Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-27 / 22. szám

1981. JANUAR 27., KEDD 5 Hogyan mulat a magyar? L A legjobbaknak nincs állásuk ^ Kezdődik a farsangi időszak! Évszázados adatok ta- ^ núsága szerint tiltott szórakozás volt a farsangi muiat- á ság, mert lármázással, rendbontással, zavargással járt. | Mégis a mai napig változatlan kedvvel ünnepiünk. Ho- í gyan is mulat ma a magyar Pest megyében? Milyen í zenére táncol, búsul vagy örül? Felkészültek-e a szó- a rakoztató zenészek? Elegen állnak-e a hallgatóság ren- ? delkezésére a vendéglátóipari egységekben, a bálokban? ^ Napjainkban a szórakoztató műsorokért és zenésze- ^ kért az Országos Filharmónia, az OKI, az 1RI és az ^ Országos Szórakoztatózenei Központ (OSZK) felel. Ezek ^ az intézmények vizsgáztatnak, adják ki a működési en- £ gedéiyeket, a színvonalért is ők felelnek. Lcggyakrab- í *>an az OSZK engedélyével fellépő zenészeket halljuk. | A vendéglők többségében ők játszanak. Megyénk zenei A szolgáltatásának helyzetéről, problémáiról először az í OSZK igazgatóhelyettesénél, Szirmai Lászlónál érdek­li lődtünk. Felborított értékrend — Pest megyében jelenleg hét helyen van cigányzene- kar. A zenekar megnevezés egy kicsit túlzás, mert ideális esetben héttagúnak kellene lennie. Tökön, az Egyetértés Tsz Patkó csárdájában ját­szik héttagú banda, a másik hat helyen összesen 14 ze­nész van, tehát általában két muzsikusból áll a zenekar: a prímást egy kontrás kíséri. Tánczene-szolgáltatás 32 he­lyen van 41 zenésszel. Ebből az adatból sejthető, hogy ti­pikus a szóló zongorista, aki esetleg dobgépet használ. Az utóbbi időben felerősödő fo­lyamat, hogy az üzletek veze­tői a zenén spórolnak. A leg­olcsóbb egyetlen zongoristát alkalmazni. Nincs igény és pénz a többtagú zenekarokra. Az elmúlt tíz év alatt ezer­rel csökkent az OSZK által szervezett muzsikusoík köre. Országosan jelenleg 80—90 ember van állás nélkül. Nem csoda, ha a hegedűsök, basz- szusgitárosok, dobosok el­hagyják a pólyát, hiszen nem jelent biztos megélhetést a ze­nélés. Az országban mintegy hatezer muzsikus rendelkezik az OSZK által meghatározott C-, B- vagy A-kategóriás en­gedéllyel. Körülbelül a zené­szek 50 százaléka dolgozik munkakönnyvel. A többiek csak mellékállásban vagy idő­szakosan játszanak. Nyáron, illetve farsang idején ideigle­nes működési engedélyt is kiadunk. Általában azok ké­refere üzleteket, ahol a zene­karvezetők, György István, il­letve Mátrai László is A-ka- tegóriások. Feketéző „merész zenész” Természetesen vannak fe­ketén játszó zenekarok, mi „merész zenészeknek” nevez­zük őket, A rendőrség a vá­ci körzetben többet is felfe­dezett. Nemcsak a szabálysér­tés miatt káros ez, hanem azért is, mert lejáratja a ze­nészeket, szennyezi a terület színvonalát. Ez ellen egyelőre nem tudunk védekezni, mert az üzletek főállásban, hatórás játékra nem akarnak alkal­mazni muzsikust. Nekik elég a napi három óra. A kopog­tató zenészek a hivatalos al­kalmazási árak alá ajánlanak. Sokan a pillanatnyi érdekük­nek megfelelően ezt az ol­csóbb megoldást választják Az OSZK minden fellépés után zenészenként megkapja a munkáltatótól a közvetíté­si díjat, amely a fellépti díj­nak az 5 százalékáig terjed. Az OSZK ebből, mintegy két­millió forinttal támogatja stúdióhálózatát. Az öt száza­lék szerintem nem olyan nagy összeg, amiért ne érné meg a mi garanciával vállalt közve­títésünket igénybe venni. Persze, nálunk is előfordul, hogy a körzeti megbízottak korrumpálódnak. Éppen ta­valy volt egy csúnya lebukás Pest megyében, majd azt kö­vette a rendtevés. A közeljö­vőben várhatóan egy Ideig nem lesz hasonló visszaélés — a közvetítés monopolhelyzeté­ből adódóan sem. Hosszú távon érdekük — Annak ellenére, hogy sok támadás éri az OSZK-t, úgy gondolom, még így, a problémákkal és ellentmondá­sokkal együtt is, országosan fontos szabályozó szerepet tölt be. Szervezetünk kis létszám­mal dolgozik: 103-an va­gyunk itt a központban, a közvetítést pedig 121 körzeti megbízott végzi. A követke­zőkben több figyelmet fordí­tunk a menedzselésre. Ter­veink szerint kazettákkal és fotókkal, valamint levélben! ajánlatokkal keressük fel a bel- és külföldi üzletvezető partnereinket. Űj szolgáltatá­saink közé tartozik a revütán­cosok képzése és minősítése. Ezenkívül úgy gondolom, hogy az ŐRI és IRI mellett versenyképes lesz a négy éve létező Kaleidoszkóp műsor­irodánk. A Modern Hungária együttes például csak ennek a szervezésében hajlandó fel­lépni. Minden erőlködésünk el­lenére sem hiszem, hogy rö­vid időn belül meg tudjuk fé­kezni a zeneszolgáltatás egy­síkúvá válását. Az egyre ki­sebb létszámú zenésztársasá­gok alkalmazását — mi egye­dül — nem tudjuk szabályoz­ni. Nehéz képviselni a minő­séget előtérbe helyező érték­rendünket akkor, amikor ve­lünk szemben az üzletvezetőik gazdasági érdeke áll. Bízom abban, hogy létezik érdek­egyeztetés és egészséges komp­romisszum, amely szerint a zeneszolgáltatás minősége nem fog romlani, hiszen a vendég­látók hosszú távú érdeke szin­tén ezt kívánja. Szirmai László, miután ma­ga is húsz évig gyakorló ze­nész, zongorista volt, a má­sik oldalt ugyancsak ismeri. Mégis úgy érezzük, akkor tel­jes a kép. ha jelenleg játszó muzsikusokat is felkeresünk. Lapunk holnapi számában ar­ról lesz szó: hogyan látják ők. Űjj írisz Posztumusz kitüntetés Vlagyimir Viszockijt, az 1980- ban elhunyt népszerű szov­jet színészt és dalénekest film­szerepeiért és filmdalaiért a Szovjet Filmművészek Szövet­sége posztumusz Állami Díjra terjeszti fel. Ezt Elem Klimov filmrendező, a szövetség el­nöke jelentette be a művész emlékének szentelt estén. Ha­marosan a nézők elé kerül két, Viszockij szereplésével forga­tott film. A Rövid találkozá­sok című filmdrámát és az Intervenció című történelmi filmet több évtizede készítet­ték, de mindeddig nem mu­tatták be. Könyvterjesztési verseny Eredményhirdetés A falusi lakosság, a kistele­pülések könyvellátásának ja­vítására kezdeményezett könyvterjesztési verseny ered­ményét hétfőn hirdették ki *a Könyvértékesítő Vállalat bu­dapesti központjában. A fogyasztási szövetkezetek X. kongresszusa, valamint az őszi megyei könyvhetek ne­gyedszázados jubileuma al­kalmából 1985-ben kiírt vetél­kedésre 140 áfész-bolt neve­zett, s közülük 100 nyújtott értékelhető teljesítményt. A dlíjátadó ünnepségen a szer­vezők elmondták, hogy a szö­vetkezeti könyv terjesztés meg­újítását szorgalmazó kezdemé­nyezés a vártnál is nagyobb sikert hozott: a versenyző üz­letek forgalma egy esztendő alatt 23 százalékkal növeke­dett. Ennek köszönhetően ja­vult — 15 százalékkal — az egész áfész könyvesbolt-háló­zat éves forgalma, amely ta­valy csaknem elérte a 770 millió forintot. Az elismerésre méltó adatóknál is fontosabb azonban, hogy szélesedett az árukínálat, s új olvasókat si­került toborozni. A legnagyobb forgalmú bol­tok versenyében a nyíregyhá­zi áfész-bolt végzett az élen. A Szövosz különdíjait a deb­receni Délibáb Áruház, a szék- kutasi takarékszövetkezet hódmezővásárhelyi könyves­boltja, valamint a kiskunha­lasi és a ráckevei üzlet nyerte. m R A DIÓ FIGYE LŐ ■ 168 ÖRA. A politikai ma­gazin legutóbbi adása, a mint­egy tíz témakör között újra felvetette a