Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-21 / 17. szám
4 1987. JANUÄR 21., SZERDA Hagyományőrzők Pándon Bármelyikkel kivonulhatnának Ma már nem a gittet rágják Hiányoikklistán a közösségek Szerkocsik a múzeum udvarán Az utóbbi években sok településen felismerték, hogy a hajdani tűzoltók szekérre szerelt szivattyúi, szerkocsijai a múlt tanúi, megmentésük, megőrzésük fontos feladat, így azután egyre több helyen rendbehozzák, kijavítják, lefestik a régi eszközöket. Pándon ennél is tovább léptek. Széles társadalmi összefogással valóságos kis múzeumot hoztak létre, ahol együtt látható a Nagykátáról és környékéről összegyűjtött valamennyi régi tűzoltódokumentum és felszerelés. Innen a fehérre meszelt épületen található elnevezés: tájjellegű túzoltószertár. Szabadban állnak a különféle berendezések — mindegyik működőképes állapotban —, az apró irodában bekeretezett fényképek, oklevelek, albumok és emlékkönyvek tanúskodnak az egyesületek múltjáról. A szék hátára terítve a jellegzetes kék csíkos kabát, mintha valamelyik tűzoltó csak egy percre vetette volna le. Eredeti az istálló is, ahol valaha a kocsikat, vontató lovak álltak. Kemence főutcáján, abban az épületben, ahol valaha kocsma volt, most idős emberek élnek, pihennek, szórakoznak, étkeznek, töltik kellemes környezetben napjaikat. Az idősek napközi otthona — akkor még a nem túl kedvelt ÖNO nevet viselte (de az elmúlt év vége felé az öregek szót idősekre változtatták) — 1976. február 4-én jött létre és 1981 novemberében hetessé alakult, tehát nemcsak hétfőtől péntekig fogadja tagjait, hanem hét végén is. A kocsmaépület — később egy darabig szolgáltatóház — társalgóból, ebédlőből, fürdőszobából, konyhából, toalettből, irodából és — ami talán a fő — két-két női és férfi hetes lakószobából áll. A 26 klubtagból (25 az engedélyezett) 18-an hetesek, tehát ott is alszanak, sőt januártól áprilisig a személyzet azt is megoldja, hogy a hét végén se kelljen hazamenniük. Étkezésüket az óvoda látja el — megkóstoltam — ízletes koszttal, az óvodai szünnapokon pedig a gondozók ügyelnek és főznek rájuk. Králik Zsuzsa, az intézmény vezetője 1979 óta áll a három gondozónő és egy területi, vagyis házi gondozónő segítségével az idősek rendelkezésére. Zsuzsa egy kicsit panaszkodik. Hiányolja elsősorban az egész hetes működési engedélyt, mert most tulajdonképpen szombaton két órakor haza kellene mindenkit küldeni, de ehhez nincs szívük: mondhatni, feketén, egy kis tiszteletdíjért, részben társadalmi munkával, ellátják a rászorulókat. Az életkor egyre emelkedik: öregszik a tagság. Az a szemlélet, hogy ez nem más, mint szegényház, már tünede- zik, de az még mindig fennáll bizony, hogy a fiatalabb nyugdíjast nem engedik, mert A szép parasztbarokk ebédlőszekrény — a tanácselnök egy új politúros szekrényért cserélte az egyik pándi gazdával — vitrinjében serlegek, kitüntetések sorakoznak. A tablók pedig arról tanúskodnak, hogy a tagok mikor végeztek a tűzoltótanfolyamon. Természetesen a legújabb hasznát lehet venni a családban, a háztájiban, mert még aktív. De amint csökken vagy elapad a munkaképessége, már küldik, adott esetben akár a szociális otthonba is, nemcsak ide! Bár lassan ez az intézmény is egyre közelít a szociális otthonhoz, és feladataik a gondozástól sokszor az ápolás felé tolódnak el. (Amíg beszélgettünk — egy TIT-előadás után, amit nagy örömmel néztek végig — az egyik nemrégiben idejáró néni „hazaszökött” és ketten is szaladtak utána.) Haza persze lehet menni, ha bejelentik, de ez a néni zavarában ment el. Miatta és egy régebbi tag miatt zárják az ajtókat. Van egészségügyi ellátás is. Gyógyszerezik azt. akit kell, a hetente odalátogató orvos utasításai alapján. Nyáron, amikor az óvodai szünet van, az otthon is szünetet tart. Kell ez, az étkeztetési problémák miatt éppúgy, mint hogy ilyenkor végzik el a szükséges éves takarítást, karbantartásokat, javításokat, adják ki a dolgozóknak az éves szabadságot. De kell ez lelki — pszichés — okok miatt is, hogy menjenek egy kicsit az idősek vissza a mindennapos családi életbe. Az a kár, hogy a hozzátartozók egy része, akik már az idős családtagot elküldték ide, nem lelkesednek ezért a szünetért. Bizony, az intézmény nagy- szerűségének a felismerésén túl — sajnos, vannak községek, ahol még mindig „dedót” emlegetnek a szegényház megtisztelő neve mellé —, egy kicsit rendet kellene teremteni a fejekben az idősek megbecsülése és tisztelete terén. És ez már nem csak kemencei tapasztalat. Fazeka« Mátyás kori történetük is nyomon követhető : versenyeken nyert oklevelek bizonyítják, hogy például a pándi úttörő tűzoltók és az ifjúgárdisták szépen helytálltak a megméretésnél. A kis múzeum épületét a tanácsháza mögött évekkel ezelőtt bontásra ítélték. A romos, elhagyott, öreg ház mégis megmaradt, s ma egyik szép színfoltja, érdekes, megtekintésre érdemes látványossága a kis településnek. Talán a tűzoltómúzeum sikere is hozzájárul ahhoz, hogy hamarosan újabb hagyomány- őrző kezdeményezésbe fognak Pándon; tájházat szeretnének. Még a mérlegkészítést megelőző becslések szerint is legalább 40 százalékkal jobb eredményt értek el a Szobi Gyümölcsfeldolgozóban 1986- ban az 1985-ös évhez viszonyítva. Hozzájárult ehhez még az év vége felé útnak indított szállítmány az Egyesült Államokba és Kanadába. A szerződésük almasűrítményre szólt, amit majd ott dolgoznak fel. Az élet nem áll meg, ezt bizonyítja, hogy a múlt héten már hozzáláttak egy újabb exportszállítmány gyártásához, ezúttal a Szovjetunióba. Húsz vagon meggyszörpöt várnak odaát. Igaz, Reggel 9-re kellett a javító- műhelybe menni. — Igyekezz! — mondta a felesége. — Majd te megtolod a kocsit, én meg ráadom a gyújtást és elindulok. Kezdők voltak még az autózásban. Keveset jártak a kis Polski Fiattal, garázst fizettek, becenevet adtak neki, ahogy azt a hosszú évekig ku- porgató, kispénzű emberek szokták. A kocsi lomhán gördült ki a garázs előtti térre. — Ülj be — mondta á férje —. fordítsd balra a volánt! Kitolta a kocsit a jelzőtábláig. s közben az asszony többször megpróbálta begyújtani a motort, de nem sikerült. — Adjanak neki nagyobb lendületet — ajánlotta egy járókelő, látszatra kocsitulajdonos és ő is tolni kezdte az autót, közben utasításokat adott. — Adja rá a gyújtást! Forduljon jobbra! A lejtön talán beindul. Ott sem indult A segítőkész férfi csodálkozott és elköszönt. Az asszony férje mind nehezebbnek érezte a mellkasát Ez nem neki való — állapította meg. Az emelkedő előtt szólni akart a feleségének, hogy álljon féLre, mert nem bírja tovább. Keres valakit, aki elvontatja őket a váHa azt hallom: egyesület, azonnal gyerekkori kedvencemre, A Pál utcai fiúkra gondolok, s a gittegyletre, vagyis hivatalos nevén — ahogyan ez a fiúk által eszkábált pecséten állt — a Magyar Gittgyűjtők Egyesületére. Eszembe jut Csele, aki egy b-vel írta a zászlóra, hogy „Rabok továb nem leszünk", Barabás, aki olyan hősiesen védelmezte az osztályfőnök úr által elkobzott pecsétet, és Weisz, az elnök, akire egyébiránt csúfos leváltás várt, mivel elmulasztotta naponta kétszer megrágni az egyesület vagyonát és működésének alapját képező egyleti gittet. Százéves műit Molnár Ferenc regényét alighanem mindenki elolvassa iskoláskorában. De egyesület alapítására már kevesebben adják a fejüket. Hankiss Elemér mai társadalmunk hiánybetegségei között tartja számon a nem létező közösségeket, hogy a régiek felbomlását nem követte újak létrejötte. Neves szociológusunk tanulmánya, a Közösségek válsága és hiánya 1979-ben íródott. Az azóta eltelt évek alatt a kép némileg kedvezőbbé vált. Az oly fájdalmasan hiányolt, spontán szerveződő csoportok száma az utóbbi időben nőtt. Ám e közösségekből hazánka korábbi gyakorlatnak megfelelően, további megrendelésekre számíthatnak erről a piacról, de nem termelhetnek folyamatos igények szerint. Az összegyűlt mennyiséget egyszerre küldik, ami raktározási nehézségeket okoz. Fölkészültségük szerint az első félévben 4—500 vagonnal is elő tudnak állni. Az évnek ez az első szakasza egyébként hagyományosan a szerződéskötéseké. Ennek a szokásnak megfelelően sorra jelentkeznek is a régi partnerek, akik bizonyára elégedettek, csupán az aktuális mennyiségeket kell megbeszélni. rosi javítóműhelyig. Erre azonban már nem került sor, mert villogó sárga jelzéssel kocsi fékezett előttük. — Látom, nem indul — lépett ki a vezető. — A javítóba mennénk. — Én is oda tartok, szívesen bevontatom magukat. — Nem bízik másban. Azt hiszi, csak ő tud vezetni — panaszolta a férj már a vontatókocsiban ülve. — Nagy élmény lesz ez neki! — jegyezte meg az autó- mentős. aki csak arra felejtette kioktatni az asszonyt, hogy mit csináljon, ha a csúszós úton kifarol a kocsi. Az pedig éppen himbálódzott a kötélen, mert hódara hullt, jeges volt az út. — Nehogy baj legyen már! — motyogta a vezető és lassított. — Másfél kilométer az egész távolság — mondta. Kedves, készséges ember — gondolta magában a férj. A szerencsés megérkezés után az autómentős előzékenyen végigjárta velük a műhelyeket, segített megkeresni azt a szerelőt akivel már meg volt beszélve a dolog. Ismerős ajánlotta őket hozzá, mert mint mondta, itt csak így megy, különben a mazsolákkal nagyon ki babrálnak. — Az önindító — mondta vizsgálódás közben a szerelő. — Ki kell cserélni Bár kárban jelenleg is csupán 7—8 ezer működik, míg például az NSZK-ban mintegy 350—400 ezer. Hazai egyesületeink jórészt sportegyesületek. Áttekintve szőkébb környezetünk helyzetét, a Pest megyében található (a sportklubokat leszámítva) összesen 196 egyesület, jellegének megoszlását tekintve, az országoshoz hasonló képet mutat. Több mint százéves múltra tekinthet vissza a megye majd minden településén működő, s összesen mintegy ötezer tagot számláló 127 önkéntes tűzoltóegyesület. Létszámuk alapján a második helyet foglalják el a postagalamb- és díszga- lambtenyésztők 42 megyei csoportjukkal, melyek közül Pilisvörösváron például kettő is tevékenykedik. A fennmaradó 27 közösség azután az „egyéb" címszó alatt foglalható össze, hiszen egyikükből sincsen annyi, hogy külön nyilvántartást igényelne. Ez a kategória változatos: előfordulnak művelődési, egészség- ügyi, útépítő, és közlekedési csoportok egyaránt. Megalakulásukat a divathullámok is befolyásolják: amióta sokan művelik szívesen kertjeiket, egyre több a kertbarátkor. Ráday Mihály népszerű televíziós sorozata nyomán — Unokáink sem fogják látni — sorra születtek meg a hagyomány őrző-müemlékvédelmi egyesületek, hogy saját településükön megakadályozzák a városvédő Paliasz Athéné lándzsájának ellopását. Ilyen közösségek védelmezik az építészeti értékeket Nagykátán vagy például Zsámbékon — itt a hírnév is kötelez, hiszen a község késő Árpád-kori temploma nem hiányozhat egyetlen gótikával foglalkozó művészettörténeti albumból sem. Gnfeiszámolás t Az újonnan életre hívott egyesület bejegyzéséről tanácsi határozat dönt. Ám mindezt meg kell hogy előzze az alapszabály kidolgozása és közgyűlésen történő elfogadása, ugyanitt a vezetőség megválasztása, majd az illetékes államigazgatási szervek jóváhagyása. Az egyesületek közgyűléseikre e szerv képviselőit tartoznak meghívni, s ne- I kik jegyzőkönyveiket eíküldedés, hogy van-e most új a készletben. — Hát akkor nagyon köszönjük — fordult most a férj az au tómén, tűshöz, de közben az asszony odasúgta: — Én már elrendeztem. Tulajdonképpen te haza is mehetnél, hogy otthon ne legyen egyedül a gyerek. — Miért pont én? — Ezt bízd most rám! — mondta nyomatókkal a felesége. A férfi kicsit még tétovázott. Otthoni dolgaira gondolt, s ezért nem is bánta, csak azt kérte a feleségétől, hogy hazafelé óvatosan hajtson. Mielőtt elindult volna, a földön kuporgó két munkásra lett figyelmes. Valamelyik napilap sportrovatát böngészték. A szerelő egyiküket odahívta. Szerszámot kérhetett tőlük. — Megzavarsz a művelődésben — margóit az, aztán álmosan megindult egy oldalajtó felé. — Tényleg igaz lenne? — tűnődött a kis Polski tulajdonosa, aki különben tanácstag is volt a városban, s visszaemlékezett egy napirendre, ahol arról határoztak, hogy a javítóban rendet kell csinálni. Nem dolgoznak az emberek, inkább a borravalót lesik, s ezzel jobban is járnak. A vállalatot meg közben tönkreteni. A tanács igazgatási osztályának feladata azután ellenőrizni, tartja-e magát a közösség a jogszabályban előírtakhoz. A tapasztalat azt mutatja, igen. Ezért egyesület feloszlatására eddig még nem került sor. Előfordult viszont, hogy önmagát számolta fel a csoport — ez történt például Biatorbágyon a kertbarátok körével. A kezdeti fellángolás lelohadt, a szervezeti élet ellaposodott, s a tagok maguk jelentették be a kertbarátkor megszűnését. Nemcsak az egyesület tevékenységét, hanem a működésének alapját jelentő „alkotmány” kialakítását is jogszabályok határozzák meg. Léteznek az illetékes tárca által előre kidolgozott, kötelezően ajánlott alapszabályok, így az önkéntes tűzoltótestületek számára. De volt már arra is példa a tanácsi gyakorlatban, hogy egy alakulási kérvényt elutasítottak. Ez lett a sorsa először a Budakeszi Szépítő Egyesületnek is, amely kezdetben hatáskörét meghaladó feladatokra — út, víz-, villanyvezeték létesítésére — vállalkozott. Nemecsekek keüenak-Alapszabályuk módosításával azután tiszta profilú környezetszépítő körré váltak, így nem volt akadálya az engedély kiadásának sem. Munkájuknak azóta már számos nyoma van, rendszeressé váltak a kultúrházban tartott előadásaik á Budai Tájvédelmi Körzetről, vagy arraól, milyen lesz Budakeszi 2000-ben. Nevükhöz fűződik a helyi Erkel-hagyaték felfedezése, s nekik köszönhető a zeneszerző házán az emléktábla elhelyezése. De ők indították el a mozgalmat a község szép, régi kapuinak megőrzésére. is. A múlt századi gimnazisták egyletét még hatalmi szóval oszlatta fel osztályfőnökük. A szervezet illegalitásban alakult újjá, hála a szemfüles Nemecseknek, aki a dörgedelem alatt szerényen, háttérbe húzódva újabb adag gittet ka- pargált ki a tanári szoba frissen beüvegezett ablakából. Mai egyesületeinknek már nem felsőbb ellenállással, tilalmakkal kell elsősorban felvenniük ä harcot. Sokkal inkább a közönyösséggel. Mörk Leonóra szik. Ügy tudta, hogy azóta rendet csinált az új igazgató. — Csinált a fenét! — mondta mérgesen a felesége, amikor déltájban hazaérkezett. Ha nem adok jattot, két hétig kellett volna várnom a kocsira. Mindenféle komplikációkra meg alkatrészhiányra hivatkoztak, de a baksis megtette a maga hatását. — A garancia ellenére? — Annak ellenére összesen hétszáz, és az a jó modorú vontatás, aki különben is odatartott, kereken megmondta: 150 forinttal tartozom neki. — Másfél kilométerért — csóválta a fejét a férje, majd megkérdezte: és az a két újságolvasó? — Egész délelőtt ott ültek egy öreg Wartburg felnyitott motorháza előtt. Nem dolgoztak. — Akkor tényleg jó, hogy te maradtál ott — mondta a férfi —, mert én ebben a világban már nem tudok eligazodni. — És mivel ez az egyetlen állami javítóműhely ebben a kisvárosban, meg sem sértődhetsz. Nem mondhatod velük dacolva azt. amit a világhírű zenebohóc, ha elveszik a hangszerét: „Van másik”. Ha te tudnád, hány helyen kell nekem egy hónapban játtolnom! És még azt kérdezed, hogy hová megy el a pénz? Az asszony hangja derűsről borúsra változott át, majd til- tólag felemelte a mutatóujját. — Csak fel ne szólalj emiatt a tanácsülésen! Mert akkor keresheted a maszekok kegyeit a környékbeli falvakban, ahol még nem ismernek. Kovács T. István _ ’ f ■* • A régi sikerek emlékei és bizonyítékai Idősek között Kemencén Rendet a fejekben! Földrészeken át Szobi szörp külföldre D. Z. Villogó sárga fények A szerelők ülnek és mesélnek
