Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-20 / 16. szám
CEGjLEDI xJtíiian A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM 1987. JANUÁR 21., SZERDA Optimista tervek Síkerül-e nekik megújulni? Korcsolyapálya az iskolaudvarén A tél a diákoknak örömet is tartogat: a város ban egyre több iskola udvarán készítenek korcsolyapályát. A gimnázium udvara is nap mint nap benépesül korcsolyázókkal, hoki- zókkal, csúszkátokkal. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Másfél jebbágyteiken Becses agrártörténeti emlék — A megváltozott piaci helyzet önöket is keményen érintette. Sikerült-e megvalósítaniuk az 1986-os elképzeléseiket? — kérdezem Balázs Jánost, a Pemü ceglédi cipőgyárának igazgatóját. — Valóban érzékenyen érintettek bennünket is a piaci helyzet változásai. Mondhatnám úgy is, tulajdonképpen a második félévtől már nem arra tudtunk koncentrálni, hogy az eredeti 200 milliós árbevételt produkáljuk, hanem hogy a rendeléshiány okozta veszteségeket csökkentsük. Sok kis, előre nem látott akadály nehezítette gazdálkodásunkat, így az egész termelésünket az állandó programmódosítások jellemezték, amelyek a korábbi években kivételnek számítottak. Nos, az 1986-os eredeti terveinket nem sikerült teljesíteni. Az árbevétel 15Q millió forint volt — ebből 12 a tőkés export —, míg a nyereség 18 millió. Tehát alatta maradiunk a céljainknak. Főleg azért, mert megváltozott a termelés szerkezete, valamint nagyobb arányt képviselt — az egész évi termelési volumenünk mintegy 30 százalékát — az anyagmentes tőkés és belföldi bérmunka. Ha az anyagot mi adtuk volna, akkor lényegesen magasabb árbevételre számíthattunk volna. Végül is annak ellenére, hogy a tervet nem teljesítettük, nem dolgoztunk rosszabbul, mint 85-ben. Csak amit produkáltunk, az kevesebbet ért ’86-ban. Többek között ebből származnak a gondjaink. Nemcsak cipőt — És mire vállalkoznak az idei esztendőben? — 200 milliós árbevételt, 21,5 millió forintos nyereséget szeretnénk elérni, s tőkés exportunkat megduplázzuk. Ez a célunk csak úgy teljesülhet, ha valamennyi dolgozónkkal szemben magasabb követelményeket támasztunk. Mindenekelőtt a vezetőkkel szemben, akik munkájukkal döntően befolyásolják a gyár egész tevékenységét. Tehát elsősorban az irányító-ellenőrző munka minőségét kell javítani, hiszen az fejeződik ki az üzemrészek szervezettségében, a végtermék minőségében, a gazdálkodás eredményességében. — Az elképzelés nagyon szépen hangzik. De önmagában véve ez valószínű kevés. Gondoltak-e termékváltásra? —' A mi profilunk a gyermekcipő volt, és továbbra is A Népsport nemrégiben megjelent sportfogadás-történeti cikkéből derült ki, hogy a Magyarországon negyven esztendővel ezelőtt útjára indult totónak szerény ceglédi vonatkozása is van. Az 1947. október 19-i focifordulóra szóló, legelső hazai tippszelvény rangos résztvevői között (Újpest, Ferencváros, MTK, Vasas stb.) a Ceglédi Vasutas is szerepel. Igaz, csupán a pótmérkőzések sorában. Az akkoriban az NB II-ben játszó CVSE-nek a Magyar Acél elleni találkozójáról dokumentumok hiányában igen keveset tudtunk meg. Annyi bizonyos — egy korabeli újság híre nyomán —, hogy a mérkőzés 2-0-ás vereséggel zárult. Az első félidő lélektelen játéka után a pestiek kaptak előbb lábra. A ceglédiek közül a kapus Gyér és Vass nyújtott jó teljesítményt. az lesz a jellemző. Ám ha női és férficipő gyártását kezdjük meg, arra is fel kell készülnünk. Nem biztos, hogy ezután csak „cipőben gondolkozunk”. Rendelkezünk olyan technikai feltételekkel, amely alkalmas a bőrfeldolgozásra. Nem tartom lehetetlennek, hogy — ha a piac úgy kívánja és mi ennek a követelménynek eleget tudunk tenni, akkor — ezzel is megpróbálkozunk. Jön a Puma A termékváltásnak vannak kezdeti jelei.\ Éspedig — talán komikusnak hat — nyugati autók volánjainak, belső szerelvényeinek bevonásával is foglalkozunk. Az első darabok elkészültek. Most azon fáradozunk, hogy miként lehetne a gyártást üzemi körülmények között megvalósítani — természetesen a cipők készítése mellett. Jelenleg különböző színű női lábbelik kerülnek le a szalagokról. A holland partnerünk 5500 párat rendelt február 15-i határidővel. Egyébként ebből a modellből mintegy gyakorlásként 1500-at készítettünk a hazai piacra. Ez egyfajta biztonságot, tapasztalatot adott számunkra. Miután ezt a szériát befejezzük, szintén a hollandoknak van igénybejelentésük 50 ezer pár gyermekcsizmára. Ehhez persze január 26-ig 7 modellt kell nekünk visszamintázni. Hogyha sikerül ezeket elfogadhatóan megcsinálni, akkor májusban és júniusban az lesz a feladatunk. A második félév gyökeres változást hozhat a termelésünkben, ugyanis a Puma céggel vannak előkészítő megbeszéléseink. Jóllehet még 2 hónappal ezelőtt arról tárgyaltunk, hogy júliustól 250 ezer sportcipőt készítünk. Ennek megvalósítása az időben kitolódik, és csak arra kerülhet sor, hogy 5—10 ezres tételeket fogunk bedobni. Ezzel párhuzamosan elkezdjük — az egyik futószalagunkon — teljes egészében a Puma sportcipő gyártására átszervezni a műhelyt. Új üzemrészek Nagyon remélem, hogy a negyedik negyedévben vagy 1988 januárjától már napi 1500 párat készítünk. Azért beszélek feltételes módban, mert döntenünk kell a második féléves termelésünk összetételéről. A pécsi szakvásáron dől el, hogy a belkereskedelem milyen igényt jelez az előbbi időpontra. Amennyiben elkötelezzük magunkat, akkor keDarányi Miklós visszaemlékezése szerint a vesztes gárdában valószínűleg az alábbiak kaptak szót: Gyér, Juhász, Sós, Darányi, Bujáki I., Deli (Veres), Bujáki III., Fodor, Marton, Vass, Bujáki II. Díszgyűlés A Turini Százas Küldöttség múzeumbaráti kör a turini út 110. évfordulója alkalmából diszgyűlést tart a városházán január 24-én, szombaton 10 órakor. Magyar Antal elnök emlékezik meg Dobos Jánosról, dr. Szomorú István Per- czel Mórról. Fellép a vasutas dalkar Kiss István karnagy vezetésével. Dr. Urbán Aladár egyetemi docens Batthyány Lajos, az első független felelős magyar minisztérium elnöke címmel tart előadást. vesebb sportcipő szerepelhet a terveinkben. — A feladat megvalósításához elegendő-e a gárdájuk? — Január 1-jétől bővült a kapacitásunk egy vidéki telephellyel, Mikebudán. Itt 63-an dolgoznak. Körülbelül 40 fős felsőrészgyártó részleget akarunk létrehozni. Az átképzés már folyik. Bízom abban, hogy júliustól számolhatunk ennek az új üzemnek a munkájával. Ugyancsak ott szeretnénk megoldani az felőkészítő tevékenységeket — különböző cipőalkatrészek gyártását —, amellyel 20-an foglalkoznának. Tovább folytatjuk a kooperáció bővítését. Tiszakécskén január 2-tól 25—30 főre nőtt a létszám. Április I-jétől Solton kezdjük a felsőrészkészítő üzem indítását. Előtte be kell tanítani az embereket. Tehát újabb erőkre számíthatunk. Azt hiszem, 1987-es céljaink teljesítését mégsem a kapacitásunk bővítése határozza meg. Annál inkább az, hogy tudunk-e megújulni. Optimista vagyok. F. F. Képviselői fogadóóra Dr. Lakps László ország- gyűlési képviselő, a jászkara- jenői Árpád Tsz elnöke január 26-án, hétfőn délután 3-tól 6 óráig Törteién fogadóórákat tart a tanácsházán az elnöki irodában. Zord szél pásztázza a ceglédi határt, megújuló erővel és süvöltve söpri a havat. Az apró hószemekben nincs oldószer, mégis alig olvasható, halovánnyá mosódott a szőkehalmi emléktábla. Elmosódott Török János emlékezete is az emberek emlékezetében, bizony városára sok büszke lakos nem is sejti, hol volt e nagyszerű iskola, amely a Georgicon, az Óvári Akadémia vagy a Tessedik-iskola mögött aligha maradt el. Sokszor mondják, hálátlan vagy éppen igazságtalan az utókor, s Török Jánosnak ugyanaz a sors jutott, mint az egykori felsőfokú technikumoknak. Az Életrajzi lexikont és Hídvégi Lajos munkáját lapozgatom, s ismerem Sárkány József írását is e tapolcai születésű nagy magyarról. Török János 1807. június 6- án született, kilencgyermekes családban nevelkedett, képességeivel hamar kitűnt. A pesti és grazi egyetemen végezte tanulmányait. Eleinte gazdasági tisztségviselő volt uradalmakban, majd a Magyar Gazdasági Egyesület titkára lett. Egész élete folyamán Széchenyi gondolatai hatottak rá, a legnagyobb magyar bizalmasának számított, ennek köszönhető, hogy mestere rábízta könyve kiadását is (Hunnia). Szerkesztette a Magyar Gazda című lapot, amelyben mezőgazdasági oktatásunkra is kiterjedő reformszemlélete formálódott, aktív közéleti és tudományos szerepet játszott a hazai életben, 1841-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választotta. 1845-ben Molnár Márton és Lengyel Gábor szőkehalmi gazdáktól másfél jobbágytelket vásárolt, s bérelt további majorsági földet, így az egész meghaladta a 200 magyar holdat. Török János a gazdaképzőt módos gazdák részére tervezte, talán ezért is esett erre a kivételes ag- rárfejlődésű városra a választása. 1846 februárjában indult a munka, s igen gyorsan elkészültek az építkezéssel, Hild József tervei alapján. Lényegében egy időben épült a Pest—Szolnok vasútvonallal, amely egyben a gyorsabb közlekedést is elősegítette a későbbiek folyamán. Hiába kérte az országgyűlés tárrto- gatását, tervét elvetették, így minden vagyonát e vállalkozásra tette fel, és még részvényjegyeket is kibocsátott a költségek fedezésére. Sok minden tisztázandó az építkezés körülményeit, illetve a berendezést illetően, hol-! ott 140 év tulajdonképpen nem nagy idő. Vagy mégis? A gazdaképző felépítése, berendezése, az ottani oktatómunka megindítása azért volt fontos, mert számos más dolognak is lendületet adott (építőmunka, asztalosmunka, A magyar férfi kézilabdaválogatott a legutóbbi világbajnokságon kivívott ezüstérmével már kiharcolta az 1988. évi olimpián való részvétel jogát. Ugyanez nem sikerült a többszörös világbajnok román válogatottnak, akik most a „B” világbajnokságra készülnek. A román válogatott a felföldművelés, idegenjárás stb.) A tananyagban tíz tudományág, tíz tantárgy szerepelt, ezek: földművelés, takarmányozás, állattenyésztés, kertészet, szőlőtermesztés, erdészet, méhészet, selyemhernyó-tenyésztés, ún. belső gazdaság (termények feldolgozása, kikészítése). A 17. évüket betöltött, de 25 évesnél nem idősebb fiatalemberek hallgatói lehettek az iskolának, az egészséges test,. írástudás is előírás volt. Hároméves képzésben sajátították el az ismereteket. A tandíj 300 forintot tett ki, három különböző tételben. Egyenruhát is előírt az iskolai rendtartás. Az eddigi ismereteink szerint nagyon rövid ideig vezette személyesen a gazdaképzőt Török János. Az igazgató az intézmény hatéves fennállása során valójában Kránitz Ferenc volt. A tanárok és a hallgatók közül is csak két-két személy neve ismert. A gazdaképző kiskönyvtárának feltárása, valamint a régi könyvtár legalább katalógusban való szerepeltetése éppen olyan nemes tett lenne, mint az, hogy Török János, Kránitz Ferenc, Kocsi-Horváth István nevét tábla és utca neve is őrizze. Török János magatartása a szabadságharc során bizonyosan gyorsította az intézet felbomlását, amely anyagi mecénások híján nem tudta magát fenntartani. A fehéreper- fák, a törzsgyümölcsös, gyümölcs- és szőlőiskola tételesen szerepelt a leltárban, és 140 év távlatában illő óhaj lehet, hogy valamit hagyjunk az emlékeztető növényzetből is, hiszen a homok meghódítása 1852 után indult. Talán akkor lehet legmaradandóbb ennek a történelmi jelentőségű iskola emlékének ápolása, ha a gazdaképző épülete — a meglevő technikum mellett — egy magasabb szintű, élelmiszergazdasági profilú főiskolának képezné a magját. Az épület lényegében adott, várja az illő funkció kiválasztását, amelyet mostani gazdája, a CÁT is mindenképpen szeretne. Burányi Dezső készülés során egy hétig Cegléden a magyar válogatottal közösen edzőtáborozik, s közben a két együttes háromszor is összeméri erejét: ma, szerdán 17 órakor Cegléden, majd Békéscsabán és Szolnokon lépnek pályára. ISSN 0133—26M (Ceglédi Hírlap Kisferkó útnak indul Uűnyíró Mihálynak ka- pára jött a hó. Már hétfő hajnalban, mikor fölébredt, és a résnyire nyitott tornácajtóból meglátta a fehérrel betemetett kút- kávát, tudta, hogy néhány napos fizetés nélküli szabadság következik. A törött nyelű lapáttal csapkodott magának utat a kertajtóig, fölkapaszkodott a keresztlécre, s a Vesztőék tanyáját kémlelte. Vagy kétszáz méterrel odébb — a legközelebbi szomszédban — csupán a foltokban szürkéllő palatető emelkedett ki a hóból, az öreg Vesztő most fordulhatott a másik oldalára. Fűnyíró Mihály elégedetten dörzsölte össze a kezeit. Hosszú percekig bóklászott a kamrában, fölborogatta a vajdlingo- kat, rakosgatta a sok kosz- lott üveget egyik polcról a másikra, de csak nem lelte, amit keresett. Bosszúsan csörtetett át a konyhába, ahol a Kisferkó aludt. — Föcsi, Föcsi! — rázta meg karjánál fogva a gyereket. — Ugorj ki villámgyorsan az ágyból, fiam! Mára az iskola törölve. Elmész a vegyesbe, de szaporán, szedd a lábad, nem érünk rá! Kisferkó az álomtól kó- tyagosan húzgálta magára a ruhákat, stmint mindig, most is összeszorult a gyomra, hogy az apja le- föcsizte. A vastag sálat már a kapu előtt gyömöszölte a gallérja alá. Ahogy a hóra dobta, nagyot csör- rent a szánkó. Zöld műanyag teste megsüppedt, táncot járt benne a rakomány. amit Fűnyíró Mihály pénz helyett adott Kisferkónak. A vegyesbolt nem volt igazából messze, ezt a távolságot napjában kétszer is végigtalpalta a gyerek. Csakhogy nem térdig érő hóban. Mire a Vesztöék elé ért, égő fáradtságot érzett a lábaiban. Megpróbálta maga előtt tolni a terhet, rátámaszkodott, de a súlyától alámerülő szán minduntalan elakadt. Újból megfeszítette a zöld műanyagra csomózott ugrókötelet, s minden második lépésnél pihenőt tartott. A sarki tanya ablakában kopott bundába bugyolálva ott ült Cigánymari. — tííjjjúúj, Föcsi! — eresztett meg egy kiáltást a botorkáló felé. Kisferkó összeszedte minden erejét, hogy mihamarább hallótávolságon kívülre kerüljön, de a Cigánymari jókedvű kurjon- gatása mintha beléalcaszko- dott volna a szánkóba, s rángatta maga után még akkor is, amikor a Gön- dics-tanyánál balra fordult. Kinn a kövesútnál, a feszület tövében rároskadt a szánkóra, fejét a kezeire támasztotta, s csak nagy- néha pillantott fel, jár- nak-e a ceglédi buszok. Aztán üldögélt még egy negyedórát a vegyesbolt szeneskályhája mellett, tekintetét az üres hűtőpulton meg a kenyértartó polcokon járatta. Odakinn palaszürke hideg kódorgóit a hótakaró fölött. Kisferkó borzongva gondolt a Cigánymarira. Megrántotta a szánkóként szolgáló zöld sörösrekeszt, amiben immár egyetlen üvegpalack ácsorgóit. Ott a közepén, fél liter rummal. Varga Sándor Újság lett a régiségből Ma délután Válogatottak mérkőzése
