Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-28 / 304. szám

Arany János Termelőszövetkezet Limuzin helyett magyar tarka Nem mondhatnám, hogy túlságosan lelkendeztek az Arany János Termelőszövet­kezet szarvasmarha-tenyész­tői. amikor az elmúlt 11 hó­nap eseményeire terelődött a szó. Tudom, nem szokásuk nagydobra verni az ágazat eredményeit, de azt hiszem, a dicsekvésre érdemes dolgok­kal is úgy vannak: szép, szép, de nem az igazi, hiszen (másutt ennél is sikeresebben gazdálkodtak... Kiszolgáló kapacitások Pedig, ha fázisaira bontjuk tenyésztői munkájuk egész folyamatát, és egyenként tesz- sztik nagyító alá a legjellem­zőbb tényszámokat, akár ki is jelenthetjük: ez a kollektíva érti a dolgát. Egy szakmáját szerető és a nagyüzemi szarvasmarhatartáshoz értő ember sok mindenre tud kö­vetkeztetni csupán abból a fontos mutatóból is, amit úgy neveznek, hogy borjúelhullá- si arány. Mert az a tenyész­tői, de mindenekelőtt az ál­latorvosi munka színvonalát jelzi egy esztendő távlatában. Csak úgy önmagában nem sokat mond, ha leírom, hogy az eddig született 490 kisbor- jú közül 18, azaz nem egé­szen 3,8 százalék bizonyult annyira életképtelennek, hogy a legnagyobb gondoskodás el­lenére sem lehetett őket megmenteni. A Taurina szarvasmarha-tenyésztő rend­szer taggazdaságainak kimu­tatásai segítettek eligazodni, s ezekből kitűnt, csekély há­nyad az, ami itt veszendőbe ment. Természetesen van gazdaság, ahol ennél jobb az arány, de éppen e tény sar­kallja a tenyésztőket saját munkájuk örökös felülvizsgá­latára. Törökfalvy Cyuláné törzs­állattenyésztő feljegyzéseiből sok ilyen figyelemre érdemes adatot tudnánk még kiboga­rászni, mégis, amikor eszten­dőnként a végelszámolásra kerül a sor, látnunk kell, hogy a húsmarhatartás — sajnos országosan is igaz —> egyáltalán nem tartozik a nagy hasznot hozó tevékeny­ségek közé. illenék ezt rész­letezni, hogy bizonyítsuk is, de túl sokáig tartana. Különben is, két éve, amióta önelszámoló egység lett az ágazat, minden fillér útja végigkövethető, és most már azt a bizonyos „össz- szövetkezeti nagykalapot” sem lehet okolni, amiért el­vész benne az ágazat nyere­ségének java része. Vagyis, rengeteg pénzt emésztenek fel az állattenyésztést kiszol­gáló kapacitások, gépek, szál­lítóeszközök, egyebek. Noha csak jó két hét van már hátra az esztendőből, ko­rai lenne ítéletet mondani az 1986-os év kimeneteléről, de annyit azért megkockáztatha­tunk, eredményesebb lesz, mint a tavalyi. Szabari István részlegvezető korábbi jóslata látszik igazolódni, amikor azt fejtegette egyszer, hogy a szarvasmarha-tenyésztő ága­zat a többi 17 szövetkezeti egységhez hasonló viszony­lagos önállósága lendíteni fog a gazdálkodás kerekén. Olyan túl nagyot nem, hi­szen az új szisztéma sem ké­pes csodákra, ha egyszer drága a takarmány, a fuvar és így tovább. Naiv dolog lenne azt várni, hogy majd csak kedvezően alakulnak az arányok. Valahol házon, aka­rom mondani, istállón belül kell keresni annak módiát, hogy enyhüljön valamicskét a csizma szorítása. Mert ama sokat emlegetett tarta­lékokra itt is rá lehet buk­kanni. Az ágazat idei termelési, Szövetkezetünk autószervize, 1686. dec. 28—29-én ingyenes CO- mérést végez Nagykőrös, Ceglédi u. 21. sz. alatti telephelyén. 7—12 óráig. Nagykőrösi Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet. Köszönetnyilvánítás. Hálás szív­vel mondunk köszönetét mind­azoknak, akik szerettünk, özv. Garaezi Mihályné szül. Bódizs Erzsébet temetésén megjelentek, sírjára virágot helyeztek, mély fájdalmunkban velünk együtt éreztek. A gyászoló család. értékesítési adatai egyértel­műen az adottságok jobb ki­használására utalnak. Az idén 121 állattal adtak el többet a külországok piacán, mint tavaly — összesen 488- at —, közel 160 tonna össz­súlyban. Ezen belül főként az üszőkből értékesítettek többet. Ennek oka, hogy a tehén­utánpótlás későbbre tervezett selejtezését korábban hajtot­ták végre, így a tartási költ­ségekből idejében sikerült lefaragni. Az egész évi átlagos tehén­létszám négy és fél száz kö­rüli, ennek várható szaporu­lata 110 százalékos ered­ménnyel kecsegtet. Ez önma­gában is figyelemre méltó, de a hozzáértőbbek, azt .hiszem, leginkább arra kí'vácsiak, hogy az összes szaporulatnak hányad része származik — tehát nem számolva az üsző­ket — a tehenektől? Ez lé­nyeges, mert az egészséges bocikat világra hozni képes állatok úgynevezett készenléti értéke — csak a szemléltetés kedvéért írjuk le — 35 ezer forint, amíg a meddő állatok csak 18 ezer forintot érnek. Itt a tehenek 90 százaléka el­lett meg, s ez jó aránynak mondhátó. Nos, eme első ránézésre mellékesnek tűnő tényezők —< korántsem említettünk min­dent — jelentik azokat a bizo­nyos tartalékokat. Két fajta Az állattenyésztők ered­ményt remélnek a fajtavál­tástól is. Nem igazán jó ez a szó, inkább „visszaváltásról” beszélhetnénk. A hajdanán oly nagyra tartott limuzin helyét újra a magyar tarka veszi át. Harmadik esztendeje tart a genetikai átállás, je­lenleg az állomány egyedei- nek háromnegyede a két faj­ta tulajdonságait egyesíti, s nagyjából a fennmaradó rész a tiszta magyar tarka. Taurina-dombokon Lassú ez a folyamat, de beismervén a tévedést, helyre kell hozni. A limuzin sajnos nem váltotta be — másutt sem — a hozzá fűzött remé­nyeket. Minden jó és rossz tulajdonságot figyelembe vé­ve, a mérleg a magyar tarka felé billen, de leginkább az szól mellettük, hogy koráb­ban érnek anyává. Ennek gazdasági jelentőségét -aligha­nem fölösleges firtatni. Sopánkodtak is az állatte­nyésztők eleget a vemhesít- hető limuzin üszők viszonyla­gosan magas életkora, a nö­vendékállatok gyatra súlygya­rapodása miatt. Ez utóbbi persze már nemcsak fajta kérdése, nagyban függ a tar­tási, takarmányozási viszo­nyoktól. Ezt javítandó alakí­tották át a Ronkó-major im­már egységesített üszőnevelő telepét, ahol betonozott siló­teret, önetetős rendszert, egy­szóval korszerűbb körülmé­nyeket valósítottak meg. Igaz, tető nem minden állat fölé jut, mint ahogy a más korcsoportú szarvasmar­hák nagy része is a szabad ég alatt, a langyos Taurina- dombokon vészeli át a telet. A tenyésztők nem nagyon örülnek e vitathatatlanul ol­csó megoldásnak. Csak az nyugtatja őket, hogy az álla­tok is könnyebben vészelik át a zimankót, ha mindig teli a hasuk. Silóból, répaszelet­ből, almatörkölyből, szudáni fűből szerencsére a szárazság ellenére is jutott annyi, hogy elég lesz, mígnem újra friss harapnivalót kínál a tavaszi rét. Miklay Jenő Új berendezések a konzervgyárban Aromát is értékesítenek Evek óta egyre nagyabb mennyiségben kerül csakis feldolgozásra — tehát friss fo­gyasztásra már nem alkalmas — alma a Nagykőrösi Kon­zervgyárba. Az idén olyan so­kat kaptak ebből a gyümölcs­ből, hogy elhatározták: bőví­tik kapacitásukat. Annál is in­kább, mert sűrítményük igen közkedvelt a tőkés piacon. Eddig évente 2000 vagonnal adtak el egyebek között Auszt­riának, az NSZK-nak, a skan­dináv országoknak. Szállít­mányaikból jutott a tengeren­túlra is. S találnának még partnereket, csakhogy ehhez szükségük volna egy újabb berendezésre. Mindezen megfontolásokból beszereztek Svájcból egy fo­lyamatos működésű Bucher- prést, s ennek segítségével to­il iu.sa vábbi 1500 vagonra való al­malevet nyerhetnek. Mivel az utóbbi időben nőrbt a sűrítménnyel kapcsolatos minőségi követelmény, bérel­tek egy svájci szűrő- és egy nyugatnémet sűrítőberendezést ötéves próbaidőre — ha bevá­lik, megvásárolják. Az előbbi átlátszóvá teszi a sűrítendő le­vet, az utóbbival pedig aromát nyerhetnek. Ennek értékesí­tésével szintén jó pénzt ke­reshetnek, hiszen sok feldol­gozó cég használja azt fel, például ivólevek készítésekor Színház A kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban, este 7 órakor: Marica grófnő. Bér­letszünet. NAGYKŐRÖSI vrofap A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM 1986. DECEMBER 28., VASÁRNAP Városi fenyőünnep Művelődés - együtt a családdal Városunkban az 1984-es év­től a „családok a közművelő­désért” komplex szabadidős mozgalma élő valóság, közmű­velődési, oktatási intézmények és munkahelyek közös tevé­kenysége. Szórakoztató sport- és közösségi rendezvényekre hívja egyre több alkalommal a városi társadalom minden rétegét Sokan támogatják A tartalmat illetően válla­lati közösségek, intézmények és családok segítik kiteljesed­ni azt a munkát, amelyet a ta­nács művelődési osztálya tá­mogat és koordinál hatéko­nyan, hogy lehetőség terem­tődjön sokoldalú, egymással jó kapcsolatban levő közösségek közművelődési tevékenységé­nek olyan kibontakoztatásá­hoz, amelyben hangsúlyos sze­repet kap a családi szabad­idő együttes eltöltésének lehe­tősége is. A résztvevők száma örven­detesen emelkedő tendenciát mutat. A város gazdasági egy­ségei jelentős összeggel támo­gatják az elképzelések meg­valósulását.- A hétvégi sza­badidős lehetőségek, kreativi­tást fejlesztő foglalkozások, ve­télkedők, kirándulások,- szóra­koztató műsorok, társas együtt- léteket szolgáló rendezvények népszerűek s látogatottak. Az eseményeken való rész­vételért a családok alkalman­ként sorsjegyet kapnak, sőt intézmények és vállalati kö­zösségek ilyen jellegű aktivi­tását is külön díjazzák az il­letékesek. E komplex program jegyében zajlott a György-na- pi vásár, városi gyermeknap, szüreti vigasságok. Egy város közösségének nyújtott olyan kikapcsolódási formát, mely a helyi adottságok kihasználásá­val bizonyította a lehetőségek sokféleségét. E kezdeményezés egyik fő és máris mérhető pozitívuma — mint dr. Makai Katalin, a városi tanács művelődési, egészségügyi és sportosztályá nak vezetője megfogalmazta —, hogy szorosabb lett a köz- művelődési, oktatási és mun­Köszünetnyilvánítás. Ezúton mondunk köszönetét mindazok­nak, akik felejthetetlen férjem, valamint édesapám, Mészáros László temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyez­tek, fájdalmunkat enyhíteni igye­keztek. Gyászoló felesége és fia. Biztonságos úta kerékpárosoknak kahelyi kollektívák együttmű­ködése, amely így közösen ar­ra irányul, nogy egy varos kö­zösségének teiemisenek meg­telem nívójú, kuituralis sza- badidő-eltóiiest. A napokoan megrendezett városi fenyőünnep — a „csalá­dok a közművelődésért” moz­galom ez évi nagyszabású za- rórendezvénye — méltó keret az értékelő munkához. A ben­sőséges hangulatú összejöve­telen került sor a sorsjegyhú­zásra; a szerencsések átvették a nyereményeket. Ugyanitt hangzott el, hogy az illetékes bizottság értékelé­se nyomán melyik intézmény és munkahelyi közösség tevé­kenységét tartották díjazásra alkalmasnak. Vállalati kategó­riában — a kihirdetés sor­rendjében —: 3. helyezett a Nefag, 2. az Áfész, 1. az Építőipari Kisszövetkezet. Az intézmények kategóriájában: 3. helyezett az Állami Zene­iskola, 2. a Kossuth Lajos Ál­talános Iskola, 1. a Petőfi Sán­dor Általános Iskola. Az első helyezettek egy serleget s ér­tékes képzőművészeti alkotást vehettek át. Dobkészítés Ezután a művelődési ház feldíszített helyiségeiben fa­kultatív prógrámok keretében számos lehetőség közül válasz­tottak a megjelentek. Dudás Zoltán énekes-gitáros alkalmi közönségével az együtt ének­lés örömét teremtette meg. Czira Péterné, az ifjúsági ház vezetője az egyszerű, de mu­tatás karácsonyfadíszek készí­tésének módját mutatta be a gyerekeknek. Az előcsarnokban videós mesefilmvetítés vonzotta a legkisebbeket. Valkai Imre ta­nár irányításával az ünnepi asztalterítő-versenyen számos vállalkozó gyermek villantot­ta fel ötletességét. Patai Zoltán­ná, a VGV virágüzletének dol­gozója karácsonyi asztaldísz­kompozíciók elkészítésében se­gédkezett. Rumi László, a kecskeméti Ciróka bábegyüt­tes tagja a dobkészítés rejtel­meibe avatta be látogatóit. Nagy Györgyné és Mocsai Sán- dorné tanárok irányításával számítógépes játékokra és programozásra nyílt lehetőség. Jó szervezéssel A zsúfoltságig megtelt szín­házteremben a nagyon vártc-s méltán sikeres 100 Folk Cel­sius együttes teremtett felfor­rósodott hangulatot régi ked­velt és új nóták megszólalta­tásával. Befejezésül az újjá­alakult Csillagocska bábegyüt­tes ünnepi műsorral szórakoz­tatta a szétszéledni nem aka­ró gyereksereget. Kedves meg­lepetés volt a büfé kakaó- és fonoukalács-kinálata az üdítő­italok mellett. A gyerekek Ön- ' feledten merültek bele a sok­féle játékba, a szabad válasz­tás lehetősége, az alkotás és együtt szórakozás öröme, « változatosság lehetősége, a ju­talmak jó ösztönzők voltak a további ’cselekvő részvételre. Ünnepi hangulatban élünk, a városi fenyőünnep egy egész város érdeklődő gyermek- és felnőtt közösségének nyújtotta át ajándékát ezzel a tartalmas délelőttél. Sokak ötlete, lelke­sedése, pontos és gondos szer­vezése kellett, hogy megvaló­sulhasson egy ilyen rendez­vény, méltán érdemelnek te­hát köszönetét a rendezőik. Szendrödi Judit * 29 Sporthírek T ekézőink az NBK-bsn Újabb, 200 méteres szakaszon készfii út a kerékpárosok részére városunkban, mint arról a na­pokban részletesen tudósítottunk. Ezúttal a Ceglédi út utolsó, a városközpontba vezető sza­kaszára szórják, egyengetik az aszfaltot a Pest Megyei Üt- és Hídépítő Vállalat Oravecz-bri- gádjának tagjai. (Hancsovszki János felvételei) Nemrég a Német Demok­ratikus Köztársaságban jártak a nagykőrösi tekézők. A Mé­száros János Mgtsz saját autó­buszával vitte el a tízfős sportküldöttséget Budapestre, a Ferihegyi repülőtérre. Er­furtba utaztak, ahol az első­ligás suhliak várták őket. Az ötnapos ottlét idején kedve­sek és figyelmesek voltak hozzájuk. Suhlban, személyenként 200 vegyes dobásos csapatmérkő­zésen: B.SC Motor Suhl—Nk. Mészáros Tsz SK 4896-4644 fa. Nagykőrösiek: Kovács László (785), Nagy Péter (773), Far­kas József (774), Szabó Ba­lázs (778), Tóth Ferenc (780), Lóczy Mihály (774). A mie­inknél szokatlan sokdobásos találkozón érdekes az egy­séges teljesítmény. Versenyen kívül (100 vegyes): Gállos Sándor (364) és Zatykó Gé­za (326). Wasuhgenben, a 100 vegyes dobásos visszavágón: Motor Suhl—Nk. Mészáros Tsz SK 2464-2317 fa. Nk.: Kovács (426), Gállos (396), Farkas (382), Tóth (396), Szabó B. (378). Itt már kisebb volt a két csapat közötti különbség. A megyeszékhely Suhlban városnézésen vettek részt, a harmincemeletes szálloda 26. szintjén levő kilátóról gyö­nyörködtek a panorámában. Százkilométeres Suhl megyei körúton vettek részt tekéző- ink a vendéglátóik autóbuszá­val, s tolmács kísérte ők mindenütt. Jártak az oberho síparadicsomban, a neuhausi üvegfúvóban és erfurti város­nézésen. Egy ottani játékos kisvendéglőjében volt a búcsú­zás. A körösi tekézők él­ményekkel dúsan tértek ha* za, s erősödött a két klub te- kézőinek tavaly városunkban kezdődött sportbarátsága. Ta­vasszal ismét találkoznak az NDK-beliekkél, ezúttal váro­sunkban. A LEGSIKERESEBB ÉV Az MHSZ Nk. Kgy. Kinizsi Modellező Klub sportolói idei, 29. versenyévükben szerepel­tek fennállásuk óta a legjob­ban. Repülőmodellezésben egy ezüst- és nyolc bronzjelvé­nyes; hajómodellezésben öt ezüst- és két bronzjelvényes ifjúsági, valamint három fel­nőtt III. osztályú; autómodel­lezésben pedig két arany-, két ezüst-, két bronzjelvényes if­júsági és két felnőtt III. osz­tályú minősítési szintet telje­sítettek. A klubtagok lét­számának több mint ötven százaléka: 27 fő járult hozzá a sikerhez, összehasonlítás­ként, ezt megelőzően, a leg­eredményesebb: 1980-as év­ben 26, tavaly pedig 24 minő­sítést értek el. 1987 őszén ju­bileumi kiállítást rendeznek a technikai sportág körösi hó­dolói. S. Z. ISSN 0133—270» (Nagykörös! Hii /) I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents