Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-08 / 6. szám

1987. JANUÁR. 8., CSÜTÖRTÖK teu/vj 3 Dunavarsányban lépést tartanak a követelményekkel Nyíllak, konténerházak exportra 7/ A dunavarsányl Petői! Termelőszövetkezet sok évig ^ fogalom volt az országban. Sokan pártfogolták, mások ^ meg a kudarcnak örültek volna leginkább. A hivata- 2 los szervek látogatásait még magasabb rangúak kö- g vették. Valóságos divat, sőt kötelesség lett a fővárostól ^ alig fél óra járásra levő mezőgazdasági nagyüzemet ^ felkeresni és egy-két biztató mondatot beírni vendég- ^ könyvébe. Igaz, nem maradt el az állam támogatása ^ sem. Többször elnyerték a Kiváló Szövetkezet címet, á sőt évekig az elsők között emlegették a dunavarsányia- 2 kát. Aztán 1984-ben padlóra került a szövetkezét. Lcj- ^ jebb csúsztak a ranglétrán. A korábban kimagasló jö­jj vedelmet fiadzó melléküzemágak is megtorpantak az ^ átrendeződések során. Mindemellett a fejlesztésekre Ä felvett hitelek kamatai is megduplázódtak. Miiven vires a károkozó? Az Országos Közegészségügyi Intézet virológia! osztályának influenzalaboratóriumában kutatják az influenzajárvány kór­okozóját. A megfelelő eredmény eléréséhez tíznapos előkeltetett tyúktojásba oltják a vizsgálati anyagot. A továbbiakban 72 órás továbbkeltetés után leszívják az amnion (magzatburolcból szár­mazó) folyadékot és vér segítségével kimutatják, hogy milyen típusú vírustörzsek okozzák a járványt. Crszág*s program - gyermekekért Levelek a szülőkhöz A védőnik kézbesítik a címzettekhez A mezőgazdaságnak , Olcsó szélkerék A mezőgazdasági nagyüze­mekben új módszerekkel igye­keznek csökkenteni az energia­felhasználást. Az egyik ilyen lehetőség a szélmotor, illetve u szélkerék alkalmazása. A MÉM Műszaki Intézetének se­gítésével több helyütt az or­szágban folytattak kísérlete­ket a szélenergia kihasználá­sára. A lakott területektől na­gyobb távolságra levő állat­telepekre szánják a szélmo­torokat, mindenekelőtt a ju­hászaikban kerül szóba az energianyerésnek ez a for­mája. Kétféle szélmotort fej­lesztettek ki, az egyik 0,5, a másik 3 kilowatt teljesítmé­nyű. A tapasztalatok általá­ban kedvezők, ám nem min­den esetben működik megfe­lelően az újonnan vásárolt lerendezés, mert — mint megállapították — a gazda­ságok gyakran rosszul mérik fel a lehetőségeket. Nincse­nek tisztában a helyi szélse­bességgel és a széliránnyal — csakis az általános meteoro­lógiai' adatokkal rendelkez­nek — márpedig enélkül hiá­bavaló a fáradozás. A kuta­tók ezért különleges mérő­szerkezetet fejlesztettek ki; ezzel több hónapon keresztül 15—30 méteres magasságban mérik a széljárás jellemzőit. / Terjed a szélkerék felhasz­nálása Is. Ezt a szerkezetet szintén a levegő áramlása hajtja, ám nem áramot fej­leszt, hanem a mechanikai erőt viszik át valamilyen szerkezetre. Szennyvíztáro­lókban, illetve halastavakban a szélkerékkel tartják állan­dó mozgásban a vizet, növel­ve annak oxigéntartalmát. Nem estek pánikba — Most már megint más a helyzet — mondja dr. Tisza András elnök. — Ilyen gaz­daság, mint a miénk, sokáig nem topoghat egy helyben. A veszteséges tevékenységeket felszámoltuk és több mint ezer dolgozóval csökkentettük a létszámot. A szarvasmarha-, telepen is áttekintettük a ko­rábban alkalmazott technoló­giát és módosítottuk azt. Igaz, a nyereségben nem lehetett nyomban kimutatni a sikert, mert hiába növekedett az ál­talunk előállított termékek mennyisége, a termelési költ­ségek emelkedése és a szabá­lyozók elvitték az eredményt. Mi tíz esztendő alatt csaknem 2 milliárd forintot fizettünk be a költségvetésnek, aminek, ha csak a fele itt marad, óriá­si erdményeket