budapesti jogtu­dományi karon több hónappal ezelőtt lelepleződött megvesz^ tegetési botrány ügyét. Mint oly sok esetben, most is be­igazolódott, hogy a cél, már­mint az egyetemre való beju­tás, nem szentesíti az eszközt. Bűnvádi eljárás indult a jót akaró szülők és az oktatók el­len. Jogerős bírói ítélet még nem született, de az egyetemi vezetés egyértelműen foglalt állást amellett, hogy 13 hall­gatót, akiknek a felvétele bi­zonyíthatóan korrupció útján sikerült, kizárnak az egyetem­ről. A szocialista humaniz­mus elveinek megfelelően azonban újra felvételizhetnek bármilyen felsőoktatási intéz­ményben. Az esetet hallva azt hiszem, mindannyiunkban hirtelen í'ellobbant a felhábo­rodás dühe és az intézkedése­ket, a várható bírói ítéletet igazságosnak érezzük. Ha azonban a műsor által megvi­lágított körülményekre és problémákra is gondolunk, akkor valószínűleg kicsit elbi­zonytalanodunk. A 13 hallgató közül kettő már másodéves, és érdekes módon semmivel sem nyújtot­tak rosszabb teljesítményt, mint a társaik. Tudnunk kell, hogy évente mintegy ezer haiigató rohamozza meg a jogtudományi kart; két-há- romszázan meg is felelnek a felvételi követelményeknek, de csak 150 diák számára van hely. A többiek, akik elérték a bejutáshoz szükséges pont­számot, nem nyernek felvételt a helyhiány miatt. Az igazság bizony furcsa természetű — viszonylagos. Ha ez a felvételi rendszer a szülők, a diákok és a felkészítő tanárok ítélőszé­ke elé kerülne, akkor nem minősülne igazságosnak. Tud­juk, hogy néha különbözik az igazság- és a jogszolgálta­tás. Ebben az esetben az igazságérzetünk és a jog is azt sugallja: nyerje el méltó büntetését az, aki korrupció­hoz, protekcióhoz folyamodott célja érdekében. Azt azonban ne feledjük, hogy ez önmagá­ban csak tüneti kezelés, A felsőoktatási rendszerünkben is jelen van a hiánygazdálko­dás összes visszás jelensége, amely csapdát állít a vele érintkezésbe kerülő elé. Ha egy gyengébb akaratú ember­társunk ebbe beleesik, leg­alább ne tapossunk kárörven- dően, a biztos erkölcsi fölény tudatában a fejére. Gondol­junk csak mindennapi kísér- tőinkre, a cipőboltoktól a hús­üzletekig, a főnöknek tett fi­gyelmességektől a színházba való bejutásig bezárólag — mindenre. TÖBBET ÉSSZEL. A mű­sorban pergő összeállítást hallhattunk izgalmas témák­ról. Álljon itt közülük csak kettő, kiemelve: Egy budapesti orvosi egye­sület három orvosból álló kö­re az egészség védelmére szö­vetkezett. Jelszavuk: több pi­henés, több mozgás, lustaság fél egészség! Orvosi körökben már visszhangra talált moz­galmuk, de mi lesz, ha a szé­les néptömegekben válik jel­szavuk népszerűvé? Igaz, az életminőség javul, de hova süllyed az életszínvonal! ? A múlt év a válság kora volt a filmszakmában. A mo­zilátogatók száma mintegy 800 ezerrel nőtt, tehát nem ezért és nem is csupán az anyagi támogatások szűkössé­ge miatt. Igaz, komoly gond volt ez is. Gombár József, a Mokép vezérigazgatója a válság okát a következőkben látta: egyrészt világjelenség, hogy az új formanyelv kere­sésének vajúdásos állapotában vagyunk, másrészt sajnos ha­zai specialitás, hogy ebben a folyamatban nem vagyunk versenyképesek. A Maliim berendezéseinek már 60 százaléka elavult. Az élvonal­hoz képest 15—20 éves a le­maradásunk. A tavalyi 5—700 millió forintos beruházást pe­dig ennek ellenére épületek rekonstrukciójára fordították. Lehet, hogy az én hallásom szelektív, de a hétvégi műso­rokat hallgatva, nekem úgy tűnt, mintha egy kicsit túl sok helyen „szorítana a cipő”, Ű. I. rik ezt, akiknek nincs közép­iskolai végzettségük. Az en­gedélyhez csak a 200 számból álló repertoár bemutatása szükséges. Állítom, hogy a. 27 év alatt, az OSZK működése óta kiadott kategóriák valósá­gos értékrendet tükröznek. Ha a megrendelők, az üzletveze­tők ránk hagyatkoznának, s tőlünk kérnének zenészeket, akkor biztosan jobb lenne a minőség, mert mi két napon belül kiküldjük meghallgatás­ra a legjobb A-kategóriás ze­nészeinket és közülük választ­hatnak. A gyakorlat azon­ban felborítja az értékrendün­ket. Az üzletvezetők pillanat­nyi érdeke azt diktálja, hogy minél olcsóbban alkalmazzák a zenészt. Ezzel magyarázha­tó, hogy éppen a legjobbak vannak állás nélkül. C vagy ÍME — A Pest megyében alkal­mazott zenészek között ezek szerint sok a C-ikategóriás, vagy az IME-s? Vannak-e en­gedély nélkül játszó zeneka­rok? Az OSZK hány száza­lékot számol fel közvetítési díjként? — A Pest megyei vendéglá­tóipari egységek többségében, vezető kategóriafokozatú ze­nészek muzsikálnak. így pél­dául Budakalászon a Hársfa borkertben az A-kategóriás Szabó Sándor gitáros két B- kategóriás társával együtt ját­szik. Dunakeszin, a Hangulat presszóban Csizmadia Ferenc A-kategóriás zongorista, Vá­cott, a Fehér galambban a zongorista és a gitáros is A-s. A legkiválóbbak közül való Spányik Bertalan billentyűs, aki a váci Kőhíd étteremben muzsikál. Említhetném még a szigethalmi Malom és Te­feldolgozó Vállalatnál dolgo­zol, a szalag mellett, ahol ba­romfit tisztítasz, kiveszed a belsőséget és megy tovább a csomagolóba. — Tudsz jobbat? öt-hatezer forintot keresek. Kell a pénz, hiszen anélkül nem lehet meg­élni. Ha nincs filmforgatás, akkor is ki kell fizetni a lak­bért, s mivel a férjem kato­na, így egyelőre csak én ke­resek. A forgatásokra egyéb­ként elengednek, fizetetlen szabadságon voltam. — Mit szeretnél elérni az életben ? Rövid csend. — Nem akarok nagy válto­zásokat. Kiegyensúlyozott- az életem. Mit várhatnék még? — Ha nem kerültél volna filmközeibe, mit gondolsz, ho­gyan alakult volna a sorsod? — Nem lenne kilenc film­szerep a hátam mögött... Nem jutottam volna el kül­földre, nagy sztárok közé ... Nem tudnám, milyen a film- készítés ... Mindig nagy kü­lönbségek voltak az otthonom és a filmvilág között. Így volt ez már akkor is, amikor a jászszentlászlói tanyán éltünk. Ezek nem okoznak bennem feszültségeket. A családom itt­hon volt, én pedig külföldön jártam, ahol jól éreztem ma­gam. Azután hazajöttem és ugyanolyan jó volt minden. Csak más értelemben. — Sorolhatnám néhány fel­fedezett amatőr társadat, akik szintén kiválóan szerepeltek. Mégis úgy érzem, az ő életük mellékvágányra futott. Ez len­ne a sorsuk a film közelébe kerülő fiataloknak? — A csalódás mértéke attól függ, ki mennyire éli bele ma­gát az ígéretekbe. Egyetlen filmrendező sem jelentheti ki, hogy egy amatőr színésznek ál­landó munkát ad. Az magától értetődik, hogy nem minden filmben leszünk mi a fősze­replők. A diplomás színészek sem kapnak minden évben mesés ajánlatokat. Persze, nem feledkeznek el róluk. Rólunk sem... — Jársz moziba, színházba? — Néha, ha időm van. — Ha a Napló Il-t bemu­tatják, megnézed? — Soha nem szerettem ma­gamat a mozivásznon viszont­látni. Nem azért, mert elége­detlen vagyok, hanem mert a javításra már nincs mód. Vé­leményem szerint a Napló II. van olyan jó, mint az első. Sőt... — Folytatás? — A harmadik rész még hátravan. Ugyanis Mészáros Márta trilógiát tervez a Nap­lóból. ★ S addig? Czinkóczi Zsuzsa mindennap korán kel, regge­lit készít a családnak, viszi Tamást az óvodába, és igyek­szik a futószalag mellé, mert ott rendíthetetlenül érkeznek a csirkék... Borzák Tibor A legutóbbi szerepben: a Napló szerelmeimnek című filmben. Partnere: Anna Polony (balról) (Megjelent a Petőfi Népe 1987. január 19-i számában.) Naplót, Mártának Amerikába < kellett mennie. Sokáig nem is '• volt itthon. Képeslapokat, le- 1 veleket kaptam tőle. Ez is : nagy dolog! Végül is, csak a 1 munkatársa vagyok, nem más. 1 — Hogyan szeretnéd foly- : tatni? Kilenc film után elgon­dolkoztál már, ezen? , ' — Nincs értelme a tervezte­tésnek ... Majd jön magától minden és kialakul. Most a család a legfontosabb. A gyér- ! mekemet szeretném tisztessé- * gesen felnevelni. — Érettségi, Színművészeti i Főiskola? t — Igen, érettségiznem kel­lene, talán a színművészeti is s sikerülne. De egyelőre a gyér- 1 meknevelés mellett nemigen 1 jut erre időm. ] ★ 1 — A kecskeméti Baromfi- ] non. Pager Antal nemrég meg halt, akkor ismét láthattuk tévében a Társkeresést. Mi lyen emlékeket őrzői Páger ről? — Nagy színész, nagy em bér volt. Nagyon sajnálom ö Gyakran segített a forgató idején. Ez egyébként is fon tos. Hogy természetes legye a játék a kamera előtt, ahho sokak segítsége kell. — Mészáros Márta nég filmjében kaptál jelentős sze Tepeket, az Ok kettenhen, a Olyan, mint otthonban és a eddigi két Naplóban. Hogyai talált rád? — Az Árvácska után legkö zelebb az ő filmjében szere peltem. Korábban sohasem ta lálkoztunk. Látta az Árvács kát és azt mondta, szerein ezzel a kislánnyal dolgozni mert épp egy olyan filmre ké szült, melyben gyermekszerep lő is volt. Ennyi. Az első for gatási napon ismerkedtünl össze. Utána közveti enebbi vált a kapcsolatunk. Mártává ‘ szeretek dolgozni, zseniáli; rendező, zseniális ember. Ki tűnőén meg tudja teremteni ; forgatás légkörét. Nem ideges nem kiabál, nem szívbajosko- dik. Tudja mit akar, és ez na­gyon fontos. — A Napló gyermekeimnél című film forgatása óta öt éi telt el. Most megint hívtak Közben elfeledkeztek rólad' Van egy olyan érzésem, hí kellesz a szerephez, szólnak Elkészül a produkció, bemuta tó, fesztiválok következnek oda még elvisznek. Utána pe­dig meg sem kérdezik tőled mi van veled, Zsuzsa? — Amikor befejeztük i Czinkóczi Zsuzsanna hét­esztendős volt, amikor elját­szotta Móricz remekművének, az Árvácskának a főszerepét Ranódy László rendező/ötezer gyerek közül választotta ki a jászszentlászlói Holló-tanyán élő szőke kislányt. Ezt köve­tően szinte minden évben hív­ták a filmesek. Elcsábították a tanyáról, az iskolából — egy egészen más világgal ismertet­ték meg. Vajon jó volt ez így? Ez a kérdés is felvető­dött, amikor Czinkóczi Zsuzsa későbbi sorsának alakulását figyelték árgus szemekkel az újságírók. Szükséglakásban húzódott meg, gyermeket szült, és ugyanakkor Cannes fényeit, fesztiválcsillogását látta. Ho­gyan egyeztethetők össze ezek a dolgok? Ennyit ér a tehet­séges, felfedezett filmszereplő? Amikor egy produkció szüle­tik, azonnal rá gondolnak. S később? Megy minden a régi kerékvágásban... Czinkóczi Zsuzsa tizenkilenc esztendős, Kecskeméten gar­zonlakásban él, 1985. decem­ber végére ígértek neki két­szobás lakást. Férje katona, februárban szerel le. Tamás fi­uk négyéves, öt is magával vitte mindig, amikor a leg­utóbbi film készült. Mészáros Márta Napló gyermekeimnek, majd Napló szerelmeimnek cí­mű alkotásának főszerepét ját­szotta Zsuzsa. Nemrég fejezték be a forgatást. Beszélgetésün­ket azonban korábbról kezd­jük: ★ — Marina Vlady, Jan No- wiczkí, Páger Antal és még sorolhatnám tovább, kikkel szerepeltél együtt a filmvász­Czinkóczi Zsuzsa: Most a család a legfontosabb Árvácska az álomgyárban Kilenc filmszerep után

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents