Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-13 / 10. szám

LLOI (**•» A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM 1987. JANUÁR 13.. KEDD Ideiglenes falusiak Az új nemzedék életformája írtam már ezeken az olda­lakon arról, hogy a falusi la­kásokban is helyet kap a könyv. Sokszor nyugtáztam örömmel, hogy egyre több fa­lum élő ember vesz olvasni­valót a kezébe, ha leesik az első hó, szűnik a munka a határban, a háztáji kertek­ben, Persze, soha nem tagad­tam azt sem, hogy a könyv és az olvasás megszerető;« nem akkora ütemü, amilyen­nek egykor elképzeltük, Kevés SdSiiyv Az ünnepek előtt — b mikor cae, Iád tagjaimnak, rokonaim­nak az ajándékokat vásárol­ta ni — sok könyvesboltban megfordultam, mert legszíve­sebben könyvet teszek a fel­díszített fenyőfa alá. Ez illik leginkább a pénztárcámhoz, és a meggyőződésem is ezt sugallja: legszebb, legmara­dandóbb ajándék a könyv. Barangolásaim során azt lát­tam, hogy az egész ország a könyvesboltokban szorong, és boldogan állapítottam meg, »tokán vallják velem együtt: a könyv segítségévei szerezhet­jük szeretteinknek a legtartó­sabb örömet. Karácsony táján több csa­ládnál is megfordultam. Az ajándékozásról bennem ki­alakult kép mintha csalóka lett volna. A fenyőfák alatt nagy értékű ajándékokat lát­tam, de be kell vallani, kevés volt a könyv, s ezt a keveset li inkább a gyerekek kapták, fem ezt sem fő ajándékként, csak kiegészítésnek. Talán pusztán abból a meggondo­lásból, hogy mondta- a tanár bécsi. Nem tudom, szokás-e még. hogy a gyerekek levelet ír­nak a Télapónak vagy a Jé* puskának. Ha ez a kedves ré­gi divat ma is él, szívesen el­olvasnék néhány levelet, kí­váncsi lennék rá, mi az, amit a mai gyerekek elsősorban kérnek, s hányán szeretné­nek könyvet látni a kará­csonyfájuk alatt, Meggyőződé­sem ugyanis, hogy ezek a gyerekes gyöngybetűkkei írott sorok vallanak rólunk, szülők­ről, pedagógusokról, és egész nevelési rendszerünkről, de talán társadalmunkról is. Hagyományos rend Nem ünneprontásként fo­galmazom meg a kérdést, amikor leírom: hová lettek a tizen- és huszonéves olvasók, hová lettek a tudás, a kultú­ra után vágyakozók? Igaz len­r.e, amit tanácselnök ismerő-’ som így fogalmazott meg? — A mai falusi fiatalság ideig­lenesen lakik még falun, hom­lokegyenest ellenkező kultu­rális magatartást képvisel, mint az öregek. Ennek az új nemzedéknek életformája: a nyolc órát ledolgozni, a sza­bad időt szórakozással eltöl­teni, tévét nézni, aludni, pén­tek estétől vasárnap estig diszkómi. Ha mindez Igaz, akkor a népművelőik panasza is igaz, amely szerint a falu kulturá­lis életében a minden tekin­tetben oly szükséges Iskolá­zott, művelődésre, olvasásra, kulturális-szellemi tevékeny­ségre leginkább hivatott nem­zedék nem vesz részt. A fa­lusi művelődési otthon és könyvtár a falusi fiatalság foglalkozási., munkahelyi és szórakozásbeli Igényeihez mér­ten túlhaladottá lett, legalább­is ebben a mái formájában. A falusi fiatalság ugyanis munkája, ipari tevékenysége, intellektualitásának raciona­litása, ízlésvilágának modern­sége miatt más igényekkel lép fel, mint amit a falu ha­gyományos értékrendszerére épülő művelődési intézmények adni képesek. Az űj falusi nemzedék félig tudatosan, fé­lig ösztönösen egy új életfor­ma és kulturális magatartás önként választott útjára lé­pett. Amihez Idő kei) Es itt visszatérek a könyv­höz, az olvasáshoz. Sajnos, csak egy