Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-29 / 24. szám

Most is a jövőnk a tét y „Gazdaságunk helyzete — y, na nem akarunk túl sötét ^ képet festeni róla — ha- ^ sonlatos ahhoz a beteghez, ^ akit ébren. érzéstelenítés ^ nélkül, csorba szikével mű- í lenek,” A fenti mondat ? azon az össztitkári KläZ- ^ tanácskozáson hangzott cl, ^ amelyet a napokban tartot- í lak Nagykörösön. Irigylésre méltó a gyor­saságuk. A hét végén a KISZ Központi Bizottsága ülése­zett, hétfőn a megyei szer- vézetek, kedden a városiak adják tovább az ottani hatá­rozatokat, felhívásokat. Irigy­lésre méltó az a biztonság is, ahogy a KISZ a problémákat kezeli. Nem akarja felvállal­ni a gazdaságirányítás, az át­alakítás, a reform folytatásá­nak gondját, de semmivel sem akar kevesebbet elérni, minthogy — szintén KISZ-es szóhasználattal — pozitív stagnálás következzék be. Kogy mit jelenthet ez a fur­csa kifejezés? Gondoljunk például egy mozgólépcsőre, ha egy helyben állunk, levisz bennünket, de ha ellenkező irányba lépegetünk, elérhet­jük, hogy .egaiább ne süly- lyedjünk. S közben, ha ma­rad még energiánk, azon is gondolkozhatunk (akár ki is számolhatjuk), mit kell vagy kellene tennünk, hogy ne le, hanem éppen feljussunk. Nos, valami hasonlót gondolhatott a KISZ is ezzel a kifejezés­sel. Rédai András, a KISZ váro­si bizottsága titkára szomorú szavakkal festette le a magyar gazdaság jelenlegi állapotát. Ezek a szomorú szavak egyéb­ként az MSZMP KB. tavaly novemberi határozatának idé­zetei voltak, mai példákkal megtűzdelve. S jól tette, hogy feltette a kérdést, pontosan azt, amelyet mindenki föl­tett magában: mit csinálhat ebben a helyzetben az egysze­ri ember, az egyszerű K1SZ- tag? Emlékezzünk azonban a műtétre, s ne felejtsük, hogy a nehézségek ellenére a be­teg öntudatánál van. Éppen ez a világos tudat, a cselek­vés részbeni lehetősége adhat reményt, szolgáltathat majd megoldást. Rétegenként eltérőek a fia­talok lehetőségei. Azt azon­ban világosan látni kell, hegy azt az alkotó munkát kell fontossá tenni, amely hasz­nos a közösségnek és értéket hoz létre. Ezért kell tudato­san átgondolni egyfelől cél­jainkat, lehetőségeinket, más­felől alakítani igényeinket és megszerezni az ezekhez szük­séges tudást, képességeket. Ta­nulói KISZ-szervezetek pél­dául elgondolkodhatnak azon, milyen értékeket tartanak fontosnak, azok közé tarto­zik-e a jól végzett munka, a biztos tudás, vagy a közéleti magatartás. A dolgozói alapszervezeíek feladata még egyértelműbb, hiszen a jövőnk a termelés­ben dúl el, s az igazi felele­tet e mindennapi cselekvés szülheti. Előrelépni csak ak­kor lehetséges, ha nagyobb lesz a rend. Nem lehet hagy­ni, hogy a lézengek, a lógó- sok, a kötelességüket mulasz­tók ugyanolyan anyagi elis­merésben részesüljenek, mint azok, akik lelkiismeretesen dolgoznak. Nem lehet tűrni sem az anyaggal, sem az em­beri munkával való pazarlást, s erősíteni lehet a dolgozók tulajdonosi szemléletét. Mi ellen harcoljon tehát a KISZ? Mint látható, nem nagy dolgokról van szó: egy­szerűen nem kell elfogadni azt a választ: jól van, ezt már vagy tíz éve így csinál­juk. Ha semmi mást nem éb­resztene, csak egészséges ké­telyt a mindennapok rossz gyakorlata ellen, azzal talán mar el tudja fogadtatni a re­form szükségességét. Ponto­sabban a reform folytatásá­nak, igazi megvalósításának szükségességét, hiszen ahogy a KISZ KB nyilvánosságra hozott fölhívása mondja, nem más, mint: Jövőnk a tét! —tó NAGYKOROS! f Ép A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, Zl. SZÁM 1987. JANUAR 30., PÉNTEK A Toldi iskola munkájáról tárgyaltak Diákok másfél száz teleplilésril A Nagykőrösi Toldi Miklós Élelmiszer-ipari Szakközépis­kola és Szakmunkásképző In­tézet a megye legnagyobb in­tézete, hiszen jelenleg 35 osztályban közel 900 tanuló tanulhat itt. Érdekes tud­nivaló, hogy az ország 140 településéről érkeznek Nagy­kőrösre a diákok, s viszik el tanulmányaik befejeztével az iskola mellett a város hírét is. Milyenek lehetnek ezek a benyomások? Milyen mun­ka folyik a Toldiban? Erre volt kíváncsi legutóbbi ülé­sén a Nagykőrösi Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. Egységes rendszer Az élelmiszer-ipari szakis­kolában jelenleg három for­mában oktatnak. Szakközép- iskolások között élelmiszer- analitikusokat. termékgyártó­kat, ezen belül taríósítókat, baromfihús-feldolgozókat, sü­tősöket, valamint vegyi és élelmiszer-ipari gépszerelőket tanítanak. Technikumi szin­ten jelenleg # élelmiszer-ipari gépészképzés’ folyik. Szak­munkások pedig baromfihúst, Több sertést a háztájiból Új megoldásokkal próbálkoznak A zökkenőmentes hazai el­látás és az exporttervek tel­jesítése érdekében a háztáji gazdálkodás továbbra is támo­gatást élvez, amely elsősor­ban a nagyüzemek segítség- nyújtása keretében valósul meg. A Ceglédi Állami Tangaz­daság működési területén a háztájiban folyó sertéste­nyésztést integrálja, és gon­doskodik a megfelelő táp- és lakarmányellátásról is. A ko­rábbiakban évente tízezer hí­zott sertést vásárolt fel a gazdáktól. 1986-ban a sertés­hizlalási kedv jelentősen csökkent, ezért csak 7500-at tudtak átvenni. 1987-ben új megoldásokkal próbálkoznak. Szerződéses partnereiknek szavatolják, hogy saját takarmánykeve­rőikből folyamatosan egyen­letes minőségű tápokhoz jut­hatnak. A 90—120 kilogramm súlyú sertésekért az átvételi áron és az időszaki feláron kívül kilónként további egy forintot fizetnek. A gazda ké­résére malacait megvásárol­ják, és kihelyezik bérhizlalás­ra, ezzel is anyagi segítséget nyújtva a vállalkozónak. Ahol a környezet, az állat­tartásra szolgáló heiy megfe­Éhes és bátor varjak A két világháború között ne­vezetes sajtóvita folyt a var­jak hasznosságáról, még Her­man Ottó is úgy vélte koráb­ban, hogy inkább káros, mint hasznos faj. Természetesen több fajra használjuk a var­jú elnevezést; a kormos var­jú alig fordul elő a nyugati határszélen, a dolmányos var­jú szívesen nászra lép vele, de inkább fajtestvéreit vá­lasztja, mert sokkal több van belőlük. A vetési varjú Eurázsiában él, de Üj-Zélandra úgy tele­pítették be, az említett terüle­ten viszont néhol sohasem költ, így Spanyolországban, az adriai tengerparton és Olasz­országban. Nálunk a mezőgazdaságilag művelt területek közelében le­vő erdősávokban, ártéri er­dőkben kolóniába tömörülve fordulnak elő, áprilisban rak­ják tojásaikat a kusza fész­kekbe, amelyet sárral tapasz­tanak össze és mohával béle­lik ki. A hím és nőstény szigorú­an munkamegosztással él, a hím táplálékot, rozsét gyűjt; a tojó etet és fészkét épít, ta­karít. Ürülékük mérgező, vak­ságot okoz, ezért gyérítésük engedélyezett. Üjabban a vá­rosokba, falvakba is betele­pültek, innen mérgezett tojá­sok kihelyezésével a szapo­rodásukat gátolhatjuk. Négy-öt tojás van egy fé­szekben, de ebből általában csak 2-3 fióka repíjl ki, ugyan­is nagy az elhullás. A vetési varjú mindenevő, főleg rova­rokat gyűjt, de nem veti meg a mágvakat, diót, mogyorót, gesztenyét és a gyümölcsöket sem. Viszont elkapja éhség esetén az egeret is. Épp a napokban figyeltem meg, hogy csóréban egeret vitt egy varjú. E nagy hóban honnan mene­külhetett az egér? Hulladékokat is szívesen fel­szed, sőt az elhullott állato­kat is felgyűjtik a varjak. A szokott refrénjükkel ellentét­ben, nem kár, hogy összesze­dik a sok hulladékot. Herman Ottó és Arany János szemte­lennek nevezte a varjakat, szegény éhes varjaink most sem azok, hisz csupán élni akarnak. Kékesfekete toliban pom­páznak a varjúfalkák a fehér havon, egyre élénkebben ke­resik az éleimet, ami remény­ség is, hogy a tél vége meg­hozza a jó időt, a tavaszt. Ad­dig azonban a tél még szo­rongatja a madarakat, amely alól az idén varjúkomáék sem kaptak felmentést. Az apró madárkák etetése azonban fel­tétlenül szükséges, mert pusz­tulás vár a kiéhezett tollasok­ra, végelgyengülés miatt. Surányi Dezső lelő, oda bérhizlalásra mala­cokat helyeznek ki, és a tá­pot is megelőlegezik. Bevált az ömlesztett táp forgalmazá­sa, mert ezzel a gazdák sér­tésenként 80—100 forintot ta­karíthatnak meg a göngyöle­gen. Ha lesz vállalkozó, a CÁT szívesen nyit további tápboltokat, amelyeket ugyan­csak ömlesztett eieséggel lát­nának el. Az átvevőhálózatot kiterjesztik Jászkarajenőrc is, és a tápboltok vezetői — a CÁT megbízása alapján — szerződést köthetnek a gaz­dákkal. Az előzetes számítások sze­rint az ömlesztett táp etetésé­vel, a garantált minőségi fel­árral sertésenként körülbelül 200 forinttal nő a jövedelme­zőség, a Penomah által meghirdetett áremelésen fe­lül. Ha beválik ez a módszer, akkor a vemheskoca-kihelye- zést is integrálják. A malaco­kat garantált áron visszavá­sárolják. A következő évek­ben szeretnének legalább 15 ezer hízott sertéshez jutni a háztáji gazdaságokból. élelmiszert tartósító, húsfel­dolgozó- és sütőszakmákban lehetnek. Az oktatáshoz a 17 eszten­deje felépített iskola a be­számoló szerint közepes szin­ten adja a tárgyi feltételeket, de egyes területeken szorí- tóak a gondok. Az épületek állagmegóvását, a gépészeti berendezések üzembiztonságát szinten tartani .egyre nehe­zebb. S az ország kedvezőtlen gazdasági helyzetéből adódóan a felújítás lehetőségei korlá­tozottak. Gond az is, hogy a gépek, berendezések jelentős része elhasználódott vagy el­avult, s ez veszélyezteti a szakmai képzés színvonalát. Ezeket a szakmai képzésben közreműködő, úgynevezett bá- zisvállatiatokkal közösen pró­bálják megoldani. Az iskola 214 aktív dolgo­zója közül a legfontosabb a 97 pedagógus, akiknek a szakma :-po! i ti kai felkészültsé­gük jó. Az, hogy a Toldira nem jellemző a fluktuáció, összefügg azzal is, hogy az iskola szolgálati lakást tu­dott adni tanárainak. A Toldiban a szakmai kép­zés elmélete és gyakorlata, valamint a közismereti tár­gyak művelődési anyaga egy­séges rendszert alkot — állít­ja a jelentés. Az eredményes­séget azonban nagymérték­ben befolyásolja, hogy a már felsorolt oktatott szakma kö­zül mindössze kpttö a köz­kedvelt. A tanulók több mint a fele nem a Toldiban szán­dékozott továbbtanulni, és a jelentkezetlek általános isko­lai eredménye hármas és né­gyes között van. Az . iskolát évente több mint 200 diák fejezi be. Eredményeik ösz- szességében jónak mondhatók. Az iskola legfontosabb fel­adata a szakirányú pályára irányítás, illetve a továbbta­nulás. A tanulók főleg ezeket a szakirányú főiskolákat és egyetemeket választják, s itt jók a felvételi eredmények. Megyei Isgjob-alt Volt olyan esztendeje is az intézménynek, amikor a je­lentkezettek háromnegyedét felvették. Ennek tudatában nem véletlen, hogy az orszá­gos versenyeken szakmai tár­gyakból jól szerepelnek a toldisok. Az viszont megint csak elismerést érdemel, hogy a közismereti tantárgyak kö­zül a megyében a legjobbak között tartják számon a tol- disokat például oroszból, de jó helyezést érnek el kémiából és matematikából is. A tanulók magatartása egy­máshoz és a felnőttekhez va­ló viszonya összességében jó. A nevelő-oktató munka az iskolai és a gyakorlati oktatás keretében összehangoltan va­lósul meg. Mindezt jól segí­ti es kiegészíti a kollégium neveiőmunkája, valamint a tanórán kívüli tevékenység. Gazdaságosában A Toldi 1981-től a városi tanács intézményeként gaz­dálkodik, addig a megyétől kapta az ehhez szükséges fo­rintokat. Gondot okoz, hogy a pénzeszközök zömét fenn­tartásra és üzemeltetésre kel! költeni, ezáltal az oktatási és egyéb eszközök elavulnak, nem történhet meg szükséges mértékű cseréjük, korszerűsí­tésük. A Toldi Miklós Élelmiszer- ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet be­számolójában 11 pontból álló feladatrendszert állított ma­ga elé. Ezek között szerepel az új oktatási törvény teljes bevezetése, a technikuskép­zés feltételeinek továbbfej­lesztése. Az elavult gépeket cserélni szeretnék, s ugyan­így gazdaságosabbá akarják tenni a tanműhelyben folyó oktató-termelő tevékenységet. Nagy beruházás lesz a fűtés korszerűsítése, a gázkazánház felépítése. B. O. Kevés változás Az, Egyesített Egészségügyi Intézmény igazgatója értesíti Nagykőrös, Kőcser és Nyárs­apát lakosságát, hogy a kör­zeti orvosok rendelési ideje az új szakorvosi rendelőintézet működésével jelentősen nem v .tozott. Az I. kerületben dr. Bózlék Miháiy délelőtt 10—13 óráig, délután 17—18 óráig, a 11. kerületnek dr. Lengyel György 8—10-ig és 16—17 óráig, a [IT. kerületnek dr. Mikó Mik­lós 11—13-ig és 15—16 óráig, a IV. kerületnek dr. iíuün Sándor 8—10-ig és 16—17 óráig, az V. kerületnek dr. Bodnár Ferenc 9 30—12-ig ás 14.30—16 óráig, a VI. ke­rületnek dr. Somlyai Károly 7.30—9.30-ig és 16—17 óráig, a VII. kerületnek dr. Kőházi Kiss Dániel 11.30—15.30-ig. a VIII. kerületnek dr. Kovács Zsigmond 8.30—11.30-ig és 16 —17 óráig, a IX. kerületnek dr. Stark Károly 8.30—11.30-ig és 13.30—14.30-ig, Kocséron dr. Rozsnyói Ferenc 7.30—12- ig és Nyársapáton dr. Gyár­fás Sándor 8—12.30-ig rendel. Tűzölióbál A városi önkéntes tűzoltó- egyesület január 31-én (szom­baton) 18 órai kezdettel tartja évzáró közgyűlését a konzerv­gyárban. Ez alkalommal beszá­moló hangzik el az egyesület 1986-ban végzett munkájáról, s az ebben élenjárók jutalmazá­sára, kitüntetésére kerül sor. Ezt követően, régi szokás sze­rint, hangulatos vacsorán, bá­lon látják vendégül a jelenle­vőket. Színház, mozi A kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban, este 7 órakor: Marica grófnő. Bérlet­szünet A kamaraszínházban este 7 órakor: A vágy villamosa. Arany János bérlet. A szolnoki Szigligeti házban este 7 órakor: dáskirálynő. Szín­Csár­A nagyteremben Öt láda aranyrög. Előadás 5 és 7 órakor. A stűdiáteremben Első kétszáz evem. Színes magyar film, fél 6-kor. SPORTHÍREK Körzeti tekebajnokunk van Nem véletlenül lett Termé­szetbarát a neve a Kossuth Lajos Általános Iskola IV,b-s osztályának. Minden évszak­ban figyelik, segítik az élővi­lágot, környezetünk minden­napjait. Most a nagy hidegek­ben, Szűcs Mária osztályfőnö­kük segítségével, madáretető­ket helyeznek az iskola fáira, bokraira. (Varga Irén felvétele) Cegléden rendezték — há­rom korcsoportban — az ösz- szevont körzeti egyéni teke­bajnokságot. A felnőtteknél az NB I-es közgépeseknek nem kellett indulniok, s tartalék­jaik mellett a Nk. Mészáros Tsz SK sportolói küzdöttek a megyei döntőbe való jutást jelentő 1—9. helyek megszer­zéséért. A száz vegyes doba- sos viadalon ez Tóth Ferenc­nek sikerült a legjobban: 422 fás összteljesítményével megismételte tavalyi győzel­mét. A körösiek további eredményei: 2. Kovács László 414; 5. Szabó Balázs 407; 7. Lóczy Mihály 404; 8. Gállos Sándor 395; 9. Farkas József 330 fa. Az ifjúságiaknál (13 indu­ló közül): 1. Nagy Péter 100/321, ezzel az összfával a felnőtteknél második lehetett volna. A serdülőknél (14): 5. Mészáros Tibor 100/353. Mind­két körösi fiatal továbbjutott a megyei döntőbe. Hódgcp (Hódmezővásárhely) Nk. Mészáros Tsz SK 3144- 2945 fa. Jó barátságos mérkő­zés volt az NB Il-es vendé­gekkel a temetőhegyi teke­csarnokban : Tóth 384, Ko­vács 334, Mikulás 383, Nagy 374. Farkas 371, Lóczy 358. Szabó B. 354 és Gállos 340 fát ütött a 8 fős csapattalál­kozón. A Dutép szakosztályának megszűnése miatt megváltoz­tatták az 1936 87. évi NB III- as teke-csapatbajnokság dél­keleti csoportjának tgvaszi sorsolását, amely szerint a körösiek programja főleg a hajrában változik majd. A Nk. Mészáros Tsz SK ellen­felei sorrendben a követke­zők: Március 7—8.: Szegedi Pos­tás (hazai pályán), 14—15.: Kiskunhalasi AC-Medosz (idegenben), 21—22.: Kecske­méti TE (hazai), 27—23.: Kecskeméti Mezőgép (idegen­ben). Április 4—5.: Szentesi Vasutas (hazai), 11—12.: Ma­kói Spartacus-Vasas (idegen), 26—27.: íiszakécske SC (ide­gen). Május 2—3.: Battonyai Szövetkezeti SE (idegen), Szanki Olajbányász (hazai). A szokáshoz híven a mérkőzések előtt 10—14 nappal egyeztetik az ellenfelek véglegesen az időpontot. SZOMBATON Asztalitenisz. Budaörs: meg­hívásos ifjúsági egyéni ver­seny. Birkózás. Budapest: orszá­gos junior kötöttfogású ver­seny. Kézilabda. Petőfi iskolai tornacsarnok, 8.30-tól: általá­nos iskolás fiú Petőfi Kupa- villámtorna (abonyi Somogyi isk., ceglédi Mészáros isk., ke­celi isk., kecskeméti Rákóczi isk., lajosmizsei központi isk., kocséri isk. és Nk. Petőfi Isk. csapataival). Budaörs: Nk. Kgy. Kinizsi—Dabasi Fehér Akác Tsz SE, megyei férfi- terembajnoki és MNK-mérkő- zés. Kosárlabda. Kaposvár: Hon­véd Táncsics SÉ—Nk. Kgy. Kinizsi, felnőtt és ifjúsági fér­fi NB I-es bajnoki mérkőzés. Tatabánya: T. Hírtex—Nk. Kgy Kinizsi. NB Il-es női bainoki mérkőzés. Tekézés. Cegléd: megyei fel­nőtt egyéni bajnokság. Természet járás. Börzsöny­hegység: a Toldi DSK-sok tú­rája. S. Z. Figyelem! Az ATI nagykörös! Iskolája személygépkocsi-, motor- kerékpár- és segédmotorkerékpár tapfolyamot indít február 6-án. Jelentkezni lehet, a központi új­ságárusnál. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlapi T fetető fieri a fakra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents