Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-03 / 28. szám
1987. FEBRUÁR 3., KEDD 3 A gödöllői áruházban is megkezdődött a téli vásár. A 40 százalékos árkedvezmény hatására az első nap is sokan megfordultak a konfekcióosztályon (Folytatás »2 7. oldalról) alappal készülitek fel a téli vásárra. A sláger itt is a női és a gyermekcsizma, de nagy a forgalom a méteráru- és a nőikonfekció-osztályon, és sokan keresik a bakfis- és kamaszpulóvereket is. Tavaly a legtöbb árut 30 százalékkal árazták le, az idén viszont jóval több 40 százalékos árengedményei áru szerepel az ajánlatok között. A legtöbben az első három nap során fordulnak meg az áruházban, keddre például 1,2-1,3 millió forintos forgalmat Várnak, Tart a vásár a Pest Menyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat Népköztársaság úti divatboltjában is. Itt főként a konfekciórészleg és a bőrdíszművesek gyártmányait hozzák forgalomba. Határozott népszerűségnek örvend a szép és nem szériaholmit kínáló kis üzlet. Ilyenkor, ár- engedményes időszakban pedig, amíg a készlet tart, szinté folyamatos a vevősereglet a fogassorok között.-r-. Áz elmúlt év folyamán öt és fél millió forintos forgalmat bonyolítottunk le — említi az üzlet vezetője, Kővágó Pálné. — A szoknyákat, amelyek itt láthatók, a ceglédi, abonyi, monori, dabasi, nagykátai varrodák készítik. Az árengedmény nálunk nem jelent bóvlit, divatjamúltsá- got. Mindössze annyit, hogy a meglévő cikkek' egy részét, amelyeken gyorsabban szeretnénk túladni, ilyenkor „leszázalékoljuk”. A konfekciósok általában a külföldi modellek mását küldik a mintaboltba. A kéthetes akcióba természetesen bekapcsolódtak az áfészek is. A Dél-Pest Megyei Afész ceglédi Skála Áruházában szintén korábban nyitottak a vásár első napján. Itt 4.5 millió forint értékű cipőből, csizmából, konfekcióból, méter- és kötöttáruból, kabátból válogathatnak a vevők — akik tegnap a vártnál jóval kisebb számban keresték te! az üzletet. — Csak a rossz közlekedés lehet az oka — tűnődik Biró Ferencné igazgató —. nehéz eljutni hozzánk a környező falvakból, tanyákról." De a kedd ' piacnap, akkor talán többen jönnek. Az áru nagy része nálunk is elfogy az első napokban, így szerintem észszerű leapt, ha csak egy hétig tartana ez á vásár. Jövőre talán be is fogjuk vezetni, mert mostanában egyik akció a másikat éri, nem ez az egyetlen alkalom, amikor engedményes cikkeket lehet venni. Centrum-hétfő ide, Skála- ksdd oda, a téli vásár azért hagyománynak számít. Sokan már a jövő télre gondolva sorakoznak, tolakodnak a pultok előtt. Lehet válogatni, tizennegyedikéig még van idő. Mörk Leonóra Mindenki másképp csinálja — csöngött a fülünkbe az ismert sláger, ahogy Dunakeszin, a lakótelepen az áruház téli vásári kínálatát szemléltük. Míg sok helyütt a szünnap ellenébe is kinyitottak, itt valami egész rendkívüli újítást találtak ki. Meghirdették az engedményes akciót, majd a plakát alatt Mái ajánlatunk címszóval a következő eredeti ötlettel hívják föl magukra a figyelmet: Elnézést kérünk, leltározunk t Mi pedig gratulálunk — hiszen Dunakeszin valóban másképp csinálják ... (Vimola Károly felvétele) A szoknya már megvan, most egy pilisszentiváni táskát választ Kővágóné segítségével a vevő Korszerűtfen műszerek KNEB-vizsgálal A VI. ötéves terv időszakában csaknem megduplázódott hazánkban az orvosi műszer- vágyon, azonban még mindig kevés a magas színvenalú gyógyítómunkához nélkülözhetetlen, korszerű berendezés — állapította meg az egészségügyi intézmények műszerei látását értékelve a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jelentése. amit a közelmúltban a Minisztertanács is megvitatott. A betegellátás színvonalának e meghatározó elemét vizsgálva a főváros és 13 megye népi ellenőrei 414 egészségügyi intézményt kerestek fel, s csaknem négyezer, nagy értékű orvosi műszerről készítettek felmérést. A műszerellátás átfogó vizsgálata feltárta, hogy az orvosi készülékek beszerzése, a műszerpark korszerűsítése jelentős nehézségek elé állítja az intézmények többségét. A szűkös fejlesztési források miatt általában arra kényszerülnek, hogy az elavult, gyakran erősen leromlott berendezéseket is üzemeltessék. Ennek megfelelően a műszerpark folyamatosan elöregszik. Azonban nemcsak a pénzhiány hátráltatja a megfelelő készülékek beszerzését. A felmérés tapasztalatai bizonyítják, hogy a hazai gyártók és forgalmazók többsége nem fordít kellő figyelmet termékeik bemutatására, megismertetésére • az egészségügyi intézmények pedig nem rendelkeznek megfelelő áru- és piacismerettel, így gyakran a szerény fejlesztési forrásokat sem a legszükségesebb és a legmegfelelőbb berendezések megvásárlására fordítják. Ami a műszerek minőségét illeti; több hazai készülék már a beszerzéskor korszerűtlen, illetve a folyamatos használtra alkalmatlan volt Az igazi vadász ilyenkor nem vadászik Legyengült állatok az erdőn A szokatlanul havas, hideg tél nemcsak az embert teszi próbára, nem kizárólag hétköznapi életünkbe» okoz fennakadásokat. Meg- sínylik a rendkívüli időjárást a vadon élő állatok is: nehezen jutnak táplálékhoz, s a téli erdő, a fagyott hó számtalan veszélyt rejt a legyengült állatok számára. Közöltünk már riportot arról, hogy a vadászok, az erdőgazdaságok milyen nehéz körülmények között próbálták meg eljuttatni a takarmányt az erdő vadjainak. Mit tesz ilyenkor egy igazi vadász? Erről kérdeztük Ke menes Miklóst, a Magyar Vadászok Országos Szövetsége Pest megyei intézőbizottságának propagandistáját. — Az igazi vadász ilyenkor nem vadászik. Sokkal fontosabbnak tartja a vadállomány védelmét, az életet jelentő táplálék eljuttatását az erdőkbe. Az idei kritikus tél súlyosan érintette a megye vadásztársaságait is, s elsődleges feladatuknak a vadvédelmet tekintették, amihez intézőbizottságunk minden segítséget megadott. Ez idén a szokásos fiái nagyobb erőfeszítéseket igényelt, de a társaságok minden tőlük telhetőt megtettek. — Az elmúlt héten éppen etekről a tennivalókról tárgyalt a börzsönyi Honvéd Zrínyi Vadásztársaság. Milyen mérleget vonhattak az eddigi munkáról? — Összesen mintegy 150 tonna különböző takarmányt szállítottak ki a vadetetőkbe. Természetesen a társaság maga nem lett volna képes megbirkózni a feladattal. A termelőszövetkezetek, a gazdaságok segítettek a szállításban. Közülük is kiemelkedik a gödi Duna Menti Tsz, több társaságnak, elsősorban a nagyva- dasoknak adtak gépeket és takarmányt. A járművekre, gébekre különösen nagy szükség volt, hiszen csak óriási nehézségek árán lehetett utat törni az erdőben. Ez nemcsak az élelem szállításához elengedhetetlen, de ahhoz is, hogy a vad mozogni tudjon a fagyott hótorlaszok között. — Csak a hideg és a hó jelent ilyenkor veszélyt az állatoknak? — Sajnos nem. Ezért kérjük a lakosság és a telektulajdonosok türelmét. Kiránduló csoportok gyakran szabadon engedett kutyákkal járják az erdőt. Az ebek által megzavart, rohanásra kényszerí- tett vad hamar elveszti erejét, vízhez jutva nagy meny- nyiséget vesz magához, s ez könnyen tüdőgyulladáshoz, az állat pusztulásához vezethet. De találtunk olyan állatot is Ez erdőn, amit kutyák pusztítottak él. — Arról van-e már pontos képük, milyen mértékű volt a vadhullás a zord időjárás következtében? — Átlagosnál nagyobb elhullást eddig nem tapasztaltunk. De ezt csak február vé gén, március elején lehet pontosan felmérni, akkor derül csak ki; hány legyengült állat nem tudta átvészelni a telet. A hivatásos vadászok természetesen ilyenkor is járják az erdőt, s bizony a nagyon gyenge, beteg állatot — amiről bi zonyos. hogy nem éri meg a tavaszt — kénytelenek kilőni Bízunk benne, hogy erre nem sok esetben lesz szükség. Talán enyhül az időjárás is, a társaságok pedig kellő meny- nyiségű takarmánnyal rendelkeznek. — Mivel foglalkoznak meg a vadásztársaságok ilyenkor a vadvédelmen kívül? — Bármennyire is ez a legfontosabb feladat, azért másra is figyelmet fordítunk. Elindítottunk például egy kutatási programot, aminek a lényege, hogy szarvasegyedek megjelölésével — több éven keresztül — figyelemmel kísérjük ennek a vadnak a mozgását a Börzsönyben. A tapasztalatok alapján szakszerűbbé, hatékonyabbá lehetjük a vadetetést. a vadkárok megelőzését. Ugyanakkor állattani, vad- biológiai vizsgálatokat is végzünk. A megjelölés miatt elkábított állatokról súly- és nagyságadatokat jegyzünk föl, ezeket a későbbi elejtés során összevetjük az akkor mért értékekkel. Mindezeken kívül bekapcsolódunk a környezetés természetvédelembe is. Vadászaink vizsgát tesznek a legfontosabb tudnivalókról, hogy ők is szolgálhassák mindany- nyiunk közös érdekét, a tér mészet védelmét. ' M. N. V. Vöröskeresztes-számadás előtt megújulni Ötesztendős számadásra, tisztújításra készül a Magyar Vöröskereszt, idén decemberben lesz a VII. kongresszusa. Most melyek a humanitárius szervezet legidőszerűbb tennivalói? — kérdeztük Aranyosi Lászlótól, a Vöröskereszt Pest megyei vezetőségének titkárától. — Elkezdődött már a mérlegkészítés, s ennek első fordulójában nemcsak eredményeket, hanem aggasztó tendenciákat is találtunk. — Konkrétan mire gondol? — Például árrá, hogy az előző kongresszus óta eltelt csaknem öt évben tevékenységünk — Pest megyében 80 ezer 677 felnőtt és ifjú, valamint a 25 ezer 91 általános iskolás vöröskeresztesről van szó — külső feltételei erőteljesen megváltoztak, s az új helyzet sok tekintetben rosz- szabb a réginél. Megnőtt a társadalmi segítségre, támogatásra szorulók száma, főleg az idősek, nagycsaládosok körében, ugyanakkor csökkent a segítem tudók ideje, az emberék az elért élfetszínvonal megtartása érdekében napjaik nagyobb részét szentelik a többletjövedelem-szerzésre. Csökkent a pihenésre, regenerálódásra, önképzésre, művelődésre fordított szabadidő is. A munkaidőalap véde'me például megnehezítette a véradások szervezését, s az egészségügyi ismeretterjesztésnek egyik gátja lett, hogy az emberek kevésbé érnek rá. — Érzékelhetők a következmények? — De még mennyire! Hiszen 1983-ig egyenletesen növekedett, azóta viszont kétezerrel csökkent a tagságunk. S e mögött a szám mögött az húzódik meg: körülbelül 10 ezer vöröskeresztes távozott és 8 ezer -— zömmel fiatal — ember lépett a helyükre. — Miként alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez a humanitárius szervezet? — Tény, hogy mi «em ragaszkodhatunk a régi munkamódszerekhez, a régi tartalomhoz. Csak néhány példát: egyszerűsítettük a testületi munkát, ritkítottuk az ülése két, csak a feltétlenül döntést kívánó ügyekben hívjuk össze a vezetőségeket. A korábbi gyakorlat az volt, hogy a titkárok utaztak a területi vezetőséghez. Ez például Vácott 140 tisztségviselő oda-vissza utazását jelentette. Most tájolnak az információcsere érdekében a vezetőségi tagok, s éppen a munkaidőalap védelmében erősítjük a 69 területi, munkahelyi csúcsvezető- Ség felkészültségét. A szociális gondok szaporodására is érzékenyen reagált a szervezet. Miközben csökkent s tagság, növekedett a kiképzett és cselekedni is kész gondozók, házi betegápolók száma, 4 ezer 400-ról 5 ezer fölé. A gondozás kiterjedt az elmúlt években a fogyatékos és a mozgássérült gyermekekre is, részükre tavaly már öt üdülőtábort szerveztünk. Es tovább szélesedett a család- védelem hálózata; négy évvel ezelőtt kettő volt, most kilenc a nagy agglomerációs település,, ahol van családvédelmi szolgálat. Újdonság az is, hogy megkezdtük, s a próbaév után rendszeressé tettük a börtönökben szabadság- vesztésüket töltők egészségnevelését és a családi életre való felkészítését, hogy_ köny- nyítsük visszailleszkedésüket a társadalomba. Talán az imén- tiek is jelzik, hogy megpróbáltuk differenciáltabbá, célratörőbbé tenni tevékenységünket. — Úgy tűnik, mégsem teljes sikerrel... — Ez sajnos igaz. Említettem már a véradómozgalommal kapcsolatos gondjainkat, mondom most azt is, hogy bár több tízezerre lehető a kiképzett elsősegélynyúj tók száma, a tapasztalatOK szerint zömük tehetetlen, amikor egy balesetnél cselekednie keil. Ezért is döntött úgy a közelmúltban a megyei vezetőség, hogy a jövőben csökkentjük a tanfolyamok hallgatóinak létszámát, gondosabban választjuk ki az alkalmasnak látszó aktivistákat, s az elsöicgéln- oktatásban erőteljesén megnő véljük a gyakorlat arányát. hogy a kurzus végeztével mindenki készségszinten tudjon beavatkozni. Ami pedig a káros szenvedélyek elleni küzdelmet, az egészséges életvitel propagandáját illeti, bevezettük ugyan a komo’ex felvilágosítás módszeréí, nőtt a kurzusok száma !$( láíő^átattsága is, s javult a színvonal, de az életmódot illetően csak attól várható áttörés, ha — a Vöröskereszt részvételével is — megvalósul a ma még készülő— tehát talán egy évtized múlva hatni tudó — egészségmegóvó nemzeti program. — Lesz tehát dolguk a vöröskereszteseknek, nem kevés. Közben miként készülnek a kongresszusra? — Túl azon, hogy az 1070 alapsztervezet és a különbőz" vezetőségek is számba veszik az eredményeiké», p"ob!órnái- kat, s a helyi tennivalókat, ebben az időszakban különös figyelmet szentelnek arra, hogy kiválasszák azokat, akik képesek a mostohább Körülmények között iv sikeresen dolgozni, megújítani a vöröskeresztes munkát, életet. Vasvári G. Pál Népművészek raktárháza. A nagy bedolgozói hálózattal működő Népművészek Háziipari Szövetkezetének érdi telepére gyűjtik be, raktározzák az ország különböző tájegységein készült és ideszállított szebbnél szebb termékeket. A raktárbázis polcain mintegy kétezerféie művészi kivitelű tárgyat tárolnak, készítenek elő szállításra. Felvételünkön Szeles Péterné, a fütyülős korsó mintázatát ellenőrzi csomagolás előtt. (Hancsovszki János felvételei A szabadnapon is kinyitottak
