Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-28 / 23. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTÍSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xxxi. évfolyam, 23. szäm Ára: 1,80 forint 1987. január 28., szerda Bízzunk jobban önmagunkban Szűcs Istvánná előadása Cegléden J Napjaink legégetőbb gaz- ^ daságpolitikai kérdéseiről < volt szó azon a szabad párt- napon, melyet tegnap dél- ff után tartottak Cegléden az ^ Állami Tangazdaság ipari ^ üzemében. Szűcs Tibor, ^ alapszervezeti párttitkár í üdvözölte a megjelenteket, a ^ vendégeket, közöttük Szűcs ^ Istvánnét, az MSZMP Köz- ^ ponti Bizottságának tagját, ^ a budapesti V. kerületi f pártbizottság első titkárát, í Nagy Sándornét, az MSZMP í Pest Megyei Bizottságának ^ titkárát és Bállá Jánost, a ^ ceglédi városi pártbizottság # első titkárát. Szűcs Istvánná volt a sza­bad pártnap előadója, aki be­vezetőjében elmondta, hogy maga is a tanyavilág lakója­ként nőtt fel és örömet szer­MA:-------------------------­H fy vállalja s bár a váci gyár falai ••- m _ _ között semmi olyasmi nem az ütközéseket ? történt, amit az illetéke­sek ne engedélyeztek, ellenőriztek volna, mégis a ce­mentipar kényszerül mentegetőzésre, igaza bizonygatá- sára, ha kellő tájékozottság, ismeretanyag híján, mond­juk a kéményfüst színére, vagy mendemondákra ala­pozva, az ismeretlen kísérletek ellen tiltakozni kezd a környezet. (2—3. OLDAL) Föllebbenő Ha megnevezném ma­• ., » » • gamat és ezeket az CSipkeS kOStSStflte « . • önmenedzsereket is, munka nélkül maradnék. Ez ellen az OSZK ugyanúgy nem tud semmit tenni, mint a vendéglátós maffiák el­len sem. Egy üzletvezető például hivatalosan 300 forin­tot fizet nekem egy estére. Ezután fizeti be a százalé­kot az OSZK-nak. Természetesen ennél többet kapok, eesetleg ötszázat. Kötöttek már velem olyan megálla­podást is, hogy kereshetek ezerötöt egy este, de ötszáz a főnököt illeti. (5. OLDAL) Vád alatt Amikor hazaértek, elégették .... ... a korbácsot és más véres a GfrOai ffJfllkOS holmikat is, majd gépkocsin Budapestre mentek. Útközben Lakatos Ferenc megállt és egy telefonfülkéből felhívta a Váci Rendőrkapitány­ságot, ahol fiktív néven bejelentette, hogy Varga Mi­hályt valaki bántalmazta. Letartóztatásáig Varga Ár­pád Pál még néhány újabb betörést is elkövetett Szi­gethalmon és Budapesten. (6. OLDAL) Hamar rákaptak a környék­beli falvak sportkedvelői is, így jóformán minden dél­után foglalt a terem. Ezen a forgószínpadon lépnek fel ma este a váci labdarúgók is, akik egyenesen a, bala­toni edzőtáborból érkeznek, Gattendorf ba. (7. OLDAL) Vigyázat l A befagyott folyókon és tavakon . ,2 g ezen a télen is ott csúszkálnak, Jégveszély • korcsolyáznak a gyerekek. Ök nem gondolnak arra, hogy a játszadozás életveszélyes és minden télen vannak áldozatai a könnyelműségnek. (8. OLDAL) Gattendorf ban a váciak Hálózati ügyelet A tél nemcsak az emberek türelmét, hanem a telefon ve­zetékeit is próbára teszi. Ipolydamásdot egyetlen nyil­vános fülke köti össze a nagy­világgal, ezért nagyon fontos, sok esetben életet menthetnek az egyszem telefon feltárcsá­zásával. Ennek hibáját keresi Szondi Ferenc vonalfelvigyá­zó, a váci telefonközpont dol­gozója. (Vimola Károly felvé­tele.) Ülést tart Moszkvában az SZKP Központi Bizottsága zett számára, hogy Ceglédre Szűcs Istvánná, az időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről be­kapott meghívást. Szavai ép- széi. Mellette balról jobbra Szűcs Tibor, Nagy Sándorné és pen ilyen közvetlen és köz- Bállá János Elengedhetetlen a gyökeres fordulat Gorbacsov mondott előadói beszédet » t/ Kedden délelőtt Moszkvában megnyílt az SZKP Köz- ponti Bizottságának ülése. A plénumon az átalakítási ; folyamatról és káderpolitikai kérdésekről tanácskoznak. ^ Az ülésen előadói beszámolót Mihail Gorbacsov, az ^ SZKP KB főtitkára tartott. ^ A tanácskozás résztvevői előzetesen megkapták a fő- '/, titkári beszámoló téziseit, az állami vállalatokról szóló ^ törvény tervezetét, valamint azt az összegzést, amely í áttekintést ad a dolgozóknak az átalakításról és a ká- derpolitikáról írt leveleiből. ^ A beszámolót követő vitában felszólaltak vezető ^ párt-, állami és gazdasági tisztségviselők, neves tudó- í sok, összesen tizenkét személy. A KB-ülés ma folytató- # dik. érthető módon folytatódtak. Jóllehet igen súlyos és fele­lősségteljes dolgok hangzottak el, hallgatóságának mindvégig az volt a benyomása, hogy olyan elkötelezett politikust hall, aki a gondokat, a bajo­kat sorolva is hisz a jövőben, az ország felemelkedésében. A dolgozók egyetértésével A párt XIII. kongresszusa után húsz hónappal azért lát­ta szükségesnek a Központi Bizottság, hogy 1986 novembe­A néhány évig tartó dekon­junktúrát követően ismét nő a baromfi iránti kereslet a vi­lágpiacon. Hazánkban is 630 ezerről 670 ezer tonnára emel­ték a megtermelendő baromfi­hús mennyiségét. Gazdasá­gaink érzik a felfutás jótékony hatását, noha számos nehéz­séggel is szembe kell nézniük. Például azzal, hogy a tovább már nem odázható technoló­giai fejlesztések pénzbe kerül­nek. s az összeget az elnyer­hető állami támogatáson kívül maguknak kell előteremte­niük. A feltételek a korábbiak­nál egyértelműen kedvezőbbek, ennek következtében nőtt is a termelési kedv, más oldalról viszont gondok mutatkoznak a takarmányellátásban. Import­ból kell beszerveznünk az állo­mány felneveléséhez nélkülöz­hetetlen. magas fehérjetartal­mú szóját, ám az arra fordít­ható deviza a tavalyi csökken­tett mennyiséghez képest is kevesebb lesz az idén. A takarmány drágult, rá­adásul tápértéke sem maxi­mális, a csirkék tehát többet fogyasztanak belőle, mire el­érik a megfelelő vágási súlyt. Ebből is adódik, hogy mi — bár a tenyészállomány hol­land, génjeiben kiváló fajta —, drágábban állítjuk elő a csir­kehúst, mint a nagy exportő­rök. Nehezíti a helyzetet, hogy hazánkban — ellentétben a meleg égövi országokkal — a tenyésztés energiaigényes, s e tény ugyancsak tükröződik árainkban. rében elemezze a kong­resszusi célkitűzések megva­lósulását, mert a gazdasági élet tervezett élénkülése népi következett be, a fejlődés mér­téke a szükségestől és a le­hetségestől elmaradt. Az adós­ságállomány csökkentését tűz­tük célul, ennek az ellenke­zője történt. A belső gazdasá­gi egyensúlynak szilárdulnia kellett volna, mégis nagyobb lett a költségvetés hiánya. Az életszínvonalat igyekeztünk szinten tartani, de egyes ré­tegeknél csökkent. Többet fo­Szomorú az is, hogy az utóbbi időben tapasztalt javu­lás ellenére még mindig nem sikerült megnyugtató módon leszorítani az elhullási arányt. Ezért üdvözlendő, hogy a kö­zeljövőben létrejön az a diag­nosztikai laboratórium, mely a kétmillió szülőpárt és a 150 millió broilercsirkét rendsze­resen képes vizsgálni, egy­szersmind a hatékony beteg­ségmegelőzést szolgálni. Kísérletek sora keres meg­oldást arra, miként lehetne az importból származó szóját megfelelő tápértékű hazai ta­karmánnyal helyettesíteni. A baromfitermelést kiszolgáló ipari üzemekben, szövetkeze­tekben dolgozó fejlesztők is azon munkálkodnak, hogyan lehetne az ólakban takaréko­sabb fűtési módot alkalmaz­ni, praktikusabb berendezése­ket konstruálni. Árakkal meg­jelölt konkrét ajánlatok is el­hangzottak a tanácskozáson, sőt az új berendezések jó ré­szét be is mutatták kis kiállí­tás keretében a gazdaságok képviselőinek. A szakemberek úgy foglal­tak állást, hogy 1987—88. a technológiai fejlesztés évei. ám nemcsak az elmaradásai­kat kell pótolniuk, hanem elő­reláthatóan a jövőért kell dol­gozniuk- Hozzászólásában ezt hangsúlyozta Csonka Tibor is, rámutatva: minden eddiginél nagy,óbb szerepet kapjon a te­nyésztésért, tartásért felelős gondolkodó ember a termelés bármely posztján. Fazekas Eszter gyasztottunk, mint amennyit megtereme ltunk. A kongresszus idején ki­egyensúlyozott politikai köz­hangulat alakult ki, de azóta a feszültségek nőttek a tár­sadalomban, a párt- és az ál­lami vezetés között, az állami irányítás és a vállalati szfé­ra között. A Központi Bizott­ság ilyen - helyzetben tekintet­te át a jelenlegi helyzetet. A kedvezőtlen folyamatoknak megálljt kellett mondani, de ez nem elegendő, vissza is kell fordítani azokat. A Köz­ponti Bizottság olyan cselek­véssorozatot fogalmazott meg, ami lehetővé teszi a kongresz- szus céljainak és a VII. öt­éves terv programjainak vég­rehajtását. Azóta ezt az em­berek széles körben megtár­gyalták, egyetértettek vele, támogatják. Valami már meg­mozdult és erre Cegléden is (Folytatás a 3. oldalon.) Megváltozott ez évtől a me­gyében levő tanácsi alapítású, önkormányzati jellegű vállala­tok. az ipari, a fogyasztási és a takarékszövetkezetek, vala­mint területi szövetségeinek törvényességi felügyelete. Ed­dig ezt a városi, városi jogú nagyközségi tanácsok és a me­gyei szakigazgatási szervek látták el, most egy kézbe ke­rült: a Pest Megyei Tanács igazgatási osztályára. — A törvényességi felügye­let korszerűsítését az Állami Tervbizottság határozata és a Minisztertanács Tanácsi Hiva­tala elnökének irányelve alap­ján módosította a megyei ta­nács, hogy jobban igazodjék a gazdálkodási szervek önkor­mányzati jellegének változá­sához — kapjuk a tájékozta­tást dr. Kiss György igazgatá­si osztályvezetőtől. — A tör­vényes működést ellenőrizzük náluk, nem szólunk bele gaz­dálkodásukba. — Milyen ellenőrzéseket vé­geznek majd? — Az ötévenként esedékes általános vizsgálat mellett a felvetődő, aktuális témákat — például az új rendeletek, hatá­rozatok, szabályozások megje­lenésekor — ellenőrizzük, de utánanézünk a bejelentések­nek is. A törvényességi fel­ügyelethez tartozik, hogy ha valameljdk vállalatnál vagy szövetkezetnél a működéssel kapcsolatos hatósági intézke­dést kívánó probléma vetődött fel. azt is mi vizsgáljuk ki. A feladat ellátásához az igazgatási osztályon belül tör­Az SZKP XXVII. kongresz- szusa hatalmas felelősséggel ruházott fel bennünket, a központi bizottság tagjait: biztosítanunk kell az ország társadalmi és gazdasági fej­lesztésének meggyorsítását cél­zó stratégiai irányvonal meg­vényességi felügyeleti csopor­tot alakítottak, ennek vezeté­sével Magócsi Pált bízták meg. — Nyolcán tartozunk majd ide. Még nincs meg a teljes létszám, jogászok, felsőfokú végzettségű szakemberek je­lentkezését várjuk. A munká­hoz már hozzáláttunk, meg­kaptuk elődeinktől az összes információs anyagot a vállala­tokról, szövetkezetekről — mintegy 240 egységről — s ezeket dolgozzuk fel a továb­biakban. valósítását — mondta Mihail Gorbacsov beszámolójában. — A politikai bizottság éppen ebből a szempontból ítéli meg a központi bizottság helyzetét és szerepét a szovjet társada­lom életének jelenlegi szaka­szában. Ebből kiindulva a központi bizottság ülésén olyan kérdést bocsátottunk vitára, amely el­sőrendűen fontos a központi bizottság 1985. áprilisában tar­tott ülése és az SZKP XXVII. kongresszusa által kidolgozott politikai stratégia sikeres vég­rehajtása szempontjából. Ez az átalakítás és a párt káderpoli­tikájának a kérdése. A kér­dést széles körű társadalmi és politikai összefüggésbe ágyaz­va kell megvizsgálnunk, figye­lembe véve a múlt tanulsá­gait, a jelenlegi időszak jelle­gét és a jövőre vonatkozó fel­adatokat. Az áprilisi ülés és a párt XXVII. kongresszusa megnyi­totta a társadalomban kiala­kult helyzet objektív, kritikai elemzéséhez vezető utat, és az ország sorsa szempontjából történelmi jelentőségű dönté­seket hozott. Visszafordítha­tatlanul megkezdtük az átala­kítást, megtettük az első lé­péseket ezen az úton. Az átalakítás munkájában minél jobban elmélyedve újabb és újabb megoldatlan problémák kerülnek a felszín­re, ezért van szükség arra, hogy még egyszer alaposan megvizsgáljuk a kialakult helyzet gyökereit, tisztázzuk a hetvenes és nyolcvanas évek fordulóján az országban tör­téntek okait. Az ilyen elem­zésre elengedhetetlenül szük­ség van azért, hogy ne ismét­lődhessenek meg a hibák, hogy végrehajtsuk a kongresz- szus határozatait. Mihail Gorbacsov beszéde következő részében elöljáró­ban méltatta azokat a törté­nelmi eredményeket, amelye­ket a Szovjetunió csaknem hét évtized alatt ért el a szo­cializmus építésében. Rámuta­tott: fejlődésének bizonyos szakaszában az ország veszíte­ni kezdett előrehaladásának üteméből, kezdtek felhalmo­zódni a nehézségek és a meg­oldatlan problémák, a stagná­lás jelei, s más, a szocializ­mustól idegen jelenségek is mutatkoztak. Mindez jelentő­sen kihatott a gazdaságra, a szociális és a szellemi szférá­ra. A változások objektív szükségessége a gazdaságban és más területeken is megmu­tatkozott. A szocializmusra vonatkozó lenini megállapításokat leegy­szerűsített módon magyaráz­ták, gyakran megfosztva azo­kat elméleti mélységüktől és jelentőségüktől. Ez vonatkozik olyan kulcsfontosságú problé­mákra, mint a társadalmi tu­lajdon, az osztályok és a nem­zetiségek közötti viszonyok, a munka és a fogyasztás mérése, a szövetkezet kérdése, a gaz­dálkodási módszerek, a népha­talom és az önigazgatás, stb. Bizonyos teret nyertek a kom­munizmusra vonatkozó olcsó elképzelések, a messianizmus fajtái és az absztrakt megíté­lések. Az elméleti fronton kiala­kult helyzet kedvezőtlen ha­tással volt a gyakorlati kér­dések megoldására. A gazdál­kodás és az irányítás gyakor­latában évtizedeken át kon­zerválódtak az elavult módsze­rek. Lényegében kialakult a gaz­dasági eszközökkel történő ha­talomgyakorlás meggyengülé­sének evész rendszere, létre­jött a társadalmi és gazdasá­(Folytatás a 2. oldalon.) Rideg ridegtartás. A kemény tél próbára teszi a ridegtartású szarvasmarha-tenyész­tésben dolgozókat is. Az Alagi Tangazdaság istvánmajori tele­pén Czerher Ferenc és Török Ferenc traktorosok napjában többször is feltöltik az itató vályút friss vízzel (Vimola Károly felvétele) Küszöbön a technológiai fejlesztés Kulcs a gondolkodó ember Tegnap délelőtt a Hungexpo konferenciatermében tartotta köz­gyűlését a Hunniahibrid Broilertermelési Rendszer. Ez alkalommal adott számot a rendszerközpont igazgatója, dr. Fodor István a tag­gazdaságok képviselőinek a tavalyi gazdálkodás eredményeiről, illet­ve a szakma és a tudomány művelői közösen vitatták meg az 1990-ig szóló fejlesztési elképzeléseiket. A tanácskozáson megjelent Csonka Tibor, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese és Földi Péter, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium előadója, akiket elnöki meg­nyitójában Kele András, a rendszergazda hernádi Március 15. Tsz el* nöke köszöntött. Módosult a törvényességi felügyelet Egy kézben összpontosul

Next

/
Thumbnails
Contents