Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-09 / 7. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM 1987. JANUÁR 9., PÉNTEK Gimnázium: kettős funkcióban Begyűrűzik a laza munkaerkölcs A több mint négyszáz éves Arany János Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola okta­tó-nevelő munkájáról tárgyal­tak a városi tanács végre­hajtó bizottságának egyik leg­utóbbi ülésén. Továbbtanulók Á hírneves intézmény csak­nem SCO növendéket tanít, gimnazista^ közülük 350, 12 osztálynyi. A több mint 140 óvónő évfolyamonként egy- egy osztályt alkot. Az intéz­ménynek kettős funkciót kell Sikerrel betölteni. Egyfelől előkészíteni a továbbtanulás­ra, másfelől felkészíteni a ta­nulókat a munkára. Mindkét területen sikeres nevelőmunkát folytatnak. Az átlagosan 120 fős évfolyamok­ból hetven százalék tovább­tanulásra jelentkezik, három­negyed részüket az első év­ben fel is veszik. Ez az adat országos összehasonlításban az első tíz iskola közé teszi a nagykőrösi Arany János Gim­náziumot. A többi tanuló dol­gozni kezd, egy részük óvónő­ként, más részük pedig a gép­írást tanult növedékek közül kerül ki. S ezzel már át is térhetünk az oktatási rendszerre, amely fakultációs. Ez azt jelenti, hogy a tanulók a harmadikban és a negyedikben bizonyos tárgya­kat elmélyültebben tanulhat­lak, szabad választás alapján. Elsősorban a magyar, a törté­nelem, a matematika, a fi- rika, illetve az orosz, valamint gyakorlati tárgyként a gép­írás a népszerű. Érdekes vi­szont az iskola • vezetésének véleménye: a fakultatív okta­tásnak ez a rendszere ma már nem tudja betölteni azt a funkciót, amelyet indításakor meghatároztak. Sem a tovább­tanulásra nem készít fel iga­zán, sem a munkába állást nem alapozza meg — kellő gyakorlat hiányában. S ezzel már át is térhetünk E tanulmányi versenyekre. Az (utolsó tíz évben rendszeresen helyezettek kémiából a gim­názium növendékei, sőt az Irinyi-versenyen — amely az alsóbb évfolyamok számára jelent erőpróbát — is szép helyezést érnek el. így tehát kémiából az országos szín­vonal fölött állnak. Az intézetben szaktantermes oktatási rendszert honosítot­tak meg. Sajnálattal kell azonban megállapítani, hogy az egykor büszkeségre okot adó felszerelés mára meglehe­tősen elavulttá vált. A szem­léltetőeszközök cseréjére alig tudnak sort keríteni. A számítógépes foglalkozá­sok tulajdonképpen már a tehetséggondozás témakörébe ís sorolhatók. Erre minden esztendőben diákköröket szer­veznek, számuk 16—20. Érde­kes, hogy a nehéznek tűnő tárgyak a legvonzóbbak, neve­zetesen a matematika és a fi­zika. Az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgákra külön elő­készítőket is szerveznek, a hátrányos helyzetű tanulókat pedig tanulószobai foglalkozá­sokkal korrepetálják. Felvételi Az elmúlt tanévtől új típu­sú osztályt indítottak, termé­szettudományos elnevezéssel. Ide csak felvételi beszélgetés után lehet bejutni, s termé­szetesen az egész megyéből je­lentkezhetnek a továbbtanul­ni vágyók. Ugyancsak újszerű az is, hogyr az óvónői szak­középiskolások napközis fa­kultatív képzést indítottak. Ezen azok vehetnek részt, akik az általános iskolai fog­lalkozások után érdeklődnek. Az Arany János Gimnázium és Óvónői Szakközépiskolában is meghatározott terv alapján nevelik a növendékeket. A kö­vetelményrendszer megvalósí­tására a mindenkori tanítási óra, illetve az osztályfőnöki tevékenység kínálkozik. Ha a tanulók neveltségi szintjéről összefoglaló képet kellene adni, az eredmény eléggé változónak bizonyulna. A tanulók döntő többsége he­lyes politikai ítéletekkel, biz­tos erkölcsi felfogással, egész­séges életvitellel és életcélok­kal rendelkezik, ám egyre na­gyobb azoknak a száma, akik nem tartoznak ebbe a csoport­ba. Terjedő az önös életszem­lélet, az erkölcsi labilitás, a környezet rendjének elhanya­golása. Sajnos egyre gyako­ribb jelenség a tanulásnak, munkának a meg nem becsü­lése. A. tanárok felvették a Har­cot a káros jelenségek ellen, ám rajtuk kívül álló okok miatt az eredmény alig lát­szik. Az iskola a neveltségi szint rossz irányú befolyáso­lása miatt két okot nevez meg. Egyfelől az otthoni kör­nyezet a forrása a torz elkép­zeléseknek, másfelől a társa­dalom közvetett hatása az, amely rossz irányba viszi a növendékeket. A munka­erkölcs lazasága óhatatlanul begyűrűzik az iskolába is. A nevelés sajátos területe a testnevelés. Ezen a téren je­lentős lemaradást regisztrál a gimnázium. Korábban a tö­megsport megoldotta ezt a kérdést, ma szinte lehetetlen ezt megoldani. Maguk a ta­nulók nem vállalják, nem szánják rá az időt. Olyan kö­vetelmények állnak a tovább­tanulók előtt, hogy minden percüket a felkészülésre kell fordítani. Különös helyet foglal e! a hazafiasságra való nevelés. Voltak évek, amikor hiány­zott ez a munka a tervekből. S jellemző, hogy a történe­lem tárgyat, amely eddig a legalkalmasabb az ered­mények elérésére, egy időben még az érettségi tantárgyai közül is törölték. Szerencsére a helyzet megváltozott, azon­ban a problémát nem lehet egy csapásra megoldani. A ta­nulókból hiányzik a magyar­ságtudat, a józan mértékű nemzeti büszkeség. A tanárok legnagyobb igyekezete kell hozzá, hogy e téren előbbre lépjenek. Új módszerek A nagykőrösi Arany János Gimnázium mint az eddigiek­ből is kiderült, rendszeresen vállalja az oktató-nevelő munka új módszereinek kuta­tását. Ezt a tevékenységet a felsőbb szervek számtalanszor elismerték már, s az elmúlt tanévben megyei alkotói díj­jal tüntették ki a tantestü­letet. B. O. A betegek érzékenyebbek Meleg front, hideg front ? Azzal mindnyájan tisz­afában vagyunk, hogy ez az 'f év sem lesz könnyű. Ezt ^ bizonyítandó, az időjárás ^máris kemény bizonyíté- ^ kokkal szolgál. Valamikor ^szeszélyes áprilisokról be- í széliünk. Ez már a múlté. í Az emberek közérzetet ^ ugyancsak próbára teszi ^ a rendkívül változatos és ^ szélsőséges időjárás. Front ^ van, mondogatjuk egymás­ának buzdításul, hogy köny- ^ nyebben tudjuk elviselni ía kellemetlen közérzetet. A Pest Megyei Köjál egészségnevelési osztálya ösz- szefoglalóan állította össze ál­lásfoglalását „frontügyben”, mintegy segítséget nyújtva a sűrűn változó időjárás kö­vetkezményeinek elviselésé­hez. Az egymástól eltérő tulaj­donságú légtömegek egymás­sal érintkező részét nevezzük frontnak, ezek mozgása a frontátvonulás. Ez mindig gyors légnyomásváltozást eredményez. Mindez nagy be­folyással lehet, egyesek egész­ségi állapotára. Általában az idegrendszeri panaszok jelent­keznek legkorábban. A hőmé­rők még nem jelzik a mele­get, vágy a hideget, de a me­leg vagy hideg beáramlását az. erre érzékenyebb emberek már észlelik. Ingerlékenyeb­bek lesznek, ezzel egyenes arányban romlik teljesítőké­pességük. Az ilyen érzékeny gyermekek például nehezeb­ben tanulnak, csökken a fi­gyelmük. Ilyenkor gyakrabban vágja el a kezét a háziasszony, gyakoribbá válnak a balesetek. ,Természetesen nem reagál mindenki egyformán az idő­változásokra. Vannak olya­nok, akik levertek lesznek, másoknál ízületi fájdalmak lépnek fel, de gyakori tünet a fejfájás is. Az emésztési za­varokkal bajlódók ilyenkor bizonytalan hasi fájdalmak­ról panaszkodnak. A hirtelen kialakuló meleg frontbetöré­seket legrosszabban tűrik a szív- ns érbetegek, a magas vérnyomás,ban és a pajzs- mirigytúltengésben szenve­dők, mivelhogy a frontbetö­résre emelkedik a vérnyomás is, szaporábbá válik a szív­működés. Ezekben az órák­ban, illetve napokban több agyvérzés fordul elő, mint máskor. Akik* tehát tudják maguk­ról, hogy betegek, a meleg front kezdeti tünetét észlelve, kíméljék magukat. Más a helyzet ellenkező esetben, a hideg frontbetöréseket főként az jellemzi, hogy a szervezet ingerlékenysége csökken, lassúbb a gondolkodás, foko­zódik az ájulási készség, az erre érzékeny ember aluszé- kony lesz. Ugyanakkor gya­koribbá válnak a görcsös ál­lapotok, főleg az epe-, vese- és a gyomorgörcsök. A szív­működés is lassulhat, csökken a vérnyomás. Megkérdezte tőlem egy kis­lány — egyik közös nyelvtan­óránkon, no nem azt és nem úgy, ahogyan neves táncdal­szerzőnk, Ihász Gábor egyik slágergyanús szerzeményében énekli, hanem — azt, hogy he- lyes-e az, ha iskolában, taní­tási órákon, illetve baráti tár­saságban tájszólásban adja elő mondókáját. Mit tehet az ember? Vagyis mit tehet, mit mondhat ilyen esetben a magyartanár, teszi fel a kérdést egy másik slá­ger. Egy pillanatra magába mélyed — de csak annyi idő­re, ami semmiképpen sem megy a tanári tekintély rová­sára — és nyelvészeti tanul­mányai, valamint nyelvérzéke 'teljes tudatában rá vágja, a vá­laszt. No, mi is lehet az el­fogadható felelet, ami kielégíti mind a nyelvészeti kifejezést pártoló, mind az azt ellenző ízlésirányzat népes táborát? Helyezzük a témát kissé tu­dományosabb alapokra, s néz­zük meg, mit mond a szak- vélemény, milyen kompro­misszumot ajánl a két félnek I Kezdjük Ádámná) és Evá-. nál. Tájszavaknak nevezzük azon szavak összességét, amelyek a köznyelvből — rádió, tévé, sajtó által használt nyelvből — vagy teljesen hiányoznak (ilyen a kámpolni — csúfolni), ezek az úgynevezett valódi Kenyér, feöllér, visnye iögyök - vagy megyek tájszavak, vagy hangtanilag különböznek attól (eszem — őszöm), ezek meg az alaki táj­szavak, vagy jelentésben tér­nek ,el a köznyelvi szavaktól (szigorú — vézna), ezek pedig a jelentésbeli tájszók. Aki mindezeket valamikép­pen használja is, az tájszólás­ban beszél. Mivel már maga a meghatározás is igen kör­mönfontnak látszik, vizsgál­juk meg az egyes elemeket külön-külön, mert sohasem felesleges a tájnyelv és a köz­nyelv viszonyát egy újabb as­pektusból szemlélni. Van ugyanis egy olyan sza­bály, miszerint a nyelvhelyes­ség elvének ellentmond az érthetetlen nevek használata, amely kitétel a tájnyelvekre is érvényes. Mert próbálna vala­ki Szabolcs megyében böllért hívni disznótorra hentes he­lyett, vagy visnyét (meggyet) venni a kecskeméti piacon. De ugyancsak felkapnánk a fejünket Buga doktor rádió­beli tanácsait hallgatva, ami­kor is a vitaminhiányos gyermekek tüneteit ecsetelve ekképp szólna az előadó: „Tavasszal a vitaminhiányos időszakban gyakran látni az iskolapadokban üldögélő „szi­gorú” testalkatú, ' sápadt gyermekeket. Ugyanis egyes nyelvjárásokban van csak a szigorú szónak: vézna, madár- csontú jelentésárnyalata. így megfogalmazhatjuk azt az alaptételt, hogy azokat a szavakat, melyek tájjellegűek és hiányoznak, vagy jelen­tésükben teljesen eltérnek a köznyelvtől, csak a neki meg­felelő tájnyelvi közegben, adott községben, városban használ­juk. így tisztázva a valódi és jelentésbeli tájnyelvek prob­lematikáját, kizárásos alapon maradtak tehát az alaki táj­szavak. A nyelvi törvény itt, hogy hangalakjukban kenyér= könyér) különböznek a köz­nyelvtől, ezért az ilyen típusú tájszókat bátrabban használ­hatjuk a nyelvi érintkezése­ink során mind baráti társa­ságban, mind hivatalos helye­ken. De emellett a szabály mér­tékletességre is int bennün­ket. Mert bármennyire szeret­nénk a gyakran mekegőnek kikiáltott — s nagyképűen az angol nyelvhez hasonlított — szavaink hangzásvilágát élén­kíteni bizonyos tájnyelvi hangalakokkal, ha ezt túlzás­ba visszük, épp a „ló túlsó oldalán” találjuk magunkat. Mert sokszor lehet zavaró, bosszantó a túlzásba vitt „né­pieskedés”. s teheti beszél­getőtársunkat antipatikussá. Hivatalos megnyilvánulása­inkkor pedig még óvatosabb­nak kell lennünk, hiszen egy jeles vendéget egy „főkéröm”- mel invitálni előadása meg­tartására eléggé „parlagi” ké­pet festene a vendéglátókról. De ne feledkezzünk meg ar­ról sem, hogy írásban is szok­tunk „szólani”. Itt a rendel­kezés egyértelmű: „A köznapi élet írásgyakorlatában szinte egyáltalán nincs helyük a táj­szavaknak.” Mennyire furcsán hatna egy önéletrajz vagy egv jegyzőkönyv manapság példá­ul ő-ző, dél-alföldi dialektus­ban megfogalmazva! A kislánynak válaszolva te­hát megállapíthatjuk, hogy tájszólásban, dialektusban be­szélni nem bűn és nem lehet gúny vagy netán szégyen tár­gya. Különösképpen a hang­alakjukban más színezetű táj­szavaink teszik nyelvünket gazdagabbá, szebbé, árnyal­tabbá, ezért bátran használ­hatjuk őket a diszkótól a ta­nácsi ülésekig. De mindezt mértékkel, tudatosan — amint a költő írja: „Jót, s jól!” Orbán András Látható tehát, hogy a két­féle frontbetörés különböző, gyakran éppen ellentétes ha­tással van az ember szerve­zetére. Hangsúlyozni kell, hogy a kiegyenlített időszak­ban, tartós hidegben vagy melegben ezek a tünetek nem vezethetők vissza az időjárás változásaira, hiszen egy be­tegség kialakulásának vagy rosszabbodásának számtalan egyéb oka is lehet. A szüksé­ges teendőket mindenkinek a kezelőorvosa határozza meg. R. L. Mindent nyilvántart Számítégépportás Számítógépes portás műkö­dik januártól a Jászberényi Hűtőgépgyárban. A központi gyár portáin elektronikus rendszer rögzíti és tartja nyil­ván. hogy ki érkezett, ki tá­vozik. Regisztrálja azt is, hogy a dolgozó 'főmunkaidőre, túl­órára -yagy gmk-ra érkezik a gyárba, illetve a munkaidő­ből mennyit volt távol. « Színház A kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban, este 7 órakor: Marica grófnő. Bér­letszünet. A Kamaraszínházban, este 7 órakor: Jövőre, veled, ugyan­itt. Bérletszünet. A szolnoki Szigligeti Szín­házban, este 7 órakor: Örökö­sök. Importmegtakaritás Tyúktoliból ccmenthabosíto A Mészáros János Termelő­szövetkezetben 1985-ben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával új gazdasági ágazatot létesítettek, amely a Beltomix nevet vise­li. Tulajdonképpen kísérleti üzemről van szó, ahol a ba­romfi-feldolgozásnál keletkező hulladék toll ipari hasznosí­tását akarják kivitelezni. A jelenleg is folyó műszaki fejlesztés konkrét célja a toliból habképző fehérje elő­állítása, mely anyag sajátos tulajdonságainál fogva tűzol­tó hab képzésére, valamint az építőiparban a cement és be­fon habosítására használható. A gyártás során másodlagos anyagok is keletkeznek, ami­ket szuszpenziós műtrágyák­hoz keverve talajjavításra le­het használni. A 'habképző anyagokkal folyó kísérletekkel párhuzamban a habcement- keverő gépek műszaki fejlesz­tése, építőipari próbája is fo­lyik. Az üzem építése és a fo- lyafnatos gyártásra való fel­készülés előreláthatólag jövő­re fejeződik be, amikor is egy munka-egészségügyi, ■ környe­zetvédelmi szempontból kielé­gítő, korszerű zárt rendszer­ben történik majd a habkép­ző fehérje gyártása. Ha siker koronázza maiá eme nálunk még igencsak új­szerű kezdeményezést, az fel­tétlenül hasznot hajt a szö­vetkezetnek, hiszen az ideha­za nyert habképzővel drága importanyagot tudnak he­lyettesíteni. Ez nem film, ez valóság ?/■' ét fiú az utcán. Gye- rekek. Nem ■ lehet több egyikük sem tizen­négy, tizenöt évesnél. A két fiú közül az egyik részeg. Tántorog, nekizu­han a pékség falának, on- ' nan a földre penderül és úgy marad. A másik fiú­nál két bicikli van, a tár­sáét is ő tolja, s mert per­cenként nem támaszthatja le a kerékpárokat, hogy segíteni tudjon az egyen­súlyát veszítettnek, csak kétségbeesetten könyörög: — Állj fel, gyerünk! Állj fel, hideg van! Gye­rünk! Aki látja őket, szólni nem tud. Egy idős asszony sírva is fakad, tán az uno­kájára gondol, vagy csak nem tud úrrá lenni a döbbenetén, a keserűsé­gén. A zilált, részeg tizen- éves feltápászkodik, kiimbolyog a képből, de se­hol nem jelenik meg a „vége” felirat. Ez néni film volt. Ez valóság. —ez Sporthírek Fejlődtek cselgáncsozóink Az Nk. Kgy. Kinizsi SE cselgáncsozói 1984-től önkölt­séges szakosztályi jelleggel működnek. Edzéseiket Bekö István és Pap Zoltán vezeti. A sportotthoni pinceedzőte­remben húsz* ifjúsági és har­minc úttörő korosztályú fia­tal átlagosan nyolcvan száza­lékos megjelenéssel bővítette 1986-ban tudását és készült a versenyekre. A szakosztály és vezetősége is erősödött. Tevékenységüket továbbra is segítettje az Épí­tőipari Kisszövetkezet, a Vá­rosgazdálkodási Vállalat és a Hattyú Textiltisztító Vállalat, anyagilag és erkölcsileg is. örvenetes, hogy a kinizsi- sek közül korcsoportjában Kecskeméti István a legutóbbi évben országos bajnokságot nyert, Pap András harmadik helyezett lett. Sz. Tóth Gábor az összesített körzeti rangsor­ban a harmadik helyre került. A cselgáncsszakosztály 1987, évi célja, hogy a vezetőséget új személyek bekapcsolásával tovább erősítse, az önköltsé­ges jelleget továbbra is meg­tartsák, az országos rangsor 31)—35. helyét tartsák, és hogy új tatamit vásárolnak, újabb edző beállításával. VOLÁNOS SIKER Az utóbbi két év alatt im­már ötödször voltak vendég­látók a nagykőrösiek, ezúttal a Pest Megyei Volán Sportott- honban, két sportágban meg­rendezett téli versenyén. A hat főnökség dolgozói közül igen jól szerepeltek a helyiek a két termi sportágban, 4 kategóriában megrendezett viadalon: két számot meg­nyertek és a 12 dobogós he­lyezés fele is itthon maradt Férfi asztaliteniszben (35 induló közül): 1. Fehér II. László, 2. Dobozi Ambrus. Női asztaliteniszben (14-en vMtak): 2. Szépe Györgyné. Férfi sakkozásban (18): 2. Do­bi Gyula, 3. Dobozi Ambrus. Női sakkban (4): I. Dobi Gyuláné. TENISZEZŐK 1986-ban a megyei férfi felnőtt I. osztályú tenisz­csapatbajnokságot a szokás­hoz híven két csoportban, ta­vaszi-őszi rendszerben ját­szották, majd végül helyosz­tó mérkőzésekkel döntötték el a végső sorrendet, ami a kö­vetkező : 1. Budakalászi Textiles (az osztályozón feljutott az' ob III-ba), 2. Ceglédi Vasutas, 3. Dunakeszi Vasutas II., 4. Nk. Kgy Kinizsi, 5. Csepel Autó VSE (Szigethalom), 6. Váci Vasutas, 7. Szobi Vasutas Pe­tőfi, 8. Ráckevei Aranyka­lász Tsz SE, 9. Váci Egész­ségügyi SE, 10. Dunai Kőolaj (Százhalombatta) II., 11. Da- basi Fehér Akác Tsz SE, 12. Gödi Tsz SK II. A felnőtt nőknél: 1. Duna­keszi Vasutas, 2. Nk. Kgy. Kinizsi II.. 3. Gödi Tsz SK. 4. Érdi VSE. Az ifjúsági leányoknál: 1. Nk. Kgy. Kinizsi, 2. Gödi Tsz SK, 3. Dunakeszi Vas­utas. Az ob Ill-ban újonc körösi nők csoportjukban a negyedik helyen végeztek. S. Z. ISSN 0133-2708 (Nagyköröst HírtatJ) í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents