Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-27 / 22. szám

\ 1987. JANUÁR 27., KEDD Budaörsön Felmentés, választás Tegnap ülést tartott az MSZMP Budaörs Városi Bi­zottsága. A tanácskozáson részt vett Kovács Péter a Központi Bizottság alosztály­vezetője. A testület a Közpon­ti Bizottság 1973. november 23-i, illetve az 1986. március 18-i határozatai alapján meg­tárgyalta a kádermunka hely­zetét, tapasztalatait és felada­tait. A pártbizottság személyi kérdésekben is döntött. Dr. Balogh Pál, a megyei pártbi­zottság titkára ismertette a megyei párt-végrehajtóbizott- 6ág javaslatát. Énnek alapján a testület Csapó Sándort, a pártbizottság első titkárát — mivel a jövőben a Központi Bizottság apparátusában fog dolgozni — munkája elisme­résével felmentette első titká­ri funkciója, valamint a párt­bizottsági és végrehajtó bi­zottsági tagsága alól. A pártbizottság Szemethy Lászlónét, a pártbizottság ed­digi titkárát titkos szavazással megválasztotta a városi párt- bizottság első titkárává. Speciális hajtóművekben A Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyára Amerikától In­diáig a világ számos országába exportálja gyártmányait. A mintegy kilencven féle kúpgörgőscsapágyakból álló termékskála az idén újabb típusokkal bővült. Megkezdték a speciális haj­tóművekben felhasználásra kerülő, hézagmentes szerelést biz­tosító csapágycsalád gyártását. Képünkön: Stutz Andrásné a Nova mobil típusú korszerű géppel már ezekhez a csapágyokhoz készíti a külső gyűrűket. (Hancsovszki János felvételei Fiatalok, nagy családok előnyben Hitelt kérnek a tanácsok Az otthonteremtés elősegítésére a lakásgazdálkodás rendszere új szociálpolitikai elemekkel bővült. A rendel­kezések lehetővé teszik, hogy a tanácsok helyi pénz­összegekből, megyei céltámogatásból, hosszú lejáratú bankhitelből segítséget nyújtsanak a saját lakást épí­tőknek. Társadalmi elvárás A Pest Megyei Tanács is kiemelten kezeli a szociális szempontból rászorulók lakás­helyzetének javítását. Ebben az esztendőben a megyében erre a célra várhatóan 50 szá­zalékkal több pénz fordítható. Tavaly a városokban a pénz­ügyi segítség a saját otthont teremtők egyharmadánál tá­mogatás, kétharmad részénél kamatmentes kölcsön volt. A községekben a kölcsönnyúj­tás az általános. Az elmúlt évben a tanácsok kamatmen­tes kölcsönként átlagosan 50—70 ezer forintot adtak, ez az összeg az idén a lakásárak emelkedése miatt feltétlenül növekedni fog. A kérelmek elbírálásánál a tanácsok arra törekednek, hogy a támogatást olyan csa­ládok kapják, amelyek va­gyoni, jövedelmi és szociális helyzetük következtében saját erejükből a lakásépítési hite­lekkel sem képesek otthont teremteni. fi munkaadó is A városokban az OTP ál­tal épített lakások vásárlóit és a társasházépítőket, a köz­ségekben a családiház-építő- ket részesítik előnyben a ta­nácsok. Ez Utóbbi jól szolgál­ja a települések népességmeg­tartó erejének növekedését. Az új támogatási rendszer lehetőséget ad arra is, hogy a tanácsnál szociális bérlakás­igénylőkként nyilvántartottak köréből — mivel a megyében minimális a tanácsi bérlakás­építések száma — olyan csa­ládokat támogassanak, akik vállalkoznak OTP-lakás vá­sárlására, vagy családi ház építésére. A városokban az OTP-lakások vásárlásánál a ta­nácsi segítségen felül a munkahely is támogathatja az építtetöket, vásárlókat. E két kamatmentes hit.el, esetleg tá­mogatás, az OTP által nyúj­tott kedvezményes hitel felét is elérheti, sőt meg is halad­hatja. A lakásgazdálkodásban a lehetőségek bővülésével na­gyobb mozgás, élénkülés ta­pasztalható. Helyi rendelkezések Ha valaki bérlakásról mond le, a többszörös használatba­vételi díj fizetése mellett, a hitel vagy a vissza nem térí­tendő támogatás, esetleg a kettő együttes alkalmazása tu­lajdonszerzésre ösztönöz. Az így felszabadult tanácsi laká­sok az arra leginkább jogosul­taknak adhatók. A települések többségében kidolgozták a központi irány­elveken alapuló helyi tanács­rendeleteket. Ezekben előírták az igénylés módját, a támo­gatás feltételeit. Meghatároz­ták azok körét, akiket elsősor­ban indokolt és szükséges tá­mogatni. Alapvető cél, hogy a leginkább rászoruló fiatal há­zasok, illetve a többgyerme­kes családok részesüljenek előnyben. Az adatok szerint a támogatottak közül a fia­tál házasok aránya meghalad­ja az 50 százalékot. A kérelmeket a lakásügyi társadalmi bizottságok bírál­ják el. A beérkezett igénye­ket felülvizsgálják, környezet- tanulmányt végeznek és ezek után teszik meg javaslatukat a tanács végrehajtó bizott­ságának. Elfogadásuk, vagy elutasításuk a vb hatáskörébe tartozik. Tervekbe építve Az elmúlt évben nőtt a lakosság érdeklődése a lakás­építés, illetve a vásárlás- he­lyi lehetőségei iránt. Tavaly több mint 1200 család kapott ily módon segítséget saját ott­hon teremtéséhez. Az igény- növekedés tükröződik az idei tanácsi tervekben is, miután csaknem hetven tanács vesz igénybe hosszú lejáratú hitelt a saját pénzeszközei kiegészí­tésére, hogy a jelentkező 1400 család támogatását meg tud­ja oldani. Természetesen le­hetőség- van arra is, hogy a tanácsok az év folyamán in­dokolt esetben a megyétől pótigény't kérjenek. A. P. Kampánynézőben a MÁV ceglédi vonalán Kocsi volt, de rakomány kevés Az elmúlt két hét zord időjárása alaposan leültette a termelő és a szállító vállalatokat. Részben a saját, rész­ben pedig a fuvaroztató partnerek veszteségeinek csök­kentése érdekében hirdetett a vasút január 23., 24., 25- re hét végi berakás! kampányt, ígérve a kért kocsimeny- nyiség maradéktalan biztosítását. A végeredményről majd bizonyára napvilágot látnak hivatalos és hálózati szintű értékelések. Az elkövetkező szűk területre korlá­tozott helyzetkép tehát semmiképpen sem tükrözte az általánosítható! c szándékában vitathatatlanul hasznos á intézkedésről. Szezonális áruk Pestlőrinc nem tartozik Ma­gyarország legnagyobb vasút­állomásai közé, ám tudni kell, hogy tekintélyes iparvágány­hálózat és több ipartelepi ra­kodó tartozik körzetéhez. A kocsiellátás itt normális kö­rülmények között sem ütközik nagyobb nehézségekbe, mivel az Érdért Vállalat és a Tüzép részére érkező vagonokat ürí­tés után azonnal berakásra tudják állítani. A hét végére a környék vállalatai összesen 26 kocsit kértek, de ha szük­séges, az állomás pótmegren­deléseknek is eleget tud tenni — hangzik a tájékoztatás. Vecsés legnagyobb rakodó felei az állami gazdaság, a Gabonaforgalmi Vállalat, va­lamint a gyógyszergyár helyi üzeme, mostanság azonban csak az állami gazdaság ad föl árut. Péntekre négy kocsit rendeltek, de egyelőre csak hármat kaptak. A fiatal áru- pénztárosnő szerint az időjá­rás miatt a negyedik kocsi sorsa kérdéses. Köröndi Miklós, Üllő állo­másfőnöke sajnálkozva tárja szét karjait, amikor a hét végi berakásról kérdezem. — Szerettük volna, ha min­ket is érint a kampány, de ügyfeleink, szezonális áruik révén még nem kezdték el az idei rakodást. Amúgy nem sok vállalatunk van. — Csak pár hónapja kerül­tem Üllőre, most kezdem visz- szaszerezni azokat a fuvaroz- tatókat, amelyeket egykor el­veszítettünk. Monoron a kampány szem­pontjából elsősorban a helyi állami gazdaság jöhetne szó­ba, de a pénteki 4 kocsin kí­vül sem szombatra, sem va­sárnapra nem adtak be igény­lést. Hogy ne legyen túlságo­san borús a kép, a Füszért — több-kevesebb rábeszélés után — hajlandónak mutatkozott három vagon göngyöleg bera­kására. Nagy János, a Tartalékgaz­dálkodási Igazgatóság pilisi telepvezetője szerint lenne föl- adnivalójuk, de az időjárás miatt 13 vagon áll kirakatla- nul. Az áru összefagyott ben­nük, emberi erővel lehetetlen kiüríteni. Már pedig a föladás­nál ezek a vagonok jöhettek volna számításba. Annak is örülnének, ha fekbér nélkül megúsznák a számukra ilyen­formán nem túl csábító kam­pányt. Ka nincsen ember — A vasút hasonló esetek­ben adhatna valami kedvez­ményt, mert a hideg miatt képtelenek vagyunk a megsza­bott időre visszaadni egy-egy kocsit — mondja a telepveze­tő. Pilisre egyébként érkezett a hét végére exportigénylés is, de a fenti okok miatt ezt sem tudják figyelembe venni. Albertirsa fő szállíttatója a hűtőház, de a hét végi rakodá­sokhoz nincs embere. Az ál­lami gazdaság és a Micsurin Tsz iparvágánybérlő, így rá van kényszerítve a hét végi munkára, ám ezúttal tőlük sem érkezett föladási kocsiigény­lés. Hogy ez így van, csak részben írható az időjárás számlájára, mivel szombaton- vasárnap „békeidőben” is csak elkerülhetetlen esetben rakna be árut — állítja az állomás forgalmi szolgálattevője. Ceglédbercel—Cserőn min­den informálódás elpocsékolt perceket jelent. Az áruforgal­mat évekkel ezelőtt megszün­tették, vágányain — vasúti nyelven — engedélyre váró vo­natok vesztegelnek. Csak márciustól Az eddigi nem túl kedvező tapasztalatokat Kökény Ist­ván, a Cegléd körzeti üzemfő­nökség kereskedelmi részleg- vezetője kommentálja. — A hét végi kampány a vasút számára jól jött volna, de — legalábbis mifelénk — a vállalatok nem mutattak nagy fogékonyságot iránta. Üzemfő­nökségünk területén amúgy is mélypontnak számít az év el­ső másfél hónapja, a komo­lyabb szállítások csak március­tól kezdődnek. Most, amikor az értesítést megkaptuk, min­den nagyobb vállalatot — szám szerint húszat — fölhívtunk, ám diszpozíció hiányára hi­vatkozva közölték, hogy nem tudnak foglalkozni árueladás­sal. Ez nem egészen érthető, az erdőgazdaság rakodóján például nagy mennyiségű fa­anyag vár jugoszláv exportra és belföldi elszállításra, de pénteken csak két kocsi szőlő­karót raktak, a másik két nap­ra egyáltalán nem jelentettek be vagonigényt. Szombatra a hordógyár kért két kocsit, va­sárnapra senki semmit. Még néhány hétig — A véleményünk az, hogy a szokásos év eleji stagnálá­son túl az időjárás is akadá­lyozza az áru vasúthoz való ki­szállítását, berakását. Az üzemfőnökség állomásai még néhány hétig minden kért ko­csit biztosítanak, a fuvarozta­tókon múlik, kihasználják-e a kedvező lehetőséget... Thorday Zoltán Váci Kötöttáru-svájci Nabholz Együttműködés ruházatra Együttműködési megállapo­dást írt alá a Váci Kötöttáru- gyár a svájci Nabholz spórt- ruhagyártó vállalattal külön­féle ruházati termékek előál­lítására, értékesítésére. A megállapodás szerint első­ként a váci gyár április vé­géig 40 ezer női fürdőruhát készít és szállít le a svájci partnernek. A gyártáshoz a Minden jó, ha jó a vége ni kezdhettek az Orosházi Kí zánépítő Szövetkezet dolgoz« is. Állnak már a falak, csat nem egészen helyén a tető, t év szeptemberéig elkészül kazánház. Minden jó, ha a vége j De még mindig nem lett v< ge. Ugyanis ama bizonyt ,.bizonytalan működésű” hí rom régi kazán, melyekk majd egy évtizeden, át nerr igen törődtek, nem savaztá’ nem tartották karban, sokb került az utóbbi időben. HÉ romszázezernél is többe vo a javításuk, pátyolásuk. Mé| is, az idei télen kétszer baj volt velük. Karácsonyko majd január 5-én két-két ke zán leállt, kiolvadtak ugyan a kazántagok. Ogy hírlik, re szint az anyag hibájából, rt szint azért, mert a fűtő is en bér. Csak azt nem döntötl még el a fegyelmi vizsgáin hogy csupán alvó ember-i vagy egyben ittas is. Tén; hogy ebből minden lett. csa meleg nem. Viszont újab 100—100 ezer forintos költe kezés igen. S más is: januá 6-án, kora reggel már azt for tolgatta a válságstáb: ha te vább hűl a kórház, mélyi beteget küldjék haza, melyike más kórházba. SZERENCSÉRE, mint az el ső alkalommal, a másodi százezerért már néhány ór múlva megoldódott a problé ma. Ottjártunkkor éppen ke! lemes meleg volt az intézet ben. Ahol — majd elfelejtet tem — mellesleg embereke gyógyítanak. Na, itt a vége. Itt a vége? Vasvári G. Pál külföldi cég dokumentációs leírást ad és műszaki segítsé­get nyújt. Az első tízezer für­dőruhát még e hónapban út­nak indítják Vácról. A továb­biakban a kötöttárugyárban többféle sportruha előállításá­ra is berendezkednek, ezeket a svájci cég Lahco márkane­vével hozzák majd forgalom­ba, nemcsak külföldön, hanem itthon is. A kooperációtól a kötött­árugyár a korszerűbb techno­lógia meghonosítását, a vá­laszték bővítését, a minőség további javulását és a kivitel növekedését várja. Számításai szerint az idén 25—30 száza­lékkal növelheti konvertibilis elszámolású exportját, aminek értéke várhatóan nyolcvan- millió forintot tesz majd ki. A dunakeszi hűtőházban Gépészeti újdonság A magyar hűtőiparban folytatódik a rekonstrukció és több üzemben korszerű gépe­ket, berendezéseket szerelnek fel. Székesfehérvárott befeje­ződik a 300 millió forintba ke­rülő üzembővítés, korszerűsí­tés. A győri és a bajai hűtő­ház rekonstrukciója az idén is munkát ad. Az ipar új elosztó­hűtőház építését tervezi a fő­városban, a régi létesítmény ugyanis elavult. Felújítására — jelenlegi formájában — nincs lehetőség. A gépészeti újdonságok közül javítja az értékesítési lehetőségeket a dunakeszi üzem új brokkoli­vonala, valamint a békéscsa­bai hűtőház komplett spárga­feldolgozó gépsora. Korszerű csomagológépeket is besze­reznek, ezekkel például a ki­sebb adagú készítmények ará­nyát növelik, alkalmazkodva a fogyasztói igényekhez. Auto­mata mérlegeket szereznek be, s ezekkel a szabványok min­den eddiginél pontosabb be­tartását érik el. A hűtőipar tavaly gázkromatográfot vá­sárolt a termékek vegyelem- zésének gyorsítására. A készü­léket, az idén különböző be­rendezésekkel egészítik ki. i <a lépcsőn Cipelni, ijeepiierieiv a tetőtér egy részét, így ke­rült hely a könyvelésnek. Rs megújították az udvaron álló régi épületeket, ezekben mű­helyt, öltözőt, irodát kaptak a műszakiak — akik eladdig az alagsornak nevezett pincében bujdokoltak. MINDEN JÓ, ha jó a vége. Ám a vége nemcsak, hogy nem jó, nincs is. Folytassuk tehát. Mert a nagy átalakítás első lépése az volt: a majda­ni bővítés reményében 40 mil­lióért kazánház építésébe fog­tak. Ez hővel ellátná a régi épületet, s majd (ha lesz rá pénz) az új pavilont is, négy gázfűtéses kazánt álmod­tak bele. Csakhogy a földdarab, amelyre a kazánház épült volna, mint az engedélyezés labirintusában kiderült, a mai napig is az egyház tulajdona. Az egyház pedig — okkal — cseretelket, vagy vételárat, de mindenképpen valamiféle el­lenszolgáltatást kért. Erre már nem futotta, csupán gyors át­tervezésre. S nemcsak a pénz­ből. az időből sem futotta. A régi kazánok ugyanis enyhén szólva ,.bizonytalan működé­sűnek” bizonyultak. Módosították tehát az épít­kezés színhelyét, s a műsza­kiak új otthonukból kiköltöz­hettek. Most épül — az egy­ház hozzájárulásával és terü­letén, de a kórház kerítésén belül — számukra egy köny- nyűszerlcezetes ház. ERRE AZUTÁN serényked­EGVSZER volt, hol. nem volt, volt egyszer egy zárda. Ezt a zárdát az ötvenes évek elején átalakították politikai iskolává, miután államosítot­ták. Részlegesen. Történt ugyanis, hogy a kerítésen be­lüli földdarab egy részének telekkönyvi átírása elmaradt. A hatás három évtized múl­tán észlelhető. De maradjunk az eseményeknél. Az iskola 1956 végén kórház lett, tüdő­gyógyintézet Budagyöngyén. Ezt az intézetet azután a Pest Megyei Tanács Semmelweis Kórháza részlegévé avatták a hetvenes évek derekán, majd tavalyelőtt ismét önállósítot­ták Tárogató Üti Kórház né­ven. Ki is dobolta a- kisbíró: fej­lődjék a kórház (h'a lesz rá pénz), épüljön a 226 ágy mellé még annyi, hogy leg­alább 500 beteget fogadhassa­nak a budai körzetből (ha lesz rá pénz), s hogy meg­oldhassanak néhány megyei feladatot, mint az orthopediai és kézsebészeti ellátás (ha lesz rá pénz). Munkához is láttak azon­mód a mesterek. Vízvezetéke­ket, villanyvezetékeket. nő­vérhívó berendezést újítottak fal. Miután a „kivitelezőket”, akik hol jöttek, hol mentek, hol meg megszűntek mellék­üzemágnak lenni, felváltották a kisiparosok. így a határ­idő nem csúszott tovább 1985 végénél. Elkészült a mentő- bejárat is, hogy a hordágyon fekvő betegeket ne kelljen m /■ g* ■ ■ Az év első hónapjában megkezdték i titfignrmf FRT g"s täPus“ Bébiprint sorozatgyár- WVwipi «Ilii tását Diósdon a Datacoop Számítástech­nikai Kisszövetkezetben. A házi és a személyi számítógépek­hez csatlakoztatható kisnyomtatóból ez évben ötezer darabo állítanak elő. Felvételünkön Káilay Natália a sokoldalú fel­használású berendezést szereli össze (Háncsovszki János felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents