Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-26 / 21. szám
I ^ßfitop 1987. JANUÁR 26., HÉTFŐ Ez csak amolyan... A felejthetetlen Karinthy felejthetetlen sorai a „Magyarázom a bizonyítványoméban arról szólnak, hogy ez nem is igazi bizonyítvány, csak afféle. • Hát, hogy mennyire „igazi” lesz a nemsokára kézbe kapott információ, az azon is múlik, hányadikos a gyerek. Az elsősök, másodikosok csak afféle tájékoztatást visznek haza, a nagyobbaknál már komolyabb figyelmeztetés, sőt a hetedikeseknél, nyolcadikosoknál már nem is „babra megy a játék”, mert továbbtanulásnál bizony figyelembe veszik. De ezt minden érdekelt szülő — remélhetőleg — tudja. Ezért nem lenne értelme jegyzetet írni. Amiért — úgy érzem — érdemes és szükséges, az az, hogy sok gyerek rettenetesen fél a bizonyítványosztás napjától. Ilyenkor a legtöbb az el- csavargás, sőt — sajnos — nem ritka az öngyilkossági kísérlet sem. Nem lehet elégszer hangoztatni: a szülő ne csak akkor törődjön gyereke tanulmányi előmenetelével, amikor az a bizonyítványt elé teszi. Sok pedagógus panaszkodik, hogy az évközi szülői értekezleteken mindig csak ugyanazokat az arcokat látják, es az úgynevezett „problémás gyerekek” szülei rendszerint nincsenek ott. Még kevesebben járnak el a fogadóórákra, és még kevesebb az olyan szülő, aki valamelyik szünetben megkeresi őket azért, mert esetleg úgy érzi, a gyermeke nem dolgozik elég keményen, vagy éppen azért, mert túl nagynak érzi a gyermek terhelését. Nem kell sem kicsinyíteni, sem eltúlozni a félé\Ti bizonyítvány jelentőségét, de nem árt figyelmeztetőnek felfogni azért, hogy mire kell jobban vigyázni a szülőnek a második félévben. S. M. Nerc lesz nyolcszáz-ezer forint a számla Nyomógombos Viola és társai A kőbányaiak már hozzászoktak, hogy évente kétszer, ősszel éa tavasszal hatalmas tömeg tolong a 100-as buszon és a 29-es villamoson: a szakma után a kíváncsi látogatók is szeretnék szemügyre venni a BNV legfrissebb újdonságait. Egy gyártó számára a legnagyobb siker természetesen az, ha terméke elnyeri a nagydíjat. Ám a közönség elismerése néha igen furcsa formában jelentkezik. * A legutóbbi vásáron például a törökbálinti Mechanikai Müvek dolgozói hiába kutattak kétségbeesetten kiállított minifonjuk után, a kis telefonnák lába kelt... » ra akasztható, és előállítása is olcsóbb. Egykezes minifonok A minifonok nem teljesen ismeretlenek a hazai telefon- tulajdonosok körében, hiszen Nyugat-Európa híradástechnikai szaküzleteiben már évek óta kaphatók. Ez adta az ötletet a Mechanikai Művek néhány szakemberének is: legyen magyar minifon! Műanyagból, kézzel kifaragva, elkészítettek néhány referenciakészüléket, melyek azután a BNV-n nagy tetszést arattak. A sikert igazolta a gyár marketingosztályának piackutatása is, s ennek eredményeként — bár fejlesztési tervükben eredetileg nem szerepelt — kötötte meg a vállalat a szerződést a Novofon vgmk-val. A vállalati munkaközösség tagjai együtt láttak hozzá a feladat megoldásához: a konstrukciós terveket Eredics János és Tóth Sándor, az áramköri részeket Sajbán Mihály és Tornyai Lajos, a rajzdokumentációt Lóvéi Mihályné, a gyártástechnológiai terveket pedig Sebők László készítette el. Az új készülék előnye, hogy a régi típusúaknál jóval kisebb helyet foglal el, falAki persze mostanában kapja meg rég várt telefonkiutalását, ne várja, hogy a postások miniíonnal a táskájukban kopogtatnak be az ajtaján. A Magyar Posta továbbra is a saját tulajdonában levő tárcsás készülékeket szereli fel, melyeket az előfizetők csak béreinek. A miniiont a tulajdonos saját maga vásárolja meg, és másodkészülékként üzemeltetheti. írisz a fürdőszobában A Novofon ez év első negyedévére tervezi a prototípusok, valamint a nullsorozat legyártását. Előbb azonoan a termelésben szükséges speciális felszereléseknek kell megérkezniük: egy részüket a gyárban állítják elő, de várnak szerszámokat a Videoton egyik üzeméből és külföldről Is. — Néhány minifonunkat már használják — mondja Sajbán Mihály gyártmányfejlesztő —, az MTI-ben például tíz készülékünk üzemel, de megrendeléseket egyelőre még nem fogadunk el. A prototiTársadalmi zsűri választott Bevásárlóközpont Alsónémedin Rég! vágya Alsónémedi lakóinak, hogy a jelenlegi, részben elavult, apró boltok helyett korszerű bevásárlóközpontot létesítsenek a településen. Még be sem fejeződött az utóbbi két év legnagyobb beruházása — rekordidőn belül, két év alatt fektetnek le 21 kilométernyi gázvezetéket, május végére tervezik az átadást —, s máris lehetőség nyílt a bevásárló központ megépítésére. A 11 milliós beruházás anyagi fedezetét csak összefogással lehetett megteremteni. Az építési területet az Ocsa és Vidéke Áfész ajánlotta fel. ennek fejében a leendő presszót és a zöldségüzletet ők fogják üzemeltetni. A Ceglédi Áfész 4 millió forinttal szállt be, s rájuk vár a húsbolt és az 500 négyzetméter alapterületű élelmiszerbolt berendezése, üzemeltetése is. Az Alsónémedi Tanács 3,5 milliót fordít saját erőből a beruházásra, s ugyanennyit a Pest Megyei Tanácstól pályázat útján nyertek el. A bevásárlóközpont a már felsorolt egységeken kívül olyan presszórészt is magában foglal majd, amely bokszos megoldással, színvonalasabb, kellemesebb vendéglátást kínál, mint' a földszinti, állópresszó. A tetőtér egyébként a későbbiekben lehetőséget nyújt kulturális célú hasznosításra, ezzel az igénnyel már számoltak a tervezésnél. Az új létesítmény terveit öt pályamunka közül, társadalmi zsűri választotta ki. A zsűriben résztvettek a helyi párt- és tanácsi szervek, valamint a HNF képviselői, az oszággyű- lési képviselő, a Faluszépítők Körének küldötte, s természetesen az Ócsa és Vidéke Áfész kereskedelmi osztályvezetője, hiszen szakmai szempontból ő tudott a javaslatok közül választani. A pályamunkák közül a zsűri Váncsay András építészmérnök tervét fogadta el. A kivitelezés is a szokásostól eltérő módon zajlik majd, a bevásárlóközpontot helyi kisiparosok fogják megépíteni. A munkára néhány fős. állandó csoportot hoztak létre; felelősen, pontosan fogják a munkát irányítani, koordinálni. Az építési területen bontásra lesz szükség, így az alaokő- letételre csak május—június körül kerülhet sor. A még itt üzemelő presszó, tápbolt és zöldséges közül a presszó és a zöldségüzlet kicsit odébb költözik, s az építkezés ideje alatt is kiszolgálja a lakosságot. A tervek szerint a kivitelezés megkezdését követően egy éven belül átadják az üzemeltetőknek az épületet. S ahogy az elmúlt években bizonyították Alsónémedi lakói, amit elhatároztak, azt meg is teszik. pusok elkészülte után meg kell várnunk a postai jóváhagyást is, pk elektronikai, mechanikai vizsgálatoknak vetik alá a készüléket és megnézik a hőállóságot, a szilárdságot is. Ausztriában kaplu- tók például 100—200 schillinges kistelefonok, ezeket a posta megvizsgálta, de mivel a követelményeket nem elégítik ki, használatukat nem engedélyezte. Néhány drágább külföldi típust viszont jóváhagyott — az előírásoknak ugyan ezek sem felelnek meg, de a többi postai berendezést nem ronthatják el. Az ilyen telefon tulajdonosa csodálkozik azután, hogy miért kap 800— 1000 forintos telefonszámlát, mert nem tudja, hogy hiába teszi vissza a kagylót, a készülék gyakran nem bontja a vonalat, A Mechanikai Művek mini- foncsaládja már öt tagból áll. A Viola fantázianevű, egyszerű impulzusos készülék olyan, mint a mostani nyomógombosok. Modern, frekvenciakódos távbeszélő a Miniton, míg a stílusosan Nefelejcs névre keresztelt memóriájában tíz telefonszám tárolására képes, ezek hívásakor elegendő két gomb megnyomása hat helyett. Az írisz úgynevezett vaktárcsás készülék, csak beszélni lehet vele, hívást kezdeményezni nem — ezt a típust fürdőszobába, hálószobába szánják, másodkészüléknek. Végül a sorozat ötödik tagja kaputelefon, a neve Minilak. Már az idén Azok a jelenlegi, vagy csak leendő telefontulajdonosok, akik a legutóbbi őszi BNV alkalmával megcsodálták a Me-, chanikai Művek formatervezett, nyomógombos, könnyű kis telefonját, s lakásukba maguk is szeretnének hasonlót, már nem kell sokáig várjanak. A hazai minifonokkal hamarosan az üzletekben is találkozhatnak; az első sorozat a tervek szerint már az idén piacra kerül. Mörk Leonóra Szegedről jöttek a szervezők Ügyetlenek lennének? Nem kis agitálással, utánjárással 1985 elején a megye 12 településén bábáskodtak egy bedolgozói hálózat létrehozásán. A dolog a tápéi Háziipari Szövetkezet munkaerő-toborzásával kezdődött a Pest Megyei Tanácsnál. A szövetkezet. mint azt a Szegedről érkezett tájékoztató írja: nyolc megye 105 községében. 1550 bedolgozót foglalkoztatott már akkor is. A munka: szalmából és gyékényből font széküléslap készítése. A terméket a szövetkezet tőkés exportra, elsősorban Franciaország, Olaszország és az NSZK piacaira szállítja. A munkát egy hathetes tanfolyam előzi meg, amelyen a részvevők elsajátítják a fonás technikáját. A bedolgozók ezután otthonukban, tíznapos dekádokban termelhetnek. Fizetésük teljesítménybérből, prémiumból és rezsitérítésből áll össze. Kecsegtető ígéret A tájékoztató szerint tehát az a dolgozó, aki 25 napon át, napi 8 órát dolgozik és elkészít 61 szalmából font széküléslapot:. 2806 forint munkabért, 407 forint prémiumot, és 647 forint rezsitérítést, összesen tehát 3880 forintot tud „összehozni” havonta. Gyékényes széküléslap esetében — ugyanennyi munkaidőt és darabszámot feltételezve — körülbelül ezer forinttal kevesebbet lehet keresni. A szövetkezet tájékoztatója a továbbiakban megnyugtatja a munkára jelentkezőket, hogy számukra folyamatos és többéves munkalehetőséget biztosít, cserébe elvárja a pontos, kifogástalan munkát, mert a jó minőség, a pontos határidő és szállítás feltétele a jó piacnak. Nos, ezen előzetes feltételek ismeretében a megyei munkaerő-szolgálati iroda és az érintett tanácsok hozzáláttak a szervezéshez. Volt is jelentkező bőven, a betanítók elsajátították és továbbadták a mesterség fortélyait, végül mintegy 850-en kezdhették meg az otthoni munkát. A jól induló bedolgozói hálózat kerekei azonban 1985 végére már akaPostásszoknyák. A tréningruhától a BKV- dolgo-zók ingéig, a postások szoknyájáig mindent varrnak a pándi asszonyok az Egyesült Ruházati Szövetkezet részlegében, amely már tavaly év végén nyereségesen műkö- lött. Képünkön Karsai Lászlóné szalagvezető Bárány Jánosnét tanítja be a postásszoknyák készítésére (Erdősi Ágnes felvétele) A z öreg körorvos gazdagságáról legendák keringtek a faluban. Persze az igazságot nem tudta senki, de sokan látni vélték, amikor az örökösök bőröndszámra hordták ki a nagy házból az ékszereket, műkincseket. Arról is szólt a fáma, hogy szép apránként — paraszolvencia gyanánt — az öreghez került a közeli kastély minden valamire való értéke, amelyet a háború, az ostrom napjaiban hordtak szét a környékbeliek. Szavahihető tenúk elmondása szerint az orvos egyszer szívességet kért a helyi takarékszövetkezet elnökétől, alkalmazná egyik rokonát. Hibádzik a dolog, mentegetődzött az elnök, az asszonykának nincs meg az általános iskolai végzettsége, nem tudják mivel megbízni enélkül. Akkor holnap kiveszem a pénzemet tőletek, válaszolta az orvos. Hogy pontosan így történt-e, nem tudni, de tény, hogy a rokon a takarékból ment nyugdíjba. Jó orvos, mondták róla az idős parasztemberek, akik tán életükben nem láttak másik doktort. Respektálták, hogy a jó nevű osztrák egyetemen szerezte meg kiváló eredménnyel az orvosi diplomát. S bár nem felejtették el, hogy mindhárom fiát a község iskoláztatta, inkább növelte előttük a tekintélyét ez a tény. ö nem is lett hűtlen soha a falujához, vagy hat község körorvosa volt, évtizedeken át minden gyermeket ő segített a világra közel s távol, mint vizsgázott nőgyógyász. Óriási telket vásárolt a falu központjában és tiszteletet parancsoló méretű Hála házat épített rá. Amikor matuzsálemi életét bevégezte, az örökösök sokáig nem tudtak dönteni a nagy ház sorsáról. A tanács vezetői azonnal kinézték maguknak az épületet, s reménykedtek benne, hogy a leszármazottak — ha mégis eladják — nem találnak jobb vevőt a tanácsnál. Hiszen, aki ekkora házat meg tud venni, az már építhet magának kedvére valót. A tanácselnök — aki jól ismerte az öreget és taníttatásának körülményeit — arra is gondolt, hogy az örökösök, hálaképpen, amiért a község annak idején felkarolta az apjukat és testvéreit, a falunak adományozzák a házat. Ám ezt maga is annyira irreálisnak találta, hogy meg sem említette. Pedig milyen nagyszerű napközi lehetne ez a szép épület az idős emberek számára! Az öreg doktor házába mindegyikük szívesen bemenne, arra nem mondanák, hogy szegényház. A kert egy részéből pihenőpark lehetne, a másik feléből meg kis veteményes, amivel kedvükre bíbelődhetnének az idős emberek. Vagy két esztendő után az örökösök hajlottak arra, hogy eladják a tanácsnak a házat. Egymillió — mondták, s az elnök nem alkudozott, méltányos árnak tartotta. Ám a szerződés megkötésének tervezett időpontjában az örökösök helyett egy levél jött; meggondolták, megfontolták, az új ár kétmillió. Az elnök időt kért és a megyéhez fordult segítségért. Két hét múlva tájékoztatta az örökösöket: állják a kétmilliót. A tanácselnök szinte már meg sem lepődött, amikor a megbeszélt időben telefonon közölték az új árat: hárommillió. Az elnök hazardírozni kezdett, kért két hét haladékot. Meg sem próbált a megyéhez fordulni, tudta, a kétmillió volt a végösszeg. Mégis felhívta a megbeszélt időben az örökösöket, jöhetnek szerződést kötni, megszerezte az újabb milliót. De csupán arra volt kiváncsi, meddig verik fel az árat. F elvirradt a szerződés- kötés papja. Az elnök igencsak bánta, hogy nem fogadott a titkárral arra; jönnek-e az örökösök. Igaz, tudta, hogy úriember nem fogad arra, amiben biztos. A leszármazottak nem jelentkeztek. Legalábbis személyesen nem. Telefon jött: áll á hárommillió, de ők úgy gondolták, nem adják az egész kertet. A felét fenntartják gyermeküknek, ha majd akar, házat építhet a faluban. Hiszen, ők nem akarnak elszakadni ettől a községtől, amelynek annyit köszönhetett megboldogult édesapjuk. Belőlük még nem veszett ki a hála. Az elnök naponta elmotorozik az öreg orvos háza előtt, amelyen egyre jobban mutatkoznak az enyészet visszavonhatatlan jelei. A minap látta, hogy a kertből kimászó kisfiú alatt bedőlt a kovácsoltvas kerítés. Az, amelyet any- nyit csodált maga is gyerekkorában, s amelyen annyiszor átmászott virágot lopni a tulipánfáról. Móza Katalin dozni kezdtek, és a múlt év nyarára a háziipari szövetkezet bedolgozói rendszere megyénkben megszűnt. Vékony boríték A megyei munkaközvetítő iroda megkísérelte felderíteni a kudarc okait, de csak bedolgozói oldalról közelítette meg a témát. Levélben megkeresték 12 település tanácsát, és több községbe személyesen is ellátogattak, hogy tárgyaljanak az egykori bedolgozókkal. A tanácsoktól visszaérkezett értesüléseik szerint a megszűnés összefüggésben van a rossz minőségű anyaggal (férges, penészes, rothadt), az alacsony kereseti lehetőségekkel, valamint a tárolási és a szállítási nehézségekkel. A volt bedolgozók véleménye is a fenti megállapításokat támasztotta alá. Tápiószelén Pozsgay József- nét, az ottani lerakat vezetőjét keresték meg. Véleménye szerint olyan rossz minőségű anyaggal, amelyet a szövetkezet szállított, kifogástalan minőségű munkáról szó sem lehetett. Ö maga mint bedolgozó, 8 órai munkával egy-más- fél széket tudott megfonni. Pedig Pozsgayné tanította be a többieket, s bedolgozóként mindössze 1000 forint körül tudott keresni. Farmoson Árva Jánosné véleményét hallgatták meg az iroda munkatársai. Árvainé napi 6—8 óra alatt készített el egy széküléslapot, de ezzel a teljesítménnyel is csak 1800 forint körüli összeget tudott megkeresni. Úgy érzi — mondta —, munkája nem volt megfizetve. Ö is panaszkodott a rossz, vizes szalmára és gyékényre. Az egyik kákái bedolgozó, Szabó Balázsné is túlzottnak tartotta a szövetkezet követelményeit. Ö volt az, aki eljárt Orosházára oktatásra, hogy az otthoniakat betanítsa. Bedolgozóként azonban 1000 forintnál többet ő sem tudott keresni. Szerinte a munkához való előkészület, például a gyékény tisztítása igencsak időigényes, akik a normát megállapították, szerinte ezt nem vették figyelembe. Felemás válasz Az elhangzottak után kíváncsiak voltunk a szegedi székhelyű tápéi Háziipari Szövetkezet véleményére is. Mivel telefonon nem tudtuk őket elérni, telexen tettük fel alábbi kérdéseinket: — Miért szűnt meg bedolgozói hálózatuk Pest megyében? Igaz-e, amit a bedolgozók állítanak, hogy rossz minőségű alapanyagot kaptak és érkeztek-e hozzájuk hasonló panaszok más megyéből is? Másnap érkezett válaszuk szerint a bedolgozók azért kerestek az ígértnél kevesebbet, mert a tanfolyam hathetes ideje alatt is teljesítménybérezést alkalmaztak, s lévén tőkés exportról szó, csak első osztályú terméket vettek át. Feltételeiket az előzetes tájékoztatóban sem hallgatták el. Jelenleg több megyében foglalkoztatnak bedolgozókat, köztük Győr- Sopron és Borsod megyében is, de az alapanyagra minőségi kifogás nem érkezett. Véleményük szerint az anyag Jó A választ nem találtuk kielégítőnek, ezért ismételten kapcsolatot próbáltunk teremteni á szövetkezettel. Sajnos, sikertelenül, csupán a titkárnőig jutottunk el. A szövetkezet vezetői hol tárgyaltak, hol házon kívül tartózkodtak. Elfoglaltságuk nyilvánvaló, de mégis furcsálljuk, hogy a2 ezernél is több bedolgozót foglalkoztató szövetkezet számára ennyire nem fontos, hogy elfogadható magyarázatot tudjon adni ilyen sokakat érintő kérdésre. Elképzelhetetlennek tartjuk továbbá, hogy a megyénkben élő, ilyen jellegű otthoni munkát vállalók többszázas tömege ne venné fe! a versenyt munkabírásban, rátermettségben az ország más területein élőkkel Természetesen, ha a feltételek azonosak. Antal Piroska
