Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-06 / 4. szám
»ucrr I 1987. JANUAR 6.. KEDD Segít az infrafénykép Mezőgazdászoknak Kifizetődő az infraérzékeny- Ségű filmek használata a me- eőgazdasági nagyüzemekben; c repülőgépekről készített felvételek ugyanis lehetővé teszik a növényvédelmi és mű- trágyázási költségek csökkentését, a terméskiesések mérséklését. Az infrakép alapján viszonylag gyorsan és nagy pontossággal mutathatók ki a növényi betegségek és a tápanyaghibák. A kép színei a növényeknek a morálistól eltérő klorofilszerkezetét rögzítik. A felvételen az egészséges ‘íöld növény színe élénkvörös, a beteg növényé pedig barna, fekete, zöld, szürke, vagy éppen fehér. Az elszíneződés mértékéből állapítják meg, hogy hol van szükség azonnali beavatkozásra és milyen kiterjedésű a fertőzött, beteg növényekkel teli terület. A felvételek megmutatják a talaj víztartalmát is, mivel a víz elnyeli az infrasugárzást. A sötét tónusú fényképrészekből kiderül, hol a leggazdagabb a a talaj vízkészlete. A fertőző betegségeket, kártevőket szintén kimutatja a felvétel. A befektetés majd százmillió dollár Hazai vegyes vállalatok Több mint hetven vegyes vállalat működik már Magyarországon külföldi cégek részvételével. Számuk az elmúlt két év során megduplázódott. Zömmel közepes nagyságú külföldi cégek vesznek részt bennük, de található köztük több nagy világcég is, például az NSZK-beli Siemens, BASF vagy az egyesült államokbeli ITT cég európai leányvállalata. Az új vállalkozások között jelentős számban vannak termelővállalatok. Segítségükkel fejlett technológiák, korszerű munkamódszerek honosodnak meg az országban. Hozzájárulnak a tőkés export bővítéséhez is. A vegyes vállalatok többségénél az alaptőke 51 százaléka magyar, 49 százaléka pedig külföldi tulajdonban van. Lehetőség nyílt arra 1982 óta, hogy a pénzügyminiszter engedélyével külföldi tulajdontöbbséggel is létrehozzanak vállalkozásokat. Ma már több ilyen vegyes vállalat működik, köztük a Középeurópai Nemzetközi Bank és a Citi Bank, valamint néhány termelővállalat. A vegyes vállalatokba befektetett külföldi tőke összege jelenleg megközelíti a százmillió dollárt. A részvételben legaktívabbak az osztrák és az NSZK-beli cégek, de működik már indiai, japán, portugál és görög cég részvételével alapított vegyes vállalat is. A vállalkozási kedv növekedéséhez hozzájárult, hogy tavaly egyszerűsödött az engedélyezési eljárás és változott az adózás is. Az adókedvezményeket a vállalkozók ma már nem eseti elbírálás alapján kaphatják meg, hanem akkor, ha teljesítik a jogszabályban előre megszabott feltételeket. Ennek megfelelően például az árutermeléssel, szállodaépítéssel és üzemeltetéssel foglalkozó vegyes vállalatok, amelyek alaptőkéje meghaladja a 25 millió forintot, s ebből a külföldi részesedés több mint 30 százalék, az általában érvényes 40 százalékos nyereségadó helyett az első öt évben csak 20, a hatodik évtől pedig 30 százalék nyereségadót fizetnek. A magyar gazdaság számára kiemelkedően fontos ágazatokban működő vegyes vállalatokat az első öt évben mentesítik a nyereségadó fizetése alól. A számvetés, a tervezés hetei Erősödő politikai munka Bérfejlesztés április 1. után Álljon helyre az egyensúly December első napjaiban jelent meg a hír, miszerint a Minisztertanács a szakszervezetekkel, a szövetkezetek érdekképviseleti szerveivel és a Magyar Kereskedelmi Kamarával egyetértésben állást foglalt arról, hogy a gazdálkodók április 1-jéig ne hajtsanak végre alapbér- emelést. Az intézkedés mögött az a szomorú tény áll, hogy a népgazdaság 1985—86. évi eredményei gyengébbek a kívánatosnál, ezt viszont nem mutatják a keresetek. A bérpolitikában óvatosabb gazdálkodásra ösztönöz a szóban forgó ajánlás, vagyis többletkereset ezentúl csak ott áramolhat ki, ahol e mögött többletteljesítmény áll. Lássuk csak; miként -fogadták a hírt megyénk vállalatainál, bár az az igazság, hogy a legtöbb helyen eddig is április táján került sor a bér- fejlesztésekre. Vannak persze kivételek, mint a Pemü, ahol ennél az időpontnál később, és a Pevdi, ahol már korábban került több a borítékba. Pemü — Vállalatunk 1986-ban 300 millió forintos exportot tervezett, amit több mint 400 millió forintra teljesítettünk — mondja Kárpáti András, a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat gépészeti gyárának igazgatója. — Az idén 600 millióra vállalkozunk, s ha ezt sikerül elérnünk, lehetőségünk van július 1-jétől 5 és fél—6 százalékos bérfejlesztésre. Pevdi A Pest Megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalatnál évek óta február 1-jétől esedékes a bérfejlesztés. Mint azt Mátrai Károlynétól. a vállalat műanyag nyílászáró szerkezetek gyárának igazgatónőjétől megtudtuk, a tavalyi eredmények 3 százalékos bérfejlesztést tesznek lehetővé. — Sajnos az építőiparban közismert nehézségek miatt a műanyag ablakok iránti kereslet is csökkent, annál inkábo. mivel több cég kínálja portékáját, éles a verseny. Tavaly először sikerült megszereznünk egy hatmillió forintos tőkés megbízást, amit teljesítettünk. Az idén mintha köny- nyebben indulna az évünit. hiszen több a szerződésünk, mint tavaly ilyenkor, Mindez garancia arra, hogy a tervezett teljesítményekkel arányos keresetfejlesztést áprilisban meg v a lósí th assu k. ISQ Az Ipari Szerelvény- és Gép gyárban március 1-jétől volt eddig esedékes a bérfejlesztés — mondja Perei András munkaügyi főosztályvezető. — Arra lehetőség van, hogy a kiemelt célfeladatokat időben és jó minőségben elvégzőket megfizessük, ám a tervezett 4,5 százalékos bérfejlesztést csak egy hónappal később hajtjuk végre. Az idén a legfontosabb feladat a gazdasági teljesítmények és a hatékonyság növelése, a külkereskedelmi és pénzügyi mérleg javítása, a gazdasági szerkezet változtatása, a műszaki fejlesztés gyorsítása és az életkörülmények javítása. E célok megvalósulását szolgálja a szabályozás eszközrendszere, amelyben az idén is változások, módosítá' sok léptek életbe. Céljuk az, hogy szoruljon vissza a teljesítményfedezet nélküli bérkiáramlás, erősödjön* ar; kápcSo*- lat a teljesítmények és a keresetek között. A szabályozás ezentúl jobban késztet a takarékos létszámgazdálkodásra, a munkaerő átcsoportosítására is. F. E. A gazdasági számvetés és tervezés heteit éljük. A politikai és gazdasági vezetők, az irányító testületek, a demokratikus fórumok tevékenységének homlokterében a tapasztalatok és lehetőségek elemzése, az idei gazdasági fejlődés meghatározása áll. Már az év megalapozásánál tisztában kell lenni azzal, hogy fokozott követelményeknek kell megfelelni az idén. Az ország ez évi gazdasági teljesítése alapvető jelentőségű a XIII. pártkongresszus célkitűzéseinek megvalósítá- nához, a VII. ötéves népgazdasági tervben előirányzott fejlődés eléréséhez. A jelentős követelmények teljesítésének alapvető feltétele a célok megértése, a teendők egységes értelmezése, konkrét helyi, üzemi megfogalmazása. Ennek érdekében igen széles körű politikai munka kezdődött a gödöllői körzetben, melynek része a KB novemberi határozatának pártalapszervezetig való feldolgozása, a városi pártbizottság gazdaságpolitikai feladatainak meghatározása. Januárban a területi, üzemi pártbizottságok és pártvezetőségek is meghatározzák feladataikat, az alapszervezetek a beszámoló taggyűléseken értékelik