Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-24 / 20. szám

LLOI úrion A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA %X7~ XIV. ÉVFOLYAM, ,3<r. SZÁM 1981. JANUÄR 26., HÉTFŐ Kiválóra sikerült a szemle Nagy becsben a nyakon ülő fej Az emberiség mindenolda­lú szakadatlan fejlődésének következtében régen elmosód­tak a különbségek harcosok -és nem harcosok között. Va­laha, a homályba vesző ko­rábbi századokban, amikor ütött az óra, a harcos felci- helődött, magához vette íját, flintáját, dárdáját, vértjét, kardját, esetleg lovára pat­tant, s elindult a csatamező­re. Ott vagy ő nyisszantotta le nemes ellenfele fejét, vagy az övét szelték le. Várjátékok kellékei Az első esetben diadalma­san tért vissza hazájába,, fa­lujába, ahol hűségesen vára­kozó asszonya sírással küsz­ködve borult a nyakába. Vagy azért zokogott, mert oly hőn várta urát, vagy elkeseredésé­ben, hogy már megint itt van a gazfickó. A második esetben elsiratták, s az élet folyt to­vább. Hogy a harcmezőn valójában mi történt, azt csak elbeszélésből tudták az otthon maradottak, hiszen ők az idő alatt ugyanazzal foglalatos­kodtak, amivel szoktak, meg­szerezték, előteremtették* az élet fönntartásához nélkülöz­hetetlen javakat, nevelték az új harcosokat, a leendő asszo­nyokat. Eme satnya idők visszavon­hatatlanul elmúltak. Rengeteg ésszel, leleménnyel, tudós ko­ponyák megfeszített munkál­kodása nyomán oly eszközöket sikerült kifejlesztenie az em­beriségnek, melyekkel a csa­tározásokat nem kell harcme­zőre korlátozni. A régi érte­lemben véve nincsenek is csaták. Az íjak, flinták, dár­dák és lovak ma várjátékok kellékei. Az egykori harcosok utódai bonyolult gépezeteket kezelnek, azokat irányítva juttatják célba a megsemmi­sítő szerszámokat. Gondoskodó szakemberek Ma már nem kell elmenni hazulról, hogy az ellen levág­ja az ember fülét, lábát, kar­ját, egészségfáját, hogy hasba hátba, odalba döfjék. Otthon, a konyhában üldögélve is bekövetkezhet ugyanez. Nem ugyanez, persze, rosszul mon­dom. Ezek a tudós koponyák kifejlesztette remekművek nem érik be a füllel, karral, lábbal: végeznek az egész em­berrel. Nincs az az eldugott falu, tanya, ahol ne érhetne utol bennünket a pusztulást hozó eszköz. Ezért kell mindenki­nek gondolnia a védelemre, a fehérnépnek éppúgy, mint az öregeknek vagy a magukat ellátni is képtelen kicsinyek­nek. Az ő óvásukról termé­szetesen'a felnőttek gondos­kodnak. A felnőttek fölké­szülésének összehangolásáról, szervezéséről, oktatásáról a polgári védelem szakemberei gondoskodnak. Hogy hogyan, arról a városi tanács végre­Kereskedelmi őrjárat A legjobb a jó melegben Hideg a város és sok helyen még mindig alig tudunk lép­ni, mert nem takarították el a havat. Jobb ilyenkor a jó melegben. De hol? A HÉV- állomások és a MÁV-pálya- udvar utastartózkodói fűtet- lenek. A Szabadság téren né­hány éve megépítették a szükséges vezetékeket és a ra­diátorokat is felszerelték, de még meleget nem sugároztak. A palotakerti megállóban és a helyiérdekű végállomásán már a kéménynyílások sin­csenek meg. A vasúti váróte­remben a cserépkályhákon új ajtók díszlenek, de az idei télben még nem adtak mele­get. Érdeklődésemre tájékozta­tást kaptam arról, hogy né­hány nap múlva a hivatalos helyiségeket sem tudják majd fűteni. A decemberre várt tüzelő még nem érkezett meg. A hídlábnál az utasellátó­ban olaj, a várótermi büfében cserépkályha adja a meleget. Az utóbbiban elég takaréko­san, mert nyugodtan simogat­hattam végig a falát, nem égetett. E két helyen mégis barátságosabb a levegő, hiszen nincsen hideg. Az utóbbi idő­ben különösen a MÁV-nál volt sok a várakozó utas, és ki tudná megmondani, milyen idő lesz februárban. Sokan talán éppen a várakozás köz­ben betegednek meg. A városba tartva az Ady Endre sétányon a tavaly jú­niusban megnyílt autósboltba néztem be. Az áfész égisze alatt működő szerződéses üz­let egyszerű épület. Az eladó­helyiségből és a raktárból áll. Korábban mezőgazdasági ter­mékeket árultak benne. — Négy típus — Dacia, Lada, Wartburg és Trabant — alkatrészeiből, karosszériaele­meiből kívánjuk kielégíteni az igényeket. A Dácia kivé­telével ez nagyjából sikerül. Az őszinteséghez tartozik azonban az is, hogy minden területen találkozunk hiánnyal — tájékoztatott Kaszap Ist­ván, míg társa a vevőket szolgálta ki. Sokan fordulnak meg a boltban, s ez az egyetem ha­tásának is köszönhető. Ha ta­nácskozásra érkeznek az or­szág különböző részeiből, s át­jönnek az ételbárba, sokan ide is betérnek, érdeklődnek, vásárolnak. A parkon át a MÁV-állo- mástól a Rákos-patakig az út menti közvilágítást szolgáló valamennyi kandeláber össze­törve, leverve. Barbár tett volt. Jól emlékszem arra, amikor csendben nótázgatva szerelték, majd festették a vi­lágítótesteket, oszlopokat az Elmű dolgozói. Valószínűleg a megvadult személyek is dalol­tak, de mellette csak rombol­tak. Elérkeztem a park azon ré­széhez, ahol bekerítve áll az a bezárt, mélyfúrású kút, melyből 1969. április 23-án 54 fokos vizet hoztak a felszínre A gyógyító vízben egy kád­ban magam is megfürödtem. Hol van ma már a kutatók boldogsága? Sajnos a kút ma már nem úgy néz ki, mint akkor. A kerítés részben le­rombolva, részben elorozva. Az aluljárón át a piacra lépkedtem. A megszokott téli kép fogadott. Először Szé- kelyné Juhász Erikának kö­szöntem, aki vecsési savanyú­ságot árul. A termelők kis számban jöttek el, az árakat a kereskedőknél jegyeztem fel. A kelkáposzta 26—28, a lila káposzta 16, a vegyes zöldség 42—44, a vöröshagyma 20, a lila hagyma 24, a fokhagyma 220—240, a káposzta 16, a tök 12, a bab 38—88, a fekete­retek 20, a piros retek 14, a gomba 100, a karfiol 64, a sóska 90, az alma 16—20, a tojás 3 forint. Cs. J. hajtó bizottságának legutóbbi ülésén hallhattunk. A beszámolót előterjesztő szakember bevezetőben szólt arról, hogy a legutóbbi je­lentés óta közigazgatási válto­zások történtek, megszűntek a járások. Terveiket az új hely­zetnek megfelelően átdolgoz­ták, úgy, hogy ezenközben is fönntartották a magas fokú készültséget. Azt is tudatta a testület tagjaival, hogy a pol­gári védelmi parancsnokságok többsége rendelkezik a védel­mi feladatok ellátásához szük­séges intézkedési tervekkel. Kiképzési parancsaikat is többségében elkészítették. Magasabb színvonalra Bármiről legyen is szó ko­runkban, előbb-utóbb elju­tunk a pénzhez. Annak idején a harcos kiment az erdőbe, kiválasztotta a megfelelő ágat, otthon volt neki zsinege és egyéb kelléke, amelyekből szépen megcsinálta az íjat. A flintákat, szúrószerszámokat már szakembernek kellett el­készíteni, miként a védelmi eszközöket, vérteket, sisako­kat is. Mostanában mindent a bolt­ból vásárolunk. Ezért is ka­pott fontos helyet a beszá­molóban az ellátás és gazdál­kodás helyzete. Vagyis a pénz. Ügy értesültünk, itt is rend­ben vagyunk. A vállalatok, szövetkezetek rendelkeznek a feladatokhoz szükséges anyagi fedezettel. El vagyunk látva védőeszközökkel, csak ott nem egészen, ahol nincsenek meg a kielégítő raktározási feltételek. Megfelelő a polgá­ri védelmi tevékenység irá­nyítása, vezetése. Röviden összefoglalva, a lé­nyeges részeket kiragadva, ez volt a beszámoló, amit a tes­tület elfogadott, s meghatá­rozta a további feladatokat, amelyek végrehajtásával még magasabb színvonalra emelhe­tő a védelmi készségünk. A beszámoló készítője arról is szólt, hogy a nemrégen megtartott polgári védelmi szemlén Gödöllőt kiválóra ér­tékelték. Most már csak abban re­ménykedünk, hogy ezt a ki­válóságunkat éles helyzetben ne kelljen bizonyítanunk. Ügy látjuk ugyanis, hogy ezen a vidéken, miként másutt is az országban, ma sokkal nagyobb becsben tartják a nyakon ülő fejet. A leszelt fejre valahogy rá se tudunk nézni. K. P. Hogy a pártosikívliliek is megértsék és támogassák Új módszerekre van szükségük Folytatva a technológia korszerűsítését A Ganz Árammérőgyár har­minchat éve a gödöllői mun­kásság bázisa, az első nagyipa­ri létesítmény a városban Nemcsak gazdasági, de politi­kai szerepünk is meghatározó volt, és reméljük, még hosz- szú ideig az is marad. Vállalatunk 300 kommunis­tája 11 pártalapszervezetben végzi munkáját. Magatartásuk, gondolkodásuk, cselekvésük befolyásolni képes az egész vállalati kollektívát. A politi­kai közhangulat gyárunkban is teljesítménytényező, hiszen az alkotómunka egyik fontos fel­tétele. Sok esetben előfordul késedelmes szállítás a belföldi és importtermékekből egy­aránt. Nálunk a piaci lehető­ségekhez való gyors és rugal­mas alkalmazkodás érdekében sokszor rendkívüli feladatok elvégzésére van szükség. A munka- és munkaerő-átcso­portosítások okainak megérté­sében és elfogadtatásában a pártos példamutatásnak nagy a szerepe. Üj vállalatirányítási rend­szer, új vállalkozási formák, új kooperációs kapcsolatod belföldön, új nemzetközi együttműködési lehetőségek, új technika meghonosítása, új profil, új arcok a mozgalmi munkában — mind-mind igénylik az új módszerek al­kalmazását. Pártszervezetünkről joggal elmondhatjuk: a gyár műsza­ki megújulásának zászlóvivő­je volt, és ezt a feladatot ma is vállalják kommunistáink. Egészséges türelmetlenség nyil­vánul meg az új gyártmányok bevezetése, a technológia kor­szerűsítése, a rekonstrukció folytatása, az új profil megte­remtése sürgetésében. Decemberi pártbizottsági ülé­sünkön megállapítottuk, hogy a Ganz Árammérőgyár alap­jában véve sikeres évet zárt és vállalatunk új, nagyobb ívű fejlődési pályára tért. Felgyor­sult a termékszerkezet-korsze­rűsítés, széles körű és inten­zív piackutató munkát folytat­tunk, és sikeresen léptünk elő­re a minőségileg jobb munka feltételeinek megteremtésében piaci pozícióink mindhárom viszonylatban erősödtek, a vár­ható rendelésállomány 1987 évre megfelelő fedezetet nyújt a VII. ötéves tervünkben meg­határozott célkitűzések meg­valósításához. Az Árammérőgyár jelenleg a kedvező hatékonyságú export­ra is képes és fizetőképes vál­lalatok közé tartozik, és ezt a helyzetet szeretnénk fenntar­tani, Illetve minden lehetséges eszközzel javítani Mindent elkövettünk annak érdekében, hogy "kommunis­táink és a pártonkívüliek szé­les rétege ismerje meg a leg­fontosabb gazdaságpolitikai tennivalóinkat. Ezt az évet illetően optimis­ta vagyok. Bizakodásom több forrásból táplálkozik: Van munkánk, és az eredményes működéshez szükséges gazda­ságpolitikai határozatunk; hi­báink többsége fegyelmezett, lelkiismeretes munkával kija­vítható; becsületes munkások kai, jó szakemberekkel és meg­Cslpogó a zsebben Kapcsolatteremtés azonnal Hamarosan befejezik a sze­mélyhívó rendszer kialakítá­sát a Semmelweis Orvostudo­mányi Egyetem I. számú se­bészeti klinikáján. Sebész- és aneszteziológus orvosok, ügye­letes asszisztensek és beteg- szállítók azonnal kapcsolatot teremthetnek azokkal, a kli­nika más részében tartózkodó munkatársaikkal, akiknek a segítsége sürgősen szükséges valamelyik beteg sebészeti el­látásához, gyógykezeléséhez. Pillanatokon belül megtalál­ják egymást, nem veszítenek időt a kereséssel. Telefon- készüléken, vagy ha az nincs a közelben, a zsebben hordoz­ható kis adó-vevő készüléken át hívhatják egymást a kli­nikabeliek. Az illető zseb­készüléke csipogó hanggal jelzi: keresik. Hívó és hívott — ha nyolcszáz méternyi tá­volságon belül van — beszél­het egymással. Országunkban az első ilyen jellegű személyhívó rendszer szerelését tavaly decemberben kezdte meg a Magyar Posta közreműködésével a Siemens cég magyarországi képvisele­te. Azóta a betegek ellátásá­ban részt vevő 50 dolgozó hordozza magával állandóan a kis adó-vevő készüléket, amelyet a telefonhálózattal kapcsoltak össze. A szerelés első szakaszában csak a tele­fonközpont közvetítésével be­szélhettek az egymást kereső orvosok és munkatársaik. így is sok időt nyertek, ezért gyakran' használják e kor­szerű kommunikációs eszkö­zöket. A személyhívó teljes hálózatának kiépítése után le­hetővé válik a csipogóval ren­delkezők közvetlen összeköt­tetése. újulásra kész műszakiakkal rendelkezünk. Kereskedelmi munkánk leg­fontosabb feladata, hogy to­vább erősítsük vállalatunk helyzetét mindhárom fő piaci viszonylatban, és széles kör­ben tudatosítsuk vállalatunk­nál, hogy a három piacon va­ló együttes helytállás alapve­tő és hosszú távú érdekünk. A konvertibilis valutával fizető piacainkat bővíteni, jövedel­mezőségünket javítani kell. Gyorsított ütemben ken folytatnunk a már megkezdett f e j lesztöm un kánkat. Továbbra is elsődleges fel­adatunk a termékszerkezet korszerűsítése, kiváltképp a „G” jelű fogyasztásmérő csa­lád megteremtése. Emellett folytatni kell az elektronikus termékek kifejlesztését, illet­ve korszerűsítését, a technoló­giai jellegű rekonstrukció foly­tatását, beleértve a gépi beru­házások körültekintő lebonyo­lítását is. Nagy erőket kell mozgósíta­ni az újabb jövedelmező pro­filok megteremtésére műsza­ki, kereskedelmi és gazdasági területen egyaránt. Mindhá­rom piaci viszonylatban meg­alapozott, de aktív árpolitikát kel folytatnunk, amely a jöve­delmezőség javításának egyik forrása lehet. Bérpolitikánkban kiemelten kell foglalkozni a középveze­tők, a szerszámkészítők és karbantartó szakmunkások anyagi elismerésével. Tudatosítani kell, hogy a közgazdasági szabályozórend­szer 1987. január 1-jétől to­vább szigorodott, ennek követ­keztében újabb és a korábbi­nál nagyobb erőfeszítések kel­lenek a vállalat jövedelemter­melő-képességének javításá­hoz és a VII. ötéves terv idő­szakára elhatározott bérpoliti­kánk megvalósításához. A termelési feltételek kor- szerűsjtésében fontos helyet foglal el a számítógépes ter­melésirányítás bevezetése. A vezetői munka hatékony­ságát elő kell segítenünk a megfelelő káderpolitikával, az időben végrehajtott szervezet­korszerűsítésekkel és a veze­tői tevékenység szigorúbb el­lenőrzésével, illetve a fokozot­tabb anyagi és erkölcsi elis­merésével. A szociális ellátás színvona­la vállalatunknál általános el­ismerésnek örvend, ennek fenntartását továbbra is vál­lalnunk kell. Támogátni kell a vállalatvezetésnek a szo­ciális intézmények magas szín­vonalú üzemeltetésére irányu­ló erőfeszítéseit. Természetesen a gazdasági tennivalók politikai eszközök­kel történő segítése mellett a partbizottságunk meghatározta a „tisztán” politikai felada­tainkat és az ellenőrzés felté­teleit is. A határidőzött teen­dők elvégzése vállalatunk va­lamennyi dolgozójának alap­vető érdeke. A követelmények szigorúak, a feladatok embert próbálóak. Sikeres végrehajtásuk viszont garanciája eredményes műkö­désünknek. Sződi Sándor, a Ganz Árammérőgyár pártbizottságának titkára Kukorica nincs Reggel fél kilenc. A nagy vásárlási rohamon túl van­nak az üzlet dolgozói. A csemegéspult mögött hár­man beszélgetnek. A két pénztárgép közül csak az egyik dolgozik, ám így sem kell várakozni. Gyorsan le­szedem a polcokról a szük­ségeset: tejet, kenyeret, tej­fölt, natúr citromlevet. Már végeztem is, de eszembe jut feleségem figyelmezteté­se. — Estére látogatóba megyünk, ha bevásárolsz, hozzál valami finomabb italt! Odalépek a szeszes ita­lok alatt roskadozó gondo­lához. Válogatok és a ko­saramba teszek egy üveg Háry keserűt. Fiatal eláru­sító sétál el mellettem szót­lanul. A pénztárhoz lépek, de a pénztáros figyelmeztet. — A szeszes italt csak kilenc óra után blokkolhatom. Még hiányzik 25 perc. Tes­sék várni, amíg az óramu­tató a kilencesre ér. Nem várok, s mivel rend a lelke mindennek, ,az üve­get visszateszem a helyére. A pénztárosnő blokkol, át­veszi a pénzt és kimutat az ablakon. Három férfi ci­garettázik, csendesen be­szélget. Nem zavarja őket a sűrűn hulló hó, sem a csípős szél. Kérdőn tekin­tek á pénztárosra, s azon­nal kapom a ■ választ: — Ők ráérnek. Várják a ki­lenc órát. Hát igen. Legfeljebb ké­sőbb kezdik a mindennapit biztosító alkalmi munkát. Csak nem hagynak maguk­kal kikukoricázni? t. m. A városban és a körzetben Gazdaságpolitikai fórum Gödöllőn és vonzásikörzetében a következő napokban újabb gazda­ságpolitikai pártnapokat tartanak. Az alábbiakban közöljük ezek­nek a Helyét, az idejét, valamint az előadó nevét.' Január 26-án Pest Megyei Vo­lán gödöllői üzeme: reggel 6 óra, központi telephely, Bodnár Béla üzemigazgató, 14 óra, KKMV-telep- heiy, Dévai László. Túrái Áfész: 15 óra, áfész-központ, Varga László elnök. Magyar—Kubai Ba­rátság Tsz: 16 óra. Túra, köz­pont, Könczöl Ferenc főkönyvelő. Állattenyésztési és Takarmányo­zási Kutatóközpont: 10 óra, gö­döllői tanácsterem, Damásdi An­dor gazdasági igazgató, 14 óra, Isaszegi út. dr. Fekete Lajos osz­tályvezető. Szada: 17 óra. álta­lános iskola, Nádaski László ta­nácselnök. Erdőkertes: 17.30 óra, tanácsháza. Zombor István elnök- helyettes. Ruhaipari Szövetkezet: 13 óra, Pécel, központi telep, Vin- cze Györgyné elnök. Agronovo: 14.30, ebédlő. Pekliné Joó Kata­lin titkár. Rákosvölgye Tsz: reg­gel 7 óra, sóderbánya, Farkas Já­nos. GAVIT: 14 óra. Aszód. Ba­latoni János párttitkár. Pécel: 16 óra. pártház, Kovács Zoltán áfész- elnök. Ipari Műszergyár készáru­gyáregysége: 14.45 óra, univerzá­lis üzem, Lévai András üzem­vezető. Január 27-én Pest Megyei Vo­lán gödöllői üzeme: 14 óra, köz­ponti telephely, Vilmos György igazgatóhelyettes. Galgahévíz: 15 óra, tanácsháza, Barna János ta­nácselnök. Verseg: 18 óra, ta nácsháza. Kelemen Mihály ta­nácselnök. Városgazdálkodási Vállalat: 14.30, központ. Kiss Jó­zsef igazgató. Diana Ruhaipari Szövetkezet: 13 óra, gödöllői telep­helye, Grünwald Pálné elnök- helyettes. Pénzügyi alapszervezet: 16 óra, városi könyvtár olvasó- »terme, Novák László bankfiók­igazgató. Hévízgyörk: 13 óra, mű­velődési ház, Gaál Attila párt- vezetőségi titkár. Rákosvölgye Tsz: reggel 7 óra, háztáji ágazat, Bartha Béla. Rákosvölgye Tsz: 10 óra, központi telephely, Hegyi Pál elnökhelyettes. Városi vízmű: 14.30, Isaszegi út, Kurucz Márton üzemigazgató. Ganz Árammérő- gyár: 14 óra, erdőkertesi gyár­telep, Szabó István vezérigazgató. Vegyesipari Szövetkezet. Gödöllő: 15 óra, Körösfői utca, Szávai Ti­bor elnök. Január 28-án Volánbusz: 9 óra, Gödöllő régi pályaudvar, Fugle- vich Rezső üzemigazgató. Rákos­völgye Tsz: 7.30 órakor, Pécel, la­katosüzem, Farkas János Fésűs­fonó: reggel 7 óra, dr. Szabó Mik­lós vezérigazgató. Gyógyért: 13 óra. gödöllői telephely. Rudolf Gyula. Gödöllői rendelőintézet: 14 óra. dr. Molnár István igazgató főorvos. Pest Megyei Volán gö­döllői telepe, 14 óra, Dévai László. Kerepestarosai kórház: 14.30 óra, Kristóf Jánosné gazdasági igaz­gató. Kartal: 16 óra, tanácsháza, Sőregi János taai ácselnök. Ipari Műszergyár: 13.30, szerszám gyár­egység, Fónagy László. Január 29-én Mogyoród, 16 óra, tanácsháza: Holló Miklós tanács­elnök. Viliért: 14 óra. Kerepes- tarcsa, Fekete Miklós. Rákos­völgye Tsz: reggel 7 óra, mogyo­ródi kerület, Hegyi Pál elnök­helyettes. Aszódi Fiúnevelő Inté­zet: 15 óra, Nagy Géza. IMI 12.30 óra, üzemfejlesztő gyáregység, Vilmos András. IMI: 14 óra. motorüzem. Kovács Ágostom. Január 30-án Pest Megyei Állat­egészségügyi Állomás: Í4 óna. gö­döllői telephely, Stadler András, a megyei pártbizottság politikai munkatársa. Petőfi tsz: reggel 7 óra. Bag, központ, Kovács László elnök. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents