Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-12 / 36. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A'MEGYÉI TAN ÁCS LAPJA Lázár György Itáliába utazik A tudomány tapasztalataival Láng István látogatása Pest megyében Érdi hársliget MA WSráazÓ „Egy rendőri razzia során Co- s lombótól 43 kilométerre délre SjjyGffinfSlijpííSfG egy szállodában 22 kisbabát fedeztek fel, akiket nyilván eladásra szántaik. A 3-hetestöl 6 hónapos korú'csecsemőket főleg bennszülött nők gondozták, de akádta!?#,Köztük európaiak is, A hoteltulajdonost engedély nélküli'gyermekgondozó otthon és bordélyház fenntartása miatt fogják vád alá helyezni, néhány nőt pedig..prostitúcióval vádolnak ” (2. OLDAL) SZENT ek ellenére a Pest megyeiek , «o^Mp»«E-él)ensúlyozásért javasolt 15—20 r. S százalékos helyáremelés helyett csak 10 százalékosat vezetnek be az ifjúsági és nyugdíjaskedvezmények fenntartásával. A veszteségeiket mindenekelőtt költségcsökkentéssel, a bevételek növelésével kívánják pótolni.” (3. OLDAL) A SZGTHTGtSéljf »Ö, az orvos, aki pontosan • m m1» » előre- láthatta a következörflföjytf nOr&SS&n ményeket, huszonkét éves korában először szúrta bőre alá a morfiumos fecskendő tűjét. Egy átvirrasztott éjszakával a háta megett, melyét kétségek és rémlátta hiedelmek között töltött el, tudatosan eljegyezte magát a halállal.” (5. OLDAL) A Bfasbik-vffla betörői „A Rubik család hosszabb külföldi távollétében a bejárónő fedezte fel január végén, hogy idegenek jártak a lakásban. Miután megállapították, hogy értékes műszaki berendezések és különböző más tárgyak is hiányoznak, a nyomozást ismeretlen tettesek ellen nyomban megindították.” (8. OLDAL) XXXI. ÉVFOLYAM. 36. SZÄM \rai 1JIO forint 1987- FEBRUÁR 12., CSÜTÖRTÖK A februári télben szokatlan látvány tanúi lehettek Érden a lakótelep környékén járók. A városi tanács költség- vetési üzemének dolgozói 48 úgynevezett előnevelt hársfát ültettek el. A 10 éves, szép nagy fák minden bizonnyal (ha megerednek) árnyat nyújtó, illatos lómbkoronájuk- kal széppé varázsolják majd a lakótelep és a 70-es műút közötti kopár területet. (Hancsovszki János felvétele) Lázár György, a Miniszter- I vására a közeli napokban hi- tanács elnöke Bettino Craxi vatalos látogatást tesz Olaszolasz miniszterelnök meghí- I országban. Befejeződött a moszkvai tanácskozás KB-titkárok találkozója Sail Gorbacsov fogadta a küldötteket A KGST-országok testvér- pártjai központi bizottságainak mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó titkárai február 10—11-én találkozót tarLevonul a dunai árhullám Pihenőben a jégtörők A Szigetköznél tegnap tetőzött a dunai árhullám 520 centiméteres dunaremetei vízállással. Ez azt jelenti, hogy a hullámtér nagy részét elöntötte a víz. Miután az osztrák szakaszról nagyobb vízutánpótlás már nem érkezik, árvízvédelmi készültséget nem rendeltek el. Az áradás elsősorban azért volt magas és gyors, mert a Bécs feletti erőművek tározóiból nagyobb tömegű vizet engedtek le. Az osztrák vízügyi szervek attól tartottak, hogy az Alpokból sok hóié érkezik. s ezért csökkentették a tározók vízszintjét. A zsiliped két már kedd délután elzárták és újból megkezdték a tározók feltöltését. Így- a magyar szakaszra kevesebb víz érkezik. Az áradás hatására a Szigetköznél több mint két métert áradt a Duna. Szerencsére ezt megelőzően az egész magyar Duna-szakaszon alacsony volt a vízállás. Befejeződött a jégtörés is a Dunán. Visszatért budapesti törzshelyére a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat hat jégtörő hajója, hogy ismét folytassa megszokott munkáját, a kavicsszállító uszályok vontatását. Hazatért a közös érdekű jugoszláv Duna-sza- kaszról további négy magyar jégtörő hajó is. Február elejétől dolgozott a tíz jégtörő hajó a Dunaföldvártól a jugoszláviai Vukovárig terjedő magyar—jugoszláv folyószakaszon. A Duna teljes szélességében erősen zajló jeget sikerült mozgásban tartani, leúsztatni a folyón, tehát elejét vették annak, hogy jeges árvízveszélyt okozó jégtorlaszok, dugók alakuljanak ki a szű- kebb kanyarokban. Az enyhüléssel megemelkedett a folyó vizének hőmérséklete is, megszűnt a jégképződés, a zajlás, de a mellékfolyókról szórványosan még továbbra is kap jeget a Duna. Egyetemi mintaelemzők tottak Moszkvában. Ezen megvitatták a pártkongresszusi határozatok teljesítésére és a műszaki-tudományos haladás komplex programjának megvalósítására a mezőgazdasági- élelmiszer-ipari ágazatban folyó tevékenységet. A Magyar Szocialista Munkáspártot Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára képviselte. A taláLkozó résztvevői egyebek közt megvitatták, milyen utak kínálkoznak a biotechnológia vívmányainak hatékony kiaknázására, az anyagi-műszaki színvonal emelésére, a szakosításra és a kooperációra a mezőgazdasági'-élelmiszeripari ágazatban. Áttekintették azt is, hogy milyen lehetőségek vannak a közös egyesülések,. vállalatok és tudományos kollektívák szervezésében. A találkozón termékeny ta(Folytatás a 2. oldalon.) Mindenki kész volt a megállapodásra. A képen (balról jobbra) Láng István, Bérezik Árpád, dr. Búzás István, Csonka Tibor, Várvölgyi József, dr. Bíró Ferenc, Krasznai Lajos, és Balogh László. (Erdősi Ágnes felvétele) 5 Az MSZMP Pest Megyei i Bizottsága és a Pest Me- $ gyei Tanács kezdeményezé- § söre tegnap megbeszélésre § ültek össze a Magyar Tu- § dományos Akadémia kép- ^ viselői és az Akadémiához ^ tartozó néhány intézmény ^ vezetői a megye párt- és 5> tanácsi vezetőivel. A Pest Megyei Tanács műemlék épületében Krasznai Lajos, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkára, Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke, Nagysándoráé, a megyei pártbizottság titkára, Vágvölgyi József, a megyei tanács általános elnökhelyettese és Csonka Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese fogadta a vendégeket: Láng Istvánt, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárát, Bérezik Árpádot, a Vác- ráróti Botanikus Kutatóintézet igazgatóját, dr. Búzás Istvánt, a Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet igazgatóját és Bancselovszky Jánosnét. a’ MTA központi hivatalának vezetőjét. A tanácskozáson szó volt a Pest megyei tudománypolitikai tapasztalatokról, a tudományos élet területein meglevő kisebb-nagyobb gondokról, s arról, miként lehetne a szellemi és anyagi erők ésszerű koncentrálásával, jobb kihasználásával meggyorsítani a kutatás-fejlesztést, valamint a gyakorlatban az eddiginél is következetesebben adaptálni a Magyar Tudományos Akadémiának és intézeteinek kutató, fejlesztő munkáját. Az eszmecsere hasznos volt, máris számos olyan kérdésben egyeztek meg a tárgyalásban részt vevők, amely részben rövid, másrészt hosszú távon biztosítja Pest megye tudományos életének fejlődését, illetve a gyakorlatban alkalmazott kutatási eredmények hasznát. (A megbeszélés részletes ismertetésére lapunk 2—3. oldalán térünk vissza.) Bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer Folyamatos átadás A Bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer 1990 és 1993 közötti lépcsőzetesen tervezett átadása után hazánk villamos- energia-szükségletének 3,5— 3,8 százalékát fedezi — hangzott el szerdán a Magyar Elektrotechnikai Egyesület energiagazdálkodási bizottságának tanácskozásán. Balázs Péter, az Erőmű- és Hálózattervező Vállalat igazgatóhelyettese elmondta, hogy a vízlépcső két erőművében évente átlagosan 3,6 milliárd kilowattóra villamos energia termelhető, s ennek 50 százaléka illeti a magyar felet. A vízlépcsőrendszer közös magyar—csehszlovák beruházásban létesül. A magyar beruházáson belül. a nagymarosi vízlépcső osztrák fővállalkozásban épül, hazánk a költségek törlesztéseképpen 1996-tól húsz éven keresztül évente 1,2 milliárd kilowattóra villamos energiát szállít. Ehhez 400 kilovoltos távvezeték épül Győr és Bécs között, ami lehetővé teszi majd a kölcsönös kisegítést üzemzavarok esetén. A MÉM által finanszírozott mikroelemkutatási program keretében működik a Budapesti Kertészeti Egyetemen az a spektrométer, amellyel vállalatok, kutatóintézetek, kórházak megrendelésére növény-, talaj- és élelmiszermintákat elemeznek. Ezek segítségével felderíthetők a mikroelemek vándorlásai, mérgező hatásai, valamint a különböző betegségek okai K 1 ilenc egymást követő napon más és más kilenc házból kellett hozzá kérni, összegyűjteni a lisztet. Gonddal meggyúrni a tésztát, megformálni a perecet, kisütni, s készen volt a gyógyítás varázslatos (nak hitt) eszköze, a frászkarika. Szép példány lelhető fel belőle Nagykőrösön, az Arany János Múzeum tárgyai között, ráakasztva egy, emberalakot utánzó buba is, jelezve szinte a tájékozatlannak, mi célt szolgál (t) a perec. A frászban szenvedő kisdedet bujtatták át a perecen, így vélve megszabadítani nyavalyájától. A népi gyógyászat — amelyet nagy hiba lenne általában lebecsülni — sok hasonló bohókás vagy éppen csacska eszközt ismer, azt mutatva, hogy aminek a tényleges okát nem ismerték, az ellen védekezni sem tudtak. A rontás, a fogzás, az ijedtség okozta frász — valójában az epilepsziák körébe tartozó görcsös állapot — persze nem a frászkarikán való átbújta- tástól múlt el, de mert elmúlt, a varázsos perec „hatásosságához” nem férhetett kétség... Mostanában mintha új hívei bukkannának fel e fura perecnek, bár nem a gyógyászatban persze, hanem a — gazdaságban. Az ijedtség tagadhatatlanul valódi. Rendkívül megne-. hezedett a megye ipari, mezőgazdasági üzemei számára a külpiaci értékesíVARÁZSOS PEREC tés, olyan termékek sorára, amiket korábban nagyobb gond nélkül adtak el, ma nincsen vagy alig van vevő. Ami igaz műszerekre éppúgy, mint textíliákra, villamos gépekre, tartósított élelmiszerekre, vas- és acélszerkezeti elemekre, vegyipari alapanyagokra és ún. közbeeső termékekre. A számunkra keservesen megkeményedett ■ feltété-1 lekre sokféle a reagálás, s az nem baj, sőt jó, hogy sokféle, hiszen a hatások is azok, sokfélék. A baj az, hogy a változatos reagálások egy része hasonlít a frászkarika varázsos erejébe vetett hitre; csodát várnak attól, ami. pepi hoz csodát. Már csak azért sem hoz, mert csodák nincsenek. Az újmódi frászkarikák közül néhány. Az értékesítéssel foglalkozó részlegek összevonása, iljetve szétválasztása. Marketing tanulmányok készíttetése. Termékmenedzserek kine-" vezése. önálló külkereskedelmi csoportok, osztályok szervezése. Külön kereskedelmi vezérigazgató-he- lyettfes, igazgató munkába állítása. Nem kevés költséggel külföldi kiállításokra való felvonulás. S így tovább. Frászkarika? Az, mert egyvalaminél keveset mozdul, változik a világ. A terméknél. A legfontosabbnál tehát. A megye kevés termelőhelyén tudták1 teljesíteni tavaly az eredetileg elképzelt kiviteli tervet. Ami, ha csupán erről az egyetlen évről lenne szó, még elviselhető tehernek bizonyulna. A gond ott van, hogy folyamatosan visszaszorulunk a világkereskedelemben. Erre egyetlen, de súlyával szinte minden fontosat ‘ tudató adatot említünk. A hatvanas évek elején a világ iparcikk-exportjából hazánk 0,9 százalékot adott. Ez az arány — nem feledve, a viszonyszámok tetemesen megnőtt forgalmat, mennyiségeket fejeznek ki — napjainkra a feléred) csökkent. Kritika ez a magyar termékek milyenségéről. S ha termékeink olyanok, amilyenek, akkor a kritika már nem is az áruról, hanem az azt előállító munkáról szól. Hihetnénk — és ma sorozatban találni e tévedés híveire a megye jelentős exportálói között —, nemcsak vigaszt, hanem ellensúlyt is kínál a KGST-tagországok piaca. Ez a ha itt nem veszik meg, akkor majd eladjuk oda szemlélet mindig is veszedelmes és hamis volt, s ma végképp az. Két évtized alatt ugyanis a KGST, sok tekintetben védettnek számító belső forgalmában, részesedésünk 7,6 százalékról 4,1-re csökkent ... I Ez is kritika, s még. nehezebben akarjuk meghallani, mint a dollárelszámolású kivitelt körítő visszhangokat. A megyében a kivitelre kerülő és jelentősebb mennyiségben előállított termékeknek csupán a tíz, tizenkét százaléka képvisel olyán műszaki színvonalat, használati értéket, amely azt mutatja, a gyártók képesek meghaladni a nemzetközi átlagot. Azt az átlagot, amelyet az exportált áruknak az egyharmada meg sem közelít! . L együnk tisztában helyzetünkkel? Igen. Egyre inkább tisztább a > kép. Az abból levont következtetések azonban, el- í sóként is a frászkarikák utáni kapkodás, azt mutatják, még mindig hiszünk a varázslatokban, az egyik pillanatról a'másikra megváltozó, megváltoztatható helyzetben. >A ^reális következtetés sokkal keservesebb: szívós, hosszadalmas, kemény munkára van szükség. A termelési és a termékszerkezet olyan változásaira, amelyek lehetővé teszik, hogy a termékeknek a döntő része legalább a nemzetközi átlagos színvonalat elérje, s ezen belül az áruknak — érték alapján számított — ötödé ott legyen az átlagost meghaladók között. A formai aktusok, a frászkarikák veszedelme éppen itt van. Elhitetik, hogy cselekszünk, gyógyulunk, s feledtetik a baj Igazi okait. Mészáros Ottó
