Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-14 / 38. szám
VEIBEPIDIPBÉJ4), E EVES ÖLJ ETEK! XXXI. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM Ára: 2,20 forint 1987. FEBRUÁR 14., SZOMBAT A ZÁRSZÁMADÁSOKRÓL JELENTJÜK ELŐTÉRBE KERÜLT A HATÉKONYSÁG A tápiószentmártoni közgyűlésen felszólalt Lénárd László. Mellette balról jobbra: Babcsán József, a nagykátai városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkára, dr. Dobi Ferenc, Szabó János, dr. Váradi András általános elnökhelyettes, Szálkái István és dr. Szabolcsi János, a Fest Megyei Rendőr-főkapitányság helyettes vezetője Tegnap ismét több termelő- szövetkezetben tartották meg Pest megyében a zárszámadó küldött-, rész- és közgyűléseket. A (szigetcsépi Lenin Termelőszövetkezet zárszámadásán többek között részt vett dr. Szabó Ferenc mezőgazda- sági 'és élelmezésügyi miniszterhelyettes, Herczeg Sándor, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának munkatársa, dr. Polgár Mihály, a megyei tanács osztályvezetője, dr. Gyo- vai Pál, a Teszöv titkára és dr. Vona Ferenc körzeti állatorvos, országgyűlési képviselő (Pest megye 16. vk.) is. A íé- ■piószentmártoni Aranyszarvas Tsz tagsága a vendégek között köszöntötte dr. Dobi Ferencet, a Medosz főtitkárát, ország- gyűlési képviselőt (Pest megye 6. vk.). Lénárd Lászlót, a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest Megyei Bizottságának titkárát és Szálkái Istvánt, a Központi Képi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettesét. Ugyancsak tegnap zajlott a ceglédi Lenin Tsz zárszámadó küldöttgyűlése, amelyen megjelent Szerdahelyi Péter, tíz Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Bállá János., a. városi pártbizottság első titkára. A galgamácsai Galga Menti Összefogás Tsz küldöttségének vendége vóit dr. Cselöt ei László',: á' Gödöllői Agrártudományi, Egyetem: tanszékvezető egyetemi tanára, országgyűlési képviselő (Pest megye 2. vk.), az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke, Bekér si Sándor, a megyei tanács osztáÍyve?etó~he!yettese., Zárszámadásra gyűlt össze tegnap a tahitótfalui Kék Duna Szak- szövetkezet .kollektívája is, akiknek tanácskozásán ott volt Vágvölgyi Józs,ef. a megyei tanács elnökhelyettese és Roz- gonyl Ernőké dr., a szentendrei városi pártbizottság- első titkára is. , A szigetcsépi Lenin Tsz dolgozói a: szigetújfalui művelődési házban tartották zár- számadó közgyűlésüket, ahol C~. Németh Lukács elnök igen e. ’ményes tevékenységről ad> számot. Elsősorban annak 'köszönhetően, hogy már esztendők óta a változó körülményekhez igazítják a gazdálkodást, az alaptevékenység mellett kereskedelmi és élelmiszer-feldolgozási, valamint ipari ágazatuk is van. Az aszály ellenére is viszonylag jó eredményeket hozott a növénytermesztés. Ehhez hozzájárul, hogy igen gondos talajelőkészítést és differenciált műtrágyázást alkalmaztak, s nem utolsósorban az á tény, hogy a baromfi-, illetve a szarvasmarha- és kecsketelepről származó szerves trágyát hasznosították. A termelőszövetkezet baromfitelepén az elmúlt évben 805 ezer csirkét neveltek. A hiányosságokról szóh^a a beszámoló felhívta a figyelmet a viszonylag magas elhullást százalék csökkentésének fontosságára. A tehenészet a tej hozammal a megye legjobb gazdaságai között van, ám ezen a területen is vannak tartalékok, így például az ellető és borjúneveiő szigorú fertőtlenítésével csökkenteni lehet az elhullást. Az évekkel ezelőtt megkezdett kecsketartással elsősorban az addig veszendőbe menő hulladékokat, illetve kihasználatlan, gyenge legelőterületeket hasznosították — eredményesen. Imponáló adatokról számolt be az elnök a kereskedelmi és élelmiszer-feldolgozó ágazat tevékenységét értékelve. Több ezer tonna tisztított zöldséget és több száz tonna tojáslét, illetve tojásport értékesítettek a különféle nagyüzemi konyhák számára. Részletesen fog- lalkozott a beszámoló az ipari ágazatok eredményeivel, nem titkolva, a gyengeségeket sem, Á szigetesépi Lenin Tkz.osz-: szességébén tavalyi -, tevékenysége alapján 23 millió forintos erédv\ényt . könyvelhet el, ez 5 'százalékkal magasabb.a tavalyinál, s a szövetkezet 690 dolgozója összesen 4 millió forintos részesedésre: számíthat. Dr. Szabó Ferenc, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes felszólalásában elsősorban .a szövetkezet több^lábon állását • méltatta, amely hozzásegítette őket a sikeres gazdálkodáshoz. Szimpatikus: hogy az ■ eredmények mellett önkritikusan . szó esett a hibákról, de azok kijavítás sának módjáról is. A továbblépésről szólva a 'miniszter- helyettes hangsúlyozta; fontos a sokoldalúság, , s különösen az állattenyésztésben érdemes most fejleszteni. A tápiószentmártoni Arany- szarvas Tsz neve eggyéforrt a ma múzeumban látható, de egykor e területen talált’szkí- ta szarvassal és a világhírű Kincsem versenyparipávai, bár a lótenyésztés is a múlté ezen a vidéken. Mint a tegnapi zárszámadó küldöttgyűlésen Szabó János elnök elmondta: sok vita után született meg a döntés, amellyel a veszteséges ágazatot megszüntették, csak Bozsik József verseny fogata őrizze és sportsike- rekkel gyarapítsa tovább a másfél százados tenyésztés emlékét. Tavaly a tsz-ben a mostoha időjárás miatt kisebb területen termett a zöldborsó, ám a várakozáson felül hozott. Nagyobb területet kapott a kukorica, amelyből hektáronként majd 9 tonnát takarítottak be, ami a megyében a legnagyobbak közé tartozik. A napraforgó terméseredménye országosan is az egyik legkiemelkedőbb. Sajnos a búza és a cukorrépa nem a várakozásoknak megfelelően hozott, a szőlőtermesztés pedig még nem tudta kiheverni az 1984. évi fagykárt. A szakmai munka színvonalának, az eredményes technológiának és a szorgalomnak köszönhetően az aszály ellenére sikeres évet zárt a növénytermesztés. Az állattenyésztők is megérdemlik az elismerést, mert kevés az olyan gazdaság, ahol az árbevétel-arányos nyereség ebben az ágazatban eléri a 9 százalékot. A sertéstartás már a betelepítés esztendejében nyereséges volt, szépen szaporodott a szarvasmarha, egy- egy tehén annyi tejet adott, mely szintén a megyei élvonalba juttatta a szövetkezetét. Juhászatuk bérleti formában vált eredményessé, de a háztáji gazdaságokból az előző évinél kevesebb sertést tudtak felvásárolni, mert az alacsony árak miatt a családok inkább levágták az állatokat. Az ipari és szolgáltatóágazat a tsz összbevételének több mint 50 százalékát teremtette elő úgy, hogy a mezőgazdasági munkák dandárján még komoly segítséget is adtak az alaptevékenységben dolgozóknak. Nyugtalanító viszont, hogy a táppénzes napok száma nőtt. Az idén az eddigieknél is nagyobb szerepet kap a hatékonyság, s a termelési szerkezet változtatása nélkül 13 millió forintos nyereségre számítanak. Lénárd László, a megyei pártbizottság titkára, hozzászólásában elmondta, hogy a szövetkezetben példás a gazdálkodás, megnyugtató a ká- dermunka. Az elnök állításával ellentétben azonban hangsúlyozta, hogy bár az ágazatra érvényes szabályozók nem minden esetben találnak célba, mégis veszélyes a támogatás és az elvonás mértékét (Folytatás 7. oldalon.) forintok kemény -AlTf se™ tud0^ mit- mondani, hogy miért elmunka aram nek meg nálunk sokan kevés munkával, hogyan tudnak így nagy jövedelmekhez jutná. Ám tapasztaljuk, hogy a nyíltság és főleg a gyors reagálás nem nélkülözhető.” (2. OLDAL) Nem a gazdálkodás művezetőié* de kérhet, felemelheti szavát „Valamennyi pártmunkást be kell például vonni a helyi politika alakításába, nem nélkülözhetjük senki tudását, cselekvését. Nem hiányozhatnak a döntések. előkészítésénél, a döntések meghozatalánál, de a végrehajtás ellenőrzésénél sem.” (3. OLDAL) „Netn véletlen, hogy a tanács, ha úgy látja, a családban nincs meg az iskolai előkészítés feltétele, kötelezheti a szülőket, hogy neveltjüket óvodába járassák. Ennek földerítése a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozók feladata.” (4. OLDAL) NáekeveS „A tárgyi feltételek javítása és m bővítése folyamatos. A kastély- fomegsport kertben két teniszpálya készült. A diákturizmus és az idegenforgalom növelése érdekében jó lenne egy kempingtábort létesíteni.” (11. OLDAL) Mi az a rugalmas beiskolázás ? A főváros felszabadulására emlékeztek Tisztelgés a hősök előtt Budapest felszabadulásának 42. évfordulóján a fővárosért vívott harcokban elesett szovjet hősök emléke előtt tisztelegtek pénteken. A Gellért-he- gyi felszabadulási emlékműnél katonai tiszteletadással megtartott koszorúzás! ünnepségen a magyar és a szovjet himnusz elhangzása után a Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottságának, a Fővárosi Tanácsnak, a Szovjetunió budapesti' nagykövetségének, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport katonai tanácsának képviselői elhelyezték a kegyelet és a megemlékezés virágait. Ugyancsak koszorút helyeztek el az emlékmű talapzatán a Budapest nevét viselő szovjet gárdahadosztály, a budapesti fegyveres erők és testületek, a főváros társadalmi és tömegszervezeteinek képviselői, valamint a Budapest felszabadításában részt vett egykori harcosok. Elhozták virágaikat a főváros dolgozói és tanulóifjúsága. Az ünnepség az Internacio- nálé hangjaival ért véget. ★ Budapest felszabadulásának 42. évfordulóján kegyelettel emlékeztek meg a budai önkéntes ezred katonáiról is, akik a Vörös Hadsereg oldalán részt vettek hazánk felszabadításában. Az évforduló alkalmából az I. kerület társadalmi aktivistái, fiataljai és á Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége képviselői megkoszorúzták az alakulat hősi halált halt harcosainak emlékművét a Vérmezőn, s a kegyelet virágait helyezték el az önkéntes magyar hazafiak emlékét őrző márványtáblán a Déli pályaudvarnál. A koszorúzás! ünnepségek után a budai önkéntes ezred egykori katonái bajtársi találkozót tartottak a Belügyminisztérium művelődési házában. Nem kampány A jövőnk a tét Tegnap ülést tartott a KISZ Pest Megyei Bizottsága Kiss Jenő első titkár elnökletével. Első napirendi pontként a KISZ-kitüntetések odaítéléséről döntöttek. Ezek után Jakab Tibor, a megyei bizottság titkára ismertette a KISZ KB A jövőnk a tét felhívásával kapcsolatos feladatokat és beszámolt az eddig felvetődött problémákról is. Hangsúlyozta: nem kampányról van szó, hanem egy olyan folyamat kezdetéről, amely hosszú távon meghatározza az ifjúsági szövetség jövőbeni tevékenységét. MEGKERESNI K érdéssel kezdi a beszélgetést az üzemorvosi rendelő vezetője. Azt tudakolja az üze- 'met jól ismerő, gazdag tapasztalatokat szerzett, mai beosztását több mint másfél . évtizede betöltő .. főorvos, vajon nem kellene-e megkeresni a‘magyarázatát — az qtetíU — .egy furcsa 'ténynek., ö (Ugyanis, ákt a .táros • többi üzemének, egészségügyi helyzetet, tekintve eléggé tájékózott; felfigyelt arra, hogy népi csak a maga gyárában, hanem a többi helyén hasonlóan, a munkáscsaládők keresőinél.', jóval- tekintér.' lyesebb összeg a betegség■ miatti jövedelcnf-kiesés, mint a szellemi foglalko-, zásyaknál. Évek óta gyűjt _ * tött- -adatai ■ egyértelművé- teszik ezt a tapasztalatot, ám meghökkenve • kellett rájönnie, ahol szóba hozta a dolgot, akár kollégáknak, akár az üzemek irányításában kulcshelyet elfoglalóknak, hogy valameny- nyen értetlenül a vállukat húzták, mi ebben a különleges? Hát nem természetes. ha a gépekkel, berendezésekkel dolgozó, vegyi, por- és más ártalmaknak kitett fizikai foglalkozású gyakrabban szenvedő -■ alanya betegségének, mint a gyártmánytervező, a bérelszámoló, az anyagkönyvelő, a műszaki könyvtár kezelője? Valóban kézenfekvőnek látszik az összevetés, ám az is természetes lenne, ami a következmény? A főorvos vitathatatlanul elgondolkoztató tapasztalatai arra figyelmeztetnek, sokan természetesnek — elkerülhetetlennek? — tartják a következményeket is! Ügy vélik tehát, a munkáscsalá- dóknál bekövetkező jövedelemhiány olyan veszteség,- amivel az érintetteknek számolniuk kell, munkakörükből következően. A kérdés azonban az — és ezt a kérdést már a hírlapíró fogalmazza meg —, vajon összefér ez a társadalmi igazságossággal? Nem lehetne — kellene! — úgy igazgatni a munkakörülményeket, hogy a nagyobb veszélyt, a fokozott megbetegedési esélyt ellensúlyozzák, sőt, esetleg kiegyenlítsék ' a fokozott megelőző, óvó intézkedések? A leg kezdetlegesebb, de sajnálatosan nagyon is közönségesen köznapi példával élve, a műhelycsarnok tetőzetének kitört és hónapokon át nem pótolt üvegtábláinak helyén besüvölt a szél, a' huzat törvényszerűen betegít meg — meghűléstől ízületi bán- talmakig — munkásokat, de micsoda tűrhetetlen mulasztás lenne a hiányzó ablákszem mellett dolgoz- ’ tatni embereket az irodaépületben?! Ilyen eseteket, lehetséges párhuzamokat seregestül penderít elénk a tapasztalat, hiszen a meleg víz hiánya nem ugyanakkora baj az irodák melletti mosdókban és a műhelyek für- ' dó-öltözőiben! Az nyilvánvaló, hogy veszélyesebb szerszám a présgép, az edzőkád, mint a golyóstoll* a könyvelőautomata. Ebből azonban az is következnék, hogy, érthetően — és elkerülhetetlenül? — több a fizikai foglalkozású beteg, mint a szellemi munkakört betöltők közül kikerülő!? A megyében az iparban — és itt a legmagasabb ez az arány az összes főbb népgazdaság! ágazat közül — naponta a foglalkoztatottaknak átlagosan a hét, hét és fél százaléka hiányzik a munkából gyógykezelés miatt, azaz, ahogyan hivatalosan fogalmazzák, keresőképtelensége okán táppénzjuttatásban részesül. A napi hat, hat és fél ezer ember között érthetően, az állományon belüli arányt tekintve, a fizikai foglalkozásúak vannak többségben. Ami egyértelműen mutatja viszont a gondolatmenetünkkel érintett helyzetet, az a táppénzen levő fizikaiak jóval magasabb aránya annál, mint amit a létszámban meglevő túlsúlyuk indokolna! Az, hogy sajnálatosan az üzemi balesetek szenvedő alanyai között a megyében meghatározó részben fizikaiakat találunk, még érthető, a tevékenység jellegéből következik. Az már kevésbé érthető, hogy nem sikerül esztendők óta mérsékelni az ezer fizikai foglalkozásúra vetített balesetek számát a megye iparában, az azonban korántsem érthető, miért lenne sorscsapásként elkerülhetetlen a több betegség a munkásoknál, mint a szellemi foglalkozásúaknál, s ennek következtében a nagyobb jövedelemveszteség. L átszatra távol van témánktól, mégis megemlítjük: a megyében a CSÉB adta lehetőségekkel 230 ezren élnek, ám soraikban a foglalkoztatásban betöltött helyüknél jóval kisebb arányban vannak jelen a fizikaiak. Ez is ■mutat némi szemlélet- és gondolkodásmódbeli feszültségeket, s még inkább az, . hogy természetesként legyen elkönyvelhető, ami nem természetes, a munkáscsaládok betegség miatti másokétól nagyobb jövedelemvesztése. Indokolt tehát megkeresni azokat a módokat — a megelőzés javításától a baleset- és betegbiztosítás rendszerének továbbfejlesztéséig —, amelyek fokozatosan átalakíthatják ezt a helyzetet, a nagyobb veszélyeztetettség fejében nagyobb védelmet, fokozott gondoskodást kínálnak. A mai helyzetben ugyanis *az a nyugtalanító, hogy sokan természetesnek, azaz megnyugtatónak tartják. Mészáros Ottó \