Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-10 / 34. szám
198?. FEBRUÁR 10., KEDD Másodikosak az iskolafográsáat előtt várják, hogy rájuk kerüljön a sor A* ajtón túl pedig munkában a* Iskolások foga}* nak gyógyítója, dr. Vén Mária ismét Nagykőrösön jártunk Már a gyógyítás hétköznapjai Aiakui már az egységes városi gondozóközpont Az utóbbi idők legnagyobb egészségügyi beruházása volt a nagykőrösi szakorvosi rendelőintézet építése. Több mint 100 millióba került a várva várt s tavaly november 7-én átadott új intézet. Akkor tudósításunkat azzal zártuk: „ ... ha még e napokban nem is gyógyítanak (hiszen sugárvédelmi, munkavédelmi vizsgálatok maradtak hátra, s tart még az új berendezések próbaüzeme), rövidesen, néhány hét múlva várják a betegeket". A helyszínen jártunk a minap ... Gyorsan költöztek ...és megtudtuk dr. Tóth János sebésztől, igazgató fő- orvoshelyettestői, hogy az ígéret teljesült. December idusa óta nyitva tart a rendelőintézet. A „beüzemelés” jó egy hónapot vett igénybe. S tény, hogy ezalatt volt ideje a 44 orvosnak, a 137 szakdolgozónak és asszisztensnek, a 10 gazdasági-műszaki és az 52 fizikai alkalmazottnak, hogy előkészítsék a költözködést. — Mennyi ideig tartott ez? — Egyetlen napig — feleli dr. Tóth János. — Pontosabban: pénteken délelőtt még régi telephelyünkön, a Kalocsa Balázs úton rendeltünk, délután és másnap hurcolkod- tunk, s hétfőn már itt fogadtuk a betegeket. Csak azt hoztuk magunkkal, ami nélkülözhetetlen, s ami helyett nincs új. Ugyanis itt berendezett, sok tekintetben felszerelt rendelők, korszerű gépek, eszközök várták az egészségügyieket. Hogy a saját pél- dámcat — a sebészekét — említsem, átszállítottuk a régi műtőasztalt, de újonnan kaptunk Képerősítős, tévés sebészeti röntgenkészüléket. Ahogyan új az egész radiológiai osztály gépparkja is, a régi átvilágító, vizsgálóberendezések ott maradtak. Az iskoiaíogászat előtt vár a gyerekekkel két szülő, Huszár Sándorné és Széli Dé- nesné: — A második A-sokat hoztuk a Rákóczi iskolából, 13 csemetét, köztük a mieinket — mondják — és sajnos minden másodikuknák lyukas a foga, van, akit vissza is rendeltek. Nem kerülgetik egymást tak az emberek lokálpatrióta érzelmeiknek. (De akkor is leírtuk: fontosabbnak tartjuk az anya és az újszülött egészségét, biztonságát, tehát azt, hogy lehetőleg nagy szakmai hátterű kórházban szüljenek, mint az egyébként tiszteletre méltó igényt: világra jötte pillanatától nagykőrösi legyen az apróság. S azt is gondoljuk: nem papírtól, hanem a neveléstől lesz igazán nagy- kőrösivé, mikorra felcseperedik ... A szerk.) A fogorvos, dr. Vén Mária, miközben egy szuvas foggal bíbelődik, így beszél: — Az új gépeink, négy is van belőlük, nemcsak szeobek, formatervezettek, jobbak is a régieknél. Gyorsabbak, erősebben fúrnak, háromsebességesek, s pontosabban, finomabban lehet velük dolgozni, S tágasabb a helyünk is, régen két orvos, két asszisztens, két beteg kerülgette egymást a közös rendelőben, itt mindenkinek külön munkahelye van. Papp Sándorné asszisztens szerint egyebekben is kényelmesebb itt, több a zuhanyozó, az öltöző, és, ami még lényegesebb: a gyerekeknek a hely a folyosón. — A régibe? A fele ekkorába? Ugyan, hogy kívánkoznék vissza? — értetlenkedik. — Az új rendelő? Nagyon tetszik, szép, tágas. És _ jó, hogy nem kell a kórházba menni röntgenvizsgálatra — így Huszár Sándorné —, csak az hiányzik még, hogy legyen a városban szülőotthon. Szülessenek itt a nagykőrösi gyerekek, s az igazolványukba majd az kerüljön: születésük helye Nagykőrös. (Ismerős érvelés ez, annak idején, amikor a kórházi ellátást átszervezték a városban, hangot ad-' Korszerű műszerek A fizikoterápia előtt vár a sorára Dózsa László, a konzervgyár géplakatosa. — A derekam fáj — panaszolja —, most harmadszor jövök kezelésre. össze se lehet hasonlítani ezt a rendelőt a régivel így vélekedik. S hogy nem indok nélkül, azt megerősíti odabenn Sáradi Györgyné asz- szisztens: — Azelőtt volt egy szobánk, három, függönnyel elválasztott fülkével. Itt a folyosóra felfűzött kezelőszobákban egyszerre hét beteget is kúrálhatunk. Pontosabban: ma még csak négyet, mert három gépünket egy hete szállították csak ide, s dobozban várják, hogy felszereljék őket. De így sincs zsúfoltság, hiszen mi időre hívjuk be a pácienseket. Dr. Kruppa Ildikótól, a laboratórium vezetőjétől pedig azt tudtuk meg, hogy ő és 11 munkatársa már annak is örült, amikor néhány éve hírét vette az új rendelőintézet építésének. Hiszen egyetlen 20 négyzetméteres szobában dolgoztak — majd 30 ezer ember közül a betegektől vett anyagok elemzésével. Most hét különböző labortóriumi és munkaszobájuk van, kaptak már eddig is több millióért új mikroszkópokat, műszereket, s várnak még újabbakat. Igazán szép az épület. Belül barna-fehér szinte minden, csak a zöld-ezüst eligazító táblák színe vonja el a figyelmet. S ezeket olvasgatva találunk a központi kartono- zó és a ruhatár mellett a büfére. A régi rendelőben nem volt. Itt viszont van. A gyesről visszatért Noniusz Sándorné vezeti: — Decemberben nyitottam, s a januári forgalom úgy 45 ezer forint lehet. Reggel inkább a kávé fogy, déltájban a süteményt viszik. S közben — sok az ismerős — nekem is elmondják, mi fáj. Szeretek itt dolgozni, nyugalmasabb, mint a presszóban felszolgálni. Ráadásul szabad a szombatom, a vasárnapom. És itt egyáltalán nincsenek részegek. Bár akadt már. aki rumot kért, persze hiába. Szeszt nem árulok ... ★ Az iméntiekből is kitűnik talán: a 17. .munkahelyes, új szakorvosi rendelőintézetben már a gyógyítás hétköznapjait élik. Lassacskán megszokottá válik majd a sárga falú, átriumos épület, a mentőállomás, a központi felnőtt körzeti rendelés, s a szakellátás otthona. Ám, ha így is lesz, még nem fejeződött be Nagykörös egészségügyének fejlesztése. A hideg miatt most áll a munka, de rövidesen befejeződhet a Kalocsa Balázs úton a kisebb felújítás: a kiürült rendelőket elfoglalhatja a Köjál, a védőnői szolgálat, s az ideg-alkohol gondozó. Ezzel kialakul a városi gondozó- központ. Idén a szakrendelőbe várnak egy második szemészt, egy gyermekgyógyászt., s ami minőségi változást jelent: egy reumatológust. is, ilyen szak- rendelés eddig nem volt. Azt pedig Kocsis Jánosnétól, a városi tanács elnökétől tudjuk: ugyan megoldódott a felnőtt lakosság ellátásának gondja, de a város egészség- ügyi bizottsága javaslatára már keresik a lehetőséget, hogy a Kalocsa Balázs útról közelebb — az új rendelő szomszédságába helyezzék át a gyermekegészségügy dolgozóit. Vasvári G. Pál Mibe kerül a mozijegy? Film, video és közművelődés Mint bizonyára köztudott, ez év január elsejétől változások történtek a filmforgalmazásban; a jövőben az eddigieknél racionálisabb filmterjesztési szerkezetet kívánnak létrehozni. Az MSZMP KB agitációs és propagandabizottsága a struktúra átalakításával kapcsolatos ülésén fölhívta a figyelmet arra, hogy meg kell őrizni az értékorientált filmforgalmazás eddig elért tartalmi eredményeit, s a változtatásokat úgy kell végrehajtani, hogy ne adminisztratív mennyiségi mutatók előírásaival segítsék a kultúrpolitikai eredmények elérését, hanem a filmforgalmazó és moziüzemeltető vállalatok nagyobb önállóságával, a megfelelő anyagi ösztönzési rendszer kimunkálásával, az állami dotáció értékek mögé állításával. Módosult helyárak Január elsejétől a megyei moziüzemi vállalatok lehetőséget kaptak bevételeik növelésére, önköltségeik csökkentésére, műszaki feltételeik javítására, a videotechnika alkalmazásának szélesítésére. Az elmondottakból következik, hogy módosítani kellett a mozikban a helyárakat, mégpedig oly módon, hogy azok kifejezzék a film beszerzésének és bemutatásának tényleges költségeit, az állami támogatás mértékét, a film forgalmazási értékét és a mozi szolgáltatási színvonalát. Arról, hogy Pest megyében mennyibe kerül ma moziba menni. Rusznák Károlyt, a Pest Megyei Moziüzemi Vállalat igazgatóját kérdeztük: — Mind fővárosi, mind megyei összehasonlításban mi emeltük a legkisebb mértékben — tíz százalékkal átlagban — a jegyek árát. A filmszakmában azóta többen is megjegyezték, hogy nem lesz ez így jó, mert az arány nem tudja ellensúlyozni az állami támogatás megvonását. A megállapítás valóban helytálló, de mi úgy gondoljuk, hogy helyesebb. ha más gazdaságossági intézkedésekkel pótoljuk a hiányt. Csökkenteni lehet pélSáradl Györgyné a fizikoterápián egyik betegével — kezelés közben Igazán szép a rendeld s előtte a Szélfogd fiú szobra. Szabd György alkotása (Uancsovszki dános felvételei) dául a szállítási vagy az üzemeltetési költségeket. — Ezek szerint akkor menynyibe kerül egy mozijegy? — A gyerekeknek az iskolai filmvetítés három—öt forintban van, egyébként pedig a moziban hat és ötven forint között kell fizetni. Az árak attól függnek, hogy a vetített film művészi értékű vagy esetleg krimi. Az utóbbi természetesen drágább. Ha kétrészes filmről van szó, akkor a költség is a duplájára emelkedik. Elkésett szállítás — Az előbb a szállítást említette, mint olyat, amelyet gazdaságosabbá lehet tenni. Információink szerint a gödöllői körzetben elég gyakran előfordult, hogy a késedelmes szállítás miatt elmaradt egy- egy előadás, vagy mást vetítettek, mint amit meghirdettek. — Mintegy 14—15 ezer előadást tartunk mozgóellátásos rendszerben, s ez az összes előadási szám harminc százaléka, ami a nézők számát illetően 1,4 millió látogatót jelent. Valóban előfordul, hogy nem érkezik meg időben a film, csere történik, vagy a gépkocsi műszaki hibája miatt szállítási problémák adódnak, s így elmarád az előadás. Ilyen gondok különösen Gödöllő vonzáskörzetében voltak, mert a helyi moziüzemi vezetők nem intézkedtek időben a hiba elhárítására. — önök mit tettek, hogy a jövőben ne forduljon ilyen elő? — Vállalatunk filmforgalmazási osztályvezetője, a városi tanács képviselője és a helyben illetékes vezetők közösen megbeszélték a tennivalókat. A körzeti filmszínház vezetője és a kihelyezett filmforgalmazásban közreműködők figyelmeztetést kaptak, sőt, a munkájukat folyamatosan hanyagul végzőktől megváltunk. A legtöbb gond egyébként Erdőkertesen és Veresegyházon volt. Az erdőkertes! művelődési ház vezetője számunkra kedvezőtlen és igen radikális lépést is tett: megszüntette a velünk kötött szerződést. Ami pedig a tanulságot illeti: a megyében több mint ötvenezer kihelyezett előadást tartunk. Elég néhány negatív tapasztalat ahhoz, hogy beárnyékolja egész tevékenységünket. A panaszok az adott területen j.Or gosak voltak, de higgye el, azért nem ez a jellemző a munkánkra! Önköltségi alapon — Egyre népszerűbbé válik hazánkban a videózás. Most a vállalat is több lehetőséget kap a videotechnika terjesztésére. Hogyan élnek vele? — A videokazetta-ellátás egyelőre változatlanul a Mo- kép videotékájának a feladata, bár köztudott, hogy a vi- deózóknak más forrásaik is vannak ... Ettől az esztendőtől a Művelődési Minisztérium pályázatot hirdetett, amelynek útján videóberendezéseket és nagy képernyőjű monitorokat vásárolhatunk, ötven százalékos önrészesedéssel. Harmincat igényeltünk, a megyei KISZ-bizottság rajtunk keresztül még ötvenet, valamint a nagykátai körzet részére további tizenkettőt. Ezeket a berendezéseket elsősorban a művelődési házak és azok a kistelepülések kapják, ahol gazdaságtalan a mozi üzemeltetése. Adunk azonban rajtuk kívül könyvtáraknak, múzeumoknak és iskoláknak is. Ha a minisztérium elfogadja a pályázatunkat, akkor közel száz videót tudunk kedvezményesen üzembe helyezni. A kazetta- ellátás gazdaságossá tételéhez pedig Budapesten, Cegléden, Nagykőrösön, Dunakeszin, Budaörsön és Nagykátárt videotékákat létesítünk. Azért ezekben a városokban, mert az ő környékükre telepítjük a berendezéseket. Ami a kazettákat illeti: arra törekszünk, hogy olyan felvételek legyenek rajtuk, amelyek nem futnak a filmforgalmazásban. — Mi történik azokkal * gazdaságtalan mozikkal, amelyek olyan helyen vannak, ahová most nem jut video? — Addig, amíg az adott területen nem tudunk jobb megoldást, a filmszínháznak üzemelnie kell. Ha másként nem, akkor önköltséggel. Azt hiszem, ilyen esetben a helyi tanácsok segítségére is igényt tarthatunk. A Nagykáta környéki videotelepítéshez például a helyi pártbizottság, tanács és KISZ minden költséget vállal. Sajnos, a megye moziberendezéseinek hatvao._ százaléka nullára leírt, és az épületek ötven százaléka felújításra szorul. A változtatáshoz sem minisztériumi, sem megyei támogatást nem kapunk. Tíz-tizenkét mozit pedig az állapota miatt kell bezárnunk. Ezeken a helyeken videóval fogunk váltani. Társszervek segítsége —! Milyen elképzeléseik vannak a videóval kapcsolatban? Hogyan tudják segíteni a közművelődési munkát? — Még föl kell nőni az új lehetőségekhez. Rövidesen megkötjük a szerződést a videotékát illetően a Moképpel, s a tervek szerint március végén kapjuk a megpályázott berendezéseket. Elindítottuk a szakemberképzést is. A kazettákkal mindenképpen be kívánunk kapcsolódni a közművelődésbe úgy, hogy a játékfilmek mellett különféle ismeretterjesztő rövidfilmeket is forgalmazunk. Az iskoláknak oktatáshoz kapcsolódó kazettákat, illetve filmeket biztosí- tunk. Erre azonban egyedül képtelenek vagyunk. Szükségünk van a társszervek segítségére, hiszen ilyen terhet az oktatási intézmények még a szülőkkel közösen sem bírnak el. A szemléltetés pedig nélkülözhetetlen az oktatásban. Körmendi Zsuzsa Országos pályázat Gödöllőről Új formák időseknek Oj formák időseknek címmel hirdet pályázatot több más intézménnyel együtt a gödöllői művelődési központ olyan eszközök, felszerelések, berendezési tárgyak tervezésére,^ amelyek megkönnyítik az idős emberek napi élettevékenységét. Pályaművekként elsősorban az idősek mozgását segítő belsőépítészeti megoldások, lépcsők, korlátok, kapaszkodók. valamint bútorok, fürdőszobai berendezések, kerti' szerszámok és más használati tárgyak tervei jöhetnek számításba, de szívesen fogadnak más ötleteket és elképzeléseket is. Fontos feltétel, hogy a tervezett tárgy esztétikus és olcsó legyen. Elsősorban építészek, formatervezők, iparművészek jelentkezését várják, de bárki részt vehet a pályázaton. A jeligés pályamunkák tetszőleges formában, méretben készülhetnek, s szeptember 11-ig küldhetők be a gödöllői művelődési központba. Díjazásként százezer forintot osztanak ki a legjobb pályaművek beküldői között. A legjobb pályamunkákat felhasználják a Veresegyházi Nagy-. községi Tattács szociális otthonának tervezésénél és építésénél.
