Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-14 / 38. szám

1987. FEBRUAR 14., SZOMBAT HCT VCCI VILÁCPQUTIKAI KiMiNUS Növekvő nyomás a Fehér Hám Nézeteltérések a cssílagháhorús telepítések ügyéhen Ismét kiéleződött a közép-amerikai feszültség ÁLTALÁNOS PILLANATKÉP Kapkodás, idegesség, ellent­mondásos megnyilatkozások. Így jellemezte a héten a vi­lágsajtó több kommentátora mindazt, ami Washingtonban történt. Az Egyesült Államok hivatalos politikáját egyrészt az jellemezte, hogy a fegyver­kezési versenyben érdekelt körök megsokszorozták erőfe- . szítéseiket, hogy „kész hely­zeteket” teremtsenek, azaz olyan döntéseket csikarjanak ki, amelyek visszafordíthatat­lanná teszik új fegyverrend­szerek kifejlesztését. Ennek jegyében került sor további, az idén már második nukleá­ris robbantási kísérlet végre­hajtására a nevadai sivatag­ban. Ez — nem titok — ah­hoz szükséges, hogy a csillag­háborús program felgyorsul­hasson. Weinberger hadügyminiszter ' és a mögötte álló katonai-ipa­ri komplexum kezdeményezé­sére a héten magas szintű ta­nácskozást tartottak Washing­tonban, arról, hogy megkezd­jék-e még Reagan elnöki cik­lusa idején az űrfegyverek te­lepítését a kozmoszba. E „ko­rai hadrendbe állításnak” ne­vezett első szakaszban azért kívánják megkezdeni a prog­ram végrehajtását, hogy az Egyesült Államok 1989 ja­nuárjában a Fehér Házba be­vonuló új elnöke már „végre­hajtás alatti ügynek” örökölje a csillagháborús előkészülete­ket, s így kénytelen legyen az eredetileg meghatározott ter­vek szerint folytatni azt. A fegyverkezési versenyben érdekelt körök , már,annyira bizonyosak voltak abban, hogy számukra kedvező döntés szü­letik e tanácskozáson, hogy utasították Edward Rowneyt és Paul Nitzét, Reagan két fő­tanácsadóját, hogy: álljon út­ra készen. E két vezető poli­tikusnak az lett volna a fel­adata, hogy „megdolgozza” az Egyesült Államok NATO-szö- vetségeseit. Nyugat-Európába azért kellett volna villámláto­gatásra utazniok, hogy el­nyerjék a szövetségesek támo­gatását a korai telepítéshez és konkrét megállapodásokat ér­jenek el az amerikai prog­ram felgyorsításához nélkülöz­hetetlen NATO-technológiai segítségre. Rowney és Nitze azonban egyelőre nem csomagolhatja útipoggyászát, mert a wa­shingtoni megbeszélésen nem jött létre megegyezés a korai telepítésben. Ennek egyik oka éppen a NATO-szövetségesek aggodalmaiban keresendő. Nyugat-Európa attól tartott, hogy a korai telepítéssel el­enyészik a Szovjetunióval va­ló fegyverzetcsökkentési meg­állapodások minden reménye. Hiszen a korai telepítés nem­csak az 1989 utáni amerikai kormányzatot állította volna kész helyzet elé, hanem a NATO-szövetségeseket is. Ar­ról nem is beszélve, hogy ilyen esetben — mint nyugati kommentátorok rámutattak — a Varsói Szerződés országai is minden bizonnyal megtették volna a szükséges és logikus ellenlépést. a bizalmi válság EOKOZÖDÖ SZEREPE ( Egy továbbir az amerikai politika színterén mind job­ban, hátó tényező a. titkos irá­ni legyverszállítmányok ügyé­ben mindinkább elmélyülő bi­zalmi válság. Reagan elnök személy szerint is mind ne­hezebb helyzetbe kerül. Casey volt CIA-elnök agytumorope- -rációja, után sem állhat a kü- . lpnleges vizsgálóbizottság, ren­delkezésére. Az ügylet főbo- ijyólítója, North alezredes, akit menesztettek a rendkívüli ha­talmú nemzetbiztonsági ta­nácsból, az elnök utasítására hallgat, bár kommentárok özö­ne jelenik meg arról, hogy közvetlenül' a Fehér Ház utasítására végezte annak idején a titkos műveleteket. McFarlane volt nemzetbiz­tonsági tanácsadó, aki nem is titkolta, hogy magától Reagan elnöktől kapta a direktívákat, hajlandó lett volna tanúskod­ni. De — mi nem történik Wa­shingtonban — éppen kihall­gatása előtt öngyilkossági kí­sérletet követett el. A bevett „túladagolt” nyugtató azon­ban inkább csak drámai szín­játékot jelentett, s orvosi vé­lemény szerint McFarlane nem volt életveszélyben ennek nyo­mán. Mindenesetre az elter­jedt, hogy „depressziós álla­potba került előzőleg a reá nehezedő nyomás” miatt. S innen csak egyetlen lépés ve­zet tovább, hogy e feszültség oka a Fehér Ház volt, amely meg akarta akadályozni, hogy a volt nemzetbiztonsági ta­nácsadó bizonyos dolgokat el­mondjon ... Egyébként sokat sejtetően közzétették, hogy McFarlane tettének okára ma­gyarázatul búcsúlevelet is írt, de ezt viszont családja nem kívánja nyilvánosságra hoz­ni... így a bizottságnak be kel­lett érnie azzal, hogy Reagan elnökkel folytatott megbeszé­lést. A Fehér Ház ura a vizs­gálók rendelkezésére bocsátot­ta az üggyel kapcsolatos „írá­sos feljegyzéseit”. Mint kö­zölték: ezeket maga válogat­ta ki. A kongresszus demokra­ta párti többsége mind erő­teljesebben feszegeti a titkos fegyverszállítások ügyét. Mint rámutatnak, a kormányzat hi­vatalos megnyilatkozásai el­lentmondóak ebben a kérdés­ben. Egyrészt azt állítják, hogy „nem tesznek engedményeket terroristáknak”, ugyanakkor azonban fegyverszállításokkal is készek voltak elősegíteni az alkut velük. A bizalmi válság csak mélyült azzal, hogy Shultz határozottan kijelentet­te: jelenleg nincs alkudozás Teheránnal az újabb túsz­ügyekben. A cáfolat Iránból érkezett erre: nemcsak ame­rikai tapogatózás tényét erő­sítették meg, hanem — mint közölték — még a Fehér Ház titkos telefonszámát is ren­delkezésre bocsátották szá­mukra Washingtonból... A washingtoni helyzetképre jellemző az a pénteki hír, hogy Bush alelnök, aki eddig hallgatott a fegyverszállítások ügyében, feltűnő nyilatkozatot tett. Kijelentette, hogy ha a titkos fegyverszállítmányokról annak idején megkérdezték volna, feltétlenül hibának ér­tékelte volna. A londoni rá­dió washingtoni tudósítója úgy kommentálta a hírt, hogy Bush láthatólag bizonyos mér­tékig elkezdte elhatárolni ma­gát a reagani politikától, legalábbis ami a titkos fegy­verszállítmányok ügyét illeti. Ez — a tudósító szerint — összefügg Bush ambícióival, hogy elnökként vonulhasson be a Fehér Házba. Egyúttal természetesen megmutatja, hogy mennyire nagy a bizalmi válság és, hogy nézeteltérések vannak az amerikai kormány­zat kebelén belül. ŰJABB SEGÉLYKÉRÉS A KONTRÁK SZÁMÁRA Nicaragua, ügye a héten is­mét a világlapok- első-oldalai­ra került. Voltak pozitív fej­lemények is a helyzet 'alaku­lásában. Eze.k egyik legfonto­sabbika, hogy sikerült meg­egyezést teremteni sok vitás kérdésben az egyházzal. Te­kintve, hogy Nicaraguában sok a katolikus hivő. s az egy­háznak jelentős a befolyása, az a tény. hogy eddig a püspöki kar túlnyomó része az ellen- forradalmár-propaganda szó­lamait hangoztatta, és nem egyszer konfrontációba került a sandinista kormánnyal, fe­szültségeket teremtett. Most a létrejött megegyezés' nemcsak egyfajta „modus vivendit” alakít ki az egyház és az ál­lam között, hanem megvethe­ti a békés egymás mellett élés alapjait is. További jó hír, hogy a Közös Piac Guatemala- városban megtartott tanács­kozásán* ismét síkraszálltak a közép-amerikai feszültség bé­kés rendezése mellett és a térségnek folyósított gazdasági segélyek további növelését ha­tározták el. Jó hírnek számít, hiszen a managuai népi rendszer meg­döntéséért fegyveres harcot folytató kontrák gyengülését jelenti, hogy Arturo Cruz, po­litikai triumvirátusuk egyik vezetője lemondott e tiszt­ségéről és hátat fordított a Washington által támogatott csoportoknak. Arturo Cruzt a kontrák mérsékeltebb politi­kusai között tartották nyil­ván, s az amerikai törvényho­zás demokrata párti többségé­ből sokan hallgattak vélemé­nyére. Távozása egyrészt azt jelzi, hogy a kontrák tor- zsalkodó csoportjai között ne­hezen összetákolt egység ösz- szeomlott. Másrészt azt, hogy várható ennek nyomán a bomlási folyamat felgyorsulá­sa az ellenforradalmárok tá­borában. A hivatalos Washingtont rendkívüli ingerültséggel töl­tötte el a híradás. Éppen most kerül a kongresszus elé az a törvényjavaslat, amely ismét tilalomfát állítana a kontrák további segélyezése elé, s megakadályozná, hogy a már megszavazott száz­millió dollárból még nem fo­lyósított negyvenmillió dol­lárt elküldjék az ellenforra­dalmároknak. Történik ez ak­kor, amikor az Egyesült Ál­lamok kormányzata éppen ar­ra készül, hogy a jövő évre újabb 105 millió dolláros se­gélyt fogadtasson el a törvény- hozással. A dolgok ily ked­vezőtlen alakulása arra kész­tette Shultzot, hogy olyan vészjósló képet fessen, mintha Nicaragua törvényes kormá­nyának léte „az Egyesült Ál­lamok nagyhatalmi helyzetét” fenyegetné a nyugati féltekén. Az amerikai külügyminiszter azt sugallta, hogy Washing­tonnak így vagy úgy el kell érnie a managuai népi rend­szer megbuktatását. Mindezt megtoldotta azzal a kongresz- szushoz intézett felhívással, hogy szavazza meg a kont­ráknak nyújtandó segélyt. Nem kétséges, hogy az ame­rikai kormányzat tevékenysé­ge nyomán az elkövetkező idő­szakban fokozódik a feszült­ség Nicaragua körül. Árkus István Mihail Gorbacsov a tömegtájékoztatás feladatairól Az átalakítást elő kell mozdítani Moszkvában a tömegtájé­koztatási és propagandaeszkö­zök vezetői számára pénteken tanácskozást rendeztek az SZKP KB székházában. A ta­nácskozáson a központi bi­zottság januári ülésének alap­ján vitatták meg a sajtó, a televízió és a rádió feladatait. Az átalakításnak nincs al­ternatívája. Az átalakítást tá­mogatni kell, védelmezni kell, fejleszteni kell, elő kell moz­dítani — mondotta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára a tanácskozás résztve­vőinek. Felhívta a figyelmet arra, hbgy a központi bizott­ság ülésén nem a múlttal va­ló leszámolás volt a központi kérdés. Értékelni, elemezni kellett a jelenségeket, a fo­lyamatokat, az elemzésre, a bírálatra, az önbírálatra azon­ban a jelen és a jövő érde­kében van szükség. A szovjet vezető kijelentet­te: jó, hogy a sajtó nehéz, bonyolult, dialektikus folya­matként mutatja be az átala­kítást. Ezt a folyamatot nem szabad leegyszerűsíteni. Nem minden megy simán. A gya­korlat adja á próbáját — mu­tatott rá az emberi tényezők fontosságára. A központi bizottság ülésé­nek anyagai sok évre előre meghatározzák a párt tevé­kenységét. Ez a sajtó munka- programja is. A januári KB- tanácskozás fő gondolata a demokrácia szocialista alapo­kon való fejlesztése a gazda­ságban, a politikában és ma­gában a pártban. A plénum eszméi állandó, mindennapi elmélyült munkát kívánnak meg. Legfontosabb, hogy át­ültessék a gyakorlatba ezeket az eszméket, konkrét tartalom­mal töltsék meg őket. E tekin­tetben semmivel sem helyet­tesíthető a sajtó szerepe — hangsúlyozta a főtitkár. A néppel tanácskozni kell — folytatta. — A szovjet tár­sadalom egésze a barikád azo­nos oldalán áll. Más kérdés, hogy a különböző emberek Amerikából száznál több résztvevő Me kezdődik o leszerelési fórum Mintegy 120 amerikai részt­vevője lesz a Moszkvában kez­dődő nukleáris leszerelési fórumnak, köztük világhírű írók, tudósok, művészek, köz­életi személyiségek. Jelen lesz például a tanácskozáson az is­mert amerikai üzletember, Ar­mand Hammer. Ott lesz Ro­bert Gale doktor, aki a cser­nobili nukleáris reaktorban bekövetkezett baleset után részt vett a szerencsétlenség áldozatainak gyógyításában, továbbá Bemard Lown dok­tor. az Orvosok a Nukleáris Háború Megelőzéséért nevű Nobeí-békedíjjal kitüntetett szervezet amerikai társelnöke, Edward White volt nagykövet, aki az Egyesült Államok,.latin­amerikai , politikájának egyik legismertebbé bírálója. Jelen lesz a'' nukleáris leszerelési fórumon Susan Eisenhower, a volt amerikai elnök unokája és sok más ismert személyi­ség.' Mint a jobboldali beállított­ságú napilap, a The Washing­ton Times írja, az amerikai külügyminisztérium figyel­meztetést intézett a fórumra utazókhoz, hogy Tegyenek elő­vigyázatosak és ne engedjék magukat kihasználni szovjet pr.opagandacélokra. különböző mértékben értik magát az átalakítást és az abban játszott szerepüket. A társadalomban mélyre­ható, valóban gyökeres válto­zások mennek végbe. Ezek nagy erőfeszítéseket, energiát, kezdeményezőkészséget, több alkotószelie.met, a tehetetlen­séggel, megcsontosodott gya­korlattal való kitartó harcot követelnek. Megkövetelik a káderek lelki átalakulását, az új gondolkodásmódot, az új munkastílust. A sajtó, amely olyan, eszközökkel rendelke­zik mint a bírálat, az ügyek nyilvános bemutatása, a leg­jobb tapasztalatok propagan­dája, e területen sokat tehet és sokat kell tennie — mon­dotta Mihail Gorbacsov. A nyíltság — mint a plé- numon megfogalmazódott — a demokrácia elengedhetetlen feltétele, az elkezdett változ­tatások megfordíthatatlanná tételének egyik "legfontosabb biztosítéka. A tájékoztatási eszközök általában jól dol­goztak a nyilvánosság meg­erősítésén — jelentette ki az SZKP KB főtitkára, majd rá­tért a bírálatok témakörére, amely — mint mondotta — ma sok vitát kelt. A kritika keserű orvosság, de éppen a betegségék miatt fontos. Nincs igazuk azoknak, akik ügy vélik, hogy a bírálatot adagolni lehet mondotta. — A negatív jelenségekkel harcolni kell, enélkül nem le­het szó demokráciáról. .A nyíltság, a kritika és az ön­kritika elvi politika és a szov­jet életmód normája. Húszéves a tlatefohói egyezmény Célja közös a moratóriumáéi Ma, február 14-én lesz 20 éve annak, hogy a mexikói fővárosban aláírták az atom­fegyvereket a latin-amerikai földrészről kitiltó megállapo­dást. Az úgynevezett tlatelol- cói egyezmény megtiltja az aláíró országoknak, hogy te­rületükön atomfegyvereket állítsanak elő, helyezzenek el, vagy velük kísérleteket vé­Prágai szakszervezeti tanácskozás Kongresszuson a feladatokról Milos Jakes, a CSKP KB elnökségének tagja, a KB tit­kára péntekért a csehszlovák szakszervezeti mozgalom há­romnapos . kongresszusának második napján monűott fel­szólalásában! ■ az elmúlt idő­szak eredményeiről, s a nyol­cadik ötéves tervfeladatokról beszélt. Franciaország fegyvert ad Iraknak Elutazott Párizsból Férik Aziz A politikus hangsúlyozta, az igényes célok megvalósításá­hoz a korábbinál sokkal job­ban ki kell használni az or­szág nagy gazdasági poten­ciálját. Jukes kiemelte a szakszer­vezetek felelősségét a gazda­sági és társadalmi fejlődés gyorsításában, abban, hogy a dolgozókat megnyerjék az át­alakítás céljainak. gez?enpk, A nemzetközi n?eg- állapodás kimondja, ha&y a nukleáris energia csalc békés célokra használható fél. Az évforduló kapcsán An­tonio Stempel, az atomfegy­verek latin-amerikai telepíté­sét ellenző szervezet (OPA- NAL) főtitkára a TASZSZ szovjet hírügynökség tudósító­jának elmondta, hogy az egyezményt annak idején 27 latin-amerikai és karib-íenge- ri ország írta alá. A politikus rámutatott, hogy a Mexikóval határos Névadóban folyó atomkísérletek sértik a 20 évvel ezelőtt született egyez­mény szellemét, fokozzák a fegyverkezési versenyt és rontják az atomleszerelés esé­lyeit. Az OPANAL főtitkára üdvözölte a Szovjetunió más­fél évvel ezelőtti, az atomrob­bantásokra egyoldalúan vállalt moratóriumát, s megállapítot­ta, hogy a szovjet moratórium és a tlatelolcói egyezmény cél­jai azonosak. Tűrik Aziz iraki miniszter­elnök-helyettes befejezte két­napos párizsi látogatását és elutazott Franciaországból. Az iraki államférfit csütör­tök este fogadta Francois MiV- terrand elnök és részletes vé­leménycserét folytattak Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár-. tíé- kete/véröl. amelyet Fraric+aör- szág a Biztonsági Tanács ál­landó tagjai közül elsőkent teljes támogatásáról] biztosít tott. Tűrik Aziz kijelentette a francia államfőnek, .. hogy Irak mindig együttműködött a Biztonsági Tanáccsal és a fő­titkár mostani javaslatát : ez iraki—iráni háború lezárásá­ra érdekesnek találja, mert át­fogó békekötésről és nem idő­leges fegyverszünetről van szó. Ugyanakkor megismételte Irak három feltételét a béke­kötésre: tűzszünet, a harcoló csapatok visszavonása a nem­zetközileg elismert határok mögé és a hadifoglyok kicse­rélése. Mitterrand közölte vele. hogy Franciaország egyetért az ENSZ-főtitkár béketervével, de semmit sem változtat az iraki—iráni háborúban ed­dig tanúsított magatartásán. Ez annyit jelent. hogy folytatja fegyverszállításait Iraknak és nem szállít fegyvert Iránnak. Csak röviden...® . VICTOR VASARELY mun­kásságát bemutató kiállítás nyílt pénteken Berlinben; a Magyar Kultúra Házában. A. Budapesti Szépművészeti Mú­zeum anyagából összeállított bemutató a világhírű magyar származású képzőművész első: NDK-bpli kiállítása. KLOTILD néven 1$Ö kilo­méteres óránkénti sebesség­gel száguldott végig az in- diabóceáni Réunion szigetén á hurrikán. A természeti csa­pás tíz ember halálát okozta, háromezren maradtak fedél nélkül. Madridban sok tízezer diák fegyelmezett felvonulásá­val zárult pénteken a középis­kolás tanulók ötnapos tünte­téssorozata. iyfáásgyíííés Maróihy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke kétnapos lá­togatást tett Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Ismerkedett az országrész politikai, gazdasági helyzetével. Csütörtökön felkereste a megye egyik legeredményesebben működő nagy- vállalatát, a 8 ezer dolgozót foglalkoztató Diósgyőri Gépgyá­rat. Pénteken Maróihy László a megyei párt-végrehajtó­bizottság tagjaival találkozott, s többek között a rossz termő­helyi adottságok közepette gazdálkodó, tartósan veszteséges termelőszövetkezetek helyzetének rendezésére vonatkozó el­gondolásokról tájékozódott. Ezután az Ózdi Kohászati Üzeme­ket kereste fel A Minisztertanács elnökhelyettese Borsod me­gyei látogatásának befejezéseként részt vett és beszédet mon­dott a Liszt Ferenc Művelődési Ház színháztermében rende­zett munkásgyűlésen. $.k?ÍU3#í'fc|í|P7,p| Hámori Csaba, a Magyar Szocialista M *UWI 1 Munkáspárt, Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára pénteken a Semmelweis Or­vostudományi Egyetemre látogatott. Tájékozódott az intéz­mény oktató, gyógyító és tudományos munkájáról, a dolgo­zók és a hallgatók politikai hangulatáról, az ifjúságpolitikai munka eredményeiről és gondjairól. A KISZ KB első titká­ra ezután meglátogatta a II-es számú belgyógyászati klini­kát, majd meglátogatta a rekonstrukció alatt lévő ér- és szív- sebészeti klinikát. Befejezésül Hámori Csaba aktívaértekez­letet tartott időszerű politikai kérdésekről. iegfeízófevéi-átadás Baranyi Gyula,, Magyarország­nak a Fülöp^szigeteki Köztár­saságban akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­te átadta megbízólevelét Corazón Aquino elnöknek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents