Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-14 / 11. szám
1987. JANUAR II., SZERDA 3 NEM ENYHÜLT AZ IDŐ - ODAFAGYOTT A HÓEKE IS AZ ÚTRA Egy-két jó tanács Ittasan megfagyott Tegnap lapzárta előtt kaptuk a hírt: megyénkben is halálos áldozatot követelt a szokatlan hideg. Héttön reggel fél kilenckor Nagykörösön saját lakása előtt 20 méterrel bukkantak rá az éjszaka megfagyott Csontos Sándor 44 éves alkalmi munkás, nagykőrösi lakosra. A férfi előző este figyelmeztetések ellenére is nagy mennyiségű szeszes Italt fogyasztott. Hasonló — ám tévesnek bizonyult — Információ érkezett hozzánk egy ráckevei halálesetről. Mint a vizsgálat kiderítette, a ráckevei gyógyszertár előtt saját kocsijában elhalálozott kiskunlacházi férfi Infarktus következtében vesztette életét, nem a fagy miatt. ★ Szaporodnak országszerte az intő példák, pedig napok óta mondják, mondjuk: ilyen időben csak józanul szabad elindulni még gyalog is! Máskor sem ártana persze a józanság, de hiánya, amikor nagy a hideg, könnyen végzetessé válhat. Ahogyan a szakemberektől már tudjuk, nemcsak az eleséses balesetekben játszhat közre az ital, ilyenkor az ember ítélőképessége is romlik, kevésbé érzi a ténylegesen létező hideget, s el is alhat a szabad ég alatt... Ajánlatos betartani még néhány szabályt. Először is öltözzünk rétegesen, különösen lábunk és fejünk hőszigeteléséről gondoskodjunk. A test dörzsölése, a végtagok paskolása, a mozgás segít, de hámsérüléseket okozhat, ha a nagy hidegnek kitett orrunkat, fülünket masszírozzunk, hogy élénkítsük a keringést. Bizonytalan kimenetelű utakra lehetőleg ne induljunk, s ha felkerekedünk, mindenképpen javallott némi élelmet és lehetőleg termoszban, meleg teát magunkkal vinni. (Folytatás az 1. oldalról.) nem sok sikerrel, a szél visz- szafújja a félrehordott havat. Mindenesetre annyit elértünk, hogy hétfő déltől Érd összes főútjain folyamatos a forgalom. Aludni? A szállítási részlegvezető, Albert József már legalább 24 órája talpon van, a többieknek sem sok pihenőidő jutott. De megbocsásson, mennem kell a vállalatokhoz, a tsz-hez, a városi operatív bizottság elküldött embereket és gépeket szerezni. Déltől megint jön a havazás... A Ribizke utca sarkán többen lapátolnak. Egyikük Böhm Mátyás: — Látja azt a kocsit? A haveromé, maszek fuvarozó, 6 hozta a vegyesboltba a tejet, tejterméket, kenyeret. Most nem tud kijönni. Segítünk a lapáttal. így természetes, nem? Ambrus Arnold, Gruber Ferenc. Nagy Zoltán a város 7. sz. általános iskolájának nyolcadikosai ugyancsak lapátokkal, csákánnyal fegyverkeztek fel. Velük van még egyik tanárnőjük másodikos szakmunkástanuló fia is. — Tanítási szünetet kaptunk, és ez látszott a legértelmesebb elfoglaltságnak — mondják, s hozzáteszik: ha megint esik a hó, holnap is jönnek, hiszen akkor sem lesz még oktatás. Sorban állnak az emberek a Riminyáki úton a 168. számú élelmiszerbolt előtt. Kenyérre várnak. A pénztáros, Szekeres Mihályné: — Tej és tejtermék még van, most likőr is, de a három mázsa kenyér és péksütemény villámgyorsan elfogyott. A bolt előtt ezt halljuk: — Andriskám, ne menj el, küldeményed van! Bognárné, várjon már maga is, pénzt hoztam! — Aki az embereket szólón gat ja, nem más, mint Kér- várits Péter postás. Vastagon beöltözött, egyik táska a válMegjött végre a busz Dél van. Nagy pélyhekben hull a jégre a hó. Ismét csúszkálni kezdenek a kocsik, inkább, mint eddig, nem tudni, hol húzódik meg a fehér lepel alatt, egy-egy alattomos jégborda. Még megállunk Budaörsön, a kenyérgyárnál, amely ontja most a kilós és kétkilós vekniket. Az előbbiek tésztáját forgatja lisztbe, majd teszi a szakajtóba Balázs hajosné és Végh József pék. A férfi mondja: — Tegnap reggel 6-tól fél 5-ig tartott a műszak. Ma sem lesz rövidebb. A fizetést viszont nem kaptuk meg, tegnap el sem tudott indulni érte a kocsi. De majd megoldódik ez is. Baksai István üzemvezető megerősíti az iméntieket, s még azzal toldja meg; kocsijaik is befagytak, így a kenyeret a magyar és a szovjet katonai alakulatok segítségével Rádión kért segítséget Sietve fogták a kosarakat A Galga menti településeken is elhagyták a gépállomásokat a termelőszövetkezetek traktorai. Nem a földeken, hanem a községek útjain akad tennivalójuk. Bagón is találkozhattunk az MTZ-kkel. Kivették részüket a hóeltakarításból. Sajnos volt olyan utca, amelyben nem tudtak végighaladni az ekével, mert valaki még mindig nem vontatta el lerobbant gépkocsiját az úttest közepéről. A társadalmi munkában kikövezett mellékutcába így most mégsem tudna behajtani szükség esetén például a mentőautó. A faluban —28 fokot mutattak reggel a hőmérők. Az ipaircikkboltból két elektromos hősugárzóval indult volna el egy kis tehergépkocsija a kartali Petőfi Tsz-nek, de nem tudott. Rádión kért segítséget és egy IFA be Is tudta indítani. A hentesboltban lehetett húst vásárolni, de erre nem volt mindenki ráutalva, hiszen a zimankós napok mellett a disznóvágások időszakát éljük. Kenyeret, tejet, péksüteményt annál többen kerestek. Hétfőn is, kedden is lehetett kapni délelőtt, a megnövekedett igényeket azonban nem tudjuk, mennyire lehetett kielégíteni, hiszen sokan vásároltak előre és másoknak is. Tegnap délelőtt, amikor kenyérszállítmány érkezett, a vásárlók sietve segítettek megfogni a kosarakat. Ez idő tájt robogott végig a településen a Humán Oltóanyagtermelő és Kutatóintézet autóbusza. Vezetője a dolgozókat kutatta. A Gödöllőről érkező Ikarusz még távolabb, Túrára igyekezett, de azokat is felvette, akik Bagón várakoztak. Így nem kellett addig fagyoskodniuk, amíg vissza nem ért a busz. Balázs Gusztáv testületi ülést vezető személy mondja el a véleményét és majd ahhoz csatlakozva foglalnak állást, akkor nincs mélyreható elemzés, a vélemények ütköztetésének nincs terepe. Tehát csökken a személyes felelősség felvállalásával és a határozatokkal való tényleges azonosulás esélye. Ha ez létezik, akkor egy rossz gyakorlattal, még létező vezetői felfogás és elvárás hordalékával kell szembenézni. Egy egészséges vitaszellemben a vezetői vélemény is módosulhat. Akkor határozatlan a vezető? Vagy bizonytalan a testületi tag, aki a vita hevében megváltoztatja korábbi álláspontját? Erre a válasz csak „nem” lehet! 1 Az a vezető igazán ^ ge, aki makacsul ragaszkodik előre kialakított és megdönthetetlennek vélt álláspontjához, még akkor is, ha a vitában olyan információk, megfontolások kerülnek felszínre, amelyek benne a korábban megfogalmazottakat értelmesebb, helyesebb irányba módosíthatják. Ez már több a valóságos bizonytalanságnál. Súlyos hibák és károk forrása is lehet, mert semmiféle garancia nincs arra, hogy az így létrejött döntés egészséges változást, eredményeket, igazi kibontakozást hoz. Ha hónapok, esetleg évek múltán kiderül a tévedés, akkor nehéz és helytelen is arra hivatkozni, hogy mindenki követhet el hibát. A döntéseknek a testületi viták hevében kell kiérlelődniük. követelményként állítva, hogy az álláspontok, érvek és ellenérvek együttesen hozzanak közös állásfoglalást és egyéni felelősséget is a végrehajtás során. Különösen a párttagság körében szükséges erősíteni a fontos feladatokból származó személyes részt- vállalást. Ezáltal is el kell kerülni az olyan felfogás elterjedését, miszerint mindenki valaki mástól várja a konkrét feladatok és tettek átvállalását. I F ' t | Uwt nem bizonytalanság, nem határozatlanság, ha a vezető véleménye a vitában válik egyértelműbbé, éretté. Az eleve eldöntött ügyekről ugyanis nincs mit beszélni, vitatkozni. Az Ilyen felfogás nem ösztönöz, ellenkezőleg: leszerel, tétlenségbe, sőt haladásellenes irányba is terelhet. Az irányító párttestületek munkája mindenekelőtt a végrehajtást segítse. Ezért fontos, hogy a döntésekhez szülessen végrehajtási, agitációs és ellenőrzési terv, amely mindenekelőtt a helyi végrehajtást hivatott szolgálni. Napjainkban különösen fontos az, hogy olyan vezetők dolgozzanak a politikai élet, a gazdaságirányítás parancsnoki posztjain, akiknek reális terveik és a megvalósításhoz, az értelmes cselekvés elindításához személyes befolyásuk (lefelé és felfelé egyaránt) és alapos ismereteik vannak. Rontja a feladatok teljesítésének esélyét, ha olyan vezetők állnak a munkahely élén, akik mindössze annyit akarnak, hogy csak „menjen a szekér”. Találkozunk olyan gyakorlattal is, amely megnyugtathatja a lelkiismeretet azzal, hogy „jól szervezett értekezleten vagyunk túl”, döntések is születtek, nincs több tennivalónk. A párt vezető testületéi igazi munkájukat ezzel csak megkezdték, hiszen a közös álláspontok kialakításáig jutottak el. A jegyzőkönyv vagy emlékeztető lezárásával „mindössze” az érdemi munka első fázisai egyikén jutottak túl. A szélesebb közélet értékrendjét figyelembe véve csak ekkor veszi kezdetét az a munka, amely a közvélemény formálására, alakítására, befolyásolására, bizonyos viszonyok megváltoztatására irányul. De ez nem megy önmagától. A párt tagjainak kell ezt is szervezni, kezdeményezni. Tehát a neheze még hátravan! A pártmunká igazi szervezése, akcióképességének kifejtése kezdődik el, a tömegek között van igazi terepe, abban bontakozik ki igazán! Meg kell beszélni a párttagokra háruló, személyes feladatokat. Tisztázni kell, hogy a nagy egészből, a közös határozatból ki mit vállal, ki milyen konkrét feladatot kér és kap. A döntések után mindinkább ez a kérdés kell, hogy foglalkoztassa a vezetőséget és a tagságot egyaránt. Türelmes, meggyőző szóval kell az „apróbb” feladatokat kimunkálni, megértetni és a végrehajtásra, a tettre ösztönözni. A feladatok értelmes végrehajtásának igazi lendítése e szervező tevékenységgel kezdődik el. | Ez már nevelőmunka isa szó legnemesebb értelmében. Ebben az időszakban tisztázódik, hogy kinek mi a valóságos, cselekvést, kiállást, meggyőző munkát, értelmes képviseletet jelentő tennivalója. Itt derül ki a vállalkozókészség. Itt bizonyosodik be, hogy a kollektív álláspont találkozik-e egyéni' elszántsággal, feladat- és felelősségvállalással. T^hát az is, hogy a döntés valóban hordozza-e a kollektivitást széles értelemben. Miért fontosak a személyes megbízatások? Azért, mert egyúttal erőfelmérést is jelentenek! Arról nem is beszélve, hogy a pártellenőrzés és számonkérés igazi, valóságos értelmét akkor fogja elnyerni, ha van mit és van kit ellenőrizni, ha tudjuk pontosan, hogy mit akarunk és mit kérhetünk számon. Munkát, eredményt, a benne megtestesülő teljesítményt a pártban sem általában kell értékelni, hanem konkrétan és személyre szólóan. Látnivaló tehát, hogy az elvi egyetértéstől a cselekvési egységig vezető út hosszadalmas, gyötrelmes, tele van konfliktusokkal, a különféle érdekek kereszteződéseivel, ütközéseivel és az azt kifejező véleményekkel, ideológiai formát is öltő nézetekkel. Ennek rendezése, a csata megvívása a pártszervekre hárul. Ez azonban nem folyik kellő tudatossággal. A pártmunka szervezésének, a határozatok végrehajtásának ez az egyik, sok tekintetben még kimunkálatlan eleme. Igaz, hogy ennek megoldása alapos felkészültséget, sok energiát, elmélyültebb gondolkodást, jó szervező munkát igényel. | fl konkrét feladatok mpg. oldásában, a terhek arányosabb szétosztásában a vezető testületek tagjaitól és a vezetőktől ez rendszeres, közvetlen, időigényes, gyakorlati jelenlétet követel meg. Ezért kell szorgalmazni olyan munkaformának a kialakítását, amelyben természetessé válik a vezető testületek tagjainak és a párttagság széles körének protokollmentes személyes találkozása, a nyílt és kötetlen véleménycsere. Nem lehet lelkesedés nélkül, szívtelenül csinálni, de megtérül mindenekelőtt abban, hogy együtt kell érezni, gondolkodni azzal a kollektívával, melynek cselekvési szándékát, tenni akarását törekvéseink szolgálatába kívánjuk állítani. Többek között, mások mellett ez is gazdagítja a munkamódszer ' politikai-mozgalmi jegyeit, a megújulásra kész pártéletet. SIMON JÁNOS az MSZMP Pest Megyei Bizottságának osztályvezetője Ián, a máisik az újságokkal, léphetik túl a 24 órás szolgá- köztük a Pest Megyei Hírlap lati és 12 órás vezetési időt. példányaival — egy különös Szerencsére a létszám megfe- juttatták el a környékre, még szánkószerű vasállványzatra lelő. Sokan még gyalog is be- távolabbra, például Zsámbék- szerelve. A hérek hozója, a jöttek. És a rendkívüli nehéz- ra Pátyra is. Óránként 7 má- pénz kézbesítője, szinte sza- ségek ellenére az M7-esen vé- zsa kerül ki a kemencékből, a badkozva mondja, ne fotózzuk gig tartották a forgalmat, két műszak között szinte nincs le nincs miért. Ám kiderül, igaz, Diósdnál nem sikerült, es- is állási idő, mégsem győzik, hajnali 4-kor kelt, elkészítet- te a katonák segítettek kivon- Vasvári G. Pál— te a fémszerkezetet, s azóta tatai az elakadt járműveket. Mörk Leonóra járja a környéket. Ahová teheti, ismerősökkel küldi az újságot, levelet, most éppen készül indulni a hegyre. Szívesen segítenek az emberek, ajánlgatják is a segédpostás- ságot. S hogy miért? Berdé- nyi Ernőné ad magyarázatot a népszerűségre: — Több ilyen postás nincs, ezt írja meg. Még vasárnap is kihozza a küldeményt. Az érdi Volán-pályaudvaron találjuk Tóth Gyulát és Belez- nay Antalt, amint éppen a megrokkant buszokat próbálják ismét forgalomképessé varázsolni. S nem minden siker nélkül. Egyikük vasárnap reggeltől hétfő délig, másikuk hétfő reggel 6-tól este 10-ig tette ugyanezt, s.;ma<bajnal éta ismét talpra állítottak 5—6 buszt. i'ir'rA.óUiH ü IHftíiA Klement András üzemigazgatótól még azt is megtudtuk, hogy az imént küldte haza két munkatársát 72 órányi szolgálat után. A sofőrök nem A helytállás elismerése V asárnap délután már nem volt kétséges az Illetékesek előtt, hogy különleges intézkedésekre van szükség. A lehullott hó vastagsága elérte az ötven, helyenként a hetven centimétert. De még ennél is nagyobb baj volt, hogy a szélfúvás lehetetlenné tette az utak eltakarítását. Néhol, Ráckeve, Érd, Vác északi körzetében, Százhalombattám egy-, másfél-, kétméteres átfúvások keletkeztek.. Akadtak községek, amelyeket meg sem lehetett közelíteni, egészségügyi, alapellátási, szállítási nehézségek származtak ebből. Tegnap a megyei párt-végrehajtóbizottság előtt erről a rendkívüli helyzetről adtak számot mindazok, akik éjt nappallá téve azért dolgoznak, hogy ne bénuljon meg sehol az élet, hogy biztosítsák a rendet. Ezek közé tartozik az időben létrehozott megyei operatív bizottság, a rendőrség, a mentők, a honvédségi alakula- ltok —, mindazon szervek, amelyeknek felelős tiszte az emberekről való gondoskodás. A megyei párt-végrehajtóbázottság a részletes beszámoló alapján tudomásul vette, hogy a dolgozóknak mintegy 30 százaléka nem jelent meg a munkahelyén. Legsúlyosabb a helyzet a ráckevei térségben, ahol a szigetet teljesen körülzárta a hó. Csupán hétfőn este sikerült élelmiszert juttatni a ráckevei szigetre. Tegnapra már az egészségügyi ellátást is biztosították. A Szentendrei-sziget községei, de a váci körzetben a Börzsöny vidéke vagy Pilisszántó és környéke, a budai körzetben Telki, Pilisborosjenő, Érd térségében Pusztazámor szenvedett eddig a legtöbbet a hó fogságától, csak kedden tudták megközelíteni, A testület megállapította, hogy ott, ahol a helyi vezetők kezdettől nem máshonnan várták a segítséget, hanem kezdeményeztek, intézkedtek, hamarabb megoldották a gondokat. Szentendrén, Budaörsön például nem tétováztak. Ha szükségét látták, érintkezésbe léptek a magyar és a szovjet honvédségi alakulatokkal. Köszönettel mondható: mind a magyar, mind a szovjet honvédség géppel, emberi erővel a segítség maximumát nyújtotta. Szovjetek szállították — amikor erre már lehetőség volt — az apaji szülő anyát is a szabadszállási kórházba. Hasonlóan elmondható ez Cegléd és Da- bas körzetéről, ahol a helytállás szép példáit adták a katonák. Ugyanakkor Ráckevén és Érden — mint mondták — kicsúszott a kezdeményezés az arra illetékesek kezéből. Bírálat érte a Közúti Igazgatóság munkáját is, hóeltakarító gépeik több mint fele kiesett a mentésből, lerobbant. A környék termelőszövetkezetei segítenek a helyrehozásukban. Sok helyen akadozott az alapellátás, bár tegnapra csekély kivételtől eltekintve mindenüvé jutott tej, kenyér. Jól állta a tél Rohamát Nagykőrös, Cegléd, Dunakeszi, Nagykáto, s dicséret illeti a monoriak szervezését is. A megyei párt-végrehajtóbizottság elismeréssel szólt a megyei operatív bizottság helytállásáról, áldozatkészségéről, huszonnégy-órázásáról. Segítenek felkutatni mindazon lehetőségeket — embereket, gépeket, alakulatokat, intézményeket — akik, illetve amelyek képesek eredményesen harcba szállni a téllel. A vb a többi között hangsúlyozta: előre gondoskodjanak mindenütt a gépekről, az elromlottak rendbehozásáról. Mozgósítsanak valamennyi gazdaságot a segítésre. Szállítsanak a veszélyezitetett térségekbe tartalék élelmet, nehogy a várható újiabb hóelzárás ismét gondokat idézzen elő. A termel őszövei kezetek, állami gazdaságok saját termékeikkel is járuljanak hozzá a helyi ellátáshoz. Felhívta a végrehajtó bizottság az üzemek figyelmét arra, hogy dolgozóik, munkába állítását saját járműveikkel is segítsék elő. A fővárosba bejárók utazását — ez elvárható — a budapesti munkahelyek is autóbuszaikkal szervezzék. E gyszóval: segítsen mindenki, aki képes erre. Helyben, a városokban, a községekben, valamennyi településen nagy erőtartalékok vannak, sehol ne feledkezzenek meg mozgósításukról. A tél tegnap délután újra támadt, és az előrejelzések szerint az időjárás nem adta ki minden mérgét. Köszönet illeti — állapította meg a párttestüiet — mindazokat, akik azonnal és kitartóan helytálltak, s ezek voltak többségben. S. A.
