Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-05 / 286. szám

4 1986. DECEMBER 5., PÉNTEK A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A jövő év gazdasági feladatai Kommunisták felelőssége Ösztönözni a kiemelkedő munkát! Legfontosabb gazdaságpolitikai feladatunk 1987-ben, hogy a városkörzet termelő egységei hatékony gazdálkodás­sal, az intenzív fejlesztés eszközeivel növekvő mértékben já­ruljanak hozzá a népgazdaság egyensúlyának javításához, versenyképességük növeléséhez, az életkörülmények alakítá­sához. Ez a legfontosabb tétele az MSZMP Dunakeszi Városi Bi­zottsága határozatának, me­lyet a tegnapi ülésen terjesz­tett elő jóváhagyásra Pálmai László első titkár. Ezt meg­előzően a pártbizottság tagjai és az üzemek, intézmények, társadalmi szervezetek kép­viselőit tájékoztatta Pálmai László, a párt Központi Bi­zottságának november 19— 20-i, a megyei pártbizottság november 26-i üléséről. A jövőben nagyobb erőfe­szítéseket kell tenni a kiemel­kedő teljesítmények ösztönzé­sére, több segítséget kell ad­ni az alacsony hatékonyság­gal dolgozó vállalatoknak — szögezi le többek között a KB határozata alapján hozott he­lyi döntés. Fontos, hogy az új, tudományos módszerek között nagyobb szerepet kap­jon például az értékelemzés. Minden termelő egység keres­se az exportárualap növelésé­nek lehetőségét Az üzemek konkrét feladatai között szerepel a házgyár bel­ső szervezetének korszerűsíté­se, termékei minőségének javí­tása. A mezőgazdaságban jövedelmezőbbé kell tenni az alaptevékenységet, meg kell akadályozni a gyümölcsterme­lő terület csökkenését javíta­Az ország évszázadosnál is idősebb középületeinek egy része ma is jól szolgálja az eredeti célját. Ám mint ta­pasztaljuk: sok, alig két évti­zedes intézményünket mintha máris kinőttük volna. Ez is azt a nézetet erősíti, hogy minden terv készítésekor elő­re kell tekinteni. Alapjában véve ezért rokonszenves a 2. Számú Általános Iskola tor­naterméért csatázók állás­pontja. Először a tanácsülésen hangzott el, hogy ha már van rá pénz, me a szabványos 288 négyzetméter alapterületű, hanem ennél nagyobb épül­jön azért, hogy mind a 802 gyerek testi nevelését biztosít­hassák, s egyben vele az is­kola, netán a környék egyelő­re hiányzó közösségi helyisé­gét is megteremtsék. Aztán a szülői munkaközösség, meg a tanári kar következett. A szabvány szerinti méretnél eggyel nagyobb mellett érvel­tek. mondván: az iskola ta­nulói létszáma 21 osztályra tagozódik. Az órarendet nem lehet, úgy megtervezni, hogy ne legyen azonos időben több osztálynak is tornaórája. De ha csak a szabványnak meg­felelő méretű lesz a terem, akkor ott egyszerre csupán egy osztálynak tarthatnak foglalkozást, a többiek ezután is az udvarra szorulnak ki. Kínos ellentmondás ez ép­pen akkor, amikor régebbi mulasztásaink okát fizeti tár­sadalmunk, nem éppen kitű­nő egészségével. Az érvek oly erősek, hogy azok hallatán az ember megszaporázza lépteit, s mielőbb el akar jutni az il­letékesekhez megkérdezni, mi okból ragaszkodnak hát a ki­sebb méretű teremhez. A ta­nácsülés ugyanis már döntött A tervet és a hozzájáruló he­lyiségeket a költségvetési üzem váltja valóra. ni kell az állattenyésztés ered­ményeit. A határozat szövege is meg­győzően érzékelteti, hogy köz­vetve és közvetlenül, csakis a gazdasági eredmények javu­lása lehet feltétele az életkö­rülmények kedvezőbb alakulá­sának, melynek része az első­sorban magánerőből épülő la­kások építése, a fiatalok így és szövetkezeti alapon / való otthonhoz juttatása, a lakás­cserék ösztönzése is. A pártbizottság jövő évi programja külön hangsúlyozza a munkahelyeken dolgozó, a vállalati tanácsokban résztve­vő kommunisták -felelősségét. A reális politikai következte­tések érdekében a város veze­tő testületé továbbra is rend­szeresen elemzi a térség gaz­dasági folyamatait. A párt­szervektől azt várja, hogy kez­deményezzék, támogassák a gazdaság élénkítését, a káder­munka javításával is akadá­lyozzák meg az igénytelen­ség és formalizmus elterjedé­sét. Segítsék a feszültségeket feloldó, érdekeket egyeztető és feltáró viták létrejöttét. A határozat elfogadása után a munkásifjúság körében vég­zett eszmei, politikai nevelés feladatairól határozott a váro­si pártbizottság. A napirend előadója Szigeti Sándorné tit­kár volt. — Éppen ez az — mondom én is, mintha magnószalag or­sója pördülne még friss emlé­kezetemben. Sorra teszem fel a városkörzetben élők kér­déseit. Az mondják, hogy a kivitelezés 8,8 millió forintból is megoldható. Miért nem írtak ki versenytárgyalást? Hiszen a tanácsi vállalat 11 milliót kér. Az iskola vezető­sége és a szülői munkaközös­ség hivatalos megállapodások­kal igazolta a családok és több vállalat társadalmi mun­ka ajánlatát. Szerintük a ta­nács 6 milliójából hiányzó kettőt ezzel pótolni lehetne, miért nem számoltak utána? Villást László tanácselnök­helyettes sokadszor válaszol­ja erre a kérdésre azt, hogy ha az induláskor csak 6 millió forintjuk van, ennyiből lehet kezdeni. Az egyébként tiszte­letre méltó vállalásokra is szükség lesz, de egyelőre még nincs az országban olyan vál­lalat, amelyik a társadalmi munkára is hajlandó megálla­podást kötni. — Kivéve per­sze a sajátunkat, mert ami még a haton kívül a tizenegy­hez kell, azt is összefogással próbáljuk előteremteni, s bí­zunk benne, hogy a cél érde­kében felsorakoznak a helyi intézmények, vállalatok — mondja az elnökhelyettes. Rákos Andor, a városi párt- bizottság munkatársa a kér­dés jó ismerője. — Induljunk ki abból, hogy eddig nem volt, ezután pedig lesz az iskolának tornaterme — ajánlja. — Normál méretű, de az alapok már úgy készül­nek, hogy bármikor bővíthe­tő, ha lesz rá pénz. Igen, ész­szerű lett volna a versenytár­gyalás, de a jelenlegi helyzet­ben azt hiszem, könnyebb dolga lesz a tanácsnak a saját vállalatával megoldania azo­— Először is a hiánycikke­ket kellene pótolni — hangoz­tatja a társadalmi ellenőrök vezetője. — Jelentéktelennek látszik, de a háziasszonyok­nak nem mindegy, kapnak-e babérlevelet, a húsfélék kö­zül csülköt. A gyárbeliek ki­fogásolják, hogy gyenge a kínálat ruházati cikkekből, s a helyi áruház vezetői előny­ben részesítik a drága árukat az olcsóbbal szemben. Hiány­zik például a gyermekzokni, az alsónadrág. Nem kaphatók tréningruhák, pólók, atléta­trikók. A Béke utcai élelmi­szerbolttal kapcsolatban töb­ben kifogásolták, hogy rossz minőségű a felvágott, a tej gyakran megsavanyodik, a lángolt kolbász gyakran pe­nészes. Ez már nem a hiány, hanem a minőség gondja. Déligyümölcs nem érkezik a városba? — kérdezik, akik Pesten és Vácott már láttak narancsot, banánt. A lakóte­lepi üzletben látható műszaki cikkek választéka kicsi, sok a hibás áru. A kereskedelmi ellenőr e kijelentését többen is meg­erősítik a gyártelepi könyv­tár munkatársai közül. Még jó, hogy nekik is megmond­ták a boltban: ne vegyék meg a Junoszty tévét, mert csak gondjuk lesz vele. A lakótelepi ABC-ben gyenge a baromfihús kínála­ta, általában szűkös a gyár­telepi Konzum élelmiszerbolt választéka, s nem éppen ét­vágygerjesztő a felvágott eb­ben az üzletben. Többen és sokadszor tették szóvá azt is, hogy aki szombaton műszak­ba, szolgálatba jár, nem tud bevásárolni, mert a boltok legtöbbje, így a lakótelepi, a gyártelepi, a Liget ucai is délben zár. Lengyel Péter az üzemi kát a bonyolult gazdasági problémákat, amelyeknek elé­be nézünk. Vagyis, nemcsak a jövőbe, a pénztárcánkba is bele kell tekinteni, s csak annyit vehe­tünk ki, amennyi benne van — veszi tudomásul szomorúan a mindennapok krónikása. dolgozók javaslatát mondja ki: városhoz méltó, a jelenle­ginél sűrűbb élelmiszerszállí­tást, frissebb árut várnak a boltokba. Az üzletek korsze­rűsítésével együtt ez megha­tározná a minőséget is. Jó véleményt váltott ki vi­szont az, hogy a boltokban idejekorán jelent meg a Mi­kulás és a szaloncukor. Ezek­ből folyamatosan érkezik az utánpótlás is. Ketten indulunk, hogy a boltvezetőket kérdezzük: hol tartanak az ünnepi előkészü­letek? — Ma kezdődött nálunk és egész hónapban tart az árle­szállítás több cikkből — mondja Kulcsár Lászióné, az áfész Fillér utcai élelmiszer- boltjának vezetője. Szörpöket, húskonzerveket s más élelmi­szereket kínálunk kedvezmé­nyesen. A sertésmájkrém 12,50 helyett 8 forintba, a pa­radicsompüré 27,50 helyett 14 forintba kerül. — Egyéb ígéretek? — Déligyümölcsről még nem kaptam értesítést, csak a kubai narancsot ígérték biz­tosra. Ünnep lesz Itt, életre szóló megállapodást köt két ember­pár Dunakeszi új középületé­ben, a Bajcsy-Zsilinszky út, Szt. István utca sarkán meg­nyílt családi intézet történe­tében először. Itt írja majd be Takács Sándorné az anya­könyvbe, hogy Polgár Krisz­tina, a gödi Dunamenti Tsz műszerésze és Albert Sándor önálló gépkocsifuvarozó, vala­mint Germany Katalin, a Pest Megyei Vendéglátóipari Vállalat eladója és Lunczer Attila pincemester, a Pest Vidéki Vendéglátóipari Válla­lat dolgozója ettől a naptól, azaz november utolsó szom­batjától kezdve házasok. A gondosan rejtett szöglet­ben próbál az orgonista. A zene szétárad a textilmintás drapériával burkolt falak — Van, aki panaszkodik, hogy a pénteken érkező csir­kéből szombatra sohasem ma­rad. — Dehogynem! Két ládával És még azt is nehéz eladni. A lakótelep ruházati bolt­jába áru érkezett. Férfi, női és lányka flanell ruhaneműk, zoknik, harisnyanadrágok, cse­csemőáruk várnak kicsomago­lásra. — Mire számítanak még? — Női, gyermek és férfi kötöttárukat várunk. Cipőket, csizmákat, a keresett olcsóbb cikkeket. A következő napok­ban itt vásárló vendégeink ezer forinton felüli számláik­hoz sorsjegyet is kapnak. Ezek húzását aranyvasárna­pon tartjuk. A nyeremények vásárlási utalványok lesznek. — Negyven-ötven százalé­kos engedményt adnak jelen­leg bakfis flanell ruhákból, férfi- és gyermekcipőkből. A cipők polca előtt elgon­dolkozva áll az ellenőr és azt kérdezi Makrai Zsuzsanna el­ső eladótól. — Ha kedvezményes az áru, miért nem tudatják a vevővel? Hol a cédula? Biztató ígéreteket hallot­tunk Szabó Ivántól is, a la­kótelepi ABC-áruház vezető­jétől. Lesz elég húsféleségek­ből, italokból, mint minden ünnep alkalmával. Halból a tavalyi mennyiség dupláját szállítják 22—23-án. közt, melyeken jól mutatnak a borítást keretbe foglaló barna szegélylécek. Fenn a falon az ország címere, az esemény komolyságát tá­masztja alá. Megilletődünk az asztalra terített címeres, há­romszínű zászló láttán, amely fölött négy szál piros szegfű díszeleg a vázában. A váró(- ban lassan gyülekeznek a vendégek. — Csodálatos — hangzik az első elismerő szó. — Még egyszer férjhez me­gyek, hogy idevezessen a pá­rom — kiált fel az egyik, a menyasszonykornál idősebb hölgy. Aztán megérkezik a virágdíszes autó. Polgár Krisz­tinának és Albert Sándornak gratulálunk. Hol ismerkedtek meg? — Két és fél éve egy étte­Nézőpont Távolságok A gyógyszertárak területi elhelyezkedéséről és számáról zajlott a vita. Több kellene belőlük, mert így nehezen tudnak eljutni gyógyszerükért az idős és fáradt emberek — hangzott el a kívánság. Ellen­érvként az egyik Dunakeszi­nél nagyobb város példája ke­rült szóba, ahol többen lak­nak, s mégis elég az itteninél kevesebb patika. Lehet — jegyezte meg a vitapartner, de az érvet nem fogadta el. Mert mint mondta: viszonyítás közben arra is kell gondolni, hogy milyen egy város szerkezete, kiterje­dése, közlekedése, milyen na­gyok a távolságok. Márpedig tudjuk, hogy itt a városrészek távol esnek, nem illeszkednek szervesen egymáshoz. Dunakeszi sajátosságai a közintézmények működése szempontjából valóban nem a legjobbak. Ám ez már nem­csak a gyógyszertárakra vo­natkozik. A szolgáltatások tel­jes körét érinti, befolyásolja a régi örökség, a megközelítés időt rabló fáradtsága gyalog, vagy a fővonalakon közlekedő buszokkal. Ezen csak keveset enyhítenek a ritkán közleke­dő keresztirányú járatok. Ha sűrűbb, ha racionálisabb len­ne a helyi közlekedés, ez a vita talán az értelmét is ve­szíthetné. Kevesebb intéz­ménnyel, olcsóbban, hatáso­sabban dolgozhatnának a 'szolgáltató szervezetek. remben — mondja a meny­asszony. — És voltam a fel­szolgáló. Az új pár egyelőre a szü­lőknél lakik majd. Megvárták az intézet átadását, hogy méltó körülmények között köthessék meg házasságukat. Aztán felhangzik a nászin­duló. Az emberek biztosan sokáig emlékeznek majd a szép párra, az első esküvőre, amelyen gerberacsokor dísz­lett a menyasszony kezében, s ezt tűzte a vőlegény kabát­jának hajtókájára is. Fél óra múlva másodszor hangzott el a boldogító igen. A Rákóczi mozi helyén megnyílt új középület terve­zője, Mladek Ferenc volt, bel­sőépítésze Domin Károly. Építője a Dunamenti Építő­ipari Kisszövetkezet. A beru­házás 4,1 milliójába, a belső berendezés 400 ezer forintjá­ba került a tanácsnak. A vá­rosi színvonalú új intézmény vezetője, akihez az örömöt és bánatot egyaránt okozó, a születéstől a halálig tartó családi események alkalmával fordulhatnak az emberei:: Tóth Gáborné, előadója Szé­kely Zoltán. Péntekéi péntekig — Ünnepig emlékhangver­seny. Liszt Ferenc születésé­nek 175., halálának 100. év­fordulója tiszteletére. A Du­nakeszi MÁV Férfikar, a Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pont fúvószenekara, az 1-es, 2-es és 3. sz. általános iskolák és a Radnóti Miklós Gimná­zium kórusainak műsora. Közreműködik: Németh Má­ria, Bélák Erzsébet, Kalla Bri­gitta, Sellei Zoltán, Legéndi Gábor, Eri István. December 6., szombat, 17 óra. — Szabadságliget betegei­nek. Dr. Varga Eszter rendel december 1-jétől a Felszaba­dulás út 35. szám alatti inté­zetben hétfőn, szerdán, pénte­ken 13—18, kedden, csütörtö­kön 7—12 óra között. A sza­badságligeti rendelőben a dok­tornő kedden 10—13, pénteken 15—17 óra között rendel. Az oldalt írta: Kovács T. István Fotó: Vimola Károly Geotron - korszerű technika A műszergyártáshoz nemcsak alapos szakmai képzettségre van szükség. A munka feltétele az alapként szolgáló, széles körű, általános műveltség is. Dunakeszi kisszövetkezetei között az egyik legfiatalabb közösség a Geotron. Termékeinek nagy részét exportra készíti. Képünkön Mogyorósi Mária egy számítógép billentyűzetének szerelése közben. Egy városrész nagy vitája Ésszerű, éesajnos kivihetetlen A város legszebb termében Életre szóló boldogító igen A fényárban úszó termekben még áhítatos csend uralko­dik. Modern vonalú széksorok, a fő hely irányába vezető süppedő szőnyegek, a már ragyogó üvegdíszes csillárok vár­nak a nagy pillanatra. ígérjék meg az üzletvezetők Frissebb árut, jobb minőséget — Mit ígér a kereskedelem decemberre, karácsonyra? Mielőtt ezt kérdezzük, tekintsük át Lengyel Péternek, a Szakszervezetek Szakmaközi Bizottsága kereskedelmi, társa­dalmi ellenőrzési csoportja vezetőjének tapasztalatait. A MÄV Járműjavító Üzemben folytatott közvélemény-kutatá­sának eredményei nagyjából megegyeznek azzal, amiről ko­rábbi jelentései szólnak.

Next

/
Thumbnails
Contents