Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-11 / 35. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA KI MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGÉ ES 1 MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM Ára: 1,80 forint 1987. FEBRUÁR 11., SZERDA Havasi Ferenc megbeszélései Moszkvában KB-titkárok találkozója Moszkvában kedden tanács­kozást kezdtek a KGST-tag- államok testvérpártjai köz­ponti bizottságainak mezőgaz­dasági kérdésekkel foglalkozó ti tkáraí. Tapasztalatcserét folytatnak a pártkongresszu­saikon hozott határozatok megvalósításáról, a KGST- tagállamok 2000-ig szóló komplex programjának vég­rehajtásáról, valamint a me­zőgazdasági termelésben való együttműködés szélesítéséről. A találkozón a Magyar Szo­cialista Munkáspártot Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára képviseli. Részt vesz a találkozón a Bolgár Kommunista Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Kubai Kommunista Párt, a Lengyel • Egyesült Munkáspárt, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Né­met Szocialista Egységpárt, a Román Kommunista Párt, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Vietnami Kom­munista Párt küldöttségé. ★ Havasi Ferenc kedden Moszkvában megbeszélést folytatott Vagyim Medvegyev- vel, az SZKP Központi Bizott­ságának titkárával. A szívé­lyes,- elvtársi légkörben lezaj­lott találkozón véleménycseré­re került sor a magyar—szov­jet együttműködés néhány időszerű kérdéséről. Jelen volt Rajnai Sándor, az MSZMP KB tagja, hazánk szovjetunióbeli nagykövete. Megkezdődött a külkereskedelmi stratégia kidolgozása Gyorsabb, egyszerűbb elbírálás Külkereskedelmünkben az elmúlt esztendőben Is szá­mos gond nehezítette céljaink elérését és ezek közül nem egy most már tartósan akadályozza terveink telje­sítését — állapította meg tegnapi sajtótájékoztatóján Veress Péter külkereskedelmi miniszter. A szocialista országokkal kapcsolataink kiegyensúlyozottak voltak, a számunkra előnyös, hogy rubelért tavaly több energia- hordozót és fogyasztási cikket vásárolhattunk. A Szov­jetunióval kötött szerződéseket mindkét fél az előző évinél magasabb színvonalon teljesítette. Nem voltak ennyire zavar­talanok viszont a tőkés orszá­gokkal fenntartott kapcsola­taink. Mint közismert — er­ről lapunkban is többször be­számoltunk — 1986-ot a ter­vezett aktívum helyett jelen­tős, mlhtegy 4Ö0 millió dollá­ros passzívummal zártuk. Ez azt jelenti, hogy a vártnál las­sabban nőtt az export — pon­tosabban értéke alig változott —, miközben az import szá­mottevően, 15 százalékkal emelkedett. A sikertelenség okait az elmúlt időszakban már több fórumon elemezték a szakemberek, akik abban teljesen egyetértenek, hogy a gazdaságban a szerkezetváltás lassúsága miatt még ma is sok korszerűtlen, drágán előállí­tott, s így a külpiacokon csak alacsony áron értékesíthető terméket kínálnak vevőink­nek. A külkereskedelmi mi­niszter felhívta a figyelmet a világpiacon tapasztalható át­rendeződésre is. Ez a jövőben meghatározó lehet a hazai vállalatok számára, hiszen például a fejlődő országok je­lentős fizetési nehézségekkel küszködnek, s emiatt a világ e régiójában gazdasági kap­csolataink valamelyes szűkül­tek. Az idén a legfontosabb cél, hogy az immár két esztende­je tartósan ható kedvezőtlen folyamatokat megállítsuk. El­engedhetetlenül szükséges, hogy javuljon a konvertibilis elszámolású külkereskedel­münk egyenlege, s az idén összességében többet exportál­junk, mint amennyit beho­zunk a tőkés piacokról. Ezzel szorosan összefügg az import takarékosabb és célirányosabb felhasználása is. Mindehhez természetesen meg kell terem­teni a gazdasági hátteret, ez pedig számos halaszthatatlan intézkedést feltételez. A külkereskedelem irányítá­sa több eszközzel is segíti cél­jaink elérését. Az MSZMP Központi Bizottságának tavaly novemberi határozata alap­ján megkezdődött az 1990- ig, illetve az ezredfordu­lóig érvényes külgazdasági, külkereskedelmi stratégia ki­dolgozása. Továbbra is fenn­marad az a pályázati rend­szer. amelynek célja, hogy minél több korszerű termék növelje az exportra szánt áru­alapokat. A benyújtott pályá­zatok elbírálása az elmúlt idő­szakban felgyorsult, s intéz­kedések születtek az ezzel kapcsolatos ügyintézés egysze­rűsítésére is. ★ lígyancsak az exportbőví­tést szolgáló pályázati rend­szer tapasztalatai kerültek szóba azon a sajtótájékozta­tón, amelyet tegnap tartottak az Ipari Minisztériumban. Az adatokból kiderült, hogy de­cember végéig mintegy 180 vállalattal és szövetkezettel jutottak konkrét megállapo­dásra, s a pályázók már az első évre több mint 160 mil­lió dollár többletexport eléré­sére tettek javaslatot. A fel­mérések azt mutatják, hogy az üzemek háromnegyede teljesí­tette vállalását. Különösen eredményesnek bizonyult a Magyar Gördülőcsapágy Mű­vek, a Szerszámgépiparí Mü­vek, a Budaflax Lenfonó- és Szövőipari Vállalat, a Tisza Cipőgyár és a Szatmár Bútor­gyár felajánlása. Az idén változatlan alapel­vek és feltételek mellett pá­lyázhatnak a vállalatok. Vár­hatóan némi versenyhelyzetet teremt az új bankrendszer lét­rejötte is. Óriás trafók fáku&zhan „Már nekem is megfordult „ _ # , a fejemben, hogy jövőre (f serfeshixlwas nem csinálom. Ezen a tur­nuson alig lesz hasznom. A hideg miatt a négy helyett legalább öt hónapig kell tartanom. Nagyobb a kocká­zat, eddig már kettő elhullott az állományból. Igaz, hogy minden segítséget megkapunk a szövetkezettől, de ilyen felvásárlási és takarmányárak mellett én nem találom meg a számításomat.” (3. OLDAL) De ki iegysi fői „Szerettem volna megfejteni, ... r. • vajon mi az oka annak, O /ölfO •©?©# • hogy ez a várost szerető, egy ügyért lelkesedő néhány ember sosem talált igazán egy­másra? Egészen egyszerűen fogalmazva: miért, hogy van, de még sincs honismereti kör Budaörsön? A gim­náziumban a diákok között szerveztek egyet, de az idős embereket már nem vonták be a munkájukba. És még az is meglehet, hogy az utóbbiak sem keresték különö­sebben a kapcsolatot.” (5. OLDAL) A kábítószer „Példaként említhető annak mmum - az általános iskolának az igaz­rVbgtSI tesznek gatéja, aki a boltban felfi­gyelt az egyik 10 éves tanulójára. A gyerek aznap a ta­nításról hiányzott, és ragasztót vásárolt. Azonnal csa­ládlátogatásra ment, ahol kiderült, hogy a fiú »lógott« az iskolából és otthonról mákgubót is élvitt.” (6. OLDAL) A Ganz Electric transzformá­tor nagyszcreldéjében készül az a 250 megavolt amperes tel­jesítményű, 420/126 kilovoltos feszültségáttételű szabályzós transzformátor, amelyet az Országos Villamos-távvezeték Vállalat megrendelésére gyár­tanak. Az idén még mintegy GQ0 millió forint értékben 2s—30 nagy transzformátor kerül ki az üzemből Bős-nagymarosi vízlépcsőfórum Technológiai ismeretek A bős—nagymarosi vízlépcső minőség- és próbaellenőrzési rendszeréről tanácskoztak or­szágos értekezletükön kedden az építésben részt vevő vál­lalatok, tervezőintézetek, alap- és alkalmazott kutatással fog­lalkozó intézetek képviselői Pozsonyban. Az immár harmadízben megrendezett fórum célja az volt, hogy a széles szakmai közvéleményt megismertessék a nagy építkezésnél alkalma­zott hagyományostól eltérő, műszakilag igényes technoló­giákkal: a föld alatti falak, a különleges betonozási és me- revítési munkák, az aszfalt- beton tömítés és a vízszigete­lő fólia használatával. Segítik az eladósodott gazdaságokat Nyereségesek lehetnek Országos értekezletet tartot­tak kedden a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­riumban a megyei tanácsok mezőgazdasági és pénzügyi osztályvezetői részvételével. Villányi Miklós államtitkár bevezetője után a miniszté­riumi illetékes főosztályveze­tői adtak tájékoztatást az esz­Kétméteres szintemelkedési várnak Áradás kezdődött a Dunán Az olvadás és az esők hatá­sára gyors áradás kezdődött a Dunán. Egy nap alatt, hét­főn reggeltől kedd reggelig a Szigetköznél egyméteres víz- szintemelkedést mértek. Az áradás kedden napközben is folytatódott, és a Szigetköznél a főmederből megkezdődött a víz kiáramlása a hullámtérre. Még további mintegy egymé­teres emelkedésre számítanak a vízügyi szakemberek. A gyors áradás szerencsére ala­csony vízállásnál kezdődött. tendő eddig eltelt időszaká­nak tapasztalatairól. Az élelmiszergazdaság az 1987-re szóló termeltetési szer­ződések állása szerint az idén is lehetővé teszi a lakosság megszokott, jó színvonalú el­látását. Ami az idei mezőgaz­dasági gépellátást illeti: a MÉM kezdeményezte, hogy a korábbinál több gépet bérel­hessenek a termelők, szocia­lista országokban gyártott tí­pusokból. Az állattenyésztés fellendü­lésével kapcsolatos akciók folytatódnak. Például 100 ezer vemhes kocát, és 30 ezer vem­hes üszőt kívánnak kihelyez­ni a kistermelőkhöz. Az értekezleten bejelentet­ték, hogy az eladósodott me­zőgazdasági nagyüzemek ter­hének enyhítésével kapcsolat­ban pályázatot hirdetnek a jövedelmező termelés feltéte­leinek megteremtésére. Rántás cipők Ceglédről Évente mintegy 30 ezer pár félcipőt készítenek a hagyományos rámás módszerrel, faszöggel felerősítve, a Dél-Pest Megyei Ci- péaz-szövetkezetben. Képünkön Kökény József összepréseli a bőrcipők talpait a ceglédi üzemben (Hancsovszki János felvétele) ISMÉTLŐ K özségnyi lélek. Ezer- háromszáznál több ifjú leány és legény­ke készül a holnapra Ceg­léd középiskoláiban. A vá­ros középfokú intézményei egyre érzékelhetőbben vi­selik a létszámnövekedés terhét, azt a kellemesen kedves terhet, hogy mind több gyermek kíván az ál­talános iskola sikeres be­fejezése után továbbtanul­ni. A szerepkör adott, a hi­vatalos megfogalmazás sze­rint, a város iskolacentrum — ha egészen pontosak akarunk lenni, akkor azzá fejlesztendő —, amibe ter­mészetesen beleértendő az is, amit feladatként vállal a városkörnyék települé­sein élő fiatalok képzésé­ben. ■ Ahhoz, hogy a gyerekek táborának ez a része, a községekben lakók tanul­hassanak, ingázniuk kell, azaz bejárni naponta az otthonból a tanintézmény­be, s az oktatás — a szak­körök, a különórák, a más elfoglaltságok — végezté­vel ismét utazva menni ha­za. Ami nem könnyű oly­kor, á közlekedési lehető­segek miatt a pedagógusok ismernek sok olyan ta­nulót, aki reggel öt óra után indul, s haza este hat óra körül érkezik. A ta­pasztalat figyelmet érde­mel: egy-egy tanulócsopor­ton belül a lemorzsolódást — azaz a végleges kiválást az oktatásból — a bejáró fiatalok jellemzőjének kell tekinteni. A helyben lakók; közül ugyanis háromszor, négyszer kevesebb a ki­maradó, mint a vona­ton, autóbuszon érkezőknél. A középiskolai kollégium nyújtotta lehetőség ellenére is a tanulóknak több mint az egyharmada naponta bejáró! Három gyerek kö­zül egy mindenképpen utas, s be kell látnunk, valamennyi községben nem hozható létre középfokú, oktatási intézmény. Az utas-diákokkal tehát hosz- szú távon számolni illik, hiszen reális célnak ítél­hető az általános iskolát végzettek 92—94 százalékos továbbtanulási aránya. A társadalomnak ugyanis ége­tő szüksége van a képzett — s ráadásul a képzett­ségét a társadalmi szükség­letekkel összesimító — munkavállalókra. Az ilyen jelentkezők ma már szinte kizárólagos utánpótlás csa­pata a középfokú okta­tás, tehát az ún. ifjúsági munkaerőforrás. Nem a gyerekek iránt tett gesztus tehát, ha a tár­sadalom — a nevében el­járó szervezetek, intéz­mények — fejleszti az ok­tatás szellemi, tárgyi fel­tételeit. A maga szükség­leteinek a szolgálata mu­tatkozik meg ezekben a kiadásokban, abban példá­ul, hogy tégládén ezekben az esztendőkben kiemelt szerephez jut a középfokú oktatás intézményhálózatá­nak fejlesztése. Ezt a meg­különböztetett fontosságot éppúgy jelzi a Török Já­nos Szakközépiskola bőví­tése, mint egy új szakkö­zépiskola építésének terve, továbbá az is, hogy a na­gyon hiányzó szakmunkás­tanuló-kollégium kialakítá­sához — több mint két­száz ifjúnak lesz ez az intézmény a második ott­hona — hozzáfoghatnak. Az említett fejlesztések ter­mészetesen sürgősek, már ma kellenének. Az anyagi fedezet azonban részletek­ben, jó néhány esztendőre elosztva áll majd csak rendelkezésre. Valamikor ismétlőiskolá­nak nevezték azt az okta­tási formát, amelyben az elemit kijártak háztartási, földművelési, állattenyész­tési stb. alapismereteket sajátíthattak el! A formát túlhaladta az élet, a társa­dalmi-gazdasági fejlődés támasztotta követelmények jól tükröződnek az oktatás szervezetének átalakulásá­ban is. Csakhogy történt valami furcsa. Miközben a társadalom megszüntette az ismétlőiskolákat, nem ész­lelte kellő, érzékenységgel az oktatási formák sok­féleségének szükségességét és azokat ennek okán lét­re sem hozta. Sok évtize­des mulasztások, adósságok mutatkoznak meg tehát ab­ban, amikor felborulnak a továbbtanulási arányok, a gyerekek egy nagy csapata csupán azért megy szak­munkásképzőbe, mert gyen­ge tanulmányi eredményei alapján máshová remény­telennek látja a jelent­kezést. S ami az igazán nagy baj, ezeknek- a gye- i rekeknek egy jelentős cso­portja a szakmunkáskép­zésből is kimarad, abba­hagyja a tanulást. L ehet átmeneti jelen­ség, de lehet tartó­sodó folyamat is: nö­vekvőben van a megyében azoknak a munkába álló fiataloknak a száma, akik ugyan elkezdték tanulmá­nyaikat valamilyen közép­fokú tanintézményben, de végzettség nélkül befejez­ték azt. A se nem fehér, se nem fekete állapot rossz a gyereknek és rossz a tár­sadalomnak — még akkor is, ha az ifjú látszatra jól jár, pénzt keres —, s en­nek felismerését most már kifejezi néhány próbál­kozás az oktatás formái­nak, szervezetének rugal­masabbá tétele érdekében. Ami azt mutatja, maga a társadalom kényszerült is- mátlőiskolába, megtanulan­dó, ne mindig már be­következett folyamatoknak engedve változtasson, ha­nem készüljön fel a be- következhetőre. Mészáros Ottő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents