Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-11 / 35. szám
éTAbonvi krónikái A program teljesült Víztakarékos talajmüveSés Előfordul, hogy a- siker feltételei nem mindig azonosak. Ilyenkor az a fontos, hogy a megváltozott körülmények közepette is legyen egy cél, és a megvalósulásért a legjobb tudása szerint munkálkodjon mindenki. Ez lehetett a mottója az abonyi József Attila Tsz zárszámadó közgyűlésének, amelyen részt vett Lázár Ernő, a MÉM osztályvezetőhelyettese. Gépvásárlás Az előre kiadott írásos jelentés, valamint Pásztor Pál elnök szóbeli kiegészítése szerint a mezőgazdásági nagyüzem vezetői már tavaly ilyenkor, a tervek készítésekor úgy látták, hogy i.9öő-ra alaptalan lenne annyi nyereséget (31 millió forintot) tervezni, mint amennyi 1935-ben volt. Ezért a mérleg szerinti tiszta jövedelmet 25 millió 320 ezer forintban szabták meg. Hogy mindenki becsülettel tette a dolgát, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a végeredmény; 26,8 milliós nyereség. Főbb célkitűzéseik közé tartozott az eddigi magas termelési eredmények megtartása, az év folyamán üzembe helyezett folyékony műtrágyagyártó üzem nyereségessége, az állattenyésztés minőségi mutatóinak javítása és a dolgozók életszínvonalának valamelyes növelése. A növénytermesztési ágazat eredménye mindössze kétmillió forinttal maradt el az előző évitől, s egyes növényfé- iékből, például cukorrépából, napraforgóból elfogadhatóan jó termésátlagokat értek el. Az olajos növény tonnánkénti szűkített önköltsége 900 forinttal lett alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Viszont a vártnál gyengébben sikerült a silókukorica- és máktermelés. Az előbbi minőségileg maradt el a korábbitól, az utóbbi pedig ráfizetéses lett. 1987-ben a vetésszerkezetben lényeges változás nem lesz, marad a búza-, árpa-, ku- ■ konca-, napraforgó-, cukorré- ; pa- és a máktermelés. Fontos feladatnak tartják egy esetleges aszályos időjárás negatív hatásainak alaposabb kivédését; víztakarékosabb talajmű- velésre törekszenek. Ügy döntöttek, hogy részben gazdaságossági szempontból, részben s technológia korszerűsítése érdekében a cukorrépa és mák termesztését szolgáló gépeket vásárolnak. Minőségféltés Az állattenyésztésben dolgozók azt a feladatot kapták, hogy az ágazat dotáció nélküli nyeresége elérje a 7,1 millió forintot. Azzal, hogy az állattartásból származó tiszta jövedelem 8 millió lett, a program teljesült. Legtöbb haszon a szarvasmarhatartásból származott, javult a hústermelés, a 461 darab tehéntől átlagosan 6024 liter tejet fejtek..Gond volt viszont a minőségével, mert az előző évihez képest 8 százalékkal csökkent az első osztályú tej mennyisége. Tavaly négy és fél ezerrel több libát értékesítettek, mint egy esztendővel korábban, ennek ellenére nem találták meg számításukat, mivel a toll felvásárlása csaknem ötven százalékkal csökkent. A feltárt hiányosságok egyben az idei feladatokat is megfogalmazták. A szarvasmarha-ágazatban az eddiginél jóval nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a genetikai előrehaladásban rejlő lehetőségek jobb kihasználásának, na- j gyobb figyelmet fordítanak a ; jószágok tápértékben dúsabb takarmányozására, és hogy a megtermelt tej minden literje első osztályúként kerüljön értékesítésre. Húsmarhatenyé- szetük az utóbbi években sokat fejlődött, itt az ideje, hogy több jószágot neveljenek és további minőségi javulást érjenek el. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Ez- úton mondunk köszönetét mindazoknak a kedves rokonoknak, ismerősöknek, jó szomszédoknak, akik szeretett testvérünk, ÖZV. FÜLE JANOSNÉ szül. Magyar Teréz temetésén részt vettek, sírjára virágot, koszorút helyeztek. A ilVASZnril CSALÁD. Nyitott ablak Immár több esztendeje jó és gyümölcsöző kapcsolata van az abonyi művelődési ház amatőr színjátszóinak a Heves megyei Adács hasonló együttesével. Gyakoriak a kölcsönös vendégszereplések és eszmecserék. Szombaton, február 14-én az adácsiak jönnek Abonyba, és este fél 7-kor a művelődési ház színpadán Nóti Károly Nyitott ablak című zenés, táncos bohózatát mutatják be. Hetenként jön Bibliobusz A városi könyvtár a meglévő bibliobusz mellé két újabbat kapott, s február éle- je óta ezek is járják a város külterületét, illetve a községeket. Abony, Albertire«, Cegléd- bércéi, Csemő, Tápiószőlős és Üjszilvás meghatározott pontján alakították ki megállóhelyeiket, ahol hetenként megjelennek. Cegléden az öregszőlőben, a kenyérgyárnál, a Cseng eriszélen és az Úgy erbau is kölcsönöznek könyvet ezentúl. Pénteken Nők bálja CEGLÉDI KJáiia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 35. SZÄM 1987. FEBRÜÄR 12., CSÜTÖRTÖK A Hazafias Népfront, KISZ városi bizottsága és szakszervezetek szakmaközi bizottsága a nemzetközi nőnap alkalmából február 27-én, pénteken este 7 órai kezdettel a Kossuth étteremben megrendezi a nők bálját. Az érdeklődők a városháza épületében működő népfrontirodán válthatják meg belépőjüket. Becserélik A Kossuth Művelődési Központ színháztermében elmaradt a január 22-re meghirdetett magyarnóta-est, amelynek többek között Solti Károly és Madarász Katalin lett volna a közreműködője. Mivel ez a műsor a közeljövőben nem jöhet létre, ezért a jegyeket kívánságra visszaváltják, vagy a február 22-S Horváth Pista-estre becserélik. Tavaly készült el és kezdet el termelni a több mint százmilliós költséggel épült, folyékony műtrágyái gyártó üzem A tsz. valamint az ott dolgozók javára legyen mondva hogy az első esztendőben lí ezer köbméter szuszpenziót állítottak elő, az árbevétel megközelítette a százmilliót, de ami a legfőbb, 2,8 millió forint nyereséget produkáltak amivel elősegítették mind s taggazdaságok, mind a sajál házuk táján az eredményes gazdálkodást. Erre az évre 3C ezer köbméter gyártmányra kaptak megrendelést, és a; eddigi tapasztalatokat felhasználva joggal bízhatnak a mé{ nyereségesebb termelésben. A többi melléküzemági tevékenység sem volt veszteséges legeredményesebben a gumi- üzem dolgozott. Jó teljesítmény Á termelőszövetkezet idei programja ismét megfontoltnak látszik, nincs benne hangzatos cél, ám mégis érződik belőle a többre, jobbra való törekvés. Ez utóbbit és a bizakodást lehetett kiszűrni a felszólalók mondanivalójából, Az optimizmust vélte felfedezni Lázár Ernő, a MÉM osztályvezető-helyettese is, amikor az országos mezőgazdasági helyzetképet felvázolta. A 26,8 milliós nyereséget, komoly teljesítménynek minősítette, és dicsérte, hogy mindez lényegében az alaptevékenységből származik. Tetszését fejezte ki, hogy a tagság és a vezetőség kölcsönösen tekintettel van egymás érdekeire, együtt tudnak gondolkodni. A József Attila Tsz tagságának tanácskozásával lezárult az abonyi mezőgazdasági nagyüzemek zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlésének sorozata. A nagyközségbeli téeszek ismét Igazolták eddigi jó hírnevüket, tavalyi nyereségük együttvéve 95,8 millió forint volt Gy. F. dének munkáját, eredményei nek felfutását és állandósulá »át. A kötethez fontos mellékle tek tartoznak, amelyek felső tolják a mai termelőszövetkezetek jogelődjeit, az egykori elnökök névsorát, a három közös gazdaság szervezeti felépítését. Jegyzetanyag, archív felvételek és riportképek sora teszi teljessé a kiadványt. A könyvet Kocsis Gyula szerkesztette, Lakos János lektorálta, Serényi István készítette a reprodukciókat ás a felvételeket. A Szolnoki Nyomdában látott napvilágot a mű, amelyhez kiegészítésül kínálkozik a helybeli falumúzeumban Az abonyi tanyák üzenete című kiállítás, felvonultatva a paraszti élet tárgyi emlékeit, ellenpontozva a mai korszerű, nagyüzemi gazdálkodást. T. T. A postavonaton Dobos Csaba meneívezető — balról —, Daraó Nándor és Deák Anikó éjszakánként a robogó vasúti kocsiban 300—400 köteg újságot bontanak fel és postahivatalok igénylése szerint számolnak, kötegelnek, fedlapoznak. A hír- lapszállításban például Ceglédig és Nagykőrösig ők végzik el az utolsó munkafolyamatot. Lapunk útja az olvasóig (2.) Ilyenkor még sötétek az utcák a postás dinasztiák. A menet- vezetőnek például "az egész családja postás — felesége és két öccse is —, édesapja révén lett belőle mozgópostás. A munka nem egyszerű, figyelmesnek, fegyelmezettnek, s nem utolsósorban szorgalmasnak kell lenni, de hát a jó jövedelemért jogosak a magas követelmények. Beszélgetés közben gyorsan telt az idő, jól haladt a munka. Kettő után, amikor kinyílt a postavagon ajtaja, az éjszakai sötétségből élesen kirajzolódott a vasútállomás felirata neoncsövekből; Cegléd! Virág Sándor rovatoló és Szijj József járatkísérő fogadta a mozgópostát, s néhány perc alatt az elektromos targonca utánfutóira pakolták a 18 zsákot és a 79 hírlapkö- teget, amit aztán el is vittek a postahivatalba egy közúti járati gépkocsin. A nagykőrösi vasútállomás onnan mar nem volt messze időben. A rengeteg csomagot, a zsákot hírlapköteget T. Nagy Balázs járatkí- , s mint mir,- segített nekik Lanti István málházó, a vasútállomás dolgozója. A hírlapkötegek, köztük a Nagykőrösi,. Hírlap útját- -tovább kísértük a- vasútállomás épületében kialakított raktárba, ami egyben a postás dolgozók melegedője, pihenőhelye is. A szerényen berendezett pihenőben egy kicsit beszélgettünk a postásokkal, majd T. Nagy Balázs elkísérte a málházót, aki szokásos éjszakai ellenőrző útjára indult az állomás területén. Reggel öt előtt volt ébresztő — már azoknak, akik egy kicsit még szunyókáltak —, s a postások kitolták a pályaudvar teherkijáratához a megrakott peronkocsikat. Ám hogy miként, milyen úton-módon folytatta útját a Nagykőrösi Hírlap, több más laptársával, arról írásunk befejező részében szólunk. írta és fényképezte: Aszódi László Antal (Folytatjuk.) Lapunk útja az olvasóig... Vagyis a hírlapszállítás mechanizmusáról gyűjtöttünk ismereteket. Az eddig leírtakat azzal fejeztük be, hogy még aznap ismét felkerestük a napilap-feldolgozó üzemet éjjel tizenegy körül — akkorra a Pest Megyei Hírlap nyomdai előállítása már elkezdődött. Majd jóval éjfél után egy postai járati gépkocsival (Budapesten) a Nyugati pályaudvarra utaztunk, hogy ott a szegedi postavonatra felszáll- va, tovább kövessük a lap útját, egészen az előfizetőkig. Ezúttal Maczkó András volt az éjszakás művezető, és Drozdics Erzsébet az állományvezető. ök és beosztottaik megmutatták a hírlapfeldolgozás minden fázisát, kezdve a nyomdát az üzemmel összekötő szalaggal, ami szakadatlanul ontotta a lap példányainak ezreit. A fürge kezű lányok és asszonyok megállás nélkül markolták fel tucatjával a szalagról az újságot. Aztán ki stósz'olta, ki kötegelte. Az úgynevezett szerelőasztalnál Koncsik Ferenc- né leszámolta, Hajdú Sándor kötözte, Táky Gyula — asztalvezető — címezte, és Soós János zsákoló készítette az utcára kinyúló csúszda mellé a hírlapkötegeket. Valamennyivel éjjel egy óra előtt felbukkantak a Somogyi Béla utcába kinyúló 4- • A fJél-I*est Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat azonnal felvesz számviteli és pénzügyi főiskolai vagy mérlegképes könyvelői végzettségű és szakirányú szakmai gyakorlatot szerzett számviteliosztályvezetőt Fizetés: a végzettségtől és a gyakorlattól függően, megegyezés szerint. Jelentkezni lehet hétfőtől péntekig 8 és 16 óra között a személyzeti vezetőnél vagy a gazdasági igazgatóhelyettesnél. Cím: Cegléd, Kosárhegyi út 3. (ipartelep). A vasúti postakocsi végében Dóbák Mihály szortírozza a leveleket, amelyek aztán postahivataloknak címezve levélzsákokba kerülnek. csúszdán a Nagykőrösi és Ceglédi Hírlap első kötegel, majd sorban a többi. Kútfej Gábor, a postajárat gépkocsi- vezetője, s Kis Kósa Lajos rakodó bepakolták a Barkas- ba az újságkötegeket, s hogy gyorsabban haladjon a munka, még Gardó József (az expedíciótól) is beállt a láncba. Nem sokkal egy után már a Nyugati pályaudvaron folytatódott a hírlap útja, amikor a szegedi postavonatba kerültek a kötegek. Dobos Csaba menetvezető és munkatársai: Dobák Mihály, Danó Nándor és Deák Anikó már jóval korábban elkezdték a munkát. A vasúti kocsiban az állomásokra érkezés sorrendjében helyezték el a csomagokat, levélzsákokat és egyéb postai küldeményeket, amelyek közé bekerült a Ceglédi Hírlap és a Nagykőrösi Hírlap sok ezer példánya. Ott folytatódott, az összes hírlap postahivatalok szerinti elosztása. S míg Dobák Mihály a Kocsi egyik végében a leveleket szortírozta irányítószám szerint a fakkokba káprázatos gyorsasággal, a hírlaposok elmondták, hogy Szegedig öt vasútállomáson adnak le aftyagot, az egyéb postai küldemények mellett általában naponta — azaz éjszakánként — 300—400 köteg hírlapot, rendeltetési hely, illetve darabszám szerint feldolgozva. Bár egy pillanatra sem állt meg a postások keze, azért beszélgethettünk velük. így tudtuk meg tőlük, hogy ma sem mennek ritkaságszámba Hajnali fé! három körül Jár az idő, amikor a nagykőrösi vasútállomáson befejeződik a kirakod;«. Képünk a vasutasok és a postás dolgozók mindennapos jó együttműködését örökítette meg — Lanti István málházó és Kiss Balázs járatkísérő peronkocsira pakolja a csomagokat, levélzsákokat, hírlapkötegeket és zsákokat. ISSN 0133—2880 (Ceglédi Hírlap) A Szövetkezetek könyve az esztendő eiso szuiteoi környezetünket érintő kiadvá nyaként megjelent A termelő szövetkezeti mozgalon Abonyban 1948—1984 címí kötet a községbeli három ts: közös gondozásában. Szabi Attila, levéltáros tollából nag; helytörténeti jelentőség) munka született. Túlmuta egy település adott korszakán hiszen ugyanilyen súllyal szá mon tarthatják a szövetkezet politikával foglalkozóik, illetvi az agrár történészek. Abony a háború előtt feu dális fészek volt nagybirto kokkal, ahol a helybeli embereknek kevés munkalehető ség adódott. Kubikosok csa patai járták az országot, so kan csak vidéken találtai megélhetést. Ez is magyaráz za, hogy milyen gyökeres fordulatot hozott, amikor új tu lajdonosok kezébe került s kenyeret jelentő föld. Az alapos munka bevezeti fejezeteiben foglalkozik a: abonyi földek talajadottságaival, a gazdasági környezettel vázlatos gazdaság- és társadalomtörténettel, majd a földosztással. A község 1948—1951 közötti termelőszövetkezet mozgalmának leírása sol fontos és megbízható - forrásértékű — adattal tárj; elénk a közelmúlt e fontos időszakát. Területi, gazdálkodási, létszámadatokat ismertetnek a könnyen áttekintheti táblázatok, amelyek kitérnél a tagság jövedelmének kimutatására is. A szocialista átszervezés és a gazdálkodó megszilárdulásának kora a; 1959—1969 közötti évekri esett. A vezetés és munkaszervezés, a termelés szerkezeti és színvonala, a növénytermesztés, az állattenyésztés és a melléküzemágak adatai mi nősítik ezeket az éveket. A korszerű nagyüzemi gazdálkodás az 1970—1984 között: időszakban bontakozott ki. A szerző részletesen elénk térj; a három termelőszövetkezet, ; József Attila, a Ságvári és a; Új Világ utóbbi másfél évtize-
