Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-09 / 289. szám

2 1986. DECEMBER 9., KEDD Moszkvai sajtóértekezlet a SALT—2 kapcsán Washington új lehetőséget kapott A Szovjetunió — azáltal, hogy egyelőre továbbra is betartja a SALT—2 szerződés előírásait — még egy le­hetőséget ad az Egyesült Államoknak, hogy felelősen is­mét mérlegre helyezze lépéseinek minden lehetséges kö­vetkezményét, hallgasson a nemzetközi közvéleményre — mondotta a hétfőn Moszkvában tartott sajtóértekez­leten Besszmertnih külügyminiszter-helyettes, emlékez­tetve a szovjet kormány december 5-1 nyilatkozatára. Ez egyben felhívás is a wa­shing tonj kormányzathoz: áll­jon meg, ne tegyen olyan lé­péseket, amelyek végérvénye­sen megszüntetnék a hadásza­ta támadó fegyverek korláto­zásáról szóló szerződéseket. A szovjet külügyminiszter­helyettes hozzátette: a Szov­jetunió a jövőben is békesze­rető, dinamikus külpolitikát folytat, ám — mint azt a na­pokban Mihail Gorbacsov ki­jelentette — senki sem hasz­nálhatja fel a Szovjetunió bé­kevágyát arra. hogy rákény­szerítse biztonsági érdekeinek feláldozására. A vezető szovjet diploma­ta a fegyverkezési hajsza kor­látozását célzó szerződésrend­szer aláásását célzó példa nél­küli provokatív lépésnek ne­vezte azt, hogy az Egyesült Államok a 131., robotrepülőgé- pekkel felszerelt hadászati bombázó hadrendbe állításával túllépte a szerződésben rögzí­tett mennyiségi korlátokat. A sajtóértekezlet másik résztvevője, Nyíkolaj Cservov vezérezredes, a szovjet had­sereg vezérkarának főcsoport- főnöke hangsúlyozta, a Szov­jetunió nincs fölényben az Egyesült Államokkal szemben, a két ország hadászati erői a hatvanas évek vége, hetvenes évek eleje óta egyensúlyban vannak. A reykjavíki találko­zón szovjet részről az elnök elé terjesztették a két fél erői­nek azt a részletes táblázatát, amely ezt az állítást bizonyítr ja, s az amerikai fél nem is cáfolta az abban foglaltakat. Kétségtelen tény, hogy a Szovjetuniónak több a hadá­szati hordozóeszköze, miig az amerikai fél az egyidejűleg bevethető robbantótöltetek számát tekintve van előnyben. Cservov hangsúlyozta, hogy katonai értelemben a 131., ro­botrepülőgépekkel felszerelt B—52-es bombázó önmagában nem borítja fel a hadászati egyensúlyt. A lényeg, hogy ezáltal az amerikai fél átlép­te az 1320-as keretszámot, amely a többtöltetű földrész- közi ballisztikus rakétákra, tengeralattjárófedélzeti-raké- tákra, repülőgépfedélzeti bal­lisztikus rakétákra és a nagy hatótávolságú manőverező ro­botrepülőgépekre együttesen engedélyezett. Áz Egyesült Államok mar a legközelebbi években százak­kal túlhaladhatja a SALT—2 mennyiségi korlátáit. Ez csak úgy előzhető meg, ha kor­szerűnek számító fegyvereket, például Poseidon rakétákkal felszerelt tengeralattjárókat szerel le, vagy leállítja a prog­ramjait — mondotta Cservov. rámutatva, hogy ez önmagá­ban is bizonyítja: a SALT—2 szerződés igenis hatékonyan fékezte a fegyverkezési haj­szát mind mennyiségi, mind minőségi értelemben. Kérdésre válaszolva a kül­Magyar felszólalások az utótalálkozón A VSI-országok bécsi javaslata Rendezzék meg a stockhol­mi konferencia második sza­kaszát, s ott tárgyaljanak az európai fegyveres erők és ha­gyományos fegyverzetek csök­kentéséről. Ezt a javaslatot terjesztette be kormánya ne­vében a bécsi európai bizton­sági és együttműködési utó­találkozó hétfői ülésén Jan Kinast, lengyel külügyminisz­ter-helyettes. Kinast a saj­tó előtt hangoztatta, hogy Lengyelország a javaslatot a Varsói Szerződés más tagálla­maival való tanácskozás után terjesztette elő és az nyílt jel­legű: várják a bécsi találkozó részvevőinek véleményét, el­gondolásait. ügyminiszter-helyettes érin­tette az iráni fegyverszállítá­sok kérdését. Mint mondotta, nem zárja ki, hogy Washing­ton azzal a céllal próbál meg beavatkozni az iráni bel- ügyekbe és igyekszik az irá­ni—iraki háború menetére hatni, hogy kárt okozzon a Szovjetunió pozícióinak ebben a térségben. A Szovjetunió többször felhívta a figyelmet arra, hogy a washingtoni kor­mányzat egyes, a szovjet erők­kel kapcsolatos állításai nem fedik a valóságot. A fegyver- szállítások ténye megerősítet­te. hogy az amerikai kormány­zat nem minden esetben mond igazat. A vezető szovjet dip­lomata a bonyolult közép-ke­leti helyzettel kapcsolatban a politikai mérséklet, a becsü­letes politika, a konstruktív közvetítési kísérletek fontos­ságát hangsúlyozta. India Pártegyesülés Egyesült hétfőn az Indiai Nemzeti Kongresszus (I) és az Indiai Nemzeti Kongresszus (S) párt. Az utóbbi nyolc év­vel ezelőtt vált külön, elsősor­ban azért, mert nem értett egyet a néhai Indira Gandhi vezetési stílusával. Azóta az ellenzéki pártok közé tarto­zott. A Radzsiv Gandhi kor­mányfő — a kongresszus (I) párt elnöke — az egyesülést kimondó értekezleten kijelen­tette: az esemény az indiai demokratikus és világi erők abbeli eltökéltségét mutatja, hogy összefognak a felforgató csoportokkal szemben, akár vallási, akár kommunális ala­pon szerveződnek azok. Tisz­tában kell lennünk azzal, hogy belső gondjaink és bajaink fe­nyegetik az ország egységét és demokráciáját még akkor is, ha a megosztásra irányuló külső kísérletek kudarcot val­lanak — mondta. Chirac bejelentette a reformterv visszavonását Megköti ált a francia kormány Jacques Chirac francia mi­niszterelnök hétfőn délben or­szágos tv-nyilatkozatban be­jelentette, hogy a kormány teljes egészében visszavonja a felsőoktatási reform tervét, ami ellen három hete növek­vő erővel tiltakozott az egye­temi és középiskolai diákság. Chirac kijelentette: „az egyetemi rendszer semmiféle reformja, bármely szükséges legyen is, nem vihető keresz­tül az érdekeltek — az okta­tók és hallgatók — széles kö­rű egyetértése nélkül. A fran­cia jobboldali kormány tehát vonakodva, két lépésben, de végül is meghátrált az orszá­gos diákmozgalom előtt, amely 1968 óta a legimpozánsabb megmozdulással követelte a reforihtei^ visszáVohását. A gyűlölt törvényjavaslat visszavonásával a kormány szeretné elérni, hogy a szer­dára meghirdetett országos sztrájkot mondják le. Hétfőn délelőtt a francia tanintéze­tekben és számos munkahe­lyen egyórás munkabeszün­tetést tartottak a múlt hét vé­gén rendőri brutalitás áldoza­tául esett párizsi diák, Malik Oussekine emlékére. A gyász­megmozdulás erejét növelte, hogy vasárnap este pattant ki a hír: egy rendőrfelügye­lő péntek este Párizs egyik északi külvárosában agyon­lőtt egy észak-afrikai fiatal­embert is. A rendőrhatóságok akkor teljes hírzárlatot ren­deltek el, nehogy még na­gyobb légyen a felháborodás. bizottságában Berecz Marianne beszámolt arról, mit tett Magyarország — a helsinki ajánlásokat végrehajtva — az államok közötti információs együttműködés fejlesztése ér­dekében. Ismertette az új sajtótörvényt, a magyar tömeg­tájékoztatási eszközök hazai és nemzetközi tevékenységét. A gazdasági bizottságban Szabó Sándor kiemelte: az összes kelet—nyugati ipari kooperáció egyharmada ma­gyar vállalatokra jut. A ma­gyar képviselő részletesen szólt a vegyes vállalatokra vonatkozó magyarországi sza­bályozás fejlődéséről, az abból adódó lehetőségekről. TT midiim SZTRÁJK ÉS FORRONGÁS Az izraeli karhatalom hétfőn ismét összecsapott fiatal arab tüntetőkkel a megszállt területek több városában, beleértve Je­ruzsálem arab szektorát. Két tüntető megseoesült. A hatóságok a nap folyamán bezáratták a Jeruzsálemtől északra fekvő Bír Zeit Egyetemet. A katonák az elmúlt csütörtökön a kollégiumnál agyonlőttek két diákot, és a forrongás azóta szinte állandósult Ciszjordá- niában, a Gáza-övezetben, Illetve Kelet-Jeruzsálemben. A tün­tetők túlnyomó része egyetemista, már Izraeli uralom alatt szü­letett vagy cseperedett fel. A Bír Zeit közelében levő arab város, Ramallah központjában hétfőn kijárási tilalmat vezettek be, mivel a tüntetők autókat dobáltak meg kővel és gumiabroncsokat gyújtottak fel. A meg­szállt nyugati Jordán-part legnagyobb városában, Nabluszban könnyfakasztó gázzal kergették szét a tüntető egyetemisták cso­portjait. Kelet-Jeruzsálemben harmadik napja arab kereskedők sztrájkolnak. A diákság itt egy iskolaépületbe húzódott vissza a katonai alakulatok elöl. A katonák lövöldözve törtek rájuk. Hasonló eseményekre került sor a Jeruzsálemtől nem messze levő Hebronban, s Gázában Is, ahol a legnagyobb a zsúfolt­ság és a nyomor. A tanácskozás teljes ülésén beterjesztett javaslat kimond­ja: vizsgálják meg Bécsben a stockholmi tanácskozás első szakaszában elért haladást és azt, milyen módon lehet foly­tatni az európai biztonság és leszerelés érdekében kifejtett erőfeszítéseket — beleértve az európai bizalomépítő és le­szerelési konferencia második szakaszának összehívását. Kinast utalt a Varsói Szerződés tagállamainak jú­niusi budapesti felhívására, amelyben az európai haderők és a fegyverzetek radikális csökkentését javasolták. ★ Az utótalálkozó humanitá­rius kérdésekkel foglalkozó ZAVARGÁSOK A biztonsági Intézkedések el­lenére hétfőn is folytatódtak a rendbontások Bangalorban. A rendőrség ismét kénytelen volt tüzet nyitni az őrjöngő cso­portokra, négy zavargót ha­lálra sebezve. A halálos áldozatok száma így tizenkettőre emelkedett, mivel a vasárnap kórházba szállított személyek közül né­gyen belehaltak sérüléseikbe. A helyszíni jelentések sze­rint a nagyváros több körzeté­ben — megszegve a gyüleke­zési tilalmat — muzulmán csoportok verődtek össze a nap folyamán. Kövekkel do­bálták meg a rendőrjárőröket és járműveket rongáltak meg. Felgyújtották a Deccan He­rald újságkihordó mlkrobu- szát Is. A felekezeti zavargások résztvevői közül több mint százat a hatóságok őrizetbe vettek, ______________________________________ LÉ GITÁMADÁS érte a hét végén Nicaragua északi határ­vidékének több települését. A támadók hondurasi területről felszállt amerikai repülőgé­pek voltak — közölte a nica- raguai külügyminisztérium, s a bejelentés igazát mi sem bi­zonyítja jobban, mint az, hogy most elmaradt a korábbi ame­rikai provokációkat automati­kusan követő washingtoni cá­folat. Nyolc embert — katonákat és civileket —• sebesítettek meg a robbanó bombák. A méretektől függetlenül a légi­támadás ténye önmagában is fontos, rendkívül veszélyes új elem a Nicaragua ellen évek óta tartó amerikai agresszió­ban, amelyben repülőgépeket eddig alig használtak táma­dásokra: mindössze 1983 nya­rán bombázta két kis repülő­gép a nicaraguai főváros nem­zetközi repülőterét, majd hó­napokkal később — szintén az északi határvidéken — egy híradóállomást próbáltak le­rombolni légitámadással a kontrák. A mostani támadást Nicara­guában és az Egyesült Álla­mokban is azonnal a Reagan- kormány egyre terebélyesedő botrányával, az „iráni kapcso­lattal” hozzák összefüggésbe. Érthető, s minden bizonnyal helytálló a következtetés: mi­óta kiderült, hogy az ameri­kai vezetés az Iránnak eladott fegyverekért kapott pénz jó részét a nicaraguai ellenforra­dalmároknak utalta át, szín­Iróni kapcsolat külügyminiszter nélkül? Shultz nyilvános meghallgatása Shultz gondterhelt. A képviselőházba indul, ahol a külügyi bizottság előtt keU válaszolnia az „iráni kapcsolat” ügyében. Shultz amerikai külügymi­niszter kijelentette, hogy elle­nezte amerikai fegyverek el­adását Iránnak, de azt köve­tően, hogy Reagan elnök meg­hozta erre vonatkozó dönté­sét, nem is kapott kellő tá­jékoztatást a tényleges akciók­ról. A külügyminiszter azt is kijelentette, hogy „semmiféle tudomása sem volt” a fegy­vereladásokból származó ősz- szegek felhasználásáról, arról, hogy azt a nicaraguai kont­rák katonai segélyezésére for­dították. Az amerikai külügyminisz­ter a képviselőház külügyi bi­zottsága előtt tett minderről nyilatkozatot. Ez volt az „irá­ni kapcsolat” és a nicaraguai ellenforradalmárok törvényel­lenes katonai segélyezése ügyében megtartott első nyil­vános ülés és a külügyminisz­ter haladéktalanul ki is jelen­tette: az ügylet egyes össze­függéseiről csak zárt ülésen hajlandó nyilatkozni, mivel azok változatlanul titkosnak minősülnek. Ennek megfele­lően a miniszter eskü alatt tett nyilvános vallomása nem tárt fel érdemlegesen új rész­leteket a botrányról, azt vi­szont megmutatta, hogy — legalábbis az iráni fegyver- szállítások ügyében — Reagan elnök személyesen hozta meg a döntést. Shultz vallomásából az tűnt ki, hogy az „iráni kapcsolat” lebonyolítása a minisztérium apparátusának megkerülésével történt. A külügyi bizottság később zárt ülésen ismét meghallgat­ja a minisztert. Hétfőn dél­utánra — közép-európai idő szerint a késő esti órákra — Robert McFarlane-t idézték be tanúvallomásra és meg kí­vánják hallgatni John Poin­dexter volt nemzetbiztonsági tanácsadót és William Caseyt, a CIA vezetőjét is. CHenséges repülőgép ek akciója (Folytatás az 1. oldalról.) felmerésére és a feszültség éleződésének megakadályozá-* Sára. Vezető helyen számoltak be az Egyesült Államok televíziós és rádióállomásai arról, hogy a Pentagon ismét elrendelte amerikai helikopterek beveté­sét Hondurasba, az állítólagos nicaraguai „behatolás” nyo­mán. A helikopterek bevetését a washingtoni külügyminisz­térium is megerősítette. Eddigi jelentések szerint 17 nagy teljesítményű amerikai csapatszállító helikopter k'ét zászlóaljnyi hondurasi katonát juttatott el az állítólagos határátlépés térségébe. Wa­shingtoni közlés szerint ez a felölve Nicaragua ét Hondu­ras határa. A jelek szerint ezt a lehe­tőséget akarja most Washing­ton kihasználni. A múlt hét elején Azcona del Hoyo hon­durasi államfő rendkívüli tanácskozást tartott az Egye­sült Államok nagykövetével. Nem hozták nyilvánosságra, hogy miről volt szó, de a ta­lálkozó után néhány nappal mintegy 1500 ellenforradalmár tört be Hondurasból Nicara­guába. A sandinista erők két­napos harcok után visszaver­ték őket: ekkor Tegucigalpá- ban azonnal bejelentették, hogy a nicaraguai katonák hondurasi területre léptek, s ott megsebesítettek három hondurasi fegyverest. Wa­shingtonban erre közölték, hogy a „hondurasi kormány kérésére” amerikai csapatszál­lító helikoptereket vezényel­tek a nicaraguai határ közelé­be. A következő gyors lépés a nicaraguai település bombázá­sa volt. AZ „IRÁNI KAPCSOLAT­NAK” nevezett botrány rend­kívül kellemetlen helyzetbe hozta Reagan elnököt. Nem lehet kizárni annak a lehető­ségét, hogy a Fehér Ház pin­céjében az egyik „külpolitika­csináló” arra gondol: a közép­amerikai helyzet kiélezésével talán enyhíteni lehet azt a belpolitikai nyomást, amely most a Fehér Házra neheze­dik. CL J. B fíadovof '.fjjt í.mtejg’ hondurasi kormány kérésére történt. jJcj -'—r-a. Az idén már második al­kalommal történik közvetlen amerikai katonai beavatkozás a nicaraguai ellenforradalmá­rok mellett. Amerikai részről húszmillió dolláros rendkívüli katonai segélyt is nyújtottak a tegu- cigalpai kormánynak. Hondu­ras eleinte cáfolta, hogy bár­miféle segélykéréssel fordult volna Washingtonhoz, s csak akkor volt hajlandó igaznak minősíteni a washingtoni ál­lításokat, amikor az Egyesült Államok úgynevezett déli pa­rancsnoksága közvetlenül is beavatkozott a vitákba és segélykérő levelet mutatott fel Honduras elnökétől. A Fehér Ház szóvivője, Lar­ry Speakes hétfőn kijelentet­te: az amerikai helikopterek vasárnap befejezték Hondu- rasban a hadsereg egységei­nek átszállítását abba a kör­zetbe, ahova állítólag koráb­ban nicaraguai csapatok ha­toltak be. A sandinista kor­mány hivatalos cáfolata elle­nére Speakes továbbra is fenntartotta azt az állítását, hogy a nicaraguai hadsereg csapatai behatoltak Honduras területére. A washingtoni köz­lések szerint az amerikai ka­tonai személyzet nem közelí­tette meg harminc kilométer­nél jobban az állítólagos ösz- szecsapások körzetét és a he­likopterek nem voltak lel- fegyv erezve. PEARL HARBOR ÉVFORDULÓJÁN Nagyszabású rendezvény ke­retében emlékeztek meg va­sárnap az Egyesült Államok­hoz tartozó Hawaii-szigeteken, Pearl Harborban arról, hogy negyvenöt esztendeje a japán légierő megsemmisítő csapást mért a város kikötőjében ösz- szevont amerikai flottaegység­re. Ez a támadás késztette az Egyesült Államokat arra. hogv belépjen a második világhábo­rúba, A negyvenöt évvel ezelőtti bombázásokban több mint 24W amerikai katona vesztette éle­tét. A rendezvény résztvevői, köztük a japán támadás túl­élői. az Arizona nevű firkáién emlékeztek meg elesett baj- társaikról. Az Arizonát negy­venöt évvel ezelőtt ugyancsak találat érte. A háború után múzeumhajóvá alakították át. Botrányt leplező kát az ennek ellentmondó té­nyéktől. Az elmúlt évek folyamán számtalan incidens, tudatos provokáció élezte ki időről időre Nicaragua és két szom­szédja, Honduras, valamint Costa Rica kapcsolatát. Köz­ismert tény, hogy az elleni or- radalmárok soha nem tudták megvetni a lábukat nicara- guai területeken, támaszpont­jaik e két országban vannak. A sandinista hadsereg menet­rendszerűen veri vissza a be­tolakodókat, s egy-egy na­gyobb támadás után menet­rendszerűen támadnak ellen­tétek Managua és az ellenfor­radalmárokat befogadó szom­szédok között. A nicaraguai kormány már többször is fi­gyelmeztette Hondurast és Costa Ricát: ha lehetővé te­szik, hogy az ellenforradalmá- rok szabadon tevékenykedhes­senek területükön, ez elkerül­hetetlenül konflitusokhoz ve­zet. A harcok hevében nem le­het kizárni azt a lehetőséget, hogy a menekülőket üldöző sandinista katonák akaratlanul is megsértik a határt — külö­nösen az északi hegyvidéken, ahol több száz kilométeres sza­kaszon nincs is pontosan ki­te védhetetlenné és semmivel sem igazolhatóvá vált Reagan elnök dédelgetett „nicaraguai kapcsolata”. Feketén-fehéren bebizonyosodott az, ami eddig is nyílt titok volt: a Fehér Ház a kontrák segélyezésének ér­dekében éveken át megsértett minden korlátozó törvényt. Kedvenc „szabadságharcosai” esetében az elnök minden esz­köz használatát szentesitek­nek tartja: a védtelen lakos­ság elleni 'terrorizmust, a gyer­mekek és asszonyok legyilko- lását, a fegyverkereskedelmet. Magától adódónak látszik ebben a helyzetben, hogy az amerikai kormány minden esz­közzel megpróbál utólagos ön­igazolást szerezni. A hivatalos washingtoni érvelés szerint az Egyesült Államok „önvédelem­ből” folytat hadüzenet nélküli háborút az alig három és fél millió lakosú Nicaragua ellen. A sandinista rendszer állan­dóan fenyegeti szomszédait, saját „diktatórikus” rendszerét akarja megvalósítani egész Közép-Amerikában — ha kell, fegyverek segítségével — ,-s ez veszélybe sodorja az Egyesült Államok létérdekeit — ismé­telgetik a Potomac folyó part­ján mitsem zavartatva magú-

Next

/
Thumbnails
Contents