régi felmérésem eredményét idézhetem, mely szerint 1975-ben a Galga-vöd- gyi községekben az egy főre jutó könyvvásárlás évi átla­gos összege alig közelítette meg a tíz forintot. Már akkor is megfogalmaztam, hogy nem a falusi családok anyagi hely­zetével magyarázható a - kul­turális igény alacsony szint­je. A kép máig sem változott, A falusi ember nem sajnál 3Űlyos tízezreket kiadni vas­kerítésre, az esőcsatorna ci- kornyós kiképzésére, a ház kül­ső falának mozaikkal, csem­pével való díszítésére, vagya lakásbelső ékesebbé tételére, több száz főnyi vendégsere­get összetoborzó lakodalmak rendezésére. A falu kettős arculatának: anyagi és szellemi mivoltának ellentmondásos jellege súlyos társadalmi, erkölcsi konflik­tusokat is hordoz magában, amelyeknek feloldása elsősor­ban azok feladata, akik az emberek vezetésére bármilyen fokon és mértékben vállalkoz­tak. Gazdag karácsonya volt fal- vainknak. A szépen berende­zett szobákban felállított fe­nyők ezt tanúsítják. Senki nem vitathatja, milyen hosz- szú út vezetett idáig, s ez az út sokszor tele volt önsanyar­gató, napi tizennégy-tizen- ha-t órát jelentő munkával. Az olvasáshoz, a könyvhöz idő kell. Ezt a szabad időt kelle­ne valahol megtalálni és va­lahogyan biztosítani, hogy a könyvek segítségével szebb legyein a világ, gazdagabb az élet, és örömökben bővelke­dő az ünnepeket követő hét­köznapok sora. F ercsik Mihály A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Iskolaotthonos foglalkozás. Vizuális játszókor, II órakor. Suzanne Szász A gyermek testnyelve, fényképkiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás tör­ténetéről. A gödöllői művész­telep 1901—1920, felújított ál­landó kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, megtekinthető 10—18 óráig. Mozi A gejzfrvölgy titka. Szovjet ifjúsági film. Csak 4 órakor! Amit tudni akarsz a szex­ről. Amerikai film, 6 és 8 óra­kor! Felszámoltak egy vállalatot Előzmények mindig észlelhetők Amikor bemutatkozni jöt­tünk a gödöllői pártbizottság vezetőihez, a város bejáratá­hoz érve, ahol akkoriban még nem köszöntötték szeretettel az érkezőt, leérkezve a domb­oldalról, szerkesztőségi elöljá­róm jobbra mutatott: látod azt a magas házat, ott székel az építőipari vállalat, amely­ről jót még nem írtunk. Majd te is megismered őket. Később megismertem őket. Már amennyire. Amennyire egy-egy újságcikk készítése közben, testületi ülésekre elő­terjesztett jelentésekből, be­számoló taggyűlésekből megis­merhető egy vállalat. Sokszor találkoztam a cég igazgatójá­val. Tagja volt a városi párt­végrehajtóbizottságnak, amely azokban az időkben kétheten­te ülésezett. Évekig találkoz­tunk kéthetente. Az is előfor­dult néhányszor, hogy együtt mentünk hazafelé, egyszer az ő kocsiján, máskor az enyé­men. A vállalatról szóló első cik­kemet azzal kezdtem, ami t az imént leírtam, hogy erről a cégről még nem írhattunk jótv Szokásjog, hogy ha kérik, köz­lés előtt bemutatjuk az írást, nehogy valami szakmai hiba maradjon benne. Az igazgató ilyet nem talált, elleniben ki­fogásolta azt a bizonyos uta­lást a múltra. Ez' érthetetlen volt számomra, hiszen akkor nem ő volt az igazgató, s tud­juk, nálunk olykor előfordul, hogy az utód megbírálja előd­jét. Hiába magyaráztam, hogy az a mondat inkább előnyös neki, jelzi azt a mélypontot, ahonnan kijöttek. Az ő ide­jében ugyanis egyre szebb eredményeket értek el. Adlak a véleményére Milyennek Ismertem . az ■igazgatót? Ismerni nem is­mertem. Benyomásaim voltak róla, meg arról, mit tartanak felőle a párttestületben. Szi­gorúinak láttam. A. cége meg­szüntetése után beszéltem egy másik gazdasági vezetővel, aki szorongással készült a Végre­hajtó bizottsági beszámolóira, mert tudta, az az igazgató mindig kiszúrja a gyenge pon­tokat, és azokra rákérdez. A testület vezetői adtak a véle­ményére. Különösen a koráb­biaknak lehetett ez fontos, hi­szen nem voltak gazdasági szakemberek. És mégis, mégis az 6 vál­lalata jutott arra a sorsra, hogy egyszerűen megszüntes­sék. Olyan mélyre zuhant, hogy az illetékesek más meg­oldást nem láttak. Az ügy kezdete óta sok hónap telt el, de még nem tettek pontot a végére. A városi párt-végre­hajtóbizottság azóta párszor tárgyalt róla, arra törekedve, hogy tapasztalatokat gyűjt­sön, tanulságokat vonjon le. Legutóbb viszonylag átfogó képet rajzolhatott föl, a fel­számolás idején is működő pár talapszervezet titkárának jelentése alapján. Visszatekintve mindig Job­ban láthatók az előzmények. Milyenek voltak ezek? A be­számoló szerint a KKMV mű­ködése és gazdálkodása a het­venes években viszonylag ki­egyensúlyozott volt. S nyom­ban utána: a hatodik ötéves tervidőszakban az építőipart sújtó kedvezőtlen változások erre a vállalatra is hatottak. A külső feltételek változásai­hoz a vezetőség nem tudott rugalmasan alkalmazkodni, az eredmények fokozatosan visz- sza estek. Kedvezőbb helyzet Eszembe jut: de sokszor be­szélt az igazgató a testületi ülésen a romló föltételekről. Szavaiból azonban mind­ahányszor azt vettem ki, hogy ők még állják a sarat. Ezt azért is éreztem meggyőzőnek, mert szerencsésebb helyzetük­kel is indokolta. A főváros közelében több a munkalehe­tőség, mint a távolabbi me­gyékben. A korábbi és a mostani je­lentésben is talán a legna­gyobb bajként emlegetik a ve­zetés hibás módszereit, a kel­lő szakmai megalapozást nél­külöző döntéseket, a túlzottan központosított irányítási gya­korlatot. Volt alkalmam szót váltani a vállalat egykori kö­zépvezetői közül néhánnyal. Nem ócsárolták a korábbi igazgatót, sőt elismerték hoz­záértését, a vállalatot ered­ményességhez vezető tényke­dését, de kiemelték, mindent egyedül szeretett csinálni, min­den az ő kezében összponto­sult. Elbeszélésükből azt érez­tem, hogy az igazgató magá­nyos volt Amikor Jöttek az eredmé­nyek, ez nem volt feltűnő. Ak­kor sem a fettűnőségében volt a hiba, amikor kezdtek csúsz­ni a lejtőn, hanem abban, hogy az előző gyakorlat után való­színűleg ő sem érezte helyén­valónak a többiek bevonását a dolgok menetébe, s azok is elszoktak a beavatkozástól. Kivéve a pártvezetőséget, ám ekkor már ez sem lehetett ha­tásos. Levél a fővárosba A magányos farkas állapot kedvező időszakban esetleg csak bogarasságnak látszik, bajban azonban hiba, mert nem lehet megosztani a kétsé­geket Talán a következő ap­róság is mutat valamit a di­rektor karakteréből. Említet­tem, hogy sokszor találkoz­tunk, egy autóban mentünk néha haza. Tudta, mindig va­lamelyik gödöllői újságíró megy a kommunista szom­batra tudósítani, de minden esetben a fővárosba küldte az ezekre szóló meghívót Vagyis a főszerkesztőhöz. Igazgató közönséges munka­társsal nem levelez... K. P. Szövetkezeti vetömagüzem Vetőmagüzem építését kezd­ték meg a szécsényi II. Rá­kóczi Ferenc Termelőszövet­kezetben. Az elhatározás hát­terében az áll, hogy a közös gazdaság fejleszteni kívánja a Nógrád megyei dombvidék sa­játosságaihoz jobban igazodó, a termőföld gazdaságosabb hasznosítását elősegítő apró­magvak termesztését. A lu­cerna, a vöröshere, a balta­cím, a cukorrépa és más fö­vények magvait a jövő év jú­niusától szárítva, tisztítva, osztályozva és ■ csomagolva hozzák forgalomba. Exportra is számítanak. A tefmelőszö- vetkezet a vetőmagüzemből évi húszmillió forintos bevé­telre számít, így kilátás van arra, hogy a beruházásra köl­tött 15 millió forint három­négy éven belül megtérül. Bérbe vehető munkagépek Űj kezdeményezésekkel se­gíti a mezőgazdasági üzemek biztonságosabb gép- és alkat­részellátását idén az Agrotek, a mezőgazdasági termelőesz­közök kereskedelmi vállalata. A szocialista országok gép­gyártó vállalataival tovább erősítette kapcsolatait. Tovább javul a Szovjet­r~ ..........j A Gödöllőt A ^Sd&ms Vegyesipari Vegyesipari Szövetkezet Sx&vefkexet megvételre megvételre felajánlja felajánlja a Gödöllő, Körösfői u. 13-17. a. o Gödöllő, Szabadság u. 127. sz. előtti, 3005 nm bruttó alapterületű alatti, 1100 nm bruttó alapterületű telephelyéi lakatos— A telepen 348 nm-es telephelyé? üzemcsarnok él 162 nm-es szociális A területen 450 nm-es üzemcsarnok és 160 nm-es szociális és létesítmény van. járulékos létesítmény van. Érdeklődni lehet a szövetkezet elnökénéi, Gödöllő, János u. 5. 2100. Telefon: 10-019, 20-019. Érdeklődni lehet a szövetkezet elnökénél. Gödöllő, János u. 5. 2100. Telefon: 10-019, 20-019. Kereskedslmi őrjárat Főzzünk babot borsóból Lassan nyeri vissza meg­szokott képét a kereskedelem. Az ünnepek erősen kifogtak rajta, és napok múlva is ta­lálkoztunk üzletekkel, ame­lyek árukészlete nem volt ki­elégítő. A Dózsa György út 1—3. szám alatti' hentesáru*- mintaboltba nyitottam be. Pangott az ürességtől. — Most várjuk az árut — mondják az ott dolgozok. Ezután a Mátyás király út—Arany Já­nos utcai buszra szálltam. Amikor az egykori agyagbá­nya helyén, a kertvárosnak beillő településén haladt a busz, bizonyos büszkeséggel tekintettem ki. A megállók­ban néztem a le- és felszálló utasokat, és ekkor igazoltnak láttam hosszú éveken át han­goztatott érveimet, hogy erre a területre busz szükséges. Az Arany János utcában az áfész 90-es boltjának vezető­jéhez, Kiss Lajoshoz igyekez­tem. Picinyke irodája asztar Ián konzerves üveg állt, a cím­kén olvasható^ felirat: Zöld­bab, sárgahüvelyes, apróra vá­gott. Fogy. ár: 28,90 Ft -j- üveg. Valójában zöldborsó volt az üvegben, aminek az ára 20,90. A téves címkézést a Szigetvári Konzervgyárban végezték. Nem nagy ügy, de bosszantó, egy csomó plusz­munkát eredményezett. Még jó, hogy csak két kartonnal érkezett. Következő állomásom a Blaha Lujza és a Gerle út sarkán álló Rigó büfé. A fá­ból készült építménybe jól­esett betérni, áz utcai hideg után itt kellemes meleg fo­gadott. Kora délután négyen- öten beszélgettek csendesen, ki egy gőzölgő* kávé, ki egy pohár ital mellett. A tulajdo­nos, Bellus István és felesége örömmel fogadtak, és szinte lekapták rólam kalapom, ka­bátom. Kissé szemrehányóari mondatták, lassan négy esz­tendeje üzemel a büfé, és csak most léptem át első íz­ben küszöbüket. Hamar rá­tértünk az üzleti dolgokra. Hogyan érinti őket a szesz- árusítási rendelet, a 9 órai kezdés ? — Minket nem zavar — felelte Bellus —, mert mi kezdettől fogva 11-kor nyi­tunk és este kilencig va­gyunk-itt. Egytálételeket ké­szítünk, állandóan frisset. Megfordult és megfordul itt minden rendű és rangú em­ber. Főztünkkel és a kiszol­gálással elégedettek. Beszélgetésünk végén be­jártuk a büfét, mely rendel­kezik . a megfelelő kiszolgáló és szociális létesítményekkel. A gázfűtés állandó és megfe­lelő hőmérsékletet nyújt. A büfétől két ingatlannal odább áll egy alumínium huHámlemezből készült, akár konzervdoboznak nevezhető műhely, Juhász Ferenc gép­javító tulajdona. Belépve két ember fogadott, Juhász Fe­renc és munkatársa, Marticzi József. Kis bevezető után a tulaj­donos bemutatta a műhelyt és a gépeket. Nagyvállalatok nullára értékelt, illetve leírt gépeit javítják, újítják fel. Egy zöldre festett torony re­volver-esztergapad bekap­csolva halkan zümmögött, olyan hangot adott, mint egy teljesen új gép. Holnap jön­nek érte a pécsi bányáktól. A másik, E—400-as csúcsesz­terga most áll megmunkálás alatt, teljes generált kap. A Ganz-MAVAG szentesi üzem­egységétől van itt. Múlt év­ben négy darab R—18-os re­volveresztergát hoztak rend­be a Műszergyártó Ipari Szö­vetkezetnek. Lassú munka ez, igen nagy precizitást követel. Évente 4—5 darabot tudnak elkészíteni, de ez nagy érték. Mint minden esetben, ezút­tal is a piacon fejeződik be a körút. Hideg volt és kevés felhozatal, még a kereskedők közül is volt hiányzó, az egyik beteg, a másik szabad­ságon. A talpon levő Maros Sándor és Balogh Dezső gyü­mölcsöt és zöldséget, Mat.uz Dezső vágott baromfit és to­jást, Mester Lajosné kenye­ret, pékárut kínált. A zöldség 40, a burgonya 10, a karalábé 20, a fejes káposzta 14, a kel­káposzta 22 forintba kerül. A vöröshagyma kilója 18, a fok­hagymáé 220, a karfiolé 44, a fekete reteké 20 forint. Áz almáért 12—20, a körtéért 28. a sütőtökért 10, a naspolyáért 36, a mákért 140, a dióbélért 220 forintot kérnek. A tojás 2,60—3 forint. Csiba József unióból vásárolt gépek, trak­torok műszaki kiszolgálása: ehhez külön műhelyt létesí­tenek a Szovjetunió budapes­ti műszaki központjának te­lepén. Itt a szovjet gyártmá­nyú gépekhez kellő mennyi­ségű alkatrész áll rendelke­zésre, s diagnosztikai vizsgá­latokra is felkészültek. Mind­ez jelentősen lerövidíti a gé­pek állásidejét, s a nyári me­zőgazdasági munkák idején műszaki akadályok kevésbé lassítják majd a betakarítást. Az Agrotek szeretné foly­tatni a jól bevált gépkölcsön­zést is. Azok a mezőgazda- sági üzemek, amelyeknek nincs anyagi lehetőségük drága, új gépek vásárlásá­ra, bérbe vehetnek kom­bájnokat, egyes betakarító­gépeket a vállalattól. Szó van arról, hogy traktorokra, búr-/ gonvakombájnokra, cukorré- pa-betakarító gépekre is ki­terjesztik ezt a fajta kedvez­ményes kölcsönzési lehetősé­get , Közreműködőket várnak A gödöllői családi iroda há­zasságkötések és gyermefcnév- adók irodalmi műsoraiban közreműködést vállaló fiatal amatőr szavainkat és hang- szerszóiistákat keres. A város­ban és vonzáskörzetében élő, tizennégy évesnél idősebb diá­kok és dolgozók jelentkezhet­nek, három, általuk ikiválasz­tott vers vagy zenemű előadá­sával. Megállapodás esetén le­hetőséget kapnak folyamatos, tiszteletdíjas közreműködésre Jelentkezni a családi irodában lehet, a városházán. Meghal’- gatás minden hétfőn 16-tól 18 óráig. A Gödöllő" és Vidéke Mész közli, hogy a Gödöllő, Piac té­ren lévő Stf-os számú zöldségbolt versenytárgyalása 1987, január 20- án elmarad. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents