy eltartására köteles, a térítési díj alapja az egy főre jutó jövedelem. Amikor gondozottról beszelünk,, általában idős emberekre gondolunk, pedig nem szabad megfeledkeznünk a fiatal rokkantakról sem, akik állapotuk miatt kerülnek olyan helyzetbe, hogy gondozásra szorulnak, ugyanakkor kiskorú gyermekükkel szemben lehet tartási kötelességük. A TÉRÍTÉS havi összegét a gondozott jövedelmi viszonyai, valamint az igénybe vett szoláltatások alapján a gondozási központ vezetője havonta utólag állapítja meg. A térítési díj hat hónapnál hosszabb időre visszamenőleg csak akkor állapítható meg, Habos csokoládé A pereskedés egy, illetve két habkönnyű, csokoládébevonatú édesség; a Négercsók és az ördögszem gyártása miatt folyik az abonyi Új Világ és a fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet között. Ám ami az előzményeket illeti, újítási per és szabadalmi vita volt már korábban is a Négercsók körül. Mindez pedig szorosan egybetartozik jelenlegi témánkkal. Az abonyiak 1980. július elsejétől készítik a Négercsókot, melynek népszerűségére — valamennyien ismerjük a tévéreklámot — már sok pénzt költöttek. Tegyük hozzá rögtön azt is, hogy nemhiába, hiszen az édesség nagyon népszerű, amit jól mutat, hogy a termelőszövetkezet évi kétszázmilliós árbevételéből ez száztízmilliót jelent. És ha azt is figyelembe vesszük, hogy tíz évvel ezelőtt még ötvenmillió volt az árbevételük, egyértelművé válik, fontos számukra ennek a cikknek a gyártása. Sajátos dolog, hogy a finom kis csokoládégömbök hazai meghonosításában nem édesipari szakembernek jutott a fő szerep, hanem Gerle Jánosnak. a vecsési Ferihegy Termelőszövetkezet egykori főkönyvelőjének, ö tanulmányozta évekkel ezelőtt egyik nyugat-európai útján a gyártást, és vette fel a kapcsolatot Telekessy József édesipari üzemmérnökkel, a szakmai kivitelezésre vonatkozóan. Több termelőszövetkezettel tárgyaltak, majd végül Abonyban kötöttek ki, ahol berendezkedtek a gyártásra. Előbb csak egy, A magyar állampolgárok gyógyító-megelőző ellátásáról szóló jogszabályt módosította a 2 1987. (I. 31.) EüM sz. rendelet. Az állategészségügyi szabályzat kiadásáról szóló 28/1981. (XII. 30.) MÉM sz. rendelet ugyancsak módosításra került. A pénzintézeti, valamint a takarékszövetkezeti dolgozók munkabéréről szóló korábbi ha a fizetésre kötelezett jövedelmi viszonyait eltitkolta. vagy arról hamis tájékoztatást adott. Ha a gondozott jövedelmi viszonyaiban olyan változás következett be, amely a fizetési kötelezettségét megváltoztatja, a gondozott nyolc napon belül köteles bejelenteni a gondozási központ (vagy az idősek klubja) vezetőjének. A térítési díj összegének mérséklésére, elengedésére lehetőség van a gondozott körülményeinek negatív változása esetén (például betegség, haláleset stb.). A MÉRSÉKLÉS, illetve a növelés mértékét százalékos arányban kell meghatározni; akármennyire kedvezően alakulnak valakinek a körülményei. a növelés a száz százalékot nem haladhatja meg. A térítési díj megállapítása, illetve mértéke ellen a felügyeletet gyakorló tanács végrehajtó bizottsága szociális feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez lehet fellebbezni. Ezt 15 napon belül elbírálják és értesítik a fellebbezőt. A térítési díjat a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig kell a gondozási központ vezetőjének befizetni. Dr. K. É. Dánjából vásárolt gépsoron, majd két évvel később, a nagy kereslet kielégítésére, még egy gépsort csináltattak a bélmegyeri Üj Barázda Termelőszövetkezetnél, melynek alvállalkozója. a Hidromatic gmk végezte a munkálatokat. És ami a továbbiakban lényeges lesz, ekkor a szerződésben azt is kikötötték, hogy a gyártó cég a gépsor műszaki adataira vonatkozóan senkinek információt nem adhat, a tervezés kizárólagos felhasználási joga az abonyiaké. Az úiítók pénze Miközben már javában folyt a termelés, és az ország apra- ja-nagyja Négercsókot eszegetett, az érdekelteknek sok keserűség is jutott. Az öttagú újítócsoport — melynek az időközben Abonyba szerződött Gerle János volt a vezetője — ugyanis csak pereskedés útján, a Ceglédi Bíróság jogerős ítéletével kapta meg a korábban megállapított — évi hasznos eredmény négy százaléka — 773 ezer forintos újítási díjat. Ám röviddel utána, hogy megszületett az ítélet, az újítók a Négercsók gyártási eljárását benyújtották a Találmányi Hivatalnak, és 1984 októberében megkapták rá a szabadalmat. Ennek alapján a Pest Megyei Bíróságnál pert indítottak a találmányi díj — hatmillió forint! — megfizetéséért az abonyi termelőszövetkezet .ellen. Ez a per jelenleg szünetel, mivel az Űj Világ Tsz találmánymegsemmisítési indítványt adott be a Találmányi Hivatalnál, melyre még eddig nem érkezett válasz. ÁBMH-rendelkezések is megváltoztak. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke rendelkezést adott ki az 1987. évi termékforgalomról. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1987. 3. számában jelentek meg. Az Elnöki Tanács 1987. évi 2. számú törvényerejű rendeleté alapján a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőt megillető szabálysértési jogkört I. fokon a fővárosi, megyei felügyelő, II. fokon az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség gyakorolja. A vasúti árufuvarozási szabályzatot módosította a 2/1987. (II. 9.) MT-rende!et. A munkaviszonyra vonatkozó szabályok alkalmazását a 3/1987. (II. 9.) MT sz. rendelet alapján a munkavédelmi és munkaügyi felügyelet ellenőrzi.. A felügyelők jogköréről a 4/1937. MT sz. rendelet tartalmaz előírásokat. A közlekedési miniszter 1/1987. (II. 9.) KM számú rendeleté módosította a belföldi távolsági személyszállításról szóló jogszabályt. A közlekedési építmények építésfelügyeletéről a 2/1987. (II. 9.) KM sz. rendelet tartalmaz előírásokat. A sertések brucellózistól, leptospirózistól és Aujeszky- féle betegségtől való mentesítéséről és ennek pénzügyi feltételeiről megjelent a 2/1987. (II. 9.) MÉM—PM együttes rendelet. A takarékszövetkezetek jövedelem- és keresetszabályozósáról szóló jogszabályt az 5/1987. (II. 9.) PM sz. rendelet módosította. A népesség-nyilvántartásról szóló jogszabályok végrehajtásáról intézkedik az 1/1937. (II. 9.) KSH-rendelkezés. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1987. évi 4. számában találhatók. Kereset és ellenkereset, per és szabadalmi vita tehát már bőven volt addig is, ám az igazi riadalom akkor lett Abonyban, amikor, tavaly a fótiak elkezdték gyártani^ a Négercsókhoz megtévesztően hasonló — Ördögszemet. A forma, a csomagolás, a csokibevonat. a habkészítmény állaga ugyanaz, csak a töltelék ízesítése különbözik valamelyest a másik édességtől. Nem volt nehéz kideríteni, hogy a gyártó gépsort kivitelező cég a bélmegyeri Üj Barázda Termelőszövetkezet, illetve a Hidromatic gmk. És ami az abonyiaknak ugyancsak nem tetszett, a kérdéses gépsort karbantartó szerelőjüket. Csiga Gézát a fótiak meghívták három napra, az új gópspr beüzemeléséhez. Kizárták a termelőszövetkezetből a szerelőt, aki a munkaügyi bíróságon támadta meg a döntést. Egy érdekes adat az ott készült jegyzőkönyvből: Csiga Gézának az említett háromnapos munkájáért tizenkétezer forint honoráriumot fizettek. Ezek után Csiga Géza átment karbantartó szerelőnek Fótra, és jelenleg már ott dolgozik a lánya is, aki korábban mint cukrász vett részt a Négercsók gyártásában. Piaci rivális Az abonyi Űj Világ Termelőszövetkezet pedig múlt év szeptemberében keresetet nyújtott, be a Fővárosi Bírósághoz,- (a Hidromatic gmk fővárosi illetőségű) a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló 1984. évi törvény alapján. Keresetükben kérik a gyártó céget egymillió négyszáz- ezer forintos kártérítésre, továbbá arra kötelezni, hogy a berendezés műszaki adataira és a tervezésre vonatkozóan a továbbiakban másnak ne szolgáltassanak információt. Kérik továbbá azt, hogy a bíróság tiltsa el a fóti Vörösmarty Termelőszövetkezetet a tervrajzaik alapján készült berendezés alkalmazásától, és fenntartani kívánják azt a jogukat, hogy az édesség iránti esetleges keresletcsökkenés miatt kártérítést követeljenek tőlük. A Vörösmarty Termelőszövetkezet ezzel szemben azzal védekezik, hogy a termék, melyet Ördögszem néven készítenek, nem teljesen azonos a Négercsókkal, mert ők áj ízeket kísérleteztek ki. A csomagolóanyag ugyanaz, de a hazai forgalomban ez kapható. Az édesség formája, állaga pedig nem új; a szomszédos Ausztriában már évek óta forgalmazzák. Utalnak továbbá arra is, hogy a jelenleg hazánkban kapható konzervipari termékek tizenhét. nagyobb konzervgyár termékei, de a vásárlók számára csak a címke alapján megkülönböztethetők. Az ördögszemre pedig a Négercsóktól elütő címkét ragasztottak. A bélmegyeri termelőszövetkezet, illetve a Hidromatic pedig arra hivatkozik, hogy a szóban forgó gépsor gyártása nem tervezésen alapszik, hanem az abonyiak birtokában lévő dán édesipari gépsor lemásolása. S mint ilyen nem önálló szellemi tevékenységnek az eredménye, Így tehát nem jogvédelem alá eső szellemi alkotás. Állításuk szerint a hazai édesiparban sok azonos elv alapján működő gépsor van és jelenleg is rendelkeznek hasonló svéd műszaki leírást tartalmazó prospektussal. Mint keresetükben írják, a fótiak számára hasonló rendszerű, de műszakilag különböző gépsort készítettek, mint az abonyiaké. Már lezajlott a Fővárosi Bíróságon az első tárgyalás, melyen műszaki szakértői vizsgálatot rendeltek el. A szakértő meghallgatása után döntenek a továbbiakról. Gál Judit Módosítások a szabályiéiba» A területi szociális gondozás Tíz nap rendeletéi
