Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-10 / 8. szám
Emma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM 1987. JANUÁR 10., SZOMBAT Munkásgyűlés az Evlglsen léi telt a lányvállalat éve Minden megrendelést teljesítettek Lapunk más helyén Is tudósítunk munkásgyűlésrőL Az Evigben is munkásgyűlést tartottak a minap. Balázs Sándor szb-titkác üdvözölte a gyárbelieket és a pulpitusbn helyet foglaló Körtvélyesi Csabát, a városi pártbizottság politikai munkatársát, valamint Bárki Kálmán vezérigazgatót. 1986 eredményeiről és az 1987-es célokról Tankó Zoltán igazgató tájékoztatta az egybegyűlteket. Egy évvel ezelőtt váltak leányvállalattá. Milyen volt a lányságuk első éve? Nyilván izgalmas, de mindenképpen eredményes. Még tanulniuk kellett az új viselkedési formákat, tudni igent mondani és nemet. Élfogódottságra persze nem volt ok, mindenki tette a dolgát. A tervezett 551 millió forintnyi termelési értéket még 6 millióval megfejelték. Ez 1985-höz képest 119,3 százalékos növekedést jelent. Az áremelkedést leszámítva is 8— 10 százalékos felfutást könyvelhettek el. Minden rendelést teljesítettek. Tőkés exportra 45, rubelelszámolásúra 2,2 millió forintnyi árut továbbítottak. A kismotorüzem 242 milliós termelése túlszárnyalta a vártat. A VZ-motorok gyártásánál most haladták túl először a százezres szériát. A kéziszerszámüzem 176 millió forintja a várakozásnak megfelelt. Év közben megváltak egy régi terméküktől, ^ az NDK-nak gyártott kefetartókat átadták más vállalatnak. A hidraulikaüzemnek 116 milliós árumennyiség előállítására volt lehetősége. Az EZG-motoroknál az importanyagok rapszodikus beérkezése rontotta a termelés ütemességét, a hidraulikus fék- lazítóknál öntvénybeszerzési gondok mutatkoztak. A kisegítő üzemek — galvánozók, festők stb. — tették a dolgukat, és meghatározó szerepet töltöttek , be a termelésben. A szerszámműhelybeliek és a karbantartók szorgalma is dicséretes volt. Üj feladatként jelentkezett az Alko-motorgyártás bevezetése. (Ezekből az első ezer darabot már elküldték külföldre, ahol a szükséges vizsgálatokat elvégzik rajtuk.) A Black and Decker-téle termékek gyártása is bővült. A műszaki fejlesztés feladata volt a Hajdúsági Iparműveknek a mosógépekhez kellő lúgszivattyúk kifejlesztése. A VZ-motorokat a kívánalmaknak megfelelően áttervezték. A kismotorüzemben a fűnyírógép gyártása, szerelése volt újszerű feladat. Magasabb célok Az árbevételi terv 541 millió forint helyett 552-re sikeredett, ám r— különféle gazdasági okok miatt (anyagármódosulás, az eredetitől eltérő termékösszetétel) — a várt 62 milliós nyereség 4 millió forinttal megrövidült. A készletgazdálkodás terén inkább a beszerzés volt a jellemző, mint a gazdálkodás. Eredetileg 6 százalékos bér- növekedést terveztek, végül 9— 10 százalékost hajtottak végre, és így sikerült az évi átlagkeresetet 56 200 forintról 63 700 forintra feltornázni. Ezzel már a városi középmezőnyben vannak. Az Evigben 561 fizikai munkás és 124 más beosztású dolgozó működik. Létszámuk a tervezett alatt maradt, tehát termelékenyebben működtek. Egy ember az év során 802 ezer forint értékű terméket állított elő. Betanított munkásokat mostanában nem vesznek fel, de néhány jó szakmunkásnak örülnének. A régiek közül egypáran már visszajöttek a tsz-ből. Szerszámkészítőkre, karbantartókra még szükség lenne, mint ahogy egy-két mérnököt is szívesen alkalmaznának. Jóllehet az önállósulás során egy sereg adminisztratív feladat hozzájuk került, az eredetileg megszabott létszámkereten belül sikerült elosztani a teendőket. A rendelések és a kiszállítások nyilvántartását számítógépre vitték, s így könnyen áttekinthető a kimutatásuk. Az idei tervek 1987-re 595 millió forintnyi gyártmány előállítása a feladatuk. Ez 7,6 százalékos növekedés, amely meghaladja az országos célokat. Ügy érzik — teljesítőképességüket és az anyagbeszerzés helyzetét? látva —, hogy erre megvan a lehetőségük. A rendelések a centrifugákra, lúgszivattyúkra, Geííys-motorokra, Black and Decfcer-termékekre, hidraulikus féklazítókra már megérkeztek, a többire még van szabad kapacitásuk. Az azonban megnyugtató, hogy folyamatos munkával indulhatott az esztendő. Megfeleltek Sápi Károly, a pártvezetőség titkára a pártszervezet értékelését vázolta, és az általuk megszabott termelési és mozgalmi feladatokat ismertette. Bárki Kálmán vezérigazgató elmondotta, hogy a ceglédi leányvállalat 1986-ban megfelelt a követelményeknek. Noha az átállás nem volt könnyű, a munka zökkenő- mentesen folyt. Jól kihasználták a lehetőségeket. A gazdasági eredményekért köszönetét mondott az egész gyári kollektívának. T. T. Gyógyítja a rossz talajt Talajregeneráló szer kísérleti gyártását kezdték meg a Badacsonyi Állami Gazdaságban. Az új termék a leromlott talajok gyógyszere lesz, helyreállítja ugyanis a mikroorganizmusok szükséges egyensúlyát, ezáltal nagymértékben növeli a műtrágyák hasznosulását is. ötéves kutatómunka gyümölcse érett be a Balaton- parti gazdaságban, ahol 1981- ben alakult meg a biotechnológiai kutatócsoport. Munkájuk során a talajban föllelhető mikroorganizmusokból mintegy kilencven fajtát izoláltak — különítettek el —, ezek hatását sokoldalúan megvizsgálták. Döntő szempont volt, hogy velük a talaj életerejét úgy növeljék, hogy a környezetet a legkisebb mértékben se szennyezzék. A célnak 80 faj meg is felelt, ezekből állították össze az oltóanyagot, amely ezután mezőgazdasági hulladékokba juttatva fejti ki hatását. A kutatómunkában együttműködtek a Biogál gyógyszer- gyárral, a Vízépítő-ipari Tröszttel. E két vállalat a tudományos munka költségeihez is hozzájárult. A laboratóriumi, üvegházi kipróbálás eredményeit követő kísérleti gyártás során mintegy 25 ezer, tonna talajregeneráló anyag készül. Ez bőségesen elegendő nagyüzemi méretű vizsgáztatásához is. Értelmiségiek a TIT-ben A közművelődés erős láncszeme A TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULAT tevékenysége az utóbbi hónapokban az átlagosnál jobban az érdeklődés középpontjába került. Erre elsősorban az adott okot, hogy a területi és a megyei küldöttgyűlések az elmúlt hetekben értékelték az öt esztendő munkáját, az országos küldöttgyűlés pedig júliusban összegzi a tapasztalatokat és jelöli ki a további tennivalókat. A TIT körzetünkben is eredményes munkát végzett. Jól segítették a helyi politikai célok megvalósítását, világnézetünk tudományos megalapozását. az ismeretek széles körű terjesztését. Közművelődési tevékenységüket a párt- és tanácsi szervek folyamatosan figyelemmel kísérték, segítették, testületi elismerésben részesítették. A társulatban ma közel 300 előadó, aktivista dolgozik. Évente 1500—1600 előadás, fórum, szakköri foglalkozás keretében 40—50 ezer fővel kerülnek kapcsolatba. A megyei elnökség úgy is kifejezésre juttatta elismerését, hogy a ceglédi küldöttértekezleten mintegy húszán, a megyei fórumon öten részesültek kitüntetésben Aktivistáink megbecsülését jelzi, hogy a jövőben szép számmal vehetnek részt a TIT megyei testületéinek munkájában. A megyei elnökség tagja lett Jakab Béla osztályvezető-helyettes, dr. Költői Adám tanár, dr. Lakatos József nyugalmazott vb- titkár, területi szervezetünk elnöke és dr. Surányi , Dezső tudományos kutató. Közülük került ki két szakosztály elnöke is. A megyei szervezet ellenőrző bizottságának elnökévé Baldavári László főkönyvelőt választották. Őt érte az a megtiszteltetés, hogy körzetünket képviselheti a IX. országos küldöttgyűlésen. Fontos tisztséget tölt be Sági Ferencné középiskolai igazgató is, hiszen a megyei szervezet jelölőbizottságának elnöke. A TIT elsősorban értelmiségi szervezet, az ismeretek széles körű terjesztését hivatásuknak tekintő értelmiségiek önkéntes társulása. Ezért túlnyomórészt rajtuk múlik, hogy a társulat igényesen, a kor követelményeihez igazodva tudjon dolgozni. A helyi tapasztalatok kedvezőek, az elmúlt években végzett munkájuk sokrétű és eredményes. A társulat jól alkalmazkodott a társadalmi változásokhoz, felismerte, hogy a korábbi módszerek — amikor még maga kínálta „portékáját” — elavultak, ma a különböző rétegek, csoportok igen szerteágazó igényeit kell felvállalniuk, kielégíteniük. Természetesen nehéz az új szerepkörnek megfelelni — mindez elsősorban a város ban és körzetében élő és dől gozó értelmiség áldozatvállalásán és hivatástudatán múlik. Mi bízunk abban, hogy tudásukat, gazdag élettapasztalatukat a jövőben is önzetlenül átadják az üzemek, az intézmények sokezres érdeklődő gárdájának — hiszen az értelmiségi lét értéke elsősorban attól függ. hogy megszer zett ismeretéből mennyit ad át a társadalomnak. Az elmúlt években sok pedagógus, orvos, mérnök, jogász, hivatásos katona, közgazdász, párt-, állami és tömegszervezeti funkcionárius stb. vállalt a TIT keretein belül szerepet. A legkülönbözőbb rétegekhez juttatták el mintegy 40 tudományág legújabb eredményeit, segítették a kul túra értékeinek terjesztését, s kielégítették a legkülönbözőbb hobbiigényeket is. A TIT HELYI SZERVEZETE kiemelkedő szerepet vállal a politikai kultúra terjesztésében. Konferenciái, . rangos fórumok, hatékonyan segítik a párthatározatok feldolgozását, megértetését, elfogadtatását. Az ipari és mezőgazdasági üzemek többsége, a művelődési házak, klubok, tanya- központok adtak otthont az előadásoknak, szakköröknek. Téli túrán a diákcsoport A ceglédi Táncsics iskolában 10 csoporttal megalakult a diáksportkör. Bár a tél igen kevés lehetőséget nyújt a a sportolásra — a tornaterem zsúfoltsága sem teszi ezt lehetővé — azért néhány lelkes pedagógus nem várt tavaszig. Igyekeztek színes programot összeállítani a virgonc tanulóknak. Immár hagyomány, hogy minden év decemberében a városi tornacsarnokban megrendezik a Játssz velünk! D. aggódik. Irt is egy dolgozatot Hol az olló, komám- asszony? címmel. Azzal kezdi, hogy már a pattintott kő is amolyan késféle lehetett az akkori idők emberének kezében, s azóta 6e nagyon akadt idő és foglalkozás, amelyben nélkülözhették volna a vágószerszámot. Hogy mást ne mondjunk, a betyárok például igazságosztásra alkalmazták. D. néhány kitérő után oda lyukad ki, hogy manapság haldoklik a késes-köszörűs szakma — emiatt az aggodalom. Ami a késkészítőket meg hát a késeket illeti, D. borongása nem alaptalan. Főleg ha arra gondolok, hogy a háztartások többségében este- bád tájékán azért az egyetlen késért folyik a harc. Azért az egyetlenért ;— a harmincöt közül —, amelyikkel vágni lehet. Azért, amelyikről már senki sem tudja, mikor, honnan került elő, kitől származik, s amelyik leginkább nem rozsdamentes. Csupán csak dolgát teszi: vág. Ellentétben a többi harmincnéggyel, ipám és napam ajándékával, szép, csillogókkal, reszelt fogúak- kal, teljesen használhatatlanokkal. ,\\\\\\\\\\\\\\\\VWÍ D., aki eredetileg szintén késes-köszörűs lenne — nem csodálkozik ezen. Azt mondja, a mennyiségre törekvő szemlélet elsöpörte a szakmát. Végül egy rendelet (25/1977. Többszörös luxus Vágni - életlenül? MüM) törölte is az országos szakmunkásképzési jegyzékből, száműzte az iskolákból. Kiveszőben tehát az utánpótlás. ////////////////////nw De egymaga készítette vadászkést szed elő, a fény felé tartja. Az. emeleti ablakból éppen a ceglédi nagytemplomra látni. Kipróbálta ezt a kést a megrendelő is, bár kissé szokatlan módon: egy . egész asztalt darabolt- vele szét, a hozzá tartozó csavarokkal együtt. Annak a nagyobbik része — mondja D. —, amit a hazai boltok kínálnak vágóeszközből, kritikán aluli. Egységesen jó minőség, tisztességes kivitel, nagyobb tételben: ilyen nem létezik. Teszem azt, napjában kétezerszer esetten a fodrász ollója. De ennek már a fele is elegendő ahhoz, hogy a mester kezét is tönkretegye. Persze vásárolhat ez a fodrász jó ollót is, darabját 800—1200 forintért. D. nem részrehajló, tudja jól, hogy a nyugati cégek (a Henkels, a Dick, az Eicker, a Fiskars meg a többiek) príma pengéket küldenek nekünk. Csak legyen, aki megfizeti. Példának okáért a francia szakácskésért a 2 ezer forintot vagy egy manikűrollóért a 800-at. Felmerülhet a gyanú, hogy talán nincs széles e hazában megfelelő alapanyag, azért nem gyártunk mi jó vágóeszközöket. Van alapanyag — mondja D. —, de ehhez igénytelenség, hozzá nem értés párosul. Egy pengében az az igazi érték, ami nem látható: a hőkezelés. Ezt hanyagolják el, ezért a gyors romlás. Divat rozsdamentes kést venni, elmélkedik tovább D. A rozsdamentes penge szebb, mint a nem rozsdamentes cimborája, keveset kell ápolni, állja a savas vágnivalókat is. Viszont nem éltartó, mivel króm-nikkel ötvözettel készült, jóval lágyabb, s hamarabb megy gallyra a penge. Ha tehát valaki használni is akarja a kést, ez utóbbira szavaz. W///////////W///JT Az ember egy halványka kés árának többszörösét költi el éleztetésre, drága külföldi szerszámot pedig ritkán vásárol. Emiatt nem érti D., miért nem gyártanak itthon jó mi- »nőségű kést, ollót stb.-t, miért vész el a szakma, miért nem érdekel ez senkit. Többszörös luxus — mondja. V. S. ügyességi sportvetélkedőt, amelynek érdekessége, hogy a szülők is aktlív részesei a produkcióknak. A második és a negyedik osztályosok összecsapását nagy sikerrel lebonyolították. A játékból természetesen a többi osztály sem marad ki, így januárban az iskola tornatermében az ötödikesek és elsősök döntik el, hogy melyik csapat a legügyesebb. Decemberben fejeződött be a körzeti Télapó Kupa, ahol az iskola hatodik osztályos csapata első helyen végzett és indulhat a 11-i szuperdöntőn. Egyébként a harmadikosok elnyerték a legsportszerűbb együttes címet. A negyedikeseknél Perneczky Balázs a legjobb kapus, míg a hatodikosoknál Plutzer Ferenc a legeredményesebb góllövő lett. Két csoport, 40—40 alsós, illetve felsős diákkal, hamarosan téli túrára indul — az egyik a Mátrába, a másik a Budai-hegyekbe. A kirándulást, amelynek slágere minden bizonnyal a szánkózás lesz, az úttörőcsapat jelentős ősz- szeggel támogatja. Az elmúlt évekhez hasonlóan gondolnak a korcsolyázás ifjú szerelmeseire is, rövidesen szeretnék elkészíteni az iskola udvarán a jégpályát. Jobb helyezés 1986. december 30-1, keddi számunkban írást közöltünk Sok mindent kaptak és adtak címmel a CVSE két sportakrobatájáról, Pető Mónikáról és Sághi Tündéről. A cikkben tévesen szerepelt a helyezésük. A magyar válogatott női hármas a statikus gyakorlatban világbajnoki ötödik, a dinamikusban pedig hatodik helyet szerzett. Ez a verseny egyben Eu- rópa-bajnokság is volt, ahol a statikus gyakorlatban negyedik, míg dinamikusban hatodik lett a csapat. 1985-ben viszont nem világ-, hanem Európa-bajnok- ság volt. Űj színfoltjai e munkának a középiskolák, az idősek klubjai, a cigányság nevelése, a kismarfiák ismereteinek gazdagítása, a nyelvoktatás, a közlekedésbiztonság, a mező- gazdasági kisüzemi termeléshez nyújtott szaktanácsadás, a a hadtudományi tevékenység- stb, Az elmúlt években sokan megkongatták a vészharangot: a TIT szerepe lejárt, az ismeretterjesztés . ilyenfajta módszerei elavultak, korszerűtlenek, a lakosság általános műveltsége megnőtt, az új ismereteket önképzéssel, valamint a tömegkommunikációs eszközök segítségével megszerzi. Az élet rácáfolt a jóslatokra: az igényelt rendezvények és a résztvevők száma évről évre növekszik. Az viszont igaz, hogy mivel a TIT is az állandóan változó társadalmi-gazdasági közegben dolgozik, szükségessé vált szervezeti, tartalmi és módszertani megújulása, mozgékonyságának fokozása. Területi szervezetünk ezen az úton jár: bővíti előadói körét, újabb községi és üzemi csoportok alakultak, kiegészítette éS fiatalította testületét, s mint az előzőekben is láttuk, gazdagította munkaformáit. Most arra van szükség, hogy ez a folyamat gyorsuljon, az elért szint állandósuljon, az alkalmazott formák gazdagodjanak. A párt- és a tanácsi szervek a jövőben is számítanak a társulat alkotó tevékenységére. A helyi politika és a dolgozók tudatának alakításában szövetségesünknek tekintjük. Vállaljanak részt a XIII. kongresszus társadalmi céljainak tudatosításából, segítsék a KB 1986. október 20-i határozatában megfogalmazott s mindannyiunk létérdekeit szolgáló gazdasági program megvalósítását. Ügy véljük, hogy a jövőben bátrabban, célirányosabban szükséges néhány fontos társadalompolitikai kérdéssel foglalkozni, ezek nem idegenek- a TIT céljaitól, feladatkörétől sem. Gondolunk itt a békehárc fontosságára, a társadalmi viszonyok alakulására, a dolgozókat foglalkoztató napi problémák megválaszolására, a társadalomban jelenlevő problémák elleni küzdelemre, mint a veszélyeztetettség, az alkoholizmus, a családok széthullása, a környezetszennyezés. Segíthet a TIT a családvédelemben, az egészségnevelés területén, a magyar nyelv védelmében, közelmúltunk megismertetésében, az ifjúság nevelésében, törvényeink ismertetésében, a településpolitika alakításában, a város és a községek múltjának feltárásában, a hagyományok őrzésében — mindezzel erősítve a lokálpatriotizmust, szélesítve a közéleti demokratizmust. KORUNKBAN A TUDÁS hatalmas értékek hordozója. Az értelmiség hivatása ezen új tudományos, művészi értékek létrehozása és közvetítése^ Tudjuk, hogy hivatásuk teljesítése közben nagy többségük igényesen dolgozik, állandóan műveli magát és vállalkozik mások ismereteinek gyarapítására, a helyi hagyományok gazdagítására, az emberek kis közösségeinek erősítésére. A tudás iránti vágy mindenkiben él. Gyarapításához vagy éppen a megszerzett tudás továbbadásához kínál kellő szervezeti kereteket a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. Valljuk, hogy a jelszavában megfogalmazott gondolat — „Tudománnyal a népért!" — ma is érvényes. Podmaniczki István, az MSZMP városi bizottsága titkára Hétfőn Fogadásra Fekete Antal, a városi tanács elnöke január 12-én, hétfőn délután 2-től 6 óráig fogadóórát tart a városházán hivatali helyiségében. KSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)