gazdasági területük tevékenységét és munkatervükben rögzítik teendőiket. A gazdaságpolitikai célok és feladatok mind szélesebb körű megismerését szolgálják az év elején tartandó szabad pártnapok és munkásgyűlé- sek. Gödöllő és körzetének tavalyi gazdasági fejlődése megfelelt az elvárásoknak. A körzet eredményeinek nélkülözhetetlen feltétele volt a pártszervek és -szervezetek következetesebb, hatékonyabb irányító, ellenőrző tevékenysége. Az idei fokozottabb követelmények megkövetelik a politikai nwnk.a,- .toy ápö fejlesztését. Rá kell mutatnunk arra is, hogy a körzetekre vonatkozó kedvező átlagban a vállalatok, szövetkezetek igen eltérő, differenciált fejlődése és eredményessége jelenik meg, ami nem csupán a felFedezethiány miatt félbemaradt építkezések Versenyre ösztönző tanácsok — Kezdjük azzal: a nép- gazdasági problémákra leggyorsabban reagáló iparágról van szó. Ha kevés a pénz, akkor a megye vállalatainál dolgozó 6 és fél ezer építőmunkásnak nincs elegendő, a profiljába vágó tennivalója. Tavaly vezették be a tanácsi gazdálkodás új rendjét is, megnőtt a helyi önállóság, de nem lett vastagabb a buksza. Nem növekedett a céltámogatás összege sem. Ugyanakkor megmaradtak a megyében korábban is feszítő gondok: kevés az iskolai hely, a kórházi ágy, nagy az igény a vízhálózat és a csatornahálózat bővítésére, új üzletekre. Nehezen, mondhatnám döcögősen kezdődött az elmúlt esztendő, s mire a tanácsok végül is döntöttek, hogy mire fordítsák anyagi eszközeiket, áprilist, májust mutatott a naptár. Q S addig mit tett például az építőanyag-ipar? — Azt hiszem, nem túlzók, ha azt állítom, hogy az ágazatunk jó negyedéves késéssel láthatott új feladataihoz. A BVM szentendrei gyárában például áprilisban még annak is örültek, hogy 29 méternyi betoncsőre kaptak megrendelést. Végül is májustól megindult a roham, s az elegendő szabad kapacitás, no meg a nem csekély mennyiségű túlóra, pluszműszak tette lehetővé, hogy a BVM is, a DCM is túlteljesíthette tervét. ® És a kivitelező építőipar? — Ott nem volt ennyire rózsás a helyzet. Hiszen most volt az önállóságot tekintve a vállalatok kedvező éve, tavaly óta vannak választott vezetőségek, vállalati tanácsok. A népgazdasági gondok elsősorban úgy éreztették hatásukat, hogy kevesebb lett a feladat, kevesebb lakás, intézmény, középület készülhetett, nagyobb beruházás nem is igen kezdődött. Ez a sok kisebb építkezés éve volt. S közülük is nem egy a fedezethiány miatt maradt félbe. A kivitelezők csak a ténylegesen meglévő építési igényekkel számolhattak. Ez a gyakorlatban többszöri tervmódosítást jelentett. De végül is felvonulni, szociális ellátásról, étkezésről gondoskodni, a munkásokat a helyszínre szállítani továbbra is kellett, s többért, mint eddig. Ezt a többletköltséget pedig nem lehetett sem a megbízóra, sem a beruházóra hárítani, a vállalatoknak kellett kigazdálkodniuk. A többi között ezért nem minősíthető sikeresnek az elmúlt év kivitelezői szempontból. Q Van-e remény arra, hogy idén változik a kép? — Biztató, hogy a tanácsok is megtanulták: ténylegesen gazdálkodniuk kell, nem aprózhatják fel a pénzüket, s ha van öt feladatuk, legföljebb az egy-két legfontosabbra költhetnek, mert az építők csak úgy vállalják a munkát, ha van rá fedezet is. Igaz, a tanácsok azt is megtanulták, ösztönözhetik a kivitelezőket, ha versenytárgyalásokat hirdetnek. S tehetik, mert az építőiparnak most kapacitásfeleslege van. Gond idén, hogy nem kevés gép, eszköz nullára íródott, a többi sem túl korszerű, s a parkot fejleszteni csak a sikeresen vállalkozók tudják. Az ágazaton belüli további szelektálódásra számítok. A vállalatok fennmaradásának lehetőségét is csak a jólinfor- máltság, a szevrezettebb, gyorsabb, hibátlanabb munka, az ütemesebb árbevétel, a rugalmasabb gazdálkodás adhatja meg. Mint a szakszrevezet megyei titkára úgy vélem, hogy a teljesítmenyek növelésével, a minőség és a munkafegyelem javításával, a vállalati belső érdekletségi rendszer kialakításával és továbbfejlesztésével, valamint a munkaverseny- mozgalomban lévő tartalékok mozgósításával (ehhez az értelmes célok kiválasztásával) alkalmazkodhatnak a cégek ehhez a helyzethez. És így szolgálhatják a célt is, amiért a szakszervezet harool: hogy ne romoljanak az építőipari dolgozók szociális és munka- körülményei, tartsák meg bérpozíciójukat. V. G. P. tételek különbözőségét, hanem a továbblépés feltárandó tartalékait is jelzi. A területünkön működő üzemeknek a rövid távú gazdasági feladatok megoldása mellett, azokkal egyenrangúnak kezelve, biztosítani kell a fejlődés hosszú távú megalapozását. A szabályozás által megteremtődő szelektív fejlődés, a gazdaságban megkezdődő átrendeződés kikényszeríti a műszaki-technológiai korszerűsítést, a munkakultúra javítását, az érdekeltség eredményesebb vállalati rendszerének kialakítását. Politikai munkával is segítve, meg kell teremteni a szocialista normák határozottabb érvényesülését, a tervszerűség, a fegyelem minden szintű erősödését. Az. idei gazdasági fejlődés fő irányának a jövedelemtermelés fokozását kell' tekinteni. A termelés értékteremtő képességét komplex módon szükséges javítani a szervezési, irányítási, elszámolási és bérezési rendszer korszerűsítésével. Tovább kell javítani a műszaki fejlesztés, a termelés és értékesítés kapcsolatrendszerét. A veszteségforrások csökkentésére emelni kell a készlet- és költséggazdálkodás színvonalát. Fokozott figyelmet kell fordítani a bérek teljesítményarányos kiáramlására. Az ipari termelésben a múlt évi növekedési ütemet kell tartani ez évben is. A jövedelemtermelő képesség fokozása és a hatékonyság további javítása jelentheti a fejlődés fő forrását. A termelés és értékesítés ütemességével érhetjük el a folyamatos gazdasági stabilitást, pénzügyi likviditást. Az értékesítésben továbbra is elsőbbséget élvez a nem rubelelszámolású kivitel. A konvertibilis export fokozásában, . eddig is jelentős eredményeket elérő vállalatok mellett valamennyi üzemnek keresnie kell a bővítés lehetőségeit. A mezőgazdasági termelésben továbbra is az élelmiszer- ellátás magas színvonalú kielégítése, az exportárualapok minőségi, mennyiségi növelése a feladat. A költségek csökkentésével, a hozamok növelésével törekedve a jövedelmezőség javítására. A növény- termesztésben a búza vetés- területének és hozamának, a kukorica termésátlagának növelése a cél, úgyszintén a takarmánytermelés és tápanyag-gazdálkodás színvonalának emelése, a nagyüzemi zöldségtermesztés területének stabilizálása. Az állattenyésztésben a hozamok és a tenyésztési színvonal növelésével a korábbi szint visszaállítása a cél. Az integrációs tevékenység javításával segíthetjük elő a kistermelés továbbfejlődését. Tovább kell szélesíteni az agrárintézmények kapcsolat- rendszerét, a belső érdekeltség növelésével, az ésszerű együttműködés javításával a kutatás, fejlesztés hatékonyságát, eredményességét. Biztosítani kell a biotechnológiai központ beruházásának megkezdését, s ezzel párhuzamosan a város agrárintézményeinek felkészülését a tudományterület művelésére. A terület és településfejlesztés alapvető célja továbbra is a lakosság életkörülményeinek javítása — a tanácsi gazdálkodásban a biztonságos, takarékos működés követelményeinek figyelembevételével. A fejlesztéseknél az áthúzódó beruházások kapnak elsőbbséget. A lakáskörülmények javítását elsősorban % magánerős építés támogatásával lehet elősegíteni. Kiemelt feladat a közműprogram folytatása. A fokozott gazdasági követelmények, a fejlesztési kényszerből fakadóan felszínre kerülő ellentmondások, feszültségek megkövetelik a párt- szervek, -szervezetek felelő- sebb, hatékonyabb munkáját. A Központi Bizottság novemberi határozatának megfelelően kell területünkön is emelni a pártmunka színvonalát, javítani gazdaságirányító szerepét, hatását. A városi pártbizottság testületé, apparátusa folyamatosan figyelemmel kíséri a gazdaságpolitikai elképzelések megvalósulási folyamatát. Munkájában az ellenőrzés mellett nagyobb hangsúlyt kap a kezdeményező szerep. Az évi gazdasági feladatok megoldása nagyobb rendet, fegyelmet követel a gazdaságban. Ennek alapvető feltétele a pártfegyelem további erősítése, a felelősség következetes érvényesítése. A gazdaságirányítás változásait közvetítő intézkedéseket követően, a fejlődés folyamatában várhatóan újabb ellentmondások, feszültségek kerülnek felszínre. Ezek feltárásában, levezetésében fontos politikai eszközzé válik az érdekegyeztető és -ütköztető vita — ami a politikai munka fontos módszerbeli elemévé válik. A feladatok egységes értelmezése a végrehajtás töret- lensége igényli a tartósan érvényesülő, összehangolt, komplexen ható agitációs és propagandatevékenységet. A felmerülő kérdésekre adott konkrét válasz, az információk gyors áramlása és visz- szacsatolása a tevékenység fejlesztését igényli minden szinten. Üj módszereket kell keresni a közvetlenebb, koncentráltabb propagandára. A városi pártbizottság legutóbbi ülésén a gazdaságpolitikai feladatok teljesítésére operatív szervezeti intézkedéseket is megfogalmazott, amelyek az irányító munka alapját képezik. A gazdaságpolitikai célok helyi megvalósítása, településeink, üzemeink, . intézményeink fejlesztése olyan követelmény, amely minden körzetünkben élő és dolgozó érdeke. Ennek az alapvető érdekazonosságnak a feladat- vállalásban, a mindennapi munkában is meg kell jelennie. Minden józanul gondolkodó dolgozónak törekednie kell saját feladatai eredményes elvégzésére. A területi, üzemi szintű társadalmi szervezetek tevékenységük sajátos eszköz- rendszerével segítsék a célkitűzések megvalósulását. DR. ZSIGA LÄSZLÖ, az MSZMP Gödöllő Városi Bizottságának titkára Újdonságok a számítástechnikában ifjúsági konferencia Űj elvek, új alkalmazások ős új emberek a számítás- technikában címmel ifjúsági számítástechnikai konferenciát rendeznek április 10—12. között Kecskeméten. A Kalmár Lászlóról elnevezett tanácskozásra egyetemi, főiskolai hallgatók, illetőleg tanulmányaikat tíz éven belül befejezett, a szakterületen dolgozó fiatalok jelentkezését várják. A konferencia rendezői előnyben részesítik azokat, akik előadás keretében bemutatják saját, illetve közösségük eredményeit. Az átlagosan 20 perces előadások a nem Neumann-elvű számítógép-architektúrák, az osztott intelligenciájú rendszerek méréstechnikai, távközlési alkalmazásai, irodai és postai automatizálás, a számítástechnika a nyomdászatban, a mezőgazdaságban és a robottechnika témakörét ölelhetik fel. A konferenciára beküldött dolgozatok kötetben is megjelennek. Az előadásokat január 20-ig, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság címére kell beküldeni (feltüntetve: Kalmár László-konferencia), 1363 Budapest, 5. pf. 240. Kérdéseinkre válaszol: Szűcs Ferenc '/ Milyen évet zárt, s milyen előtt áll idén Pest megye ^ építőipara? Miként alkalmazkodik az ágazat a változó ^ teltételekhez? Ezekről kérdeztük Szűcs Ferencet, az Építők Szakszervezetének Pest megyei titkárát.
