Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-29 / 305. szám
GÖDÖLLŐI vurigp A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM 1986. DECEMBER 29., HÉTFŐ Megújult a vérségi bisztró Kellemes, barátságos környezet A Túrái Galga Vidéke Áfész öt évvel ezelőtt adta át szerződéses üzemeltetésre a vérségi bisztrót. A szerződő partner Józsa János helybeli lakos volt, aki addig már tíz évet töltött el a szövetkezet kötelékében különböző beosztásokban, munkakörökben. Folyamatos üzem A szövetkezet vezetősége versenytárgyaláson olyan személy üzemeltetésére bízta az egységet, akinek munkáját., kezdeményezőkészségét jól ismerte. Mivel december 31-én az öt évre szóló szerződés lejár, a jogszabályoknak megfelelően újabb verseny- tárgyalás kiírására volt szükség, amelyen természetesen Józsa János is indult, s ő lett a tárgyalás győztese, így a bisztró újabb ötéves időtartamra szóló üzemeltetője. Az üzletvezető kezdettől fogva következetesen törekedett orra, hogy a szerződésben vállalt kötezettségelnek eleget tegyen, s tevékenységével az áfész a szerződéses időszakban is meg volt elégedve. Józsa János szívügyének tekintettea bisztró sorsát, úgy törődött az üzlettel, mintha o sajátja lett volna. Ezért próbált szerencsét két évvel ezelőtt a Mészöv által meghirdetett.kiatelepötlé-v sek rekonstrukciós pályázatán, amelyen valóban raeUjé íPár.toH Fortuna istenasszony. A Mészöv 650 ezer forintot nyújtott a bisztró felújításához, amit az áfész további 700 ezer forinttal toldott meg. A felújítási munkálatokhoz augusztus utolsó harmadában fogtak hozzá, s oly módon oldották meg, hogy a folyamatos működés nem szakadt meg hosszabb időre. Az éttermi rész még zavartalanul fogadta a vendégeket, amikor megkezdték az épület déli szárnyában elhelyezkedő két raktárhelyiség söntéssé alakítását. Ennek elkészülte után zárt be a vendéglői rész. Az épületből csupán a puszta falak maradtak, az átalakítás az üzemeltető elképzelései szerint valósult meg. Minden gond az ő nyakába szakadt, mivel reá hárult a beruházás lebonyolításának valamennyi teendője. A kivitelezési munkálatokat részben az áfész házilagos brigádja, a szakipari munkákat kisiparosok, a tömérdek egyéb munkát pedig az üzletvezető és családja végezte. Minden fából Á rekonstrukciós mun&ála- tok során fontos szempont volt az italmérő résznek, és a vendéglői résznek az elkülönítése. Nem lehetett ugyanis higiénikusnak és vendégma- rasztalénak tekinteni, hogy az italmérő vendégei a vendéglőben tartózkodók között, ingáztak. Szükséges volt tehát a •mellékhelyiségek újabb csoportjának létrehozása. Amikor a söntés kialakításához hozzákezdtek, oly módon végezték a bejárata és belső tere kiépítését,, hogy azon a későbbiekben már ne kelljen változtatni. Ez a részleg is új berendezéseket, itaí- asztalokat, székeket kapott, mennyezete, padlózata, csillárjai is összhangban vannak az éttermivel. Az átalakítás előtt az étteremben negyven ülőhellyel számoltak, most hatvan vendéget tudnak fogadni, mégpedig kellemes, barátságos körülmények között. Az új asztaloknál díszes faszékeken lehet helyet foglalni, a barna fakazettás, fehér díszítésű mennyezetről fadíszítésű csillárok függnek alá, a meleget pedig egy nagy zöld cserép- kályha árasztja szét a helyiségben. Az útra néző kisablak helyébe két nagyot építettek be. Újra cserélték a pultot, amelyben két mélyhűtőt helyeztek el, s műbőrrel vonták' be. A falakat lambériával borították, illetve tapétázták. Új kávé- és krémfagylaltgépet vásároltak, a kiszolgálóhelyiségeket átcsempézték. Kicserélték a víz- és villanyvezetékeket. Ez utóbbiakat teljes egészében a család munkaerejére támaszkodva oldották meg. Újra cserélték a szellőztető berendezéseket is. Nem közömbös Az épület megújult, megszépült, besorolása azonban változatlan maradt, továbbra is III. osztályú árakkal üzemel. A felújítás befejeződött, az üzletvezetőnek azonban további tervei is vannak. Eddig a nyári időszakban a vendégek a Fő útra nyitott szabad térségben foglalhattak helyet, a jövőben ez megszűnik, s szerepét a bisztró udvarán kialakítandó kerthelyiség veszi át, amit majd két úton is meg léhfet Hözélítten?;: ; Betonozását már az ősszel megkezdték. Ugyanitt új kerítést állítanak fel, s az udvar lebetonozatlan részét parkosítják. Józsa János és családja tetemes anyagi, fizikai és szellemi munkát fektetett az áfész e megújhodott egységébe. Miért? Így összegezte: — Az ember életének jelentős részét tölti el a munkahelyén, s számomra egyáltalán nem mindegy, hogyan néz ki az a munkahely, kivált nem lehet közömbös ebben az esetben, lévén olyan intézményről szó, ahol italfogyasztás és étkeztetés történik, s ahol nemcsak helybeliek, hanem távolabbi vidékek lakói is megfordulnak átutazóként, vagy éppen itt tartanak meg egy-egy találkozót. Bene Mihály A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Eugene Ionesco: Különóra, komikus dráma, a kaposvári Csiky Gergely Színház vendégjátéka, 17.30 órakor. Federico García Lorca: Bernarda Alba háza, színmű, a Kaposvári Csiky Gergely Színház vendégjátéka, 21 órakor. Nyugdíjasoknak: Szilveszter. A hónap műtárgya: Nagy Sándor könyvillusztrációi, megtekinthető az előtérben. Úttörő-olimpia Megyei elsőség HOL 4 Ijb í ülj' Az 1986. évi úttörő-olimpia megyei asztalitenisz-döntőjét Albertirsán rendezték. A fiúk és lányok két-két korcsoportjában az élmezőnyben csak egy sportoló végzett körzetünkből. Tóth Krisztina, gödöllői pajtás, a hetedik-nyolcadik osztályosok között a» első lett. A versenyzők okleveleket, érmeket, ajándékcsomagokat kaptak. A gyűjtés csak eszköz Önmíívelő múzeumbarátok A régi gépek gyűjtése, megmentése az utókor számára csak eszköz a Magyar Mezőgazdasági Múzeum baráti köre gödöllői csoportjának munkájában. De fontos eszköz, mert ezzel azt a célt szolgálják, hogy a társaság műszaki és általános műveltségét emeljék. Rendes évi közgyűlésükön is ezt hangsúlyozták. 1986-ra több tevékenységet terveztek, mint amennyit talán végre lehetett volna hajtani. Így nem valósult meg valamennyi elképzelés, viszont egyebek mellett olyan hagyományt kezdeményeztek, hogy a honi mezőgazdálkodás történetének jelentős évfordulóit széles körben ünnepeljük meg. Ez volt a hatvani jubileumi szántógépbemutató és -verseny, melyről lapunk is több írásban számolt be. 1985 végén 127 tagja volt a csoportnak, jelenleg 139-en vagyunk. A MÉM Műszaki Intézetéből, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemről, valamint a Gödöllői Tangazdaságból to- borzódtunk. A dolgozók és a nyugdíjasok mellett 22 egyetemi hallgató tagtársunk van — közölte beszámolójában dr. Balássy Zoltán titkár. — A fő tartalékunk a városi lakosság körében, más intézmények dolgozói, valamint az egyetemisták között található. Az egyetemi városban jövőre megnyíló gépfejlődési gyűjtemény segítségével reméljük beoltani a diákok szemléletébe legalább a hajlamot a múlt értékei megőrzésére. A csoport életében jelentős események a pályázatok, a tanulmányi kirándulások. Az utóbbiból az idén csak égy valósult meg Zirc környékére, tavasszal. A második félévben a kis társaság erejét a hatvani bemutató rendezése vette igénybe, ezért további tanulmányú takra nem tellett. 1987- ben Vép—Kőszeg—Szombathely, valamint Sátorhely— Bólv irányú utazásokat terveznek, közölte a közgyűlésen dr. Mélykúti Csaba. A MÉM Műszaki Intézet műszaki továbbképző irodája vezetőjeként arról is tájékoztatta a jelenlevőket, hógy több, a" műzédfn- baráti témákhoz kapcsolódó videofilmmel rendelkeznek, s ezeket szívesen bemutatják akár az egyetemistáknak is. A csoporthoz beadott pályázatokon kívül született még egy anyag, amit szerzője, dr. Reischl Gábor, a GATE építészeti tanszékének okleveles építészmérnöke közvetlenül a V I i cember 13-án, Luca napján hullott le az első hó. Nem tehetek róla, de amikor vatta- fetoér lesz a táj és hóemberré az utcát söprő kucsmás falusi ember, a kémények pedig vendéghívogató füstfelle- geket lehelnek az alacsonyan szálló hófelhők felé, nekem útra kell indulnom. Meg kell keresni a meleg szobában beszélgető rokonokat, barátokat, ismerősöket. Ügy adódott, hogy Tóalmáson akadt dolgom, onnan visszafelé Zsám- bokon bekopogtattam L apu Xstvánnéhoz, akit Margit néninek ismer a falu, és Margit néninek hívja az a soksok ismerőse is, akik hazánk távoli tájairól és az ország határain túlról felkeresték a zsámboki falumúzeumot. Lapu Istvánná nagy mesélő, és minden szava dokumentumértékű, ezért az általa mondottak különösen becsesek és megbecsülésre méltóak. Minden mondata hiteles híradás arról a világról, a paraszti nyomorúságnak arról az idejéről, amelyben ez a nép a felszabadulásig — vagy talán tovább is, egészem a termelőszövetkezetek megerősödéséig — élt. Minden kimondott szava hiteles ábrázolat az emberről, aki dolgozik, küzd a hétköznapodon és vidáman szórakozik az ünnep ritka óráiban. Nagyon sokszor, éreztem, amikor Margit nénit hallgattam, hogy bűnös mulasztást követek el, amiért nem kapcsolom be a magnetofont, s elmulasztom történeteinek megőrzését, amelynek mindegyike egy-egy gyöngyszeme lehetne népünk krónikájának. Látogatásomkor kiderült, hogy volt, aki mindezt megA falu krónikása Szív, értelem, érzelem tette. Korkes Zsuzsa, az aszódd Petőfi Múzeum néprajzosa leült Margit néni mellé, ösz- szegyűjtötte visszaemlékezéseit, aztán Viseletek és szokások Zsámbolcon címmel sajtó alá rendezte, hogy az érdeklődők kezükbe vehessék az Aszódi múzeumi, füzetek 33. köteteként. Minden túlzás nélkül bevallom, hogy a csaknem kétszáz oldalas munkát egyvégtében olvastam el és amikor ismerőseimnek olvasásra ajánlottam a könyvet, Tápay Erzsébet vb-titkár megkérdezte: vajon író lett volna-e Lapu Istvánnéból szerencsésebb emberi és társadalmi viszonyok között. A kérdést Bankó János megtoldotta: Sorsszerű volt-e, hogy a zsámboki homokban tapics- koló, dinnyét őrző kis parasztlánykában kinyíló értelem és kivételess érzékenység belefulladjon a falusi sárba? Hogy Lapu Istvánná csakugyan író lett volna-e, ha emberibb sorsban és korban születik, iskolázódik és idejekorán művelődhetik, azt nem lehet tudni. Az viszont biztos, hogy a mesélőkedv, a közlés szükséglete úgy jelentkezik nála, akár az élet parancsa. Olyan ember Lapu Istvánná, akinek most már rögzített és a jövőnek megőrzött szavai igazolják, hogy az iskolázatlan parasztasszonyban megmaradt és együtt él a szív és a lélek, az érzelem és az értelem. Korkes Zsuzsa is kereste, kutatta a mesélés kényszerének megjelenését Margit néni életében., s válaszát így összegezte: — Már kisgyerek korában szívesen hallgatta az idősek elbeszéléseit, jól ismerte a falu hagyományait, szokásait és később igyekezett ezeket fenntartani, átörökíteni. Mennyi mindent elvégzett a ma hatvanhét éves asszony. Vezetett kézimunka szakkört, tánccsoportot, gyermekegyüttest. Asszonykórust szervezett és honismereti szakkört irányított. Összegyűjtötte a falu tárgyi emlékanyagát és e gyűjtőmunka eredményeként nyílt meg 1982-ben a zsámboki falumúzeum. A település szellemi hagyományait Írásban igyekezett megmenteni. Másfél évtizede vesz részt a különböző néprajzi pályázatokon. Mondó- kákról, gyerekjátékokról, népdalokról, földrajzi nevekről, ragadványnevekről írt dolgozatokat.. Feldolgozta a születés, gyerekkor, lakodalom, s, a jeles napok szokáskörét. Pályamunkáit a Néprajzi Múzeum adattárában őrzik, amelyek közül különösen kiemelkedik A dinnyemagtól az eladásig címmel Írott dolgozata. Az első olvasás után most ismét lapozgatom a könyvet, örülök, hogy a néprajzos Korkes Zsuzsa úgy segített Lapuné szövegének gondozásában, hogy erősítette a mesélő parasztasszony egyéni jegyeit, megőrizte eredeti ízeit, gondolatait. így vált egéssszé és egységessé, hiteles és igaz tanúvá. F. M. múzeumhoz nyújtott be. Címe: A mogyoródi pincék felmérése és javasolt rekonstrukciója. A szerző megállapítja, hogy csak az utóbbi időben kezdődött rekonstrukciós munkák bizonyítják, hogy e jellegzetes mogyoródi présházegyüttesek megmenthetők és a község történelmi értékeit gyarapítják. A MÉMMI gépgyűjteményének 1986-os munkájáról beszámolót készítenek, amit ugyancsak a Magyar Mezőgazdasági Múzeumba küldenek. Sági Pál, a múzeum főosztályvezetője, a csoport instruktora elmondta, hogy a harmincegy helyi csoport közül a gödöllői múzeumbarátok az élmezőnybe tartoznak. Ebben a MÉMMI intézeti háttere is sokat segített. A hatvani gépbemutató olyan hőstette a társaságnak, amely a kiemelke- dőséget bizonyítja. A jutalmazások, a szervezeti ügyek intézése, küldöttek választása után az egyik pályaművet tekinthették meg a csoport tagjai. Dr. Mélykúti Csaba és Nagy József filmet készített a hatvani eseményekről. Felelevenedtek azok a pillanatok, melyek a csoport oly sok tagjának munkájából születtek. A közgyűlésen külön kiemelték Szabó Györgynek, a Gödöllői Tangazdaság igazgatóhelyettesének szervező tevékenységét. A sokoldalú feladatok mellett a rendezők olyan kulisz- szatitkokról is beszámoltak a vetítés során, hogy a régi gépek beindítása milyen nehézkes volt. A lokomobil kazánja például egykor deszkabélelt volt, ami nagyszerűen hőszigetelt. A több évtizedes használat során ez megsemmisült. A masiniszták nem győzték lapátolni a szenet a szükséges gőznyomás tartásához. A magyar mezőgazdaság gépesítéséről egyébként olyan gazdag a dokumentumanyag, hogy lehetséges egy könyv megírása is. Amennyiben lesz szerződés. ebben is találunk közreműködőt a csoportból. Válogatunk Várakozunk a buszmegállóban, Topogunk a hidegben, s talán azért, hogy a fejünk se fázzon, ide-oda tekintgetünk, észreveszünk mindent, ami körülöttünk történik.' Az iparcikkbolt- ból két asszony lép ki, kezükben egy-egy fenyőfa. Értékeljük. Egyikünk megszólal: az egyiknek túl ritkák az ágai, a másiknak még túl sűrűek. Itt csak ilyeneket lehet verini. A szomszéd is véleményt mond. Jó a meglátásod, vélekedik. De azon gondol- koztál-e már, hogy a tökéletest várjuk el a karácsonyfától, miközben mi sem vagyunk azok. Az egyikünknek a lába rövid, a másiknak a hasa nagy, a harmadiknak pedig az arca csúf. Miért éppen a fenyőfák nőnének szabályosan? — zs — V Gödöllői áruház Nyeremények A gödöllői áfész-áruház Ská- la-nyereménygála házi sorsolásán az alábbi szelvények tulajdonosai nyertek különböző díjakat. Junoszty televízió: 03 545 316. elektromos palacsintasütő: 03 966 528, kávéfőző: 03 547 751, grillsütő: 05 554 844, Gödöllő mokkáskészlet: 00 247 479, Gödöllő kulacs 00 244 252, Gödöllő váza: 03 960197. A 15 darab 200 forintos vásárlási utalványt a következő sorszámok nyerték: 00 241 665, 01 973 900, 01 979 495, 02 744 194, 03 545 626. 03 547 324, 03 549 900, 04 241 444, 06 031 279, 06 031 385, 06 035 468, 06 035 470, 12 911 430, 15 183 056, 21 883 846. Szelvénytulajdonos olvasóink akkor se dobják el szelvényeiket, ha ezen a sorsoláson nem nyertek, mivel a Skála-Coop országos nyereményeinek listáján még megtalálhatják nevüket. Veresegyház A táblával ellentétben Leesett az első hó, méghozzá mindjárt jelentős meny- nyiségben. Előkerültek a nyírfaseprők, hólapátok, talicskák. Már ahol... A jobb érzésű, kötelességtudó emberek, köztük szép számban idősek, betegek, rokkantak, erejüket nem kímélve, nemcsak a háztól a sufniig meg a kapuig tették járhatóvá az utat, hanem azon túl, az utca frontját, hogy akinek a hóban is közlekednie kell, lehetőleg zavartalanul tehesse azt. Sajnálatosan ez a szemlélet nem általános. Ebben Veresegyház sem kivétel, ahol pedig a társadalmi, közösségi tudat magas fokon áll. Ahogy a nóta is mondja: vannak utcák, vannak házak... A legrosszabb a helyzet a sarokházaknál. Aki saroktelken lakik, szépen lakik. De annak két utcafrontja van, amit takarítani kell(ene). De hát az sok, nem takarít csak egyet. Vagy, még egyszerűbb, egyet se... A tanács apparátusa korántsem akkora, mint mondjuk — ahogy falugyűléseken értesülünk iróla — Franciaországban, mégis, a szervezéséről híres községünk megszervezhetné azt az őrjáratot, ami során figyelmeztetnék a letisztí- tatlan járdák (házi) gazdáit a kötelességükre, meg talán arra is, hogy ha előttük történik valakivel baleset, az sokba kerülhet a házigazdának! Ismétlődő esetben pedig — úgy tudom — keményebb eszközökhöz is lehet nyúlni. (Ilyen őrjáratra már volt példa, amikor az utcán tárolt sóder és egyéb építési anyag eltávolítására hívták fel a háztulajdonosokat.) Es csak annyit tanácsolnék vagy takarítsák el a havat — vagy vegyék le a Tiszta udvar, rendes ház táblát! —kas A kisnyugdíjasok támogatói Tanítók, egészségügyiek A városi szakmaközi bizottság a 'területpolitikai érdek- képviseletet különböző munkabizottságai működése révén is igyekszik végezni. Ezek között az egyik legfontosabb a szociálpolitikai, melynek Vas Károlyné a vezetője. A munkabizottság összejövetelein, tagjainak egyéni elbeszélgetésein 1986-ban szó esett a rehabilitációról, az egészséges életmódra nevelésről, a betegségek megelőzéséről, a veszélyek kiszűréséről. Mindebben együttműködnek a városi népfrontbizottsággal és a városi Vöröskereszttel. Tevékenységükben a legfolyamatosabban a kisnyugdíjasok nyugdíjemelésének segítése szerepel, gz egyedi mérlegelések alapján valósul meg. Az érdekeltek gondos helyzetelemzése, felmérése előzi meg a javaslattételt. Ennek is köszönhető, hogy 1986ban a felterjesztett kérelmeknek csupán a két százalékát utasították vissza. Hogyan oszlik meg a kilencven kisnyugdíjas eredeti foglalkozási aránya? A negyven százalékuk pedagógus vagy egészségügyi dolgozó volt, a 16 százalékuk termelőszövetkezeti tag, a 38 százalékuk pedig üzemi munkás. Az utóbbiak aránya azért alacsonyabb, mert volt munkahelyeik az ő szociális helyzetükkel jobban törődnek. Mozi Vakondmesék. Színes csehszlovák mesefilmsorozat. Csak 4 órakor! A zsaru nem tágít. Színes, magyarul beszélő francia film- vígjáték, 6 és 8 órakor! ISSN 0133—J957 (Gödöllöl Hírlap)
