Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-03 / 284. szám
6 1986. DECEMBER 3., SZERDA Jogi tanácsok:mmmm A lakótelek öröklése illetékmentes • Meddig jár gyermekápolási táppénz? • Az üzemi baleset megállapítása • A háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadója • A közelmúltban elhalt édesapám után telket örököltem. Érdeklődöm, hogy az új jogszabály alapján körülbelül mennyi Illetéket kell fizetnem': — kérdi P. I. tápiószecsöi olvasunk. Az örökléssel vagy ajándékozási szerződéssel megszerzett telektulajdon mentes az illeték alól, amennyiben á telektulajdon lakóház építésére alkalmas és az örökös, illetve megajándékozott vállalkozik arra, hogy a telekre házat épít, s az építkezést a hagyaték jogerős átadásától, illetve az ajándékozásról készült szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított négy éven belül befejezi. Az örökös építési szándékáról a hagyaték tárgyalásakor vagy a jogerős hagyatékátadó végzés kézbesítését követő 30 napon belül az Illetékhivatalnál nyilatkozhat. A lakóház felépítését az örökösnek, illetve a megajándékozottnak a határidő letelte után 15 napon belül az Illetékhivatalnál a használatbavételi engedéllyel igazolnia kell. Amennyiben olvasónk nem építési telket örökölt, illetve az építésre alkalmas telken nem kíván beruházni, az általános szabályok szerint terheli az illetékfizetési kötelezettség az örökölt ingatlan értékének arányában. • Hé; és fél éves kisfiam utóbbi időben gyakran betegeskedik, mivel nincs kire hagynom, ilyenkor szabadságot veszek ki. Egy ismerősöm úgy tájékoztatott, hogy a hatévesnél idősebb gyermekek ápolására is jár táppénz. így van-e ez? — kérdezi W. A.-né Csemöröl. A beteg gyermek ápolása címén a gyermek egyéves koráig korlátozás nélkül vehető igénybe gyermekápolási táppénz. Ez a régebbi szabályozás szerint is így volt. 1985. szeptember 1-jétöl felemelték mind a táppénzben tölthető napok számát, mind pedig az otthon ápolható gyermekek életkorát. Az egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 84 naptári nap illeti meg a szülőt. Háromévesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb ápolása címén évenként és gyermekenként 42, egyedülállónak 84, hatévesnél idősebb, de 10 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén pedig évenként és gyermekenként 14, egyedülállónak 28 naptári napon át jár a táppénz. A táppénzes napokat nem naptári évenként, hanem a gyermek korához igazodóan, azaz születésnaptól születésnapig eltelt időtartam figyelembevételével kell megállapítani. Az egy-egy évre járó. de igénybe nem vett napok ti következő évre átvihetők, felhasználhatók a gyermek tizedik életévének betöltéséig. • T. I. békásmegyeri lakosi munkába menet baleset érte. Munkáltatója arra hivatkozással, hogy olvasónk útját megszakítva bevásárolt és ezután érte a baüeset, nem ismerte el üzemi balesetnek sérülését. Jogszerű volt-e az eljárás? — kérdi levelében. A lakásról munkába vagy onnan a lakásra menet közben bekövetkezett balesetek esetében vizsgálni kell. hogy a baleset a lakás és a munkahely közötti legrövidebb úton történt-e és a dolgozó az útját a magánügyei végzése miatt nem szakította-e meg, illetőleg indokolatlan kitérőt nem tett-eA legrövidebb útvonalon mindig az adott közlekedési eszköz és a sérült szokásos útvonalát figyelembe véve kell megállapítani, illetőleg vizsgálni a balesetet. Kisebb kitérő természetesen megengedhető, főként, ha ezáltal a dolgozó rövidebb idő alatt jut a munkahelyére, illetőleg onnan haza. Az útnak a dolgozó élet- szükségleteinek biztosítása (pl napi élelmiszer-vásárlás, gyógyszerbeszerzés stb.), közeli hozzátartozó gondozása, ápolása, társadalmi megbízatás ellátása miatt történő, a gyermek bölcsődébe, óvodába, iskolába vitele, illetőleg hazavitele céljából történő megszakítása nem tekinthető nagyobb kitérőnek, indokolatlan útmegszakításnak. Olvasónk munkáltatója tehát helytelenül minősítette indokolatlan útmegszakításnak azt a kitérőt, melyet ő a bevásárlás érdekében tett. Itt keli kitérni arra, hogy nem minősülnek üzemi balesetnek azok a balesetek, melyek azért következtek be, mert a dolgozó a lakásáról ittasan indult el, illetőleg a munkába vagy onnan a lakására menet közben az útját italozás miatt szakította meg és eközben, vagy ezután balesetet szenvedett. • V. J.-né vecsésl tsz-tag háztáji földjén gazdálkodik. Azzal a kérdéssel fordult szerkesztőségünkhöz, hogy a sorkatonai szolgálatból leszerelt fia a családdal együtt fizet-e jövedelmadót, ha a fiú leszerelése után szintén a háztáji földön gazdálkodik. A háztáji és kisegítő gazdaságok a tevékenységük után fizetendő jövedelemadót a családfő nevére megállapított adókivetés alapján fizetik. Ebből tehát az következik, hogy a közös háztartásban élők együttesen adóznak a családfő neve alatt. A közös háztartásban élés azt jelenti, hogy a személyek: — a családfővel együtt laknak, — önálló háztartással nem rendelkeznek, — földjeik jövedelmét közösen használják fel. Ha e három feltétel együttesen áll fenn. az adót mindig a családfő terhére vetik ki, de a családtagok az adó megfizetéséért egyetemlegesen felelősek. Az egyetemlegesség azt jelenti, hogy az adóhatóság bármelyik adófizetésre kötelezett személytől az adó teljes összegének megfizetését, követelheti. Ez a személy azonban utóbb adóstársával szemben az őket terhelő ösz- szeg visszafizetésére igényt érvényesíthet. Dr. Sinka Imre Olvasóinknak minden csütörtökön 17—19 óra között a Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 3. sz. alatt ingyenes jogi tanácsokat adunk, tevéiben feltett kérdéseikre pedig folyamatosan válaszolunk. Tíz nap rendeletéi A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvényt módosította az Országgyűlés.'*'Az 1986. évi IV. törvény 1987. július 1. napján lép hatályba. A végrehajtásáról minisztertanácsi és igazságügy-miniszteri rendeletek gondoskodnak. A közlekedési miniszter 9/1986. XI. 16. KM sz. rendeletével módosította a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 23/1975. (XII. 31.) KPM sz. rendeletet A jogszabályok a Magyar Közlöny 1986. évi 43. szarná-- ban jelentek meg. Adásvétel, bizományosi szerződés Használfcikk-értékesítés Rendkívüli kiadásaink idején, például ünnepek előtt bizony gyakran szétnézünk a házunk táján, mi az, ami nélkülözhető, aminek értékesítésével egy kis pénz állhat a házhoz. Leggyakrabban a Bizományi Aruház Vállalat különböző fiókjainál kötünk ki döntésünk után. A BÁV használt dolgainkat vagy megvásárolja, vagy bizományi értékesítésre veszi át. Az egyik esetben adásvételi szerződést kötünk a vál- lattal, a másikban pedig bizományosi megállapodást. Az adásvételi szerződés létrejötte előtt a BÁV becsüse ad árajánlatot. Tehát az ár a kölcsönös megegyezés alapján lakul ki. Ha az adásvétel létrejött, értékesíteni kívánt dolgunkat a BÁV tulajdonába adjuk, és megkapjuk a vételárat. A további értékesítés kockázata a vállalatot terheli. Gyakran előfordul, hogy nem jön létre azonnali adásvételi szerződés köztünk és a vállalat között. Ilyenkor a dolog tulajdonosa és a BÁV között, bizományi szerződés jön létre. Ennek alapján a BÁV arra vállal kötelezettséget, hogy a megbízó tárgyát (díjazás ellenében) a megbízó javára, de a saját nevében adásvétellel értékesíti. Az értékesítendő tárgy átvételekor a vállalat a várható eladási árra előleget fizet. Ha az eladás három hónapon belül nem sikerül, a megbízónak el kell vinnie a holmiját. Ha a dolog tulajdonosa a figyelmeztetés ellenére nem viszi el mégsem, a BÁV kényszereladás útján, akár a kölcsönösen megbeszélt ár alatt is értékesítheti a dolgot. A BÁV a különbözet megtérítését követelheti. A befolyt vételár iránti igény öt év alatt évül el. Egyébként a bizományi szerződést a megbízó és a vállalat meghatározatlan időre köti. A megbízó ezt azonnali hatály- lyal felbonthatja, ilyenkor a megbízás visszavonásáról beszélünk. A BÁV is felmondhatja a szerződést. Ilyenkor ajánlott levélben értesíti a megbízót. Felmondás esetén a már felvett előleget természetesen vissza kell adni. A Bizományi Áruház Vállalat az általa forgalomba hozott használt cikkeket kötelező jótállás nélkül értékesítheti. Más kérdés, hogy a BÁV bizonyos cikkekért önként. korlátozott időtartamra vállal jótállást. Ha a kötelező jótállás időtartama alatt értékesít valamilyen dolgot, akkor a dologgal és a jótállási jeggyel együtt a jótállási jogosultság is átszáll a vásárlóra. Dr. K. E. Boccmtások Ünnepnapok közelednek, amikor a karácsonyi bejgli, a ropogós szilveszteri mala csalt mellé természetesen bor, pezsgő, és rövidital is kerül az asztalra. Kínálunk, koccintunk, egymás egészségére kívánjuk az elfogyasztott szeszt, .ló bor. jó egészség — tartja a közmondás, melynek, ha mértéktartó a pohiraz- gatás, nem vitatjuk igazságát. Ila mértéket tartunk. Ám sajnos,,az esetek nagy részében nem beszélhetünk mértékletességről. Sokat írtunk már ezeken a hasábokon azokról a bűntényekről, családi tragédiákról, melyek hátterében az italozás áll. Jövő év január 1-jctól lép életbe a minisztertanácsi rendelet, mely elsősorban az égetett szeszesital-forgalmat hivatott visszaszorítani, és különösen a fiatalok alkoholfüggőségének kialakulását megelőzni. Ennek érdekében tiltották meg az alkoholfogyasztást és -árusítást a munkahelyeken, az egészségügyi, nevelési-oktatási intézményekben, az ifjúsági táborokban és parkokban. A rendelet értelmében a sporteseményeken, a tömegközlekedési eszközökön (pályaudvarokon és állomásokon) csak alacsony alkoholtartalmú italok árusíthatók és fogyaszthatok majd. A rendelet megszegői ellen tízezer forintig terjedő pénzbírság szabható ki, ami igencsak magas összeg. Már csak azért is meggondolandó, érdemes-e vállalni a kockázatot. Sokan megkérdőjelezik, hogy lehet-e eredményesen küzdeni az alkoholizmus terjedése ellen adminisztratív módszerekkel. Önmagában egy rendelet hatására nyilvánvaló, hogy senki nem gyógyul ki bajából, de a megelőzésnek ez is egyik eszköze lehet. Hiszen köztudott, hogy a kora reggel vonattal munkába indulók gyakran menet közben hörpintge- tik a bögrecsárdából beszerzett pálinkát, és a munkahelyi baleseteknél, a súlyos testi sértéssel, olykor tragédiával végződő verekedéseknél, bicskázásoknál is döntő szerepet játszik az alkohol. Nemcsak rendelettel lehet küzdeni a túlzott szeszfogyasztás ellen. A társadalmi erőfeszítések sora — mint például a Budakeszin működő alkoholmentes otthonklub, a családvédelmi hálózat — mind hasznos kísérlet. Szükség van adminisztratív intézkedésekre is, és főleg arra. hogy szigorúan, következetesen érvényt szerezzenek — szerezzünk mindannyian — azoknak. Ga. J. Változások a munka törvénykönyvében Szigorodtak a szabályok NOVEMBERTŐL EGYSZERŰSÖDTEK, egyben szigorodtak a • folyamatos munkát biztosító, a dolgozók érdekeit védő egyes rendelkezések. A Minisztertanács heti ötnapos munkarendnél az évi munkanapok számát 255 napban határozta meg. Üj rendelkezés, hogy a gazdálkodó szervezet termelési, gazdálkodási érdekből — a kollektív szerződés módosítása nélkül — előre nem látható körülmények miatt elrendelheti a munkanapnak szabadnappal való felcserélését. Ehhez azonban a helyi szak- szervezeti szerv előzetes egyetértését meg kell szerezni. Termeléskiesést okoz, a folyamatos munkát akadályozza a munkahelyről engedéllyel eltávozás is magánügyek intézésére. Az új jogszabály szerint a munkáltató munkaidőben való eltávozást vagy más tevékenységet csak akkor engedélyezhet, ha az ügy a munkaidőn kívül nem végezhető el. Ha a dolgozó nem a jogszabályban megengedett okból (hatósági, bírósági idézés, katonai ügyek intézése, véradás, közeli hozzátartozó halála) hiányzik a munkából, arra az időre, az érvényes jogszabály szerint munkabér nem illeti meg. Az új szabály azonban lehetővé teszi, hogy a dolgozó a munkáltatóval megegyezzen, és elvégezze elmaradt munkáját, de ez nem kerülhet túlmunkaként elszámolásra. KORÁBBAN TÖBBSZÖR problémát okozott a vállalattól elkerült dolgozó tartozásának a munkabérből való közvetlen levonása, például tüzelőtartozás. Előleg esetén a munkáltatók feltüntették ezeket a távozó dolgozó mii-lapján, de a még esedékes járandóságából nem vonhatták le. Az új szabály egyszerűsítette az eljárást: a munkaviszonyát felmondással vagy jogellenesen megszüntető, valamint a fegyelmi úton elbocsátott dolgozó tartozását a munkáltató a dolgozó munkabéréből — legfeljebb annak 33 százalékáig terjedően — levonhatja. Ha a jogerős határozat megállapítja, hogy a követelés és így a levonás is egészben vagy részben alaptalan volt, a levont összeget a határozatnak megfelelően vissza kell fizetni. A munkahelyéről igazolatlanul hiányzót november 1-jétől fegyelmi büntetés nélkül is sújtják a szankciók, mégpedig már egy igazolatlan mulasztott nap esetén is. Kimondja a jogszabály, hogy a munka törvénykönyvében meghatározott juttatások mulasztott naponként egynegyedükkel csökkennek. A kollektív szerződés további vagy szigorúbb anyagi jogkövetkezményt is előírhat, és annak alkalmazását az igazolatlan késésre is kiterjesztheti. Az igazolatlanul hiányzó és rendszeresen elkéső dolgozók ezentúl a jogszabályban élőírt mindenféle juttatásból és kedvezményből teljes egészében kizárhatók. Az igazolatlan hiányzással együtt járhat a munkaviszony megszüntetése is. Ha a dolgozó munkahelyén egymást követő három munkanapon át igazolatlanul nem jelenik meg, munka- viszonyát a munkáltató jogellenes kilépés címén az utolsó munkában eltöltött nappal megszüntetheti. Ha a dolgozó utólag alapos okkal kimenti magát, kérelmére a munkaviszonyt vissza kell állítani. A RENDES SZABADSÁG kétharmadát, ha a kollektív szerződés ennél többet határoz meg, a dolgozónak egybefüggően kell kiadni. A dolgozó nőt és a gyermekét egyedül nevelő apának járó pótszabadságot ennél figyelmen kívül kell hagyni. A szabadság kettőnél több részletben viszont csak a dolgozó kérésére adható ki. A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Munkatorlódás esetén legkésőbb a következő év március 31-ig. Ha a dolgozó betegség vagy személyét érintő elháríthatatlan akadály miatt nem tudta kivenni a szabadságát, akkor az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül kell a szabadságot kiadni. Üj az is, hogy a szabadság kiadásának időpontját a munkáltató — a termelési, gazdálkodási és egyéb feladatok figyelembevételével — szabadságolási tervben határozza meg. A MUNKAÜGYI DÖNTŐBIZOTTSÁG eljárását megindító kérelmet a kézbesítést követő 15 napon belül lehetett előterjeszteni. Az új szabályozás kiterjesztette azokra az esetekre is, amikor a dolgozó munkaviszonya közös megegyezés vagy a dolgozó nyilatkozata, illetőleg igazolatlan mulasztásán alapul. A 15 napos határidő a munkaviszony megszüntetésére, a munkakönyv kiadására vonatkozó munkáltatói értesítést követő napon kezdődik. A dolgozót a munkáltató köteles erről tájékoztatni. Idén február 27-én egy fiatal nő — egyébként többgyermekes családanya — fővárosi munkahelyéről hazaigyekezett Érdre. Autóbusszal utazott a nagytétényi sertéshizlaldáig, majd. mivel jó ideig hiába várt a távolsági járatra, taxiba szállt. A gépjárművet Hosszú Lajos személyszállító kisiparos vezette. Lakatlan szigetre Az asszony közölte lakcímét, de rövidesen döbbenten tapasztalta, hogy a pilóta Érden nem a lakótelep felé kanyarodott, hanem továbbhajtott. Elhagyták a várost, majd a 70-es úton továbbhaladva Martonvásár előtt elkanyarodtak. Hosszú Lajos, miután a feljelentés miatt beidézték, tovább tetézte bűnét. Megkérte ugyanis két kollégáját — Káka Sándort és Hostyánszki Józsefet —, hogy próbáljanak segíteni neki. A két érdemes férfiú pedig kötélnek áJH. Szólunk a férjének A bejelentést követő pap délutánján felmentek az asz- szony lakására, úgymond beszélgetni vele. Kóka Sándor megkérdezte tőle: hogy képzeli ezt az ügyet? Ha nem vonja vissza, megbánja, mert csak bajt hoz a saját fejére. Azt állította, tudják róla, hogy nemibeteg. és ezt bizonyító tanúkat is hoznak. Természetesen mindebből egyetlen szó sem volt igaz. Hosszú Lajos másik barátja, Hostyánszki József, ugyancsak gálád módon próbálta megfélemlíteni a fiatal nőt. — Gondolja meg a feljelentést! A férjének azt fogjuk mondani, hogy randevút beszélt meg a kollégánkkal, és szó sem volt semmiféle erőszakról. Végül a két jóbarát kijelentette: este 10 óra után visz- szajönnek és — amennyiben nem vonja vissza a feljelentést — a férjével beszélnek. Nem ijedt meg Az asszony azonban nem ijedt meg. Ellenkezőleg, az újabb fejleményekről is értesítette a rendőrséget. így bukott le az erőszakoskodó magántaxis, és vele együtt két barátja is. akik rossz ügyet akarták pártolni. A Budakörnyéki Ügyészség személyi szabadság megsértésének bűntette miatt emelt vádat Hosszá Lajos 40 éves személyszállító kisiparos ellen. A 32 éves Kóka Sándort és a 31 éves Hostyánszki Józsefet kényszerítés bűntettével vádolják. Ügyüket rövidesen tárgyalja a Budakörnyéki Bíróság. Gál Judit Bűnpártoló kollégák Erőszakoskodott a magántaxis Meghökkentő bűncselekmény történt a közelmúltban trden. Bár a tettes mindent elkövetett, hogy leplezze tettét — s ebben segítőtársakra is talált —, mégsem sikerül* véka alá rejteni özeiméit. Mindössze any- nylt ért el, hogy rosszul értelmezett kollegialitásból — a vádlottak padjára került. — Hová megyünk? — kérdezte riadtan az asszony. Meghökkentő választ kapóit. — Kislány, tovább megyünk egy lakatlan szigetre, ahol kettesben lehetünk — jelentette ki a taxisofőr. Ezután esy bokros útszakaszion megállt, lehajtotta a kocsi, üléseit és veikőztetni kezelte utasát, aki azonban ellenállt. A gépkocsivezető nem mert tovább erőszakoskodni, az útra tolatott, megállt, kilökte az asz- szonyt és elhajtottA rémült nő gyalog indult tovább az elhagyatott bekötő úton, nűg valaki megállt, felvette és hazavitte. Még aznap feljelentést tett a rendőrségen. Könnyű dolguk volt a nyomozóknak, mivel a panaszos a kocsi rendszámát is közölte.
