Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-12 / 9. szám
A számok bűvöletében Elmaradt az extra meglepetés Most az egyszer nem a Szerencsé fordított hátat a körösieknek, hanem ők mutattak fityiszt Fortuna asszonynak. Ügy vélték, ami sok az sok, továbbá nem hajlandók dupla pénzen megváltani a péntektől péntekig tartó gyo- morbizsergető izgalmakat. A totó- és lottószelvények árának szeptemberi emelésekor egyszeriben majdnem felére esett vissza a körösi lottóiroda forgalma. Azóta sem sikerült megingatni a fogadók rendíthetetlennek tűnő elhatározását, pedig soron kívül is jó párszor felcsillant a lehetőség, benyúlni a bőségszaruba. Igaz, szilveszter előtt visszatért a régi játékkedv, ám tiszavirág-életűnek bizonyult a lelkesedés. — A körösiek többsége megfontoltan, mértékkel kergeti a szerencsét, nem úgy, mint a pestiek, ahol általában 20—30, sőt több száz szelvénnyel játszanak egyszerre, és nem ám kollektiven, egyedül! Csak azt tudnám, honnan telik rá? Nálunk, sokat mondok, ha 60—120 szelvénynél többet kockáztatnak a játszó csoportok — mondja kicsit kesernyés hangulatban Mezei Józsefné. az iroda vezetője. A többi szerencsejátékról már jobb nem is beszélni. Ámbár a borítékos sorsjegyeket „csipegetik”, de csak egyet-kettőt választanak alkalmanként a tálcáról. — Térjünk vissza a totózók- hoz, lottózókhoz. Tavaly menynyit áldoztak a szerencsére? — öt szelvény híján 1 millió 106 ezer fogyott el; legtöbb a totóból; több mint 780 ezer. — Ennyi között bizonyára jó néhány „értékes” szelvény is akadt. — Tudja, hogy van az, ahol szolid a játékszenvedély, ott kisebb a veszteség, de a nagy szerencse is csak alkalmi látogató. Hetente, úgy 150—200 kettes, 10—15 hármas akad, és havonta 1—2 négyes is beugrik azért, aztán 4—5 tárgynyereménynek is akad gazdája. ötös találat valamikor a hatvanas évek elején volt utoljára nagykőrösi szelvényen. Telitalálatos totót már fizettem ki, igaz, húszezer forintnál kevesebbet ért. Ilyen a szerencse ... Ám ennél értékesebb szelvényekkel már csak azért sem találkozom, mert azokat az OTP váltja be. — Mondják, sokan vannak, akik „tudományosan” mélyednek el a játékban, és nem is eredménytelenül. Mi erről az irodavezető véleménye? — Hát azt igazán nem tudhatom, ki hogy bűvöli a szelvényeket, bár azt hiszem, valamilyen szisztémát a legtöbb fogadó követ. Onnan gondolom, hogy a totókulcsos, számvariációs könyvekből aránylag sok elfogy. Aztán, mások egyéni ötlet szerint játszanak, s ha bejön a tipp, esküsznek rá, hogy az nem volt a véletlen műve. Ki tudja ezt... ? Sommázva a történteket, elmondhatjuk, az 1986-os év a körösi totózók, lottózók számára sem hozott extra meg lepetéseket. Talán majd az idén ... Végül is most lesz a totó 40 éves, és 30 éves a lottó. Bizony jó lenne az évfordulókat Nagykőrösön is egynéhány szép nyereménnyel megünnepelni. My. J. Hozzászólások az ülésen Fegyelmezett munkával Szombati lapszámunkban tudósítást közöltünk az MSZMP Nagykőrösi Bizottságának kibővített üléséről. Az alábbiakban a hozzászólásokat ismertetjük. Az ülés első hozzászólója Varga József volt. A Nefag igazgatója a vállalat gondjait, munkáját elemezte. Rámutatott a munkafegyelem megszilárdításának fontosságára, s elmondta, hogy üzemükben vezetőkre is kiszabtak már fegyelmi büntetést. Görbe Ferenc, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója a körzet VII. ötéves tervi időszakának első esztendejét nehéznek, de a tervezettet megközelítőnek értékelte. A konzervgyár rendkívül kemény feltételek között dolgozott: 35 Híresztelések nyomában A kérdés mindig ugyanaz Az utóbbi hetekben ismerősök, ismeretlenek ostromolnak kérdésekkel, és általában mindenkit, akiket valamivel tájékozottabbnak vélnek az átlagosnál. A kérdések a következő mondatokból állíthatók össze. Tetszés szerinti kombinációban, mindegyiket hallottam; — Igaz-e, hogy Tiszakécs- kéről (Kiskunfélegyházáról, Szolnokról) 50 családnyi (48 lakásnyi, mintegy háromszáz) cigánycsaládot telepítenek be o városunkba? A „jól értesültek” persze többet is sejtettek. Azt bizonygatták, hogy a helyi tanács és a Szolnok megyei testület kötött egy szerződést, s a Zsemberi Gyula utcai, újonnan épülő, 48 lakásos társasházat a város eladta Szolnoknak, s az így felszabaduló lakásokba költöztetik a cigány- családokat. Sokfelől el lehet kezdeni a magyarázatot, kezdjük a legelején: a hír egyik variációja sem igaz. Azonnal emlékeztessünk azonban alkotmányos elveinkre, amelyek nem tiltják a költözködést. Minden állampolgár ott lakhat, ahol akar, ha más feltételeknek eleget tesz. (Például a fővárosban többéves munkaviszonyt kell igazolni állandó lakásbejelentéshez, de ez nyilván köztudott. Azután, ha valakit jogerős határozattal kitiltanak egy adott településről, az sem lakhat ott, de efféle intézkedést csak a törvénysértőkkel kapcsolatban alkalmaznak.) Józan ésszel gondolkodva azt sem nehéz belátni, hogy egy tanácsok közötti lakóépület-adásvételnek (valamiféle titkos paktumnak?) egyszerűen nincs, mert nem lehet még csak gazdasági alapja sem. 48 lakás megközelítően 50 millió forint. Ekkora összeget — s még mindig csak teljesen gazdasági síkon folytatva az eszmefuttatást! — nem létezik eltitkolni testületek elől. annál is inkább, mert egyszereűn nem is lehet ösz- szeszedni, akármekkora is egv-egy tanács költségvetése. Legutoljára említem a legfontosabb érvet. Politikailag semmiféle értelme sincs egy új „népvándoroltatásnak”. Ebben az országban mindenütt és mindenkivel szemben azonos követelményeket támasztanak: éljen, dolgozzon becsületes emberhez méltóan. Ezt éppoly egyszerű teljesíteni Tiszakécskén, Kiskunfélegyházán, vagy Szolnokon, mint, teszem azt, Nagykőrösön. Bőrszínre, vallásra, nemre való tekintet nélkül... B. O. százalékkal több árut dolgozott fel, változatlan mennyiségű energia felhasználásával. Javasolta, hogy a körzet politikai és gazdasági vezetői tegyenek együttes erőfeszítéseket a munkafegyelem további javítására, beleértve ebbe a rosszul dolgozók elbocsátását is. Végezetül hangsúlyozta: a tennivalókat látni, ám a felső szervek jobb munkájára is elengedhetetlenül szükség van a célok valóra váltásához. Kiss János, Kocsér község párttitkára .elmondta, a vélemények jelentős szóródást mutatnak a novemberi párthatározat körül. Vannak, akik jelentős szakadékot állapítanak meg a határozat szelleme és a hétköznapok gyakorlata között. Mások azt nehezményezik, hogy a feladatok nehézkesek, s az általánosság szintjén fogalmazódtak meg. Holott ezeket a maguk konkrétságában kell megvalósítani a gyakorlatban, a jó átültetéshez elengedhetetlen a magas színvonalú alapszervezeti pártmunka. Dr. Akácz Béla, az MSZMP Pest Megyei Bizottsága osztályvezető-helyettese a megye adatait ismertette, majd rámutatott, a tervek feszítettek, de megvalósíthatók. Az MSZMP Nagykőrös Városi Bizottsága végül egyhangú szavazással jóváhagyta a gazdaságpolitikai feladattervet. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 1987. JANUÁR 12., HÉTFŐ Már kitik a szerződéseket A jobbáruért lük! fizetnek A Nagykőrös és Vidéke Áfész felvásárlási osztályán már az ősz elején megkezdték a szerződések megkötését az idei nyár termékeire. Mostanáig a zöldség- és gyümölcs- termesztők többsége megtette vállalásait. Bár a többi gazda sincs még elkésve, a szövetkezetben nagyon várják érkezésüket, hogy mihamarabb képet tudjanak alkotni a várható terményforgalomról. Kelendő a krumpli Godó Ferenc osztályvezető tájékoztatása szerint ebben az évben sem kell egyetlen termény felvásárlásának, korlátozásától tartani. Jóllehet a fel- vásárlási keret nagyjából azonos a tavalyival, vannak cikkek, melyekre úgyszólván korlátlan mennyiségig vevő a szövetkezet. Ilyen az uborka, valamint az összes gyümölcs- féle. Paradicsomból 3 ezer, fehér és paradicsompaprikából pedig 400, illetve ezer tonnáig kötik a szerződéseket, hogy csak néhányat említsünk a fontosabbak közül. A felvásárlási árakat illető en nem tudunk változásokról beszámolni. A konzervgyár a tavalyihoz hasonló garantált összegeket tűzött ki a terményekre. Persze nincs kizárva, hogy esetenként több pénz üti annál a gazdának a markát. Nemsokára megérkeznek a vetőmagok is, a szállítók ígérik, hogy a jó minőségű szaporítóanyagokból nem lesz hiány. Ügy számolják, félszáz kiló patisszonmag mindenképpen fedezi a szükségletet, s valószínűleg a krumpliföldek is Piaci jelentés Előadók és vevők egyaránt nagyon hidegnek találták a pénteki időjárást. Nagyon kicsi volt a piaci felhozatal, de azért minden terményből volt egy kevés. A szemesterménypiacon most is egy eladó kínálta portékáját a szokásos árakon. Ottjártunkkor még csak egy kocsi tűzifa érkezett. A jó minőségű vágott akácot 150 forintért adta gazdája. Volt hósőprű is, 80—100 forintért adták. A gyümölcs- és zöldségpiacon az alma 10—16, a karalábé 12, a kelkáposzta 20, a parajból egy rakás 10, a cékla 12, a tarka bab 50—90, a mák 110, a tisztított dió 180— 200, a fokhagyma 200, a savanyú kápszta 18—20 forintba kérült kilónként. A mandulát 120, a petrezselyemgyökeret 40, a zöldpaprikát dara bonként, 10, petrezselyemzöldet csomónként 5, a zöld hagymát csomónként 5, a saláta darabját 7, a krumplit 10, a narancsot 42 forintért mérte az egyik kereskedő. A baromfipiacon a tyúkot jobbára kilóra, 50 forintért adták, a rántani való csirke kilója pedig 55 forint volt. Egy eladó 150 forintért adott egy kövér tyúkot. A tojást 3— 3,20 forintra tartották, a kereskedő 2,60-ért vette. A vá- gottbaromfi-standon a házi csirkét 72, a Barnevál-csirkét 55 forintért adta kilónként a kereskedő. Egy helyütt finom tejfelt és túrót kínált a termelő, mindkettőt 60 forintért adta, Vajon mit szólna Őszi bá’? Izmokba préselt centiméterek megszaporodnak a körösi határban, ugyanis az ősszel áruba bocsátott vetőgumók igen kapósak voltak. Legalább 140 tonna kelt el, de a biztonság kedvéért tavaszra még újabb 40-50 'tonna mennyiségben hozat a szövetkezet. A paradicsom- és uborkafajták közüli értelemszerűen a .konzervipari feldolgozásra leginkább alkalmasakból, a yenó típusú paradicsomok, a Minerva, Mithló és a Levina uborkák magvaiból kapnak a termesztők. Ennyit röviden az előkészületekről, most pedig essék szó a felvásárlási osztály egyéb terveiről is. Kemény harc — Ebben az évben feltétlen bővíteni szeretnénk a Gárdonyi utcai telepünket, mert csúcsidőben ott bizony már mozdúlni is alig lehet. Ezenkívül Bokroson egy másik felvásárló bázist keli kialakítani, mivel az Arany János Termelőszövetkezet visszavette a tavalyi bérleményt. Kocséron, Nyársapáton, valamint a táz- erdei telepünkön a gépesített rakodásra, konténeres árufogadásra térünk át. Ez nagy könnyebbséget fog jelenteni a termesztőknek, mert tapasztalatunk szerint egy-egy telep gyenge áteresztő képessége főleg a ládás tárolással okolható. Sajnos tény, hogy a konzervgyári göngyölegek nagy része nem töltőképes, s az innen eredő ládahiány okozott sokszor fennakadást a telepek forgalmában. Arról nem is beszélve, hogy lassan kétkezi munkást sem találunk az anyagmozgatáshoz — mondja az osztályvezető. — Az értékesítés szélesítését tervezi-e a szövetkezet? — Igen, e vonatkozásban is lépnünk kell, főleg amiatt, hogy két környékbeli mező- gazdasági szövetkezet is be akar kapcsolódni közvetlenül a felvásárlásba, értékesítésbe. Számolnunk kell tehát egy egészséges, de kemény harcra, aminek gyakorlatilag a termesztők is részesei lesznek. — Hogyan? Első a minőség — Nos arról van szó, hogy a Kecskeméti Zöldért után a Skálával is keressük az együttműködést. Már folynak a tárgyalások, a kilátások biztatóak, úgy néz ki, jelentős meny- nyiségű zöldség- és gyümölcs- értékesítésre nyílik alkalom. Ez alatt természetesen igen jó minőségűt kell értenünk. Azoknak a termesztőknek, akik hajlandók lesznek majd szép portékát hozni, nyilván magasabb árat tudunk mi is fizetni, annyival többet, hogy érdemes legyen átértékelniük a „minőségi” árutermesztésről alkotott véleményüket. Figyelemre méltó gondolatsor. Lehet, hogy a minőségi zöldség- és gyümölcstermesztés tömegméretűvé válásának első lépéseit körvonalazza? Ősszel már biztosan közelebb jutunik a válaszhoz. Miklay Jenő A nagyközönségnek A Hortobágy egyik legtávolabbi pontján, Szálkahalmon, fából épült új kilátótornyot adtak át. Korábban már öt ehhez hasonló épült, de kizárólag kutatók, szakemberek, a puszta növény- és állatvilágát tanulmányozók vehették igénybe. A mostanit az érdeklődő nagyközönség, a Horto- bágyot magasból is látni akarók részére készítették. ISSN 0133-2708 (Nagyköröst Hírlap) ucü uuucíiiu tu is muszáj, mivel a régi típusú edzőg'e- reiy és az új típusú között óriási a különbség. A súlyzó- készletet úgy-ahogy be tudtuk szerezni. — Alig merem megkérdezni, mi a helyzet más egyesületeknél? — össze sem lehet hasonlítani ...! — Mit gondolsz, hol látnák szívesen a magadfajta jobbakat? — Budapesti Honvéd. BEAC, Csepel SE. — Mi tart itthon? Tudom, hogy a katonai szolgálatot a Honvédnál versenyezted végig? Nem hívtak még vissza? — ... Nem is tudom, hogy állnék akkor Őszi bá’ elé? — Túl lennél díjazva, ha mondjuk, havi hatezerrel, sportállással, teljes munkaidő-kedvezménnyel, lakással lepnének meg vezetőid? — Nem egészen, de lehet, hogy nagyobbat tudnék dobni és 75 méternél már járna az első osztályúak kalóriapénze. Meg aztán olyan eredménnyel Európa tíz legjobb gerelyese között lehetnék. Ha minden jól megy, meglesz ez az eredmény. Az idén ... — Három a kívánság. Mit kérnél? — Az első osztályú szint megdobása, és egy olimpiai válogatottság. — Másod- és harmadsorra? — Hm... — Nehéz most erre válaszolni. ★ Palotai László huszonhárom éves nagykőrösi fiatalember. Január elsejétől sportpálya- futása tizennegyedik évébe lesett, felnőtt atlétaválogatott, egyelőre az Nk. Kinizsi SE színeiben. Orbán András I lehet erre nézve következtetéseket levonni. — Volt-e már valamilyen előnyöd szűkebb pátriádban abból, hogy válogatott versenyző vagy? — Nem emlékszem rá ... — Beszéljünk most arról, mi a szakmád? — Géplakatos vagyok a konzervgyárban. — Szóval nem vagy sportállásban? — Csak négy óra munkaidő-kedvezményt kapok a Kinizsin keresztül. — Anyagiak? — 25 forintos órabért kapok, ami szerintem, ha nem sportolnék is meglenne... — Nem vagy elkényeztetve. — Sőt, napi két edzés után, este hattól tízig be kell áll- nom a munkapad mellé. Mire ágyba kerülök, éjfél körül jár az idő. Másnap pedig korán kell kezdenem az edzést, mert két tréning között hat órának kell eltelnie, csak így jár a munkaidő-kedvezmény. Bár az eredményeim ellenére, még az utóbbival is voltak problémák ... — A munkád nagyobbik fele ezek szerint a sport. Mi a helyzet ezen a téren? — Heti öt napon keresztül, naponta kétszer két órát dolgozom a teremben. — Milyenek a tárgyi feltételek? — Nem akarok panaszkodni, de tíz éve építik és a mai napig nincs kifutópályánk. Egyetlen versenygerelyünk van, azt viszont kímélni kell, méterek veszítenek „súlyukból”. — Tudom az edződtől, hogy „A’-válogatott tag vagy. Par- ragi, akinek már neve is van ebben a sportágban, ■ csak ,,B”-kerettag. Hogy csinálják ezt? — Nem tudom pontosan, miért döntött a szövetség így, de valamit biztos értékeltek, ha már így esett a választás. Egyrészt, hogy valaki válogatott legyen, kell hozzá 70 méter fölötti dobás az új típusú gerellyel. Ez nálam adott volt. Másrészt van egy titkom. A tatai felkészítő táborban például Parragi 110 kilogrammal könnyedén szakított, én meg jó, ha hoztam a 65 kilogrammot. Nagy a különbség a két teljesítmény között, de ha a dobásainkat állítjuk szembe az emelt kilókkal, más színezetet nyer az egész. A nálam jobban dobók szinte fizikai teljesítőképességük határán vannak, nem sok remény van a fejlődésükre. Én viszont, ha erősödöm — s erre a szakvélemény szerint minden lehetőségem megvan —, szakítok 110 kilogrammal, ezzel egyenes arányban hosz- szabbat is dobok jóval, mint elődeim. Szóval itt van az én titkom, és biztos, ezt látják bennem a válogatott szakvezetői is. De mindez a jövő kérdését — Sokan ismernek Kőrösön? — Bár sokan gratuláltak az eredményeimhez, ebből nem Színhely a Kossuth Lajos Általános Iskola tornaterme. Súlyosan csapódó medicinlabdák, fájdalmasan nyikorgó súlyzók, tompa nyögések, ziháló tüdők — a Kinizsi SE atlétái tartják délutáni edzésüket, Rétsági Oszkár vezetésével. A tömegből kimagaslik az izmos, nyurga Palotai Laci. Szőke hajszálairól izzadtság- cseppek hullanak alá, ahogy a súlyzót feje fölé lendíti. Mozgása harmonikus, kiegyensúlyozott, egész lénye maga- biztosságot sugároz. Szerényen, fegyelmezetten hajtja végre a gyakorlatokat — akár az igazi nagymenők. — Milyen eredményeidre vagy büszke? — kérdeztem Lacit az edzés végén. — 1980-ban serdülő korcsoportos magyar bajnokságot nyertem gerelyhajításban. Aztán voltam serdülő válogatott. ifjúsági utánpótlás-válogatott. 1985-ben pedig a felnőtt országos bajnokságon negyedik lettem, az új gerely- lyel 70,50 métert dobtam. így tagja lettem a felnőtt válogatottnak. v — Tudom, hogy nálatok a centik is keményen számítanak, de ha azt veszem, hogy csak néhány méterrel maradtál le a dobogóról... — Ez így van, de ha figyelembe vesszük, hogy Bolgár Tamás — aki 76 méterrel lett első — harminckettedik évében jár, én meg csak alig múltam huszonkettő, akkor a
