Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-03 / 2. szám
IZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA SS I MEGYEI TIHICS UWI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! xxxi. évfolyam, 2. szám Ára: 2,20 forint -i 1"7. január 3., szombat (3. oidol) Ifjúság! oldal (5. oidstl) íotlófárgynyozemény-lista (II. oldal) A modelligéesyek széria! (12. oldal) Kijózanodva A Csepeli Duna Termelőszövetkezet konzervüzemében tegnap nyolc tonna árut dolgoztak fel és csomagoltak Panasz és teljesí'mény Munkanapra ébredt az ország Dolgozlak üzemben, boltban, termelőszövetkezetben Munkanap volt tegnap, ünnep utáni, hétvége előtti dologidőként számontartott nap. Nem éppen a legszerencsésebb a naptár ránk kényszerítette rend, hiszen köztudott, hogy nehezen lendülünk bele és gyorsan alábbhagy a lelkesedésünk. így azután nem is volt különösebben meglepő, hogy jó néhány hivatalban és vállalatnál egyszerűen nem is vették jel a telefont. Vagy bent sem voltak, vagy éppen ünnepeltek — gondoljuk, így is, úgy is jól érezték magukat az emberek. Csak hát: néhány »át múl*m majd - jön a panasz. Kevés a fizetés, emelkednek az árak, egyre nehezebb a megélhetés. Igaz. Meg az is, hogy a hazai teljesítmények alig-alig tűrik a nemzetközi összehasonlítást, olyan alacsonyak. Tapasztaljuk, nehezebben mozdul tudatunk, lassabban áll át az új vágányra, mint arra szükség lenne. Ebben részes a gyakran következetlen gazdasági irányítás is, amely a jó döntésekig már eljutott, ám a. végrehajtásban nem érvényesítette eléggé azt. a szigort, amelyre szükség lenne. Az Idén remélhetőleg változik a helyzet, hiszen mindenki előtt világos: 1987 kulcsév. A cím feletti képen: hajnali fények a Csepel Autógyár bejáratánál. Több ezren kezdték a műszakot reggel hat órakor. A BZigetszentmiklósi Márka Áruház polcai nyitásra megteltek áruval. Szokásos ünnep utáni forgalmuk volt (képünkön) Jövőnk múlik azon, hogyan dolgozunk ebben a tizenkét hónapban. S ha nem vesszük elég komolyan az elénk állított követelményeket, meglehet, hamarosan olyan gondokkal kell szembenéznünk, amelyekről eddig legfeljebb csak más országokból származó híradásokból értesültünk... Tavaly januárban alacsonyabb volt a népgazdaság teljesítménye, mint arra szükség lett volna. Bizonyára ennek is szerepe volt abban, hogy a költségvetés tervezett hiányát alaposan túllépve több mint 40 milliárd forinttal többet költöttünk, mint amennyire fedezetünk volt. A hibákból tanulni kellene végre, s nem ismételni újra és újra azokat a ballépéseinket, amelyek mintha hozzánk nőttek volna, oly következetesen ragadnak mindennapi tetteinkhez. Január 2. munkanap volt. Mindenütt dolgozni kellett — volna. Mától remélhetőleg elhagyhatjuk a feltételes módot .. Eredményekről, gondokéi tanácskoztak Növekvő és korszerűsödő termelés az idei tervben y Az új esztendő első ff munkanapján, pénteken ff számos üzemben műszak- ff kezdetkor munkásgyűlése- fy ken értékelték a múlt évi fy gazdálkodás eredményeit, < és ismertették a legfonto- ff sabb idei feladatokat. A ff vállalatok vezetői és a ff munkáskollektívák képvi- ff selői szóltak azokról agon- fy dókról is, amelyek nehezí- ff tették a munkát, és azok- ff ról a tervezett vállalati in- ff tézkedésekről, amelyekkel ff javíthatják a munka szer- ff vezettségét, s a fegyelem ^ megszilárdítására ösztönöz- ff hétnek. A Tungsram Rt. budapesti és váci gyáraiban tartott munkásgyűléseken elmondták: a legnagyobb sikernek azt tartják, hogy fényforrásokból minden hazai igényt ki tudtak elégíteni. A konvertibilis piacokra összesen több mint 100 millió dollár értékben exportáltak. Az idén hatszázalékos termelésnövekedéssel számolnak, s várhatóan elérik a 10 milliárd forintos árbevételt. Rövidesen megkezdik sorozatban gyártani a Tungsram szerelőrobotokat is. Több készül majd a magyar—japán együttműködéssel előállított halogén reflektorlámpákból, mert munkába állítanak egy új gépsort. A Magyar Gördülőcsapágy Művek öt üzemében — köztük a diósdiban — tartott munkásgyűléseken elhangzott, hogy az évek óta tartó korszerűsítések és fejlesztések eredményeként tavaly már 30 millió csapágyat készítették. Köztük 20-féle új típust. Ezekből a tervezettnél többet szállítottak a tőkés országokba. Az idei feladatok közül kiemelték a hazai kereslet még jobb kielégítését, amit a termelés további 5—6 százalékos növelésével kívánnak elérni. A konvertibilis piacokra 16 millió dollárért exportálnak majd. Az Ikarus gyárban tartott munkásgyűlésen bejelentették, hogy 8500 buszt állítottak elő a múlt évben — ezekhez a Csepel Autógyár is szállított alvázakat. Ennek egy részét részegységekben szállították külföldre. Húsz új típusváltozatot fejlesztettek ki, s elkészítették a 300-as autóbuszcsalád mintakocsijait is, amelyek jelenleg a Szovjetunióban vannak próbaúton. Bár a vállalat eredményesebben gazdálkodott, mint korábban, a tervezett nyereségszintet mégsem érték el, mert csaknem 17 millió forint értékű selej- tet gyártottak, s a hibák kijavítására, garanciális ellátásra sok munkát és pénzt kellett fordítaniuk. Az új évben számos intézkedést terveznek a hatékonyság javítására és a piaci versenyképesség növelésére. Megkezdik a 300-as új buszok sorozatgyártását. Az Országházban Újévi fogadás Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken az or- szágházbain fogadta a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőit. A diplomaták az új év alkalmából jókívánságaikat fejezték ki Losonczi Pálnak. A fogadáson részt vettek: Gáspár Sándor és Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnökei és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára is. A fogadás szívélyes légkörben zajlott le. A magyar építőknek Tv-adás Tengizben A Kaspi-tenger partjait övező sivatagos vidéken, a tengízi kőolaj- és földgázmezőkön dolgozó mintegy 2000 magyar munkás már egyenes adásban nézhette a szovjet televízió újévi adását. A vidék központjában, Kulszáriban megkezdte ugyanis működését az a rádió- és tévé- reléállomás, amely a 100 kilométernyire fekvő területen is zavartalan vételt biztosít. A Tungsram Rt. munkásgyűlésén bejelentették: hamarosan megkezdik a szerelőrobotok sorozatgyártását. Képünkön: a szovjet megrendelésre készülő egyik Béta robot. Ezeket a Vállalat mérnökei fejlesztették ki. (Hancsovszki János felvételei) AMENNYIT V arázserejű háziasszony lenne az, aki napról napra több étket tálalna fel a család asztalára, mint amennyit kertjükben megtermeltek, az üzletben megvásároltak A hasonlat suta, de köznapi észjárásunknak megfelelően talán mégis érzékelteti, milyen varázserejű háziasszony szerepét tölti be kényszerűen és nem következmények nélkül a népgazdaság mind a termelői felhasználásban, mind a közösségi és lakossági fogyasztásban. A múlt hónap, a december a villamosenergia-fogyasz- tás csúcsidőszaka minden esztendőben, azaz mindenkor, de ilyenkor végképp érzékenyen reagál a gazdaság arra, — mert .elsősorban ott csapódik le az eset- leges zavarok következménnyé, s csak legutolsóként a lakosságnál —, vajon az ■előre egyeztetett terveknek megfelelően bonyólódik-e le .az import a távvezeték kékén. Két—két százalékkal volt nagyobb az energia e fajtájának termelése, illetve behozatala január és szeptember között, mint 1985 hasonló időszakában. Vélhetnénk, a ■ növekedés igazolását ott találjuk a termelés gyarapodásában. Nem leljük. A többletet főként a lakossági felhasználás igényelte, de kézenr fekvő, ezért a többletért a termelésben létrehozott javakkal kellett fizetni. Az ott előállított többletekből. Kulcsmondat a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1985. november 19—20-i ülésének határozatában. Így hangzik: „Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy többet használunk fel, mint amennyit megtermelünk." Sajnos, ez valóban gyakorlat, széles . körben követett, s már-már megütközést sem keltő, hanem természetesként elfogadott. Példa kicsiben. A megye építőipara — vállalatonként ugyan nagyon különböznek a teljesítmények —1 az első félévben tavaly némi javulást mutatott fel termelésében az előző esztendőhöz képest, ám a harmadik negyedévben ez a javulás gyorsan sová- nyodni kezdett; alig valami maradt belőle. Igaz, az egy foglalkoztatottra jutó építési-szerelési munkák értéke gyarapodott, de amiben maradéktalanul tervteljesítö lett ez az ágazat, az a bérnövekedés. A havi átlagkereset ugyanis 8,2 százalékkal emelkedett a megye építőiparában, s ekkora teljesítményfedezet sehol nincsen! Osztottak, többet, mint ameny- nyit megtermeltek. Kivétel? Leírtuk, példánk elején, kicsiben vizsgálódunk. Tágítsuk akikor a látóhatárt, s nézzük azt, ami már nem egy foglalkoztatás.! területet, nem is csak a keresőket, hanem a lakosság egészét érinti. A külkereskedelmi forgalom egyenlege január és szeptember között hatszor akkorái!) hiányt mutat tavaly, mint mutatott tavalyelőtt, kilenc hónap tükrében, s miközben — ismét visszalépve a kisebb méretekhez — a megye ipara nem volt képes végrehajtani exportnövelési terveit, tetemesen megnőtt importigényekkel lépett fel. Tartható helyzet? Hosszú távon — mert a hitelek ideig-óráig levegőt adnak — tarthatatlan. Csalk éppen sem a furkósbot — az import esetleges radikális korlátozása —, sem a kér- lelés — a termelők öntudatára, népgazdasági kötelezettségeikre való hivatkozás — nem látszik alkalmas eszköznek arra, hogy mozdulhassunk előbbre, sőt, esetleg előbbre is, feljebb is. A megye iparvállalatai tavalyelőtti termelésüknek 5,3 százalékát rubel-, 13,1 százalékát nem rubelelszámolású exportra adták, a közvetlen kivitelt értve ezen. A majdnem egyötödös arányon belül azonban rendkívül nagyok az eltérések a gazdálkodók részvételi súlyát tekintve, s éppen ezért baj, ha a legjelentősebb exportőrök vélekednek úgy: erőtlen az exportösztönzési rendszer, az érdekeltség egy minimális 6zint után csekély, a különböző megkötöttségek miatt elesnek egyébként megfelelő hasznú üzletektől. A másik oldalon viszont azt tapasztalhatjuk, gyakran az alacsony jövedelmezőségű, vagy éppen' veszteséges vállalatok teszik rá a kezüket olyan importszállítmányokra, amelyeket másutt csinos haszonnal dolgoznának fel, de ott akadozik az anyag- ellátás ... K ellemes illúzió, nem több, abban a hitben élni, hogy a gazdaság egészének működési zavaraitól függetleníthető a kivitel és a behozatal alakulása, azazhogy boldogulunk akkor is a külpiaci munkában, ha itthon nem boldogulunk a termelő- munkában. Ennek az illúziónak napjainkban meglehetősen sok a híve, sőt, hódolója ... ! A párttestüieti határozat kulcsmondatainak egyike — jellegéből következően — nem adhatott választ valamire. Arra, miként lehetett gyakorlattá a túlelosztás?! Ezt a kérdésit azonban fel kell tenni, hiszen itt nem egy-egy gazdálkodó egység. sikeres trükk j érői, hanem olyan irányítási gyengeségekről van szó, amelyek lehetővé tették egy súlyos kárt okozó, mégis széles körben elterjedő gyakorlat kialaku-, lását. A megtűrt tűrhetetlen aligha a gazdaság bajainak jelzője. Sokkal inkább jelzője annak, hogy gazdasági bajaink eredői gyakran gazdaságon kívüliek, azaz orvoslásuk sem lehet máshol, csakis saját helyükön eredményes. M. O.