produkálhat­tunk volna. A dunavarsányiak szemszö­géből nézve szerencsésnek mondható, hogy a tsz jelenle­gi elnöke 1969 óta dolgozik a közösben. A néhány hónapja lezajlott elnökválasztás sem okozott törést, zökkenőt. — Most már nem azon gon­dolkodunk, mit tegyünk az eredmények növelésének ér­dekében — folytatja dr. Tisza András. — A fejlesztésekre to­vábbra is nagy figyelmet for­dítunk. A fejlesztési főosztá­lyunkat, amely korábban egyik főmérnökségünkhöz ' tartozott, önállósítottuk. Nincs a gazda­ságban olyan terület, amely, ha eredményt hoz, ne kapna prioritást. Jut pénz fejlesztésre Hogy helyes úton járnak, bizonyítja az is: amíg az 1934- es kritikus állapot után ta­valy 64 millió forint ered­ményt produkáltak, az idén valószínű, már 70 millió fo­rint nyereségre tesznek szert. Ez nem sok, de egyértelmű­en a fejlődést mutatja és bi­zonyítja, hogy javul a haté­konyság. I — Jelentős a kereskedelmi tevékenységünk, valamint a háztáji gazdálkodás, ami alig 1-2 százalék nyereséget hoz — tájékoztat Molnár Sándor, á munkaerő- és anyaggazdálko­dási főosztály vezetője. — Mindkettő olyan tevékenység, amiről nem mondhatunk le, de tudomásul kell venni, hogy itt kisebb a nyereség. Ezt egy ek­kora üzemnek, mint a miénk, el kell viselnie és ebből nincs is gond nálunk. Vannak úgy­nevezett húzó ágazatok, ahol többletnyereségre teszünk szert, ezért jut pénz fejleszté­sekre is. Több év kedvező ta­pasztalata alapján továbbfej­lesztjük a belső érdekeltségi viszonyokat is. A munka ered­ményét, a termékek minősé­gét, az elért nyereséget kíván­juk elsősorban elismerni és kellőképpen díjazni. Ezen el­képzeléseinket a tagság is tá­mogatja. A kisebb' közösségek közvetlen nyereségérdekeltsé­gének megteremtésében látjuk a jövő útját. Nyuíak Egyiptomba — És ez sem utolsó szem­pont — kapcsolódik a beszél­getésbe dr. Popovics László állattenyésztési ágazatvezető. — Még akkor is így van, ha kollégámnak, Szerletics Antal mezőgazdasági főmérnöknek az alacsonyabb hozamok mi­att fáj a feje. Hiszen tudo­másom szerint Pest megye több mezőgazdasági nagyüze­mében gondok vannak az ál­latok takarmányozásával. Már­pedig ha nekünk is ilyen problémákkal kellene szembe­néznünk, könnyen veszélybe kerülhetnének az ágazat ho­zamai, ahol az egy tehénre ju­tó éves tejtermelés már eléri a 6 ezer litert. Ráadásul az idén még többet is' kapunk a tejért, de a húsért is. A ked­vezőbb szabályozók plusz 2,1 millió forinthoz juttatják a szövetkezetét. Ezért építet­tünk nemrégiben egy új fejő­házat. Örvendetes az is, hogy a korábban veszteséges nyúl- ágazat is pénzt hoz a kony­hára. Az idén mintegy 5 mil­lió forint nyereségre számí­tunk a tapsifülesek után, ezért ezt az ágazatot is továbbfej­lesztjük. Annál inkább, mert Egyiptomba is szállítottunk tenyészanyagot a hozzá tarto­zó technológiával, a ketrecek­kel együtt, korábban, már épí­tettünk ugyanott egy 2500-as anya nyúltelepet, az idén léte­sítünk egy hozzá hasondót és tárgyalások folynak egy 10 ezer férőhelyes nyúltelepről is. Mindemellett túra járatokkal szállítjuk a pecsenyenyulat Olaszországba. — A finomítások korát él­jük — tájékoztat Szerletics Antal. — A növénytermesz­tésben áttérünk a korszerű, úgynevezett művelőutas tech­nológiára. A Bábolnai Ipar­szerű Kukoricatermelési Rend­szertől 35-40 millió forint ér­tékű gépet bérelünk lízing for­májában. Az eszközök 5 év után a mi tulajdonunkba ke­rülnek. Rövidesen átadásra ke­rül saját takarmánykeverő üzemünk, a hozzá kapcsolódó hűtőtárolóval együtt, ami 30 millió forintba kerül és évi 25 ezer tonna keveréktakar­mány előállítására képes. Előbbre lépünk a műtrágyá­zásban is, jobban odafigye­lünk, hogy a