Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-12 / 9. szám
1987. JANUÄR 12., HÉTFŐ Politikai munkája a könyvterjesztés Nyitja és zárja az ajtót — Volt olyan, hogy a Munkásőrségnél reggel ut oraicor volt a gyülekező, az eiso busz pedig csak ót perccel hamarabb indult. Megsem keslem el soha. Ha vaianova mennem kell hajnalban, éjfél után már nem tudok aludni, mindig csak az órát nézem, hogy el ne késsek. Ugyaneboen a műhelyben dolgozom a9 óta, de itt is én vagyok, aki nyitja és zárja az ajtót. A feleségem se szóit soaa a társadalmi elfoglaitsugaimert, ő is párttag, megértette az elköte- lezettsegemet. A lányunkat taníttatni tudtuk, egyetemet végzett, most közjegyző. Amióta itt dolgozom,, mindig volt pártmegbízatásom. 19ö0-oen a szakszervezetben kezdtem a munkát, aztan jött a politikai könyvterjesztés. De én vagyok a Pártélet és az üzemi lap, a Fényszóró terjesztője is. Angyal András fiatalos férfi. Hogy nincs messze a nyugdíjtól, azt csak az ősz haj és olvasáskor a zsebből előkerülő szemüveg jelzi. Sziget- szentmiklóSon a Csepel Autógyár kárpitosüzemében a falakon körös-körül munkásőr- fényképek és különböző oklevelek. Dicséretek és Kiváló Dolgozó kitüntetések, de a fiókból még előkerülnek a sztahanovista elismerések is. Nem titkolt büszkeséggel mutatja a papír által rögzített emlékeket. — Az egészség már nem a régi. Tartalékos állományba kerültem. Hiába, nem leszek fiatalabb. Még két év a nyugdíjig■ remélem, ha eddig itt voltam, már azt is eltöltőm valahogy, összesen hárman vagyunk a gyárban, akik a kezdetek óta itt dolgozunk. A többiek már nyugdíjba mentek vagy meghaltak. A barátok csábítottak ide, mert tulajdonképpen Csepelen lakom, onnan jövök naponta. Ez a sok idő azért segített is. Mindenkit ismerek, engem is ismernek. Sokan vannak itt, akik marxista iskolába járnak: gyakran kell nekik ilyen-olyan könyv, hát megkeresnek. Volt már, hogy olyasmit kértek, ami csak később jelent meg, de így akkor már pontosan tudtam, nekem mennyi kell. A többi funkciót is igyekszem megszervezni, amennyire lehet. Régebben jártam a szocialista brigádokat, gyűjtöttem az előfizetéseket, most mindenütt van egy-egy emberem, aki összesíti a rendeléseket. Büszke vagyok arra, hogy még soha pénzzel problémám nem volt. Pedig nem kjs összegekről van szó. Hetven-nyolcvan- ezer forinttal kell elszámolnom, ráadásul többfelé. Kinyitja a páncélszekrényt és mutatja a külön dobozokat és csomagokat, mindenütt pontos elszámolás mellett az összegek. — Mi lesz nyugdíj után? — Ha átjelentkezem a lakó-* helyi pártalapszervezetbe és kérek feladatokat, biztos, hogy lesz mit csinálnom. Aztán ott van a kert. Négyszobás családi házban lakunk feleségemmel, nyáron a ház tele virággal, az mind az én gondom. Többet megyünk csavarogni is. Meg az unoka. Olyan, mint az eleven tűz. Egy pillanatra meg nem áll. De nincs annál jobb érzés, mint amikor vele játszom. Arany kis unoka, nyaranta ő is ott lehetne nálunk. Persze én szeretném, ha lenne még egy. Szóval nem félek attól, hogy nincs mit csinálni. Végül is megszokja a társadalmi munkát az ember, és annyira természetes, mint az, hogy ebédel, vacsorázik. Sz. L. Z. Teljesítette a jobbágyok kérését Megtalálták az oklevelet Száznegyven éves Batthyány- oklevél került napvilágra a zselici Mozsgón. Az úgynevezett örökváltsági szerződés a jobbágyfelszabadító Batthyány Kázmér és jobbágyai között jött létre 1847-ben. Az oklevelet Lengyeltóti János, a honismereti köp vezetőj.e fedezte fel, aki fél évszázada kutatja a zselici település történeti múltját és néprajzi emlékeit. Batthyány Kázmér — mint ismeretes — önként és az elsők között szabadította fel jobbágyait. Birtokán gazdasági tanintézetet nyitott, könyvtárát az akadémiának adományozta, elnöke volt a Kossuth alapította Védegyletnek, a szabadságharc idején pedig Dél- Magyarország védelmét szervezte. Az 1849-es debreceni A tavaszi fesztivál programjából A zene barátainak örömhír a komoly zene barátainak: Európa hat kiemelkedő kamarazenekara ad hangversenyt 1987. március 20—29. között a budapesti tavaszi fesztiválon. Elsőként a salzburgi Came- rata Academica koncertjére hívjuk fel figyelmüket, amelyet március 21-én a Zene- akadémia nagytermében hallhatnak. Az együttes művészeti vezetője, a kolozsvári születésű Végh Sándor olyan szakemberek keze alatt végezte tanulmányait, mint Kodály Zoltán, Hubay Miklós. Tanított a Budapesti Zene- művészeti Főiskolán, s egyik alapító tagja volt az 1935-ben alakult Magyar Vonósnégyesnek. A második világháború után- önálló vonósnégyesével Bázelban telepedett le, s velük együtt a világ szinte minden részén koncertezett. 1963- ban átvette a düsseldorfi konzervatórium egyik mesterképző osztályát, majd 1978-ban a salzburgi Camerata Academica vezetését. Március 26-án a Budapest Kongresszusi Központban a Liszt Ferenc kamarazenekar hangversenyének lehetnek részesei az érdeklődők. Műsorukban trombitán közreműködik az NSZK-ból érkezett Edward Tarr. Hazai együttesünk vendége közel másfél évtizede tanít historikus hangszerjátékot a Schola Cantorum Basiliensisban, s 1973 óta a rézfúvós kamarazenekar docense a Freiburg im Breis- gau-i Zeneművészeti Főiskolán. Edward Tarr önálló koncertjére március 29-én a Zeneakadémia nagytermében kerül sor. Honfitársa, Irntraud Krüger zongoraművész közreműködésével barokk műveket ad elő, valamint Lendvay Kamilla Variazioni con téma című művét mutatják be. Szintén a Zeneakadémia nagyterme ad otthont március 24-én a francia Michel Béroff önálló zongoraestjének. A művész nemzetközi hírnevét először főleg Messiaen, majd más XX. századi zeneszerzők — Bartók, Stravinsky, Pro- kofjev műveivel alapozta meg. Szólóestjei voltak Európa számos országában, Japánban, Dél-Amerikában, s turnézott az Orchestre de Paris-val és a New York-i Filharmonikusokkal. Jövőre ünnepli fennállásának 30. évfordulóját a Benkó Dixieland Band. Ünnepi hangversenyükre március 26-án a Budapest Sportcsarnokban kerül majd sor. A jeles alkalomra Európa három legjobb dixizenekarának vezetőjét hívták meg. A négy „B” — Chris Barber (pózán), Kenny Ball (trombita), Acher Bilk (klarinét) és a Benkó először játszik együtt. A nagyszabású koncertet, amelyre még több neves vendéget meghívtak, Zsombolyai János rendezi. Még egy érdekesség a Benkó Dixieland Band házatájá- ról: ők a világ egyetlen olyan együttese, amely 18 000 hívének számítógépes adatbankjával rendelkezik. Ez teszi lehetővé azt is, hogy az adatbankban szereplő személyek karácsonyi ajándékként vehetik meg az ünnepi koncertre/szóló jegyeket. A zene után képzőművészeti ajánlat: a fesztivál alatt a Vigadó Galériában láthatják az érdeklődők Borbereki Kovács Zoltán szobrászművész kiállítását. Az alkotó festőművészként kezdte pályafutását. 1928—33 között a Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol Vaszary János és Csók István növendéke volt. 1933-ban ösztöndíjasként Rómában folytatta tanulmányait, de még ez évben kiállítást rendezett festményeiből az Ernst Múzeumban. Aba Novak Vilmos biztatására kezdett mintázni, s' tehetsége e téren is gyorsan kibontakozott. A több köztéri szobor, épületplasztika megálmo dója és alkotója az 1937-es párizsi világkiállításon nagydíjat nyert. Az 1949 óta Dél Afrikában élő művész szobrai közül líéhány a Magyar Nemzeti Galériában is megtekinthető. kormányban külügyminiszterként vett részt. A világosi fegyverletétel után követte Kossuth Lajost az emigrációba, és külföldön is halt meg 1854-bgn. Birtokai l túlnyomó részt a Dunántúlon feküdtek, ezek egyik központja volt Mozsgó. A mozsgói jobbágyok —; ismervén földesuruknak az országgyűlés előtt tett örökváltsági nyilatkozatát — kérelemmel fordultak a grófhoz bizonyos erdő-, legelő- és szántó- terület juttatása iránt. A folyamodó 38 személy közül a kérelmet öten írták alá, a többiek írástudatlanok lévén, kezük vonásával — kereszttel — hitelesítették az okmányt. A hét pontból álló okiratot az országgyűlés alkalmából Pesten tartózkodó Batthyány Kázmér elé terjesztették, aki ezt jóváhagyólag aláírta. A szerződő jobbágyok közül többnek ma is élnek a leszármazottai a faluban. A dokumentum négy, kék szlínű, összefűzött ívből áll, és valódi hétpecsétes okmány: hét piros viaszpecsét hitelesíti. Közöttük találtak rá Mozsgó pecsétjére, amely 1775- ben készült az Almás-patak menti település mezővárossá nyilvánításakor. A pecsétkép sarlót és ekevasat, valamint búzát, nádat, és makkot ábrázol. A Batthyánylokirat a mozsgói helytörténeti gyűjteményt gazdagítja. Belgiumtól Rómáig Utazó kórusok Hazánkban 1200 kórus tevékenykedik és ápolja a hagyományokat. Tavaly mintegy 30 utazott külföldre és ugyanennyi együttes járt hazánkban is. A nemzetközi kapcsolatok évről évre bővülnek. E kapcsolatok továbbfejlesztésében sokat tesznek a Pest megyei kórusok és zenei együttesek is. Dr. Tótpál Józsefet, a Kórusok Országos Tanácsának főtitkárát az idei év terveiről és a múlt év sikereiről faggattam. — Tavaly énekkaraink sikerei nemzetköziek voltak. Arra törekedtünk, hogy a magyar zene- és énekkultúrát megszerettessük a különböző országok népeivel. Több Pest megyei együttes szintén kiválóan szerepelt. Az idén május első hetében a belgiumi Nebrpeltben fog fellépni az abonyi fúvószenekar Varga György és Gajdos István vezetésével. Ugyancsak májusban Várnában mutatja be tudását a váci KISZ-kórus Bogányi Tibor vezényletével. Mindkét együttes megkezdte már a felkészülést a bemutatóra. őszintén remélem, hogy sikeresen szerepelnek majd és öregbítik hírnevünket. Egyébként a magyar kórusok és zenekarok egész évben utaznak. Most készül a terv a Duna menti folklórtalálkozó eseményeiről is. N. P. J. Magyarországi németek Dalosverseny Tavasszal rendezik meg a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége első dalosversenyét. A Kórusok Országos Tanácsával közösen meghirdetett verseny területi elődöntőkből, döntőkből és a gálahangversenyből áll majd. A dalosverseny a magyarországi német dalkincs ápolását, terjesztését, az énekesmozgalom fejlesztését szolgálja. A találkozóra jelentkezhet minden eredeti német népdalokat, népdalfeldolgozásokat', német kórusműveket előadó énekkar, népdalkor, éneklő csoport, trió, duó vagy szólista énekes. A produkciókat szakmai zsűri értékeli. A legszínvonalasabb műsorok le- mezfelvétélét is tervezik. Az énekléshez kedvet érzők január 31-ig jelentkezhetnek a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségénél (Budapest, Nagymező utca 49. Pf: 485, isz: 1396, telefonszám: 126-259). hTv -FIGYELŐ' Cscnger). Már azon a régirégi Ki mit tud?-on úgy lépett az országos nyilvánosság elé Csengery Adrienne, mint aki mindent elsajátított a dalolás tudományából. . Szopránja .olyan magabiztosan szárnyalt, mintha gazdája végigzengedez- te volna már fél Európái, s a félig kamaszkorú énekesnő fellépése is mentes volt minden kezdői izgalomtól. Ö már akkor maga volt a megtestesült énekmondás, a tévedhetetlen stílusú intonáció. A felkészültségnek ez a magas foka azóta is első számú jellemzője Operaházunk kedves és tehetséges tagjának, aki időközben tényleg sokfelé megfordult: hol Angliában vendégszerepei hosszabb időn át, hol meg Párizsban hangversenyezik, s készít lemez- felvételt korunk egyik legjelesebb dirigensével, Pierre Boulezzel. Az a portréfilm, amelyet a minap vetítettek le róla, szintén tartalmazott olyan felvételeket, amelyeket a világ fővárosában rögzítettek, mégpedig abból az alkalomból, hogy Kurtág Györgynek az egyik ritka nehéz dalciklusát vették fel az ő egyszerre bravúros és tanítanivalóan alázatos közreműködésével. Ha valakinek netán idegenül csengett ez a hol visszafogott, hol meg hatalmas szenvedélyektől fűtött muzsika, nos, az ilyen távolabbról figyelő néző is okvetlenül megérezhette, hogy itt valami egészen különleges művészi teljeslítményt fogad magába a stúdió műszaki apparátusa. S míg a két ária közötti szünetekben Csengery Adrienne a maga pontos prózájában szintén megnyilatkozott, arra is fény derült, hogy miért érdemli meg a felsőfokú dicséreteket ez a párizsi vendégszereplés. Azért, mert itt egyrészt a komponista készítette fel, úgy, hogy a tökéletességig azonosulni tudott a dalokban szereplő, képzelet szülte Megboldogult R. V. Truszovával, másrészt meg a vezénylő mester jelölt ki számára nyílegyenes utat. Néki pedig — hallhattuk — ez a szoros együttműködés, az irányításnak ez az ereje kell. Ha ilyen felhőtlen a közös munka, akkor tudja adni a legtöbbet, a legjobbat. Sok mindéit más is szóba került még persze ebben a Moldován Domokos rendezte ■— egyébiránt minden fölösleges rátéttől mentes, a rövid adásidővel jól gazdálkodó — portréfilmben, de afféle vezérmotívumként a fönti gondolat kínálta magát elraktározásra. No, és a dalok, áriák sallangtálan élménye, a maga műfajában megvalósuló tökély ... Avar. a véletlen úgy hozta, hogy néhány tucatnyi műsoróra lepergése után ismét egy közszeretetnek és -tiszteletnek örvendő színpadi művész vallott önmagáról, pályájáról a Mestersége: színész című sorozatban. Avar István, ez a karakterében és megnyilatkozásaiban egyaránt határozott kiállású jellemfestő vonta meg ekkor karrierjének mérlegét. Azt sejthettük előre, hogy szabatos, szép magyar beszéd fogja simogatni a fülünket, ám a jól felépített és valóban muzsikaként elzengetett mondatok sok olyasmit tartalmaztak. amit legföljebb csak sejthettünk, de tételesen nem tudhattunk. Avar István egyebek között azt árulta el magáról, hogy mennyire érzékeny ember. Nagyon tud lelkesedni, de ha kinyújtott jobbját nem úgy szorítják meg, ahogyan várja, nagyon megbántódik. Ott volt' például hírhedtté vált esete az áf- meg átszervezett Nemzett Színházzal! Egyrészt ereje, tehetsége szerint akart játszani benne, másrészt meg azt a kétségkívül igaz tételt hirdette meg, hogy a Nemzeti nem lehet kísérleti terep. Mindkét vállalkozása kudarcba fulladt; el is köszönt az ország első társulatától, ahova pedig könyörögve édesgették oda. Csapat nélkül viszont képtelen élni. Ezért pártolt vissza a Madách Színházba, ahol a jó szerepek mellett közösséget is talált magának ez a nagyon rokonszenves közösségi művészember. Szép, általános igazságokban, is gazdag vallomás volt! Akácz László Könyv a bűnözésről Nyomoz az Interpol Érdekes, vezet el izgalmas világba bennünket Szabó László legújabb könyvében. A Népszava Kiadó Bűnözés a nagyvilágban sorozat második kötetének címe Bandák nyomában az Interpol, amely folytatása az előzőnek, de mégis teljesen önálló, további területekre enged bepillantást. A bűnözésnek arra a területére, ahol már nemzetközi rendőri összefogásra van szükség, hogy a tetteseket le tudják leplezni, el tudják őket fogni. Ugyanis a bűn, amelyet elkövetnek, szintén nemzetközi összefogás alapján szerveződött, így csakis a különböző nemzetek bűnüldöző szerveinek az összefogásával tudják ártalmatlanná tenni őket. Ez a szerv az Interpol, amelynek hazánk is tagja, s — mint tudjuk — a nagy képrablás tetteseinek elfogásában nagy szerepe volt. A szerző az Interpol központjába kalauzolja az olvasót, s miközben mesél vagy mesél- teti a szervezet egyik vezetőjét, kibontakoznak előttünk a nagy bűnesetek, az, hogy miként szervezték azokat és hogyan leplezték őket le, miként nyerték el jól megérdemelt büntetésüket. Szabó László személyes élmények alapján, amelyeket riDortútjai során szerzett, rendkívül megbízható információk birtokában ismerteti az érdekesebbnél érdekesebb eseményeket. A krimi mindig izgalmas. Ezek valódi va>gy megtörtént krimik, a regényeknél is izgalmasabbak, mert ilyent, mint a könyvben találunk, nem lehet kiagyalni, ahhoz valóban az élet sokszínűsége szükséges. Vajon mit rejt magában ez a titokzatos cím: Bűnbarlang a Cote de Azur-ön? Vagy Miért lett halott a fekete herceg? Ki is volt a párizsi fantom? Megannyi cím, újabb és újabb történetekkel. Gyilkosok, rablók, nemzetközi szélhámosok, okos és rafinált nyomozók, nagykaliberű és kisszerű emberek, szélhámosok, furcsa történetek, ismeretlen világ, fény és árnyék, az alvilág, a narkósok, morfiumosok világa elevenedik meg, az éjszaka császára meg egyéb esemény köti le az olvasó figyelmét. A szerző mindvégig lebilincselő módon vezeti tollát, nem fogy ki a történetekből, mesélőkedvéből. Ahogyan elolvastuk az egyik történetet, már belefogunk a másikba, mert olyan izgalmas, furcsa és érdekes mindegyik, mert olyanok vagyunk, hogy ha borzadutiK is a vaiosagnan az nyer történetektől, de könyvben regényben szívesen olvasunl róluk, mondván, nézzük csak milyen is az ilyen világ" Hogyne kísérnénk nyomon a; Interpol nyomozóit, amikoi olyan szellemesen és jól meséli el a szerző a történeteket. A könyv három részre tagozódik. Az első részben elsősorban a már említett nyugati világ, Európa, főleg Franciaország, az NSZK meg ; divatos fürdőhelyek állnak. P második részben a magyai képlopással foglalkozik, mégpedig Mi volt a hét jestmén% mögött? főcímmel, hogy aztár szinte minden részletét feltárja az évszázad műkincslopásának. Mint ismeretes, 1983 november 5-ről 6-ra virradt éjjel a budapesti Szépművészeti Múzeumból elloptak hé' világhírű festményt. S a hónapokig tartó nyomozást majd a bűnösök és a képet megtalálásának hosszú, hiteles történetét mondja el a kötet lapjain. Újra átéljük mindazt, mini annak idején, amikor az újságok hasábjain és a tévé képernyőjén végigizgultuk: vajon hogyan lesz meg a hét festmény, kik a tettesek, hogyan lepleződtek le, és miként nyomozott az Interpol, valamint a magyar rendőriég. Megint csak az alcímekre íivatkozom: magukban rej- ,ik a sztorikat, amelyek vére- en valóságosak voltak, s amelyek az egész ország közvé- eményét foglalkoztatták. Gyárába kerülnek a Mátyás- templomiak, Vallomás az ágy- ián, A veszedelmes magyar is megszólal, Mit mondott Morini a római börtönben? 4 görög menekül a bizonyítéktól. Ítélet és indoklás — alvásom az alcímeket. S együttvéve egy nagystílű bűnözés igaz története. Könyvének harmadik részé- oen Szabó László a Condor- nkciót leplezi lé, amely Mexikóban történt, s természetesen más bűnesetek is terítékre kerülnek, mint A főnök sgy disznó, vagy A huszonegy rendőr megkínzatása és A szupertitkos térkép titkai, rsakúgy, mint a Lépre ment lányok. Mindent összegezve: Bzzai i jóleső érzéssel tehetjük le i kötetet, hogy a bűnüldöző szervek nemzetközi összefogása előbb-utóbb leleplezi a nemzetközi szélhámosságokat §s bűnöket is. Még csak fokozódik jó érzésünk, hogy lazánkban, ha megtörtént is íz „évszázad képlopása”, nyugodtan élhetünk, mert nyugalom, biztonság honol ben- íe. S még valami: a szórakozás mellett tanulsága is ran a könyvnek, mégpedig az, íogy minden bűnre előbb >agy utóbb fény derül. Gáli Sándor