foszfor-kálium- nitrogén mellett kellő meny- nyiségű mikroelem, például cink is legyen a talajban. Ipa­ri ágazatunkban tovább bővít­jük az élelmiszer-feldolgozást, az ecetes torma mellett ismert termékeink közé tartoznak már a különféle savanyúsá­gok. A majosházl telepünkön gyártott fürdő-, öltözőkonté- nerekbőil a Szovjetunióba is exportálunk, ami jó üzletnek bizonyul, nyereséget hoz a kö­zösnek. ★ A dunavarsányl Petőfi Ter­melőszövetkezetiben szeren­csére nem vált 'tartóssá az 1984-es megtorpanás.. A gaz­daság vezetői feltárva a ne­hézségek Okait, gyorsan in­tézkedtek és ezek eredménye­ket hoztak. A tett, az akarat, ami mindig is jellemezte a dunavarsányúaka.t, kisegítette a bajból a gazdaságot és ismét ráléptek a felfelé vivő útra. Példájukat ér (femes követni, annál is inkább, mert, ha csak a termőföldjeik minőségét vesszük alapul, kiderül, nem a legjobb területekkel rendelke­zik a közös. Sok a homokta­laj, mégis a múlt év kivételé­vel 5—5 és fél tonna búzát. 6-7 tonna kukoricát termelnek hektáronként. Állattenyészté­sük is nyereséges, ami szintén nem kis dolog, ismerve az ágazat megyei eredményeit. Bóna Zoltán Mire felnő az ember, köny- nyen elfelejti, milyen is voit gyermeknek lenni. Nem min­den családban nézik el, ha a csemete nyafog, ha túl élén­ken nyüzsög, vagy ha éppen áz ujját szopja. Pedig gondol­junk csák utána: mi felnőt­tek sem panaszkodunk keve­set, vigadni is tudunk, olykor a kelleténél hangosabban, s .bizony nem könnyen válunk meg az ujjúnkat p£Üó ciga­rettától. Köztudott, hogy tízezrekre rúg a narkomán vagy a csa­ládi gondok miatt állami gon­dozásba kerülő gyermekek szá­ma, s nem ritkák (egyre ke­vésbé , nem) a különféle tár­sadalmi beilleszkedési zava­rok; E felismerések nyomán kezdődött még 1979-ben, a nemzetközi gyermekévben a fejtörés: miként lehetne köze­lebb kerülni a családhoz, szól­ni a szülőkhöz? Az is érlel­te a megoldást, melynek kez­deményezője az egykori Álla­mi Ifjúsági Bizottság volt: le­veleket kell írni. Levél a szülőkhöz. Ez áll azon az irattartón, mely im­már négy levelet is tartalmaz­hat tavaly tavasz óta, s mely­ből eddig 140 ezer példányt juttattak el a védőnői háló­zat révén az ország gyerme­ket váró anyáihoz, az újszü­löttek, a három hónapos és a féléves apróságok szüleihez. Az Állami Ifjúsági és Sport- hivatal, valamint az Országos Egészségnevelési Intézet or-> szágos progíanyát tegnap is­mertették meg sajtótájékozta­tón az OENI központjában. . Mint dr. Bottá Ádám, az Egészségnevelési Intézet igaz­gató főorvosa bevezetőjében elmondotta, a kezdeményezés részé» a nemzeti egészségmeg­őrzési programot szogljáiló cse­lekvésnek, hiszen ezt csak úgy válthatják valóra, ha a szüle­tés pillanatában, vagy már azelőtt megkezdik a szemlé­letformálást — ez esetben a szülőkét. A családokhoz rendszeresen érkező, egyszerűen, közérthe­tően fogalmazott, személyre — ,az édesanyának, édesapának, nagyszülőknek — címzett ta­nácsokat, hasznos tudnivalókat tartalmazó levelekből a terv szerint a gyermekek hatéves koráig nyolc darabból álló so­rozatot állítanak össze. A munkában gyermekorvosok, pszichológusok, pedagógusok, védőnők, népművelők vesznek részt. Mint a sajtótájékoztatón el­hangzott, a más országokban már alkalmazott, de nálunk új szemléletalakító módszertől el­sősorban azt várják, hogy a gyermekekkel helyesen bánni tudás váljon az egészségkul­túra részévé, s alapozza meg a későbbi egészségnevelést. V. G. P. Leltárok idején DISZKRÉT TÁBLA fo­gadja *a vásárlókat január elején sok üzfet bejáratán: Leltár miatt zárva. Mi ta­gadás, bosszantó felirat, pe­dig nem a bürokratikus szabályok, hanem a gya­korlat készteti arra a ke­reskedelmi és vendéglátó­ipari vállalatokat, hogy a kisebb egységeknél évente kétszer, a nagyobbaknál évente egyszer leltárt tart­sanak. Sőt, az is előfordul időnként, hogy mindenki, az üzlet dolgozói és a vá­sárlók számára egyaránt váratlanul kell elszámoltat­ni egyes boltokat. Nem mindegy ugyanis, hogy az üzletek dolgozói hogyan gazdálkodnak a | vállalatok, azaz a köz va­gyonával, mennyire érzik szakmai és erkölcsi felelős­ségüket. Néhány éve, ami­kor az új üzemeltetési for­mák, a szerződéses és jö­vedelemérdekeltségű rend­szer kialakulóban volt, a vállalatok többsége figyel­met fordított arra, hogy a licitáláskor régi, megbízha­tó dolgozóik előnyt élvez­zenek. Ennek ellenére, gyakran előfordul, hogy a vállalat­tal szemben egyre növekvő tartozásra, az éves elszá­moláskor több százezres leltárhiányra kell bukkan­niuk. S a törvény szavai szerint ugyan a leltárhiány okát ismeretlennek kell te­kinteni — hacsak konk­rét bűncselekmény vagy sikkasztás nem bizonyoso­dik be — nagyjából mégis feltérképezhető, mi- okoz­hatja az anyagi vesztesé­get. Előfordul, hogy a rossz raktározási körülmények felelősek a .hiányért, ám ilyenkor, is, alapjában véve az üzlet dolgozóin kívül kell keresni a vétkeseket. Mint ahogy a sok apró, az egy—két személyes boltok dolgozóitól szinte lehetet­lenség elvárni, hogy a ke­reskedő munka közben ál­landóan szemmel tartsa a rossz szándékú — magya­rán: lopni készülő — vevő­ket, s a raktárak mellé sem állíthatnak mindenütt éjjeliőröket. Az elszomorító példák természetesen nem jelentik azt,, hogy maguk a keres­kedelmi dolgozók vala­mennyien fedhetetlenek. Éppen ezért, az elmúlt év januárjától szigorúbb leltá­rozási törvény lépett életbe, amely növelte az üzletve­zetők és a beosztottak anyagi felelősségét, különö­sen a szabadkasszás boltok esetében. Bizonyítja, hogy a szigorítás jogos volt, pél­dául a Pest Megyei Ven­déglátóipari Vállalat esete, ahol ma már a tartozások és leltárhiányok behajtása állandóan napirenden van. Kérdezhetnénk persze, hogy miért kell a szakmai hozzá nem értés, vagy a fegyelmezetlenségek, bűn- cselekmények ■ következ­ményeinek levét a vásárló­nak meginnia? Miért nem lehet az elszámoltatásra munkaszüneti napokon, vagy zárás után sort kerí­teni? A kereskedelmi ága­zat azonban köztudottan, évek óta munkaerőhiány­nyal küszködik, s az amúgy is túlterhelt, fáradt dolgozókat csak igen indo­kolt esetben lehet a túl­munkára rávenni. Ilyen volt például, éppen az el­múlt héten Érdén, az autó­busz-pályaudvarnál lévő élelmiszerbolt esete, ahol a munkatársak , vállalták a zárás utáni leltárt, mert tudták, hogy a szomszédos bevásárlóközpont, a Skála áruház az év első hetében fog leltározni MÁS PÉLDÁK IS van­nak arra megyeszerte, hogy a kereskedelmi dolgo­zók szabadidejüket felál­dozva vállalják az ünnep­napi, zárás utáni leltárt, ha az a környék lakóinak szempontjából valóban fon­tos. Mint ahogy azt is el kell mondani, hogy a ke­reskedelmi és vendéglátó­ipari egységek többségében — szerencsére — az éves, 1 vagy féléves elszámolta­tást sem fegyelmi felelős- ségrevonás, sem végrehaj­tás nem követi. Addig azonban, amíg szép szám­mal akadnak ellenpéldák is, addig a kis figyelmezte­tő tábla kiakasztása, s az árukészlet számbavétele sajnos elkerülhetetlen. Mr. Ä. A mezőgazdaság nehéziparában, a szarvasmarha-tenyésztésben is kiemelkedő eredményeket produkálnak a szövetkezetben. Mindez az állatállomány gondos ápolásának köszönhető Szovjet exportra készül a fürdő-, öltöző-, lakókonténer a duna- varsányi Petőfi Termelőszövetkezet majosházi telepén (Vimoila Károly